Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)
1995-03-18 / 65. szám, szombat
1335. március IS. ÉRDEKESSÉG ÚJ SZ Ó i 5] Szobornámia Nem ajánljuk senkinek, hogy könnyelműen vállalkozzon Szaparmurat Nyijazov türkmén elnök szobrainak összeszámolására. Van szobra a fővárosban és minden megyeszékhelyen, de nem maradhatnak le a szoborállításban a járási központok, sőt a falvak sem. Egyes szobrászok előszeretettel ábrázolják őt álló helyzetben, egy paripa kötőfékjét tartva, mások viszont kedvenc karosszékében ülve, mondván, az elnök fájós lábú. Ashabadban a főpályaudvar előtti téren sem sokáig árválkodik már üresen az egykori Leninszobor talapzata: készül már az ide szánt Nyijazov-emlékmű. Városszerte egy vicc járja az elnök szobormániája kapcsán: Vendégségbe érkezik Türkmenisztánba a kazah, s amikor körülnéz, ámulva kérdi az egyik járókelőtől: „Hát a türkmének még azt sem tudják, hogy Lenin kopasz volt?!" (AM) Maszada vádolt? Befejeződött a zsidó háború, elesett Jeruzsálem, győztek a római megszállók, de egy csoport ellenállónak sikerült bevennie magát a Heródes király által a Holt-tenger közelében épített Maszada hegyi erődbe (maga a név héberül helyőrséget jelent). Az alig ezer főt - köztük nőket, gyermekeket - számláló védők két teljes éven át (i. sz. 72-73.) állták 15 ezer római katona ostromát. Végül tudjuk Josephus Flavius történetírásából - kilátástalan helyzetükben tömeges öngyilkosságot követtek el, nehogy meg kelljen adniuk magukat a kegyetlen hódítóknak. Ennyi az alig vitatott történelmi tény. De sokáig rejtélyesnek tűnt A zsidó háború néhány bekezdése: Josephus Flavius arról ír ugyanis, hogy azért nem sikerült kiéheztetni a védőket, mert a hegy lapos tetejét mezőgazdaságilag megművelték, és az ott termelt élelmiszer elegendő volt számukra két esztendőre. Josephus kritikusainak kétségeit az a tény táplálja, hogy a legutóbbi évtizedekben a Maszadát körülvevő sivatagos térségben soha nem mértek évenként 50 mm-nél több csapadékot, ami kevés a mezőgazdaságnak. A mai adatok azonban nem érvényesek a kétezer évvel ezelőtti helyzetre. Az izraeli Weizmann Intézet kutatói, Dan Jakir biológus és munkatársai radioizotópos módszerrel vizsgálták a rómaiak fából készült ostromlétráinak maradványait, s azok karbon- és oxigéntartalmából kimutatták, hogy két évezreddel ezelőtt sokkal enyhébb és csapadékosabb volt a térség klímája. A történetíró tehát nem tódított: az ostromlottakat a fennsík ellátta kincseivel. (M. H.) Elena: 1963. december 20án született, Madridban. Szociálpedagógiai tanulmányait Londonban végezte. Szívesen vitorlázik és lovagol, szereti a flamencót és Jaime barna szemét. Amit ki nem állhat, az az erőszak és az intrika. Jalme: 1963. április 7-én született, közgazdasági egyetemet végzett, Párizsban értékpapírokkal kereskedett. Imádja Indiát, 1989-ben állítólag ott ismerte meg Elenát. Nevetéssel gyógyítani Ki ne mondta volna már, hogy „evés közben jön meg az étvágy"? Ez és még tucatnyi ilyen közhellyé vált bölcsesség és álbölcsesség egy régi francia orvos vidám regényeiben olvasható. Francois Rabelais-nek hívták (olv. rabié), 1493-tól 1553-ig széles körben népszerű gyógyítómester volt. Mindenféle betegséggel foglalkozott, de legfőbb feladatának a szomorúság, a búskomorság gyógyítását tartotta. Ez az igen jó orvos a magánéletben tréfálkozó, szórakoztató, társaságbeli ember, kitűnő elbeszélő, szójátékokat kedvelő barát volt, s rájött a nagy titokra, hogy beszélgetéssel, szórakoztatással, sőt nevettetéssel is lehet gyógyítani. Ehhez hatásos módszert is talált: mulatságos történeteket írt és olvastatott a komorságban szenvedőkkel. írt egy szerfölött mulatságos regényt a nagyétkű óriásról, aki egy ültében két ökröt is megevett, és ehhez többhordónyi bort megivott. Elnevezte Gargantuának. A könyvnyomtatást alig fél századdal korábban találta fel a német Gutenberg, ismerték már a franciák is. Rabeláis regénye tömegsiker lett. Betegeknek készült, de az egészségesek is elkapkodták. Alighanem ez volt a szépirodalom legelső bestsellere. A siker következtében az író orvos megírta az óriás még óriásabb apjának, Pantagruelnek a kalandjait is, majd még két humoros regényt a valószínűtlen regényhősökről. Ezek világszerte örök sikerű olvasmányok. Sokan mondták, írták, tanították, hogy az újkori regény Don Quijotéval, Robinsonnal, Gulliverrel kezdődik. Ezek a remekművek sok évtizeddel Gargantua után keletkeztek. Valójában az ókori kezdeményezések után a regény műfaja azzal kezdődik, hogy a jókedvű orvos kitalálta: szavakkal és nevetéssel is lehet gyógyítani. HEGEDŰS GÉZA (TV-magazln) Az oldalt szerkesztette GÖRfÖLZSUZSA BIZTOSÍTOTTA JOVOJET IS AZ EXKORMANYFO Bőkezű Berlusconi papi 1984-ben, szilveszterkor találkozott először az akkor 15 éves, de már csodaszép Emanuela Mussida és az ugyanilyen idős Piersilvio Berlusconi, a híres - vagy inkább hírhedt - Silvio Berlusconi elsőszülött fia. A két fiatal egymásba szeretett, s a kapcsolat csaknem öt évig tartott. A szerelem koronájaként megszületett Lucrecia Vittoria Berlusconi, aki ma már elmúlt 4 éves. A szülők azóta már nincsenek együtt, mert a kislány születése után szinte azonnal véget ért a fergeteges szerelem. Válásra nem is került sor, hiszen a szülők össze sem házasodtak. A szőke, 1,75 cm magas Emanuela szerint olyan nagy különbség volt közöttük szokásaikat és mentalitásukat tekintve, hogy hosszú távon nem vezetett volna semmi jóhoz. Megmaradt viszont közöttük a barátság, főleg a kislány érdekében. Silvio nagypapa a közelmúltban bőkezűen megajándékozta unokája anyját. Összesen 750 millió líra értékben vásárolt számára olasz állami kincstárjegyet, megalapozva ezzel a pici jövőjét. Milánóban ez egy viszonylag jobb lakásra elegendő. A dolog akkor derült ki, amikor a vizsgálóbírók átnézték Berlusconinak mint a Fininvest elnökének nagyobb értékű ajándékozásait. De Sanctis A madár „navigációs készüléke" A költöző madarak szinte soha nem tévednek el hosszú vándorútjukon. Valószínű, hogy a Föld fölött alacsonyan repülő madár agya érzékeli bolygónk mágneses, gravitációs, elektromos mezőit és irányukat. A madár ezeket valamiféle vezérfonalként alkalmazza, s ilyen vagy olyan változásuk tájékozódási eszközként szolgál neki, akárcsak a látás. Ezt az elméletet erősítették meg az ukrán tudósok galambokkal végzett kísérletei. A madárcsapatot technikai felszereléssel látták el. Mindegyikük hátára elhelyeztek egy miniatűr rádióadót, amelyhez vezetékkel hozzákapcsolták a fejre erősített elektródokat. Ily módon közvetlenül mérhették a madár agyában képződött bioáramot a repülés során, s a galambokat kísérő helikopter fedélzetén felfogták a jeleket. A kísérleteket olyan terepen végezték, ahol a szakemberek a földkéreg mélyén rejtett törést határoztak meg. Az ilyen helyeken a Földet borító elektromágneses erőtérben zavar keletkezik, amit csak speciális, különösen finom érzékenységű műszerek képesek kimutatni. A galambokat először messziről hozták a „kísérleti pályára". A törés közelében kiengedték őket, s mi történt? A törés körzetében repülve, hirtelen egy csapásra elveszítették a tájékozódásukat. A helikopteren a műszerek jelezték, hogy valamennyi madár azonnal érzékelte a stresszt - agyuk elektromos tevékenysége jelentősen felgyorsult -, s az a galamb, amely tehetetlenségénél fogva még száz métert repült, vergődni kezdett a levegőben. (Az ornitológusok már nemegyszer figyeltek fel a költöző madarak hasonló viselkedésére, de csupán a madarak játékának fogták fel azt.) Mintegy 30 perc elteltével, amikor a galambok véletlenül átrepülték a törés határát, azonnal megtalálták a galambdúc felé vezető helyes irányt. (N+ZS) Hullámzó föld Francia kutatók, akik műhold segítségével figyelik a Föld felszínének mozgását, felfedezték, hogy a talaj fel-le mozog, akárcsak a tenger. Toulouse-ban például naponta 40 centiméterrel emelkedik és süllyed a talaj - jelentették ki az ottani tudományos intézet kutatói. A Topex-Poseidon műhold, amelyet a francia tudósok a NASAval, az amerikai űrkutatási hivatallal együttműködve bocsátottak fel, azt is megállapította, hogy a globális felmelegedés következtében az óceánok szintje évente 3 milliméterrel emelkedik. Megmérték azt is, hogyan változtatják helyüket a kontinensek Európához viszonyítva. Megállapították, hogy Észak-Amerika két, Afrika pedig egy centiméterrel távolodik évente. (MTI-Panoráma) Sevillában ma esküvő lesz Harangjáték és harsona hangjától, tapsvihartól és éljen- hozzá lehet adni egy spanyol zéstől lesz hangos ma Sevilla, Andalúzia fővárosa s vele hercegnőt. Jaime leghíresebb együtt egész Spanyolország ünnepel. Nem Is akármit - cso- elődje, egy bizonyos Esteban dás, pompás királyi esküvőt. Joaquin de Ripalda y MariHa akarjuk, mi, egyszerű halandók is részt vehetünk rajta: a spanyol tévé jóvoltából a 200 prominens vendéggel együtt nézhetjük végig, amint I. János Károly király a sevillai katedrális oltára elé kíséri idősebbik lányát, Elenát, hogy 6 évig tartó titkolt jegyesség után férjhez adja Jaime de Marichalar Saenz de Tejadához. A „menyasszonyvezetés" mindenképp érdekes lesz: a király ugyanis törött, gipszbe kötött kézzel jelenik meg az esküvőn - immár másodízben. 1962-ben Zsófia királynőnek nyújtotta gipszes jobb karját, amelyet akkor is - síelés közben „sikerült" eltörnie. „Ez csak jó jel lehet" - nyilatkozta bizakodva a király. Remélhetőleg neki lesz igaza és nem a sajtónak, amely vészmadárként többször jelezte: egy másik, 90 évvel ezelőtti tragikus esemény is megismétlődhet. Akkor, Elena dédszüleinek az esküvőjén anarchisták kíséreltek meg robbantásos merényletet a királyi pár ellen, most a szeparatista ETA terroristái fenyegetőztek... Más Az ifjú ara A boldog pár források szerint „bizonyos republikánus csoportok" akarnak a királyi család életére törni. (A Die Zwei alapján: urbán) A dédszülők, akikre anarchisták támadtak A királyi atya - törött kézzel Nem csoda hát, hogy a mai nagy esemény miatt 10 ezer rendőrt és testőrök tömegét mozgósították. De nézzük, ki is a szimpatikus vőlegény, akihez csak úgy, hippii o p p chalara 12. században királyi miniszter volt. Anyai részről a családfa egészen a 9. századig vezethető vissza. Sőt, a krónikások azt is számon tartják, hogy az évszázad elején Jaime egyik elődje Madrid polgármestere volt. A vőlegény apja 15 évvel ezelőtt szívinfarktus következtében meghalt, anyja ezután egyedül nevelte fiát és annak öt testvérét. Bár a vőlegény az egyik legrégibb spanyol arisztokrata családból származik, nincs nemesi titulusa. A hercegi, s vele együtt Spanyol Grande rangot csak az esküvő után kapja meg királyi apósától. A mai nap, természetesen, elsősorban Elena és Jaime nagy napja, ám jó alkalmat ad arra is, hogy a Sevillába sereglett, eladósórba került 180 európai hercegnő és grófkisasszony is „körülnézzen". Trónörökösök előtt tetszeleghetnek abban a reményben, hogy egy szép napon, hasonló mesebeli esküvő után holland, norvég, dán vagy belga királyi trónra ülhetnek. Legrosszabb esetben, egye fene, monacói hercegnéként vonulnak be a történelembe.