Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-21 / 67. szám, kedd

1995. március 17. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ

Ó 654 ) Kovács László cáfol Kovács László magyar külügyminiszter vasárnap este Párizsban cáfolta, • hogy a magyar-szlovák alapszerződésben az Európa Tanács 1201-es ajánlásáról szóló, megfogalmazás korlátozó, megszorító fordulatot tartalmazna. Miután a szlovák kormány nyilatkozatot tett közzé az alapszerződés ügyében, s ebben leszögezte, hogy Pozsony „az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201-es számú ajánlásaival kizárólag a hozzá tartozó korlátozó klauzulát is beleszámítva értett egyet", Kovács elmondta: Szlovákia valóban csak egy kiegészítő félmondat szerepeltetésével fogadta el az 1201-es ajánlás beépítését, de ez a jogászok és nyelvészek értelmezése szerint nem megszorító jellegű. A kérdéses félmondat szerint a felek elfogadják az ajánlást, „tiszteletben tartva az egyéni emberi és polgári jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait". Mint Kovács László elmondta, a „tiszteletben tartva" kifejezésnek nincs megszorító értelmezése: ennek akkor lenne valamiféle kényszerítő jellege, ha az ajánlás egyébként sértené az egyéni jogokat - ám ez a legkevésbé sem igaz. „Ha a szlovák félnek az volt a szándéka, hogy korlátozó kiegészítést építsen be, akkor erre nem találta meg a megfelelő formulát a tárgyalásokon" - vélte a magyar külügyminiszter. KÜLFÖLDI LAPVELEMENYEK AZ ALAPSZERZŐDÉSRŐL A Nyugat ösztönzésének eredménye A külföldi lapok tegnap jelentős terjedelemben foglalkoztak az Európai Stabilitási Értekezlettel, a kelet-közép-európai kisebbségi kérdésekkel, s ennek kapcsán említették a magyar-szlovák alapszerződés vasárnapi aláírását. Párizs - A Les Echos, a francia üzleti körök napilapja azt méltatja, hogy az Európai Stabilitási Értekezlet nem vált „üres vázzá", hanem valódi tartalommal töltődött meg. „A Stabilitási Egyezményhez való csatlakozás kötelező feladat lesz mindazon országok számára, amelyek integrálódni akarnak a jelenlegi európai struktúrákba. Az az egyezmény, amelyet Budapest és Pozsony írt alá a Szlovákiában élő mintegy 600 ezer magyar jogainak védelméről, azt bizonyítja, hogy ez a kezdeményezés jó volt, még ha Magyarország és Románia között egyelőre nem is sikerült hasonló megállapodásra jutni". Bécs - „Az alapszerződésnek nem csak formálisan kell békét adnia" - írja a Die Presse. A cikk abból a Komáromban elhangzott kijelen?, tésből indul ki, miszerint a párizsi stabilitási konferencia után végre megkezdődhet a háború utáni béke. A szlovák-magyar viszony történetének felidézése után ismerteti a most aláírt alapszerződés lényegét. Úgy véli: a legkisebb közös nevező, amit a két fél találni tudott, egyfelől a jelenlegi határok elismerése, másfelől a nemzeti kisebbségekről szóló nemzetközi konvenciók betartása volt. Hozzáteszi: ez is csak a Nyugat nyomására sikerült. „Mindkét országot több mint meg fenyegették, hogy ne veszélyeztesse kicsinyes viszállyal a párizsi stabilitási konferenciát, végül is az öreg kontinens új rendjéről van szó. Milliók etnikai túlélését nagyvonalúan félretolták. Ez most a kormányok jóindulatától függ - olyan kormányokétól, amelyek eddig még egy szerződésrevalót sem tudtak a jóindulatból felmutatni" - írja a szerző. London - A Nyugat hónapok óta erőteljesen ösztökélte Magyarországot és Szlovákiát - csakúgy, mint a térség egyéb, egymásra acsarkodó államait - arra, hogy még az európai stabilitás ügyének szentelt, tegnap kezdődött párizsi konferencia előtt borítsanak fátylat nézeteltéréseikre - írta kommentárjában a Financial Times. A vezető brit gazdasági-politikai napilap szerint a nyugati közösség nem hagyott kétséget afelől, hogy a kelet-európai országok számára hiú ábránd a teljes jogú tagság az Euró pai Unióban s a NATO-ban egyaránt, ha nem keresnek megoldást viszályaikra. Ehhez a vezető ipari hatalmak a párizsi konferenciát szabták határnapként - olvasható a Financial Times elemzésében. A cikk szerint e szorító határidő késztette Magyarországot arra, hogy ismét elővegye a Szlovákiával és Romániával kötendő alapszerződés régóta porosodó aktáit. Bonn - A vezető német lapok kommentárjaikban a térség stabiA Hamász fegyveres szárnyának a kommandója követte el vasárnap este Hebron közelében a busz elleni merényletet, amelynek során két izraeli életét vesztette - közölte a hadsereg, mely tegnapra virradóra kijárási tilalmat rendelt el Hebronban. A hadsereg egyik ezredese elmondta, hogy a három vagy négy főből álló csoport lőtt rá a Jeruzsálem és Kirját Arba zsidó település között közlekedő buszra. Mindkét áldozat telepes, a támadás során további öten megsebesültek. A tiszt szerint ez a kommandó ölt meg tavaly novemberben, ugyancsak Hebron közelében egy rabbit, és számos más merénylet is a számlájára írható. Felvételünkön: izraeli tüntetők zárták el a Jeruzsálemből Tel-Avivba vezető autópályát, tiltakozásul a hebroni merénylet ellen. Diáktüntetés Moldovában MTI-hír Csaknem 3 ezer egyetemista és középiskolás diák tüntetett tegnap Kisinyov utcáin, azt követelve, hogy a román nyelv és Románia történelme tantárgyak megmaradjanak az oktatási programban. A fiatalok az ösztöndíjak és a tanári fizetések emelését is követelték - jelentette az ITAR-TASZSZ. Moldova tavaly elfogadott alkotmánya a moldovánt tette az ország hivatalos nyelvévé, s az oktatási rendszerben is ennek megfejelő változtatásokat írt elő. Ezzel nem értenek egyet a Romániával való egyesülést követelő ellenzéki pártok, amelyek a külön moldován nyelv létét sem ismerik el. A tudósok véleménye sem egységes abban, hogy a moldován önálló nyelv-e vagy lényegében azonos a románnal. litását növelő, történelmi jelentőségű megállapodásként méltatták a magyar-szlovák alapszerződést. A Die Welt című jobboldali lap véleménye szerint Horn Gyula és a magyar kormány elsőrendű sikere a megállapodás, amelyben a kisebbségi ügyeket illetően az európai alapnormákon túlmutató jogokat sikerült rögzíteni. A szerződés mindkét ország számára egyengeti az utat az Európai Unióba és a NATO-ba - állapította meg a lap. Úgy véli, a megállapodás Romániával sokkal nehezebb lesz. A Süddeutsche Zeitung szerint a soviniszták mindkét oldalon hadakoznak a megállapodás ellen, de míg Budapesten az ellenzék soraiban foglalnak helyet, Pozsonyban a kormánykoalíció tagjai a jobb- és baloldali szélsőségesek - állapította meg kommentárjában a liberális lap. Az egyezség további halogatása a meglévő esély eljátszását jelenthette volna, hiszen Horn játéktere távlatilag csökkenhet és Mečiarnak is taktikáznia kellett. Ha engedett volna a szélsőségesek nyomásának, a jövőben is a kormányában lévő nacionalisták és kriptokommunisták lettek volna a hangadók, akik szerint minden áldás Keletről jön. Ha a szerződést komolyan veszik és megvalósítják, Közép-Európa egy rendkívül veszélyes lehetséges válsággóctól szabadul meg. Prága - A Hospodárské noviny című tekintélyes gazdasági lap figyelmét nem kerülte el, hogy az alapszerződés egyik pontja a maga módján Prágára is vonatkozik. „A csehszlovákiai magyarság egy részének - a Beneš<Jekrétumok kapcsán végrehajtott - háború utáni kitelepítését Budapesten és Szlovákia déli részén máig sem emésztették meg teljesen. A magyar fél nyilván nem tekinti az ügyet véglegesen lezártnak, és időről időre visszatér rá. Kényes kérdésként kezeli, mivel tudatában van annak, hogy nem lehet eltörölni Szlovákiában a Beneš-dekrétumokat úgy, hogy közben a Cseh Köztársaságban továbbra is érvényben maradnak." Románia legnagyobb kudarca „Románia legnagyobb kudarca az elmúlt években" - címmel szentel hosszabb vezércikkfolyamot, mára ígérve a folytatást az Evenimentul Zilei főszerkesztője annak a ténynek hogy Magyarország Szlovákiával aláírta az alapszerződést a párizsi értekezlet kezdetéig, Romániával nem. A napilap főszerkesztője előre elhatározott budapesti tárgyalási stratégia eredményének tudja ezt be. E stratégiát a román diplomácia nem ismerte fel kellőképpen, így nem tudta megakadályozni, hogy a kudarcért Romiániára hárítsák a felelősséget a politikusök, újságírók Európában és az egész világon. Atomsziinet MTI-hír Tegnap hajnalban le kellett állítani a Hmelnyickij ukrán város közelébe telepített atomerőművet, mert egyetlen reaktorának körzetében megnövekedett a rezgések száma - jelentette be az ukrán atomenergia-ügyi állami bizottság. Az apróbb hiba nem okozott sugárzásnövekedést a körzetben - tette hozzá a hivatal. Tiltakozó levél ČTK-hir Harminc országból összesen 221 környezetvédő szervezet küldött tegnap az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak közös levelet, amelyben a mohi erőmű befejezésére szánt hitel tervezett megadása ellen tiltakoznak. Az APA osztrák hírügynökség szerint a szerzők arra figyelmeztetnek levelükben, hogy az atomerőmű veszélyes, biztonsági szempontból nem felel meg a nyugati normáknak. Ezért arra szólítják fel a bankot, hogy mondjon le Mohi finanszírozásáról, ösztönözze Szlovákiát alternatív megoldások keresésére. Phil Weller, a Global 2000 szervezet tagja, az akció vezetője szerint világméretű tiltakozásról van szó, hiszen a petíciót nemcsak szlovák és osztrák környezetvédők írták alá, hanem többek közt német, francia, brit, kanadai, amerikai szervezetek képviselői is. A londoni banknak ma kellene meghatároznia az időpontot, mikor dönt a hitel megadásának ügyében. Török hadművelet MTI-hír Törökország tegnap jelentős hadműveletet kezdett a szeparatista Kurd Munkáspárt (PKK) észak-iraki táborai ellen - közölte Ankarában a török külügyi szóvivő. Szavai szerint ezekben a táborokban feltehetően 2400 2800 „ter rorista" tartózkodik. Az AFP úgy tudja, a hadműveletben 30-35 ezer fős katonai erő - közöttük rohamosztagosok - vesz részt páncélozott szállítójárművekkel és a légierő támogatásával. A hónap elején török csapatmozgásokat észleltek Anatólia délkeleti részén, az iraki határhoz közel fekvő övezetben. A török hadsereg előzőleg több ízben hajtott végre légi- és szárazföldi támadásokat a PKK által hátországként használt, az Öböl-háború vége óta kurd ellenőrzés alatt álló észak-iraki területek ellen. Meskov nem hátrál MTI-hír Jurij Meskov még mindig az Ukrajnához tartozó Krími Köztársaság elnökének tekinti magát és semmisnek véli az ukrán törvényhozás múlt heti döntéseit. kov, illetve az alkotmány védelmében. A hét végén csak néhány tucat ember gyűlt össze a szimferopoli parlament előtt, ők is csak vitatkoztak, de nem tüntettek Kijev ellen. A megerősítettjárőrök mindazonáltal továbbra is járják a központ utcáit. Ezt maga a hatalmától megfosztott krími politikus jelentette ki tegnapi szimferopoli sajtóértekezletén. A kijevi parlament előzőleg megszüntette a tisztséget az autonóm területen és az ottani alkotmányt is törvényen kívül helyezte. A krími lakosság azonban semmiféle aktivitást nem mutat MesSzimferopolban eközben tegnap kihelyezett orosz főkonzulátus nyílt, s az első nap máris körülbelül kétszáz ottani polgár folyamodott orosz állampolgárságért. A kérelmek elbírálása az esetek többségében csak riéhány napot vesz igénybe. A krímieknek 3-5 dollárt kell fizetni az orosz állampolgárságot igazoló útlevélért vagy pecsétért. A félsziget lakosságának 70 százaléka orosz ajkú, a felmérések szerint többségük szívesen változtatna állampolgárságot. BOSNYÁK VALSAG Muzulmán támadás kezdődött Újvidéki munkatársunktól Tegnap hajnalban nagy erejű muzulmán támadás indult a vlasicai és a majevicai fronton, Jelentette a boszniai szerb hadsereg tájékoztatási szolgálata. A harcok a délutáni órákban is tartottak. Az említett szerb hírforrás szerint a muzulmánok nagy erőkkel támadják a szerb hadállásokat. A tüzérségi előkészítés után a gyalogság a nap folyamán több ízben megkísérelte áttörni a szerb védelmi vonalakat. A támadásra a szerb hadsereg hevesen válaszolt, nagy veszteséget okozott az ellenségnek. A majevicai fronton a hírek szerint közelharc folyik. Vasárnap este óta a mostari völgykatlan is robbanásoktól hangos, egyes városnegyedekből puskaropogás hallatszik. Szerb katonai források feltételezik, hogy a helybeli horvát és muzulmán csapatok közötti összecsapásról van szó, amelyet az váltott ki, hogy a muzulmánok vasárnap beismerték, milíciájuk ölte meg Vlado Santicot, a március 8-án eltűnt horvát tábornokot. Nincs nyugalom NyugatBoszniában sem. Az 5. muzulmán hadtest tegnap hevesen, de eredménytelenül támadta a szakadárokat. Mint nyugat-boszniai források jelentették, azóta, hogy Fikret Abdics csapatai a múlt hét végén elfoglaltak néhány stratégiai pontot, a frontvonal nem változott. Ezek után van alapja annak a világszerte fokozódó aggodalomnak, hogy a négy hónapos tűzszünet letelte után (de lehet, hogy addig sem kell várni) Boszniában ismétfellángol a háború. Rasim Delic, a muzulmán főparancsnok legutóbbi interjújában nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a vérontás kiterjed Koszovóra és Macedóniára is. Szerinte amennyiben az albánok fellázadnak, sem Albánia, sem Törökország nem nézi ölbe tett kézzel a fejleményeket. Ez esetben „Szerbiát körülveszik ellenségei", állítja a muzulmán tábornok. Szavait Belgrádban úgy értelmezik, hogy háborúra uszít, s a „nagy háborút" óhajtja - Delic ugyanis kijelentette, mint katona, ettől nem is riadna vissza. A horvátországi feszültség, az UNPROFOR mandátuma körüli huzavona Washington figyelmét is elterelte Boszniáról, pedig Richard Holbrooke külügyminiszterhelyettes „sötét fellegek tornyosulására" figyelmeztet. A dolgok rosszul állnak, s egyre rosszabbodnak, idézi a The New York Times Holbrooke szavait. Egy másik, névtelenségbe burkolózó tisztségviselő pedig azt állítja: Clinton Bosnia-politikája súlyos problémákkal néz farkasszemet, s nem látszik a megoldás. Christopher külügyminiszter mentőövként dobta be, hogy a tűzszünetet meg kell hosszabbítani, azonban az amerikai támogatást élvező muzulmánok inkább a fegyverszállításokat követelik. GYARMATI JÓZSEF Teljes képtelenség MTI-hír Klaus Kinkéi német külügyminiszter tegnap teljes képtelenségnek nevezte az orosz vezérkari főnöknek azt a követelését, hogy sürgősen oszlassák fel a NATO-t. Mihail Kolesznyikov vezérezredes, négy nyugati lapnak, köztük a Die Welt című német újságnak adott interjúban teljes értelmetlenségnek minősítette a NATO-fenntartását. Kolesznyikov a nyugati újságírókkal folytatott beszélgetésben úgy vélekedett, hogy a NATO nyilvánvalóan fontos volt a Nyugat számára a hidegháború idején, de ma már semmi nem indokolja e katonai szövetség fenntartását, tehát haladéktalanul fel kellene oszlatni. A NATO vezetése nyilvánvalóan tanácstalan a szövetség jövőbeni szerepét illetően, ezért most a békefenntartó feladatokra próbál összpontosítani - mondta az orosz tábornok. Hangsúlyozta, hogy a fegyveres erők vezetése Borisz Jelcin elnökkel teljes egyetértésben határozottan ellenzi a NATO keleti bővítését. Ugyanakkor megerősítette, hogy Moszkva szeretné folytatni a nukleáris leszerelést, és folyik már a START-III szerződés előkészítése. • •• Kolesznyikov a csecsen háború eddigi menetéről is nyilatkozott. Elmondása szerint a múlt hét végéig 1367 orosz katona halt meg a csecsenföldi harcokban. Cáfolta, hogy e háborúskodás miatt ellentétek alakultak volna ki Jelcin elnök és a hadsereg vezetése között.