Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-27 / 72. szám, hétfő

i 2 j ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. március 28. Autonóm intézményrendszert! RÖVIDEN II. János Pál pápa aláírta leg­újabb, az életről szóló encikliká­ja végleges szövegét. Az „Evan­gélium vitae" című pápai körle­velet március 30-án hozzák nyil­vánosságra. II. János Pál 11. en­ciklikáját rendkívül nagy várako­zás előzi meg, mivel tárgya - az élet védelme - olyan kérdése­ket ölel fel, mint az abortusz, a fogamzásgátlás, a szexualitás, a népesedés szabályozása, az eu­tanázia és a bioetika. Az októberi 4. közgyűlés előtt követendő párttevékeny­séggel és taktikával foglalkozott a Szlovákia Szociáldemokrata Pártja hétvégi kétnapos orszá­gos konferenciája. Jaroslav Volf pártelnök beszédében leszögez­te: a párt ötéves fennállása alatt nem volt képes a szép és a ne­mes elveket politikai győzelem­re átváltani. TA SR Hiába köszöntött be a meteo­rológiai tavasz után a csillagá­szati is, a kellemes langymeleg még várat magára. Vajon med­dig, érdeklődtünk a Szlovák Hid­rometeorológiai Intézet időjárás­előrejelzési részlegén. A válasz meglepő volt: az enyhe február elkényeztetett bennünket, ezért reméltünk kellemesebb időt a márciustól. Pedig e hónapban is az átlagosnál valamivel maga­sabb az átlaghőmérséklet. Ami a várható időjárást illeti, a jelen­leg uralkodó hidegfront után sarkvidéki eredetű levegőáram­lat érkezik, ami további lehűlést okoz, s csak szombaton vagy va­sárnap reménykedhetünk vala­mivel melegebb időben. (só) (Folytatás az 1. oldalról) az országnak a kormánya, amely­nek állampolgárai vagyunk, a mi el­lenségünk - szögezte le. A küldöttek szombaton megvitat­ták a közgyűlés elé terjesztett doku­mentumokat, melyeket vasárnap jóváhagytak. A gazdasági boldogu­lásunkért elnevezésű programdo­kumentum kimondja: az önkor­mányzatoknak a jövőben tanácsos gazdaságszervező szerepet vállalni­uk, a rendelkezésükre álló jogi és anyagi lehetőségekkel támogatni­uk kell a vállalkozásokat. Javasolja, hogy a községek vegyenek részt az állami vagyon privatizálásában. Az Együttélés létfontoságúnak tartja, hogy a községek kataszterében lévő állami földek s azok a földterü­letek, amelyek tulajdonosai nem ér­vényesítették tulajdonjogukat, a községek tulajdonába kerüljenek. A szlovákiai magyarok szociális hely­zetének javításával foglalkozó do­kumentum a jelenlegi helyzet javu­lását többek között az aktív foglal­koztatáspolitika fejlesztésével, regi­onális alapítványok működtetésé­vel, és nem utolsó sorban a létmini­mum kérdésének rendezésével tartja elérhetőnek. DSZM-KÖZG YŰ LÉS Ű) Szó-tudósítás A pozsonyi Istropolis épületét nemcsak belülről, hanem kívülről is szigorú szemek őrizték - min­den ötven méteren rendőrök áll­tak, még a taxisokat is kiszorítot­ták állomáshelyükről. Utóbb kide­rült, hasonló intézkedéseket foga­natosítottak a pozsonyi Kijev szál­lóban és környékén, ahol a DSZM­közgyűlés küldötteit szállásolták el. A szálloda többi, nem DSZM-es vendégeit e két napra más pozso­nyi szállodába költöztették át. A szombati sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a DSZM­közgyűlésre minden szlovákiai po­litikai erőt meghívták, kivéve a DU­t. Csak egy külföldi párt képvisel­tette magát, éspedig a Morva Nemzeti Párt. Tibor Cabaj frakció­vezető nem tudta megválaszolni, hogy hány meghívót küldtek a hatá­rokon túlra. A Pozsonyban akkredi­tált külképviseletek közül több fo­Irányadónak tekintik a mozga­lom IV. kongresszusán jóváhagyott művelődéspolitikai programot. Mi­vel azonban a politikai helyzet jelen­leg nem kedvez e program megva­lósításának, ezért a jelenleg létező keretek között kell biztosítani a ma­gyar nyelvű iskolák, intézmények zavartalan működését. A program­értékű dokumentum kimondja: amennyiben az oktatási tárca erőszakkal kívánja bevezetni a ma­gyar iskolákban az alternatív okta­tást, támogatják az SZMPSZ vala­mennyi ennek elhárítására irányuló tevékenységét, beleértve a polgári engedetlenséget is. Az Együttélés kezdeményezni fogia a főiskolákról szóló törvény módosítását, hogy a magyar középiskolákban érettségi­zett diákok a szlovák főiskolákon, egyetemeken anyanyelvükön te­hessenek felvételi vizsgát. Támo­gatják a Szlovákiai Magyar Kultúra Alapítványának létrehozását. A szlovákiai magyarság alkotmá­nyos jogállásának meghatározása ügyében a közgyűlés programér­tékű dokumentumként fogadta el a komáromi naggyűlés határozatait a magyarok alkotmányos jogállásá­ról, a szlovákiai közigazgatási és te­gadta el a meghívást, köztük a ma­gyar is. Megtudtuk: kemény bírálatnak vetették alá az államfőt 1994. márciusában elkövetett „vétke" miatt, amely a második Mečiar­kormány megbuktatását eredmé­nyezte. Ám a választások bizonyí­tották, hogy tévedett - fejtegette Cabaj. Semmilyen közgyűlési do­kumentumot az újságírók nem kaptak meg. A közgyűlés megszavazta a DSZM Tanácsának feloszlatását, négyre bővül az alelnökök száma. Sergej Kozlík lett a gazdasági, Oľga Keltošová a külügyi, Augustín Marián Húska a szociális ügyi, Ar­pád Matejka pedig a közigazgatási ügyekért felelős alelnök. Az elnöki posztra egyetlen jelölt volt - Vladi­mír Mečiar, akit a közgyűlés újra­választott. A DSZM első embere új­ságírói kérdésekre elmondta: pragmatikus centrista párt kíván­nak lenni, nem tudta viszont meg­rületi átszervezésről és az önkor­mányzatok jogairól. Kinyilvánította ugyanakkor akaratát, hogy ha nem kerül sor az alkotmánytörvény-ter­vezetben az Együttélés IV. kong­resszusának határozata és a komá­romi nagygyűlés határozatai alap­ján megfogalmazott önkormányzati rendszer megteremtésére, szorgal­mazni kell a szlovákiai magyar nem­zeti közösség területi autonómiájá­nak létrehozását az önigazgatás és önrendelkezés elvei alapján. A résztvevők nyilatkozatot fo­gadtak el a szlovák-magyar alap­szerződésről. Aggodalmukat fejezik ki a szlovák alkotmányos té­nyezők alapszerződést szűkítő ér­telmezésével kapcsolatban. Fon­tosnak tartja egy olyan csomag­terv kidolgozását, amely konkreti­zálja az alapszerződés egyes ren­delkezéseit a magyar koalíció és a szlovákiai magyarság érdekeivel összhangban a komáromi nagygyűlés dokumentumai alap­ján. A kongresszus megbízta to­vábbá Országos Tanácsát, dolgoz­zon ki és terjesszen elő olyan tör­vényjavaslatokat, amelyek bizto­sítják az alapszerződésben foglal­tak maradéktalan megvalósítá­mondani, nemzetközi viszonylat­ban konkrétan kikkel fognak, sze­retnének partneri kapcsolatot te­remteni. Ennek is eljön az ideje ­hangoztatta. A DU-ról azt mondta, ezt a pártot „választási csalása" miatt ignorálják. Neheztelt a Ma­gyar Koalícióra, illetve az Együtt­élésre, amiért nem viszonozták a kongresszuson való részvételt. Mečiar szavai szerint a szlovák­magyar szerződés aláírásával az Együttélés programjának nagy ré­sze időszerűtlenné vált. A DSZM­ben nézetazonosság uralkodik, a küldöttek pozitívan értékelték a kormánykoalíciót is - mondta. A sokat vitatott magyar-szlovák szerződés, illetve az autonómia le­hetősége és a kollektív jogok mar­gójára kifejtette: Hat közvetlen és néhány közvetett biztosítékot dol­goztak a szerződésbe, ez a garan­cia, hogy „az alapszerződéssel ne lehessen visszaélni". A DSZM elnöke a sajtótájékoz­tatón neheztelt a magyar pártokra, névszerint az Együttélésre, hogy nem vettek részt a DSZM közgyűlésén. Lapunk értesülése szerint a vendége^ között ott volt Komlósy Zsolt (Együttélés) és Gyu­rovszky László (MPP). (gágyor) sát. Duray úgy vélekedett, hogy az alapszerződésből a szlovákiai ma­gyarok számára egyértelművé vált: érvényesíthetik közösségi jo­gaikat, s hogy önkormányzati igé­nyük, illetve különleges jogállásuk követelése jogilag megalapozott. Úgy ítéli meg, hogy az alap­szerződés a saját országos önkor­mányzati szerv létrehozására, vagy a területi autonómia követe­lésére is feljogosítja a szlovákiai magyarok legitim képviselőit. A közgyűlés megbízta az Országos Tanácsot, illetve parlamenti képvi­selőit, hogy azonnali hatállyal ter­jesszen javaslatot a parlament, il­letve a szlovák kormány elé, mi­szerint Szlovákia magyar polgárai­nak az adózás arányában önálló költségvetési tételt biztosítson a szlovákiai magyar művelődés és kultúra megtartásához, valamint fejlesztéséhez szükséges eszkö­zöket. A szlovákiai magyar kultúra költségvetésének felhasználásá­ra, illetve odaítélésére a magyar intézmények képviselőiből felállí­tott bizottság legyen jogosult. A kongresszus támogatta az MKDM-mel és az MPP-vel helyi szin­teken létrehozandó pártunió elkép­zelését, s utasította Országos Taná­csát, a két párttal kezdeményezzen tárgyalásokat az unió tervezetének kidolgozásáról, (horváth) A kormány hosszú szakmai, po­litikai előkészítő munka után dön­tött a március 12-én bejelentett in­tézkedéscsomagról. A kabinet olyan határozatokat hozott, ame­lyek az esetleges szükséghelyzet elkerülését szolgálják. Erről Horn Gyula kormányfő-pártelnök be­szélt a Magyar Szocialista Párt Bu­dapesten tartott országos értekez­letén. A kormányfő-pártelnök visszau­tasította azokat a kifogásokat, mi­szerint a kabinet úgymond kap­kodva, rögtönözve nyúlt volna a szigorítás eszközeihez. Az igazság az - hangoztatta -, hogy már hosszú hónapok óta érik a dön­tés. A kormányfő azt is a hallgató­ság figyelmébe ajánlotta, hogy Magyarország nemzetközi part­nerei - például az ország finanszí­rozhatóságát biztosító pénzügyi szervezetek - még ennél is radi­TÖRÖK INVÁZIÓ Maradnak Irakban? Elképzelhető, hogy Törökor­szág hosszabb távon marad Iraki területen Irakban, hogy megaka­dályozza a kurdok Törökországba való visszatérését, vagy erre a fela­datra az iraki kurdokat kéri fel ­sugallták török tisztségviselők. Eközben az Egyesült Államok kö­zölte: szorosan nyomon követi az eseményeket, hogy biztos legyen abban: Ankara valóban tisztelet­ben tartja az emberi jogokat. A török kormány többször is be­jelentette, hogy ki fog vonulni Irak­ból, amint a lázadók támaszpont­jait megsemmisítették. Tansu Cil­ler miniszterelnök egyik magas rangú tanácsadója azonban nem zárta ki, hogy a Kurd Munkáspárt (PKK) gerillái nem szivárognak vissza. A neve elhallgatását kérő tisztségviselő mindazonáltal kife­jezte azon reményét, hogy erre nem kerül sor. Török sajtójelenté­sek tudni vélik, hogy PKK előre tu­dott a készülő offenzíváról és kis egységekre oszltott, amelyekből néhány Irakba menekült, vagy visszament Törökországba. MTI kálisabb diétát ajánlottak. A kor­mány intézkedései nélkül pedig aligha lehetett volna megőrizni ezeknek a nemzetközi partnerek­nek a bizalmát. Összességében a miniszterel­nök úgy látja: a kormány a 9. hó­napban van. Már jelentkeznek a szülési fájdalmak; van ami, már meg is született, van ami még csak ezután jön. Tekintettel az ország súlyos gaz­dasági helyzetére, a Fidesz elnöke személyes találkozót kezdemé­nyez Horn Gyula miniszterelnökkel - jelentette be a párt tegnapi rend­kívüli elnökségi ülését követő saj­tótájékoztatón Orbán Viktor. Mint a Fidesz elnöke elmondta: ezen a találkozón kifejezetten csak a ter­vezett szociális-gazdasági intézke­désekről kíván tárgyalni Horn Gyu­lával. MTI II. kiadás Lapzárta: 22.00 Alakulóban a magyar balo ldali mozga lom TA SR-tudósítás „Szlovákia területi egységét sérthetetlennek tartjuk és minden feltétel nélkül elismerjük" - áll a szombaton Rimaszombaton zász­lót bontott Megbékélés és Felvirágzás Magyar Népi Mozgalom prog­ramnyilatkozatában, amelyet az előkészítő 16 tagú bizottság nevé­ben Borza Erzsébet tett közzé. A politikai mozgalom baloldali érté­keket támogat. Rendőrök öltek TA SR-hír Rendőrgolyó ölte meg a Barczi dohánykereskedés furgonját vezető sofőrt március 14-én Horné Orešany (Nagyszombati já­rás) határában - derült ki a nyomozás során. Egy 21 és egy 26 éves rendőr volt a tettes, az elkövetőket már letartóztatták. Hideg után hidegebb Ú] Szó-Információ Szigorú biztonsági intézkedések közepette Szigorú biztonsági intézkedések közepette tartotta meg Pozsonyban kétnapos országos közgyűlését a kormányzó Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom. A küldöttek testi ép­ségére és a vonatkozó előírások szigorúságára hivatkozva gátolták meg az újságíróknak, hogy a bevezető egy órát ki­véve részt vegyenek a tanácskozáson, esetleg kötetlen be­szélgetéseket folytassanak a küldöttekkel. HORN GYULA A KORMÁNYZÁS 9 HONAPJAROL Jönnek a szülési fájdalmak Kötélhúzás kezdődik Talán még a szereplésre vá­gyó szlovákiai magyarok sem iri­gyelték Csáky Pál helyzetét teg­nap, amikor nyilvánvalóvá vált, milyen irányt is vesz a Szlovák Televízió Lépések című stúdió­beszélgetése. A szlovák-magyar alapszerződés kínálta együttműködés volt ugyanis az eszmecsere témája, de úgyszól­ván végig arról folyt a vita, hogy mi az, amiről majd szó sem le­het, ha a szlovákiai magyarok a szerződés alapján követeléseket támasztanának. Másként mond­va - ahogy a szlovák kormánykö­rökből egyre hangosabban szól a harsona - tulajdonképpen Szlovákiában a magyar kisebb­ség már eddig megkapta mind­azt, ami a szerződésből követke­zik. Egyébként Dušan Slobodník képviselő, a parlament külügyi bizottságának elnöke véletlenül a szerződéshű szlovák magatar­tásról azt találta mondani: esze ágában sincs például a mai szlo­vák adminisztrációnak, hogy a Csallóközt netalán a Trnavai (még ha mi Nagyszombatnak hívjuk is) járáshoz csatolják, vagy pedig Komárom környéke majd a Nyitra-vidékhez tartoz­zon. Igazán rákérdezhetett volna Csáky Pál: biztos, hogy nem szü­lettek ilyen elképzelések, s nem melengetnek-e ilyen szándéko­kat a hatalom berkeiben? Villanásnyi volt részéről a „rémlátásokra" hajlamos köve­telőző magyar kisebbségi politika úgymond rosszindulatú balgasá­gának kipellengérezése. De hir­telen a hazai magyar nézőbe be­lenyilalhatott a felismerés: lehet, hogy épp ez lesz a szerződés egyik igazi próbatétele. Mert a másik politikus beszélgetőpart­ner, Jozef Šesták külügyi államtit­kár szerződésértelmezése sem hagyott kétséget afelől, hogy a kormányzati politika homlok­egyenest szemben áll a szlováki­ai magyarság elvárásaival, a ma­gyarországi diplomácia kisebb­ségi jogbővítő felfogásával és igyekezetével. Csáky Pál szinte rögtön a beszélgetés elején cso­korba szedte a szerződés által semmissé válónak hitt korábbi jogcsorbító mesterkedéseket, mint például az úgynevezett al­ternatív oktatás bevezetését. Dušan Slobodník kapásból kont­rázott: a szerződés szövege nem mond ellent eme iskolatípus meghonosításának, ami állítólag semmiképp sem veszélyezteti az anyanyelvi oktatást. Mindenre volt magyarázat és kibúvó. A néző megtudhatta azt is, hogy időzavar miatt történt Párizsban az aláírás előtti szlovák jegyzék­átadás. Hiába emlegette Csáky Pál, hogy a szerződés most már adott, azt kell teljesíteni, amit a két fél aláírt. Erre megtudhatta partnereitől, hogy nem képes „helyesen" értelmezni a szerződést, ő viszont rendkívül éles szavakkal hitelvesztést ve­tett a szlovák diplomácia szemé­re. Sejteni lehet, hogy a szlovák néző ilyen esetben a szlovák ér­velésre hajlik. A magyar néző vi­szont megbizonyosodhatott ar­ról, hogy kisebbségi politikusa­ink valószínűleg nem sokra men­nek, ha szerződéslebontó cso­magtervekben reménykednek. Szinte biztos, hogy közelharcot kell majd folytatni minden egyes, érvekkel többszörösen alátámasztott követelés puszta figyelembe vételéért. A helyzet emlékeztetni kezd - elnézést a diplomáciai méltóságot sértő ha­sonlatért - egy kicsit a folyosói bunyózó diákokra, akiknek ügyelni kell arra, hogy a tanári­ban azért jobb színben tűnjenek fel, vagy legalábbis ne kapjanak túl nagy letolást. A szerződés azért lehet, hogy velük ellentétben mégiscsak ad némi esélyt a kölcsönösen értel­mes engedékenységre. Ha még sokszor is kell újból és újból e­lölről kezdeni a politikai szintéren a kötélhúzást. (klss) Diákok... (Folytatás az 1. oldalról) Hogy miért volt, illetve van egyre nagyobb szükség az egymás mel­lett élő nemzetek közös találkozói­ra, eszmecseréjére, arra talán Ta­ba Lajos magyar kormányfőtaná­csos egyik mondata adhat magya­rázatot: „Míg a nagy francia forra­dalmat történelemkönyveink több tucat oldalon, meglehetősen nagy részletességgel tárgyalják, addig az ezer éve egymás mellett élő né­pek történelmének ismertetésére alig akad egy-egy oldal." Vagyis előítéleteink nem kis hányada ép­pen az információhiányból, vagy éppen a tudatos félretájékoztatás­ból ered. Kevesen tudják, hogy a szlovák polgármesterek szövetsé­ge sokkal radikálisabb és határo­zottabb lépéseket sürget a kor­mánytól, mint a magyar polgár­mesterek az 1994. január 8-i ko­máromi nagygyűlésén megfogal­mazott követelések, ennek elle­nére a komáromi események még ma is gyakran szóba kerülnek - ál­talában negatív előjellel -, a szlo­vák polgármesterek állásfoglalása pedig, amely sok tekintetben ha­sonlóságot mutat magyar kollégá­ik okmányaival, úgy tűnik, a fele­dés homályába merült. A szlovák-magyar kapcsolatok jövőjéről szóló vitában Ján Petrik, a KDM képviseletében arról szólt, hogy Szlovákiában deklarálva van­nak a kisebbségek jogai, a gondok abból adódnak, hogy a hivatalban levő kormány a jogok csorbításán fáradozik. Véleménye szerint a ki­sebbségi problémák „melegen tar­tására" és a nacionalizmus szítá­sára a szlovák kormánynak azért van szüksége, hogy elterelje a fi­gyelmet a mind fokozottabban je­lentkező gazdasági problémákról. Bugár Béla, a MKDM elnöke rea­gálva Ján Petrik gondolataira el­mondta, hogy Szlovákiában folya­matban van a kisebbségi intéz­ményrendszer tudatos leépítése. Amíg a Matica slovenská az idén 10 millió koronával több állami tá­mogatásban részesült, mint ta­valy, addig a Csemadok ebben az évben még csak a felét sem kapja meg annak az összegnek, amelyet az elmúlt évben kapott, (kosár)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents