Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-25 / 71. szám, szombat

Kell-e nekünk Közép-Európa? Az egyik ifjú hölgy­arról beszélt, mennyire furcsán hat a szlovákok számára például Komáromban - a magyarok március 15-ei ünneplése. Diákformájú fiatalember azon csodálkozott, hogy Magyarországon a trianoni évforduló gyászhangulatot idéz. 3. oldal SZLOVÁKIÁI MAGYAR NAPILAP Az Együttélés nem gyüjtopárt Szeretném azt is, ha nálunk olyan közszellem uralkodna el, mint Finnországban, ahol a finnek és a svédek mindenben egyenrangúak, sőt: a finn kormányban, politikai összetételétől függetlenül a Svéd Néppán mindig kap miniszteri tárcát. Ha holnapra ilyen helyzet alakulna ki, akkor holnapután politikusként nyugdíjba mennék... (Duray Miklós) 4. oldal Szombat, 1995. március 25. Ára 4 korona XLVIII. évfolyam, 71. szám CSECSENFÖLD - OROSZ HADITERVEK VASARNAPTOL NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS EP: A szankciók nem célszerűek Argun városának be­vétele után az orosz had­erő a jövő hét elejére ter­vezi további két támasz­pont, a fővárostól keletre fekvő Gudermesz és a déli irányban lévő Sali el­foglalását. A csecsen ve­zérkar állítása szerint azonban az orosz csapa­tok már tegnap megkísé­relték ostrommal beven­ni Gudermeszt. A vezér­kar arról is beszámolt, hogy harcok folynak a frontvonal teljes hosszá­ban, orosz részről azon­ban cáfolták az előrenyo­mulás hírét, mondván, tegnap nem történt szá­mottevő harci cselek­mény. Az Európa Parlament küldöttsége tegnapi moszkvai sajtóértekez­letén vonta meg a tér­ségben tett kétnapos lá­togatásának eredmé­nyét. A résztvevők hang­súlyozták: a csecsenföldi események kapcsán nem tartanák cél­szerűnek a Moszkva elle­ni politikai, gazdasági vagy egyéb szankciók bevezetését, mivel az sú­lyos csapást jelentene Oroszország lakosaira, míg a Nyugat egy erős orosz partner létében ér­dekelt. A küldöttség meg­erősítette, hogy az Euró­pa Parlament nem kérdőjelezi meg Oroszor­szág területi egységét és ellenzi annak elszigetelé­sét, azonban a válság békés megoldása érde­kében Borisz Jelcin el­nökre nagyobb politikai nyomást kell gyakorolni. Ennek lehetséges eszkö­zeként említették, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Koránkelés - de minek? Hétfőn a korán reggel munkába indulók újra sötétben vagy jó esetben szürkületben vághat­nak neki a megszokott útvonaluknak. Hiába hosszabbodnak a nappalok, ha egy összehan­golt adminisztratív döntés értelmében számos ország, köztük Szlovákia is vasárnap hajnali kettőkor három órára állítja át az órákat. Egyes hírek szerint állítólag jövőre már megszűnik ez az „időutazás". Évek óta ez a szokás dívik, amelyet azzal indokolnak, hogy általa csökken az energiafogyasztás. Néhány nagyvállalatot, néhány komoly energiafogyasztó vállalatot fel­hívtunk, vajon milyen megtakarítást értek el a nyári időszámítás révén. A kapott válaszok kö­zül talán a pozsonyi Slovnaft tervezési osztá­lyának vezetője summázta a legjobban a ta­pasztaltakat: érdekes, ezzel a kérdéssel eddig egyáltalán nem is foglalkoztak, ami jelzi, az összfogyasztás alakulásában nem játszhat tényleges szerepet. Különben is, a nagyfo­gyasztók többnyire három műszakban dolgoz­nak, ahol a nyári időszámítás állítólagos ked­vező hatása semmissé válik. Az óraátállítás so­kaknál bioritmuszavarokat okoz, ami különö­sen az alvászavarokban jelentkezik. Egyetlen hatása viszont szinte mindenkinél megmutat­kozik - vasárnap reggel a rövidebb éjszaka mi­att kissé gyűrödtebben kelünk ki az ágyból. Hát még hétfőn...? (só) „Te, ezek most minket vagy az időt akarják becsapni?" Szabó Akos rajza PÁRTFÚZIÓ A JOBBOLDALON A választók negyedéért TA SR-tudósítás A Demokratikus Unió és a Nemzeti Demokrata Párt tegnapi közgyűlése külön-külön megsza­vazta a két jobboldali párt egye­sülését, amelynek elnevezése Szlovákia Demokratikus Uniója lesz. Az új párt alakuló kong­resszusa holnap fejeződik be. Ľudovít Černák, a Nemzeti Demokrata Párt elnöke beszé­dében kiemelte: az egyesülés révén az új párt erős alapokra akar támaszkodni. Feltételezi, hogy a parlamenti választások során nem a választók 8-10 százalékát, hanem 20-25 szá­A LEPESEK TEMAJA: Alapszerződés Értesüléseink szerint a vasár­napi Lépések című vitaműsor­ban a szlovák-magyar alap­szerződésről lesz szó. A kerek­asztal-beszélgetésnek magyar résztvevője is lesz, Csáky Pál személyében. y-f Habsburg Ottó nem jön Bős Nagyközség Önkormány­zata értesítette szerkesztő­ségünket és a meghívott vendé­geket, valamint a község polgá­rait, és minden érdeklődőt, hogy az 1995. március 26-ra tervezett zászlóavatás és dísz­polgári cím adományozása dr. Habsburg Ottó úrnak, a Páneu­rópai Unió elnökének és az Eu­rópa Parlament tagjának, az el­nök úr betegsége miatt elma­rad. zalékát tudják megszólítani, ami Szlovákia egyik meghatáro­zó pártjává emelné a DU-t. An­ton Hrnko, a párt alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a belpoliti­kai élet ötéves atomizációja után a két párt egyesülése az első lépés a hasonló profilú és törekvésű pártok szerves integ­rációja felé. Bohumil Kačmár (DU) pártja közgyűlésén annak az aggodal­mának adott hangot, hogy nem lesz zökkenőmentes az együttműködés a járási szinten, mivel az egyesülést követően a párttagok nem fogják egy csa­pásra elfelejteni, ki milyen párt­múlttal rendelkezik. A felszóla­lás komoly vitát váltott ki, me­lyet követően Jozef Moravčík pártelnök telefonon konzultált Ľudovít Černákkal. Végül a 91 küldött közül 89 az egyesülés mellett szavazott, ketten pedig tartózkodtak. A Demokratikus Unió a Szlo­vákiai Demokratikus Aliancia utódpártja,amelyben a Mečiar­féle Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom eltávozott tagjai tömö­rültek. A Nemzeti demokrata Párt a Szlovák Nemzeti Pártból kivált, demokratikusabban gon­dolkodó politikusokat szervezte új pártszínekbe. UJ BEKETERV Ki mit nyerhet? Újvidéki munkatársunktól Negyedik napja tart a heves muzulmán támadás, közölte tegnap a szerb hadsereg tájé­koztatási szolgálata. A zenicai és a travniki muzulmán hadtest szakadatlanul támadja a szerb hadállásokat. Áldozatokról nin­csenek hírek, feltételezhető azonban, hogy mindkét félnek nagyok a veszteségei. Owen és Stoltenberg, a két társelnök közben néhány óra le­forgása alatt a délszláv válság szinte minden főszereplőjével találkozott. Belgrádban Milose­v/ccsel, majd ezt követően Mi­lan Marticcsal, a krajinai elnök­kel, Zvornikban Karadzsics paléi vezetővel, Zágrábban Tudjman horvát elnökkel. Fáradozásaik eredményeként egyre közelebb a megoldás az UNPROFOR man­dátumát illetően. Stoltenberg legalábbis úgy nyilatkozott, hogy a felek arra törekednek, hogy mindenki számára elfogadható megoldás szülessen. A nemzetközi összekötő cso­port minden jel szerint hétfőn ül össze ismét, jóllehet még mindig nem tudni, hogy London, Párizs vagy Genf lesz a találkozó szín­helye. A belgrádi független napi­lap, a Nasa Borba washingtoni tudósítója részlteket tudott meg az új orosz béketervről, amely washingtoni diplomáciai forrá­sok szerint Kozirev orosz külügy­miniszter és Milosevics közös „gyártmánya". Eszerint Milose­vics a szankciók teljes feloldása fejében hajlandó elismerni Boszniát és Horvátországot, s valószínűleg még március 31 előtt sor kerül a jugoszláv, bos­nyák és horvát vezetők csúcsta­lálkozójára. Az említett belgrádi lap részletesen közli, ki mit nyer­het a terv elfogadásával: Szer­bia és Crna Gora megszabadul­hat a szankcióktól; a boszniai szerbek addig lesznek elszige­telve, amíg nem kezdenek köz­vetlen tárgyalásokat a szaraje­vói kormánnyal; a krajinai szer­bek teljes autonómiát kapnak a Z-4 terv alapján; a szerb-monte­(Folytatás a 2. oldalon) ELKEZDODOTT AZ EGYUTTELES ORSZÁGOS NAGGYULESE Az egyén autonómiája Nemcsak az időszerű politikai helyzetet, hanem öt év politi­kai gyakorlatát is elemzi az Együttélés Politikai Mozgalopi tegnap Dunaszerdahelyen elkezdődött országos közgyűlése 650 küldöttel és több, mint száz vendéggel, köztük Boros Jenő nagykövettel, és a Göncz Árpád üzenetét hozó megbí­zottal. Duray Miklós, a mozgalom elnöke a következő sza­vakkal lépett a küldöttek elé: Tapogassuk ki elsőként azt a filozófiai gyökérrendszert, amely mentén megkülönböztet­hető a tömegember az egyéniségtől. Az egyik gyökerünk az egyén autonómiájából sarjad. Ez azt jelenti, hogy tudunk el­utasítani, de egyben azt is jelenti, hogy elfogadni is tudunk, ha az megmaradásunkat és épülésünket szolgálja. E nyom csapásán haladva válik egyértelművé, hogy az autonóm egyéniségekből álló csoport önmaga is autonóm közösség. Duray Miklós így folytatta: „Másik filozófiai értékünk és gyökerünk a türelem, melyet év­századok tapasztalatai építet­tek fel, ám megerősít ebben bennünket megélt közelmúl­tunk is. Megtanultuk, hogy fon­tosabb békében és sok­színűségben élni együtt, mint győztesként magunkra maradni vagy egyszínűen rettegni. Ez utóbbi tapasztalathoz kötődik szellemiségünk harmadik gyö­kere: az értékmegőrzés, akár év­századokon át is. Az utánzás he­lyett a sajátos megtartása. A szülőföldre való makacs vissza­térés az elűzetést követően. A fecsegés helyett a bölcs hallga­tás, amelynek mélyén annak re­ménye rejlik, hogy amire az em­ber erősen gondol, az végül be­következik. Értékrendünk is sokágú, mert a szociális együttérzéstől és fel­adatvállalástól az értékmegőrző népi-nemzeti gerincű konzervati­vizmuson keresztül a türelmes­séget jelentő liberalizmusig ter­jed. Ebben a hármas, de szá­munkra egymástól elválasztha­tatlan értékben rejlik politikai meggyőződésünk is. Hagyomá­nyainkban a szociális együttér­zés és igazságkeresés nem fajult osztálygyűlöletté, sefn ideológiai összeférhetetlenséggé. A konzer­vativizmus sem volt haladásel­lenes, sőt gazdasági gyarapodá­sunk és társadalmi kibontakozá­sunk egyik támpillére volt. A libe­ralizmus pedig nem az individua­lizmus rémképeként jelent meg, hanem a személy méltóságát, de egyúttal a közösséget szolgáló óhajként és tettként. Mindazok akik ezen értékeket szélsősége­sen értelmezték, előbb-utóbb a peremre szorultak. Politikai hagyományainknak eddigi legméltóbb megjelenítője és jellemzője Esterházy János, aki egy személyben keresztény szel­lemiségű, szociális gondolkodású és a liberalizmus értékeit is válla­ló politikus volt. Az Együttélés szervezeti gyöke­rei sokkal fiatalabbak, éppen egy emberöltőre nyúlnak vissza. Azokhoz az értelmiségi szer­veződésekhez vezetnek, ame­lyek a hatalmi szervek akaratával ellentétesen, sőt azokkal gyak­ran összeütközve az ötvenes évek végén és a hatvanas évek első felében a prágai, brünni, po­zsonyi, kassai, nyitrai magyar főiskolások és egyetemisták kö­rében alakultak ki, majd mozga­lommá terebélyesedtek, és 1968-ban létrehívták az önálló Magyar Ifjúsági Szövetséget. Ez a szervezkedés már akkor is ma­gán viselte mindazon jegyeket, amely az Együttélés sajátja lett alakulásától a mai napig. Szellemi gyökereink a gazda­sági, politikai önrendelkezésünk előremozdítását éltető talajból táplálkoznak. Fellelhetők benne mindazon szellemi törekvések, amelyek dokumentumai már a sztálinista időben vagy a kom­munista uralom más korszakai­ban fiókba zárt sorsra ítéltetve születtek meg és elvezettek az önigazgatás kereteinek megfo­galmazásáig 1968-ban. De a programot főleg az a szellemi készülődés alapozta meg, amely a legnyíltabb ellenállás korszakában, az 1970-es évek végén hívta életre a Csehszlová­kiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát..." Az országos közgyűlésen teg­nap a politikai mozgalom em­lékérmet adományozott 133 tá­mogatónak, köztük 19 külföldi személyiségnek a mozgalom céljainak megvalósításához, a demokrácia és a kisebbségi jo­gokhoz, a szlovákiai magyar nemzeti közösség felemelkedé­séhöz fűződő tevékenységének elismeréséül. (Interjúnk a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents