Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-18 / 65. szám, szombat

[637 \ új szó BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. március 23. Szlovák-cseh megállapodások TA SR-hír Tegnap több szerződés aláírásával befejeződött Ľudovít Hudek és Jan Rumi szlovák, illetve cseh belügyminiszter kétnapos találkozója. A szövetségi állam megszűnésével kapcsolatban szabályozza az egyik szerződés a tartalékosok katonai szolgálatát, a szövetségi rendőri testületekben, várrendőrségi testületben, illetve belügyminisztériumi szervekben töltött szolgálatból következő kötelességek és jogok utódlását. Szerződést kötöttek továbbá a belügyminisztériumok műszaki együttműködéséről, a rendőrség együttműködéséről. A rögtönzött sajtóértekezleten mindkét belügyminiszter azt mondta, hogy a két minisztérium között nincsenek komolyabb ellentétek. Jan Rumi kijelentette, hogy az együttműködés alapja az 1992-ben kötött ágazatközi szerződés, amely a biztonsági kérdésekben és a bűnüldözésben tükrözi a közös érdekeket. Szó volt a toloncegyezmény, illetve a közúti, vasúti és vízi közlekedéssel kapcsolatos ügyintézést könnyítő egyezmény előkészítéséről is. Nem tartottak népünnepélyt (Folytatás az 1. oldalról) az a visegrádi polgár is, akit a nagymarosi hajóállomáson szólítottunk meg. Ő attól tart, hogy nem teljesülnek a rehabilitációt illető ígéretek. Egyebek közt a visegrádiaknak szabadidőközpontokat ígértek, mesterségesen kialakított öblökkel, infrastruktúrával és különféle létesítményekkel. „Nem biztos, hogy meg kellett volna építeni az erőművet, de ha már ennyit beleinvesztáltak, és tönkretették az egész partunkat, már befejezhették volna. Ez az egész már hat éve érintetlenül áll, azóta viszont már a turbinák is működhetnének" - mondta, mielőtt felszállt volna a kompra. (tuba) KÖZLEMÉNY 1995. március 16-án eltulajdonították iskolánk pecsétjét a következő felirattal: Stredné odborné učilište poľnohospodárske, 946 35 Kravany nad Dunajom -9-. Az iskola igazgatósága azonnali hatállyal megszünteti a pecsét érvényességét. K-55 II. kiadás Lapzárta: 22.00 Győzött a kompromisszumkészség (Folytatás az 1. oldalról) a történelmet, hogy előre tekintettünk - vélekedett a szlovák miniszterelnök. Kovács László külügyminiszter arra a kérdésre, hogy milyen ára van a megegyezésnek, így felelt:- Nézetem szerint nemzeti érdekeket sértő engedményeket egyik félnek sem kellett tennie. Lapunk kérdésére a magyar diplomácia vezetője megerősítette, hogy az Európa Tanács 1201-es ajánlásában is megegyezésre jutottak. (horváth) Az MTI tájékoztatása szerint a tárgyalások utáni nyilatkozatában a magyar miniszterelnök igen nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy az alapszerződésre egy sor további kétoldalú megállapodás építhető. Elmondta, hogy a Bős-Nagymaros problémakörre vonatkozó részleteket „külön megállapodás ügyeként" kezelték. Az MTInek arra a kérdésére, elmondható-e, hogy az alapszerződés utat nyit a régen óhajtott magyar-szlovák történelmi kiegyezés előtt, Horn ezt válaszolta: „Feltétlenül." Kovács László külügyminisztert az MTI megkérdezte: vajon a magyar-szlovák megállapodás példajehet-e Románia számára? „Úgy gondolom, hogy igen. Természetesen Románia szuverén ország, és maga dönti el, vajon meg tud-e állapodni" válaszolta a miniszter. Mečiar: „Romániával konzultáltunk" „A szerződés tartalmi részét tekintve igen bonyolult tárgyalásokat folytattunk. Ugyanis a szlovák és a magyar kormány a történelem során először ült két egyenrangú tárgyalópartnerként egymással szemben - azzal a. szándékkal, hogy rendezzék kapcsolataikat. Ilyen még nem volt" - mondta a miniszterelnök a szlovák rádió tegnap déli hírműsorában. Hangsúlyozta: „Tekintettel kellett lennünk a fejlemények hazai folyamatára, azokra az aggodalmakra, amelyek szerint a kisebbségek jogai kollektív jogokhoz, autonómiához vezethetnek. Nemkülönben tekintettel kellett lenni a magyarországi helyzetre, és reagálni az ottani politikai körülményekre - úgy, hogy a dokumentum nemzetközi vonatkozásban is elfogadható legyen." Vladimír Mečiar tájékoztatott: az alapszerződés „16. számú teljes cikke foglalkozik a nemzetiségi kisebbségekkel, és ez a cikk néhány alapvető rendelkezést tartalmaz. Először is azonosul a nemzetiségi jogok európai normának tekintett értelmezésével, és alapdokumentumként fogadja el a nemzetiségi jogokat rögzítő keretegyezményt, amellyel a többi dokumentum nem ellenkezhet". Elmondta továbbá: „A magyar fél hivatkozásában szereplő dokumentumok némelyike bekerült az alapszerződésbe. Ilyen a már említett keretegyezmény, továbbá az ENSZ-deklaráció, az 1990-es Koppenhágai Egyezmény, és ilyen az Európai Tanács 1201-es számú ajánlása, azzal a kiegészítéssel, hogy a felek kötelesek tiszteletben tartani az egyén emberi és polgári jogait, beleértve a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek jogait is" - mondta Vladimír Mečiar. A kérdésre - vajon a magyar fél hogyan reagált erre a szlovák kezdeményezésű kiegészítésre, a kormányfő azt válaszolta, hogy „a magyar fél méltányolta a javaslatainkat, mi is méltányoltuk a magyar fél sok javaslatát. A szöveg tehát kompromisszum eredménye" - fogalmazott Vladimír Mečiar, és jelezte, hogy a szövegről még a nap során konzultálnak a kormánykoalíció és az ellenzék pártjaival, valamint néhány társadalmi szervezettel, melyek korábban a szöveg észrevételezésére kaptak lehetőséget. Végezetül a miniszterelnök kérdésre válaszolva közölte, hogy a szlovák fél „folyamatosan, megszakítás nélkül konzultált Romániával, és mindkét fél azonnal tájékoztatott" a fejleményekről. Michal Kováč szlovák államfő tegnap levélben gratulált Vladimír Mečiarnak és Horn Gyulának a megegyezés eléréséhez. A Demokratikus Unió állásfoglalásban üdvözölte a megállapodást, rámutatva arra, hogy az alapszerződés előkészítése a Moravčík-kormány idején kezdődött. Budapest: Felhatalmazás az aláírásra A magyar kormány tegnapi rendkívüli ülésén egyhangúlag egyetértett azzal, hogy két nap múlva aláírják a magyar-szlovák alapszerződést. A dokumentumot vasárnap délután fél ötkor Párizsban látja el kézjegyével a két ország miniszterelnöke, Horn Gyula és Vladimír Mečiar - idézte az MTI Csák Elemér kormányszóvivő hivatalos bejelentését. Kovács László külügyminiszter újságíróknak elmondta: az A Magyar Koalíció állásfoglalása az alapszerződésről (Folytatás az 1. oldalról) Szükségesnek tartjuk az alapszerződésben foglaltak évenkénti felülvizsgálását. Amennyiben a szlovák fél nem tartja be vállalt kötelezettségeit, abban az esetben javasolni fogjuk a szerződés felbontását. Szükségesnek tartjuk, hogy a szerződő felek az európai intézményekkel együtt garantálják az 1201-es ajánlás teljes szövegének érvényesítését, különös tekintettel az ajánlás 11-es cikkelyére. Bugár Béla, az MKDM elnöke Š. Emlékeztetve arra a tényre, hogy a szerződéstervezet nem tartalmaz megfelelő garanciákat a kisebbségi jogok és a kisebbségi intézményrendszer anyagi feltételeinek biztosítására, fennáll annak a veszélye, hogy a szlovákiai magyar kultúra és iskolaügy anyagi fedezet nélkül marad. Felhívjuk a kormányok figyelmét, hogy a szlovákiai magyar kultúra és iskolaügy 1992-es évi becsült költségei meghaladták Duray Miklós, az Együttélés elnöke a 2 milliárd csehszlovák koronát. 4. Az ellenőrzés elengedhetetlen feltételének tekintjük a kisebbségek hatékony részvételét az alapszerződés 15. cikke 6. bekezdése értelmében létrehozandó vegyes bizottságban. Véleményünk szerint az alapszerződés csak a fentiek szellemében valósítható meg, és töltheti be küldetését. Budapest, 1995. március 17. A. Nagy László, az MPP elnöke alapszerződés erősíti a bizalmat a két ország között; jobb politikai feltételeket teremt a viszony javítására. Ugyanakkor lényegesen javítja a szlovákiai magyarság helyzetét is, mivel rögzíti a kisebbségi jogok érvényesítésének garanciáit. A magyar ellenzéki pártok véleménye Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, a Magyar Demokrata Fórum képviselője látatlanban - mivel a szerződés szövegét nem ismerte pontosan - úgy vélekedett, hogy a dokumentum nem érinti a magyarság kollektív bűnösségét megállapító beneši dekrétumok eltörlését. Ez pedig - nyilatkozta az MTI-nek - megkerülhetetlen egy történelmi megbékélésre törekvő szerződésben. Áder János, a Fidesz ügyvezető alelnöke leszögezte: a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján sérelmezhető, hogy a szlovákiai magyar pártokkal nem konzultáltak az alapszerződés részleteiről. Hiányolta, hogy a dokumentum nem tartalmaz környezetvédelmi záradékot, ami elengedhetetlen lenne két olyan ország esetében, amelyeknek olyan komoly nézeteltéréseik vannak, mint Bős-Nagymaros, illetve Mohi. Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt külügyekkel foglalkozó országos alelnöke sérelmezte, hogy a kormányzat az ellenzéki pártokat nem, vagy csak nagy késéssel informálta a tárgyalások menetéről. Ugyanakkor jelentős eredménynek tartotta, hogy az ET 1201es ajánlása bekerült a dokumentumba. Torgyán József azt fogja javasolni a Független Kisgazdapárt vezető testületeinek, hogy nyilvánítsák ki: ha megnyerik a választásokat, semmisnek fogják tekinteni a magyar-szlovák alapszerződést. A pártelnök szerint a kormány eljárása az alkotmányba ütközik, mivel az kimondja: á kiemelkedő fontosságú nemzetközi dokumentumok megkötése az országgyűlés hatáskörébe tartozik. Ma tárgyal a szlovák kormány Csak ma kerül a kormány elé az alapszerződés - jelentette be tegnap Körmöcbányán Vladimír Mečiar, aki munkalátogatáson járt ebben a régióban a kabinet több tagjának kíséretében. Közölte, Juraj Schenk külügyminisztert bízta meg, hogy tájékoztassa a koalíciós partnereket a kormányban és a parlamentben, s kérje egyetértésüket. Mintha a dokumentum nem is hivatkozna az ET 1201-es ajánlására, Mečiar azt mondta, hogy az alapszerződés a kisebbségi jogokat mint az egyének, s nem a kollektívák jogait rögzíti. „Minden említés és elgondolás az autonómiáról visszavonhatatlanul eltűnt a szerződésből" - mondta a kormányfő. A TITKOSSZOLGALATROL SZOLO TÖRVÉNY Az államfő visszaadta TA SR hír Michal Kováč államfő tegnap döntést hozott, miszerint visszaadja ismételt megvitatásra a szlovák parlamentnek a titkosszolgálatról szóló törvényt, amelyet a törvényhozás a március 6-i ülésén hagyott jóvá. Mint ismeretes, a titkosszolgálatról szóló 46/1993-as Tt. sz. törvény módosítása értelmében az intézmény igazgatóját a kormányelnök javaslatára a szlovák kormány nevezné ki, illetve váltaná le. Az Európai Unió feltételei (Folytatás az 1. oldalról) A magyar Országos Atomenergia Bizottság (OAB) támogatja a mohi atomerőmű építésének EBRD-hitelből történő befejezését. A bizottságnak ezt az álláspontját Vajda György, az OAB ügyvezető igazgatója ismertette tegnap az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban rendezett sajtótájékoztatón. Vajda György kifejtette, hogy az OAB érzelmektől és politikai meggondolásoktól mentesen, pusztán a szakmai és biztonsági szempontok mérlegelésével alakította ki álláspontját, amely a magyar állampolgárok érdekeit tartja szem előtt. Az EBRD által megfogalmazott hitelfelvétel garanciát nyújt arra, hogy a mohi atomerőmű megfeleljen a legmagasabb szintű biztonsági előírásoknak. POZSONY Nem lesz viteldíjemelés TA SR-hí

r A Pozsonyi Járási Hivatal tegnap visszautasította a fővárosi közlekedési vállalat rt. kérvényét a tömegközlekedési viteldíjak emelésére vonatkozó végzés kiadásáról. Ivan Šátekjárási hivatalvezető közölte ezt a sajtóirodával. Az elutasító döntést a városi képviselő-testület hozta március 9-i ülésén. Ez a határozat hangsúlyozza, hogy a képviselő-testület nem ért egyet az indokolatlan viteldíjemeléssel, noha felhatalmazta a közlekedési részvénytársaságot, terjessze elő a járási hivatalnak viteldíj-módosítási javaslatát. Az előterjesztett javaslatból következik a város céltámogatásának tisztázatlansága. A város tömegközlekedési támogatása nem kötelező érvényű, mert még nem hagyták jóvá a város költségvetését, és a javaslathoz mellékelt minden egyes alapanyagban más-más összegű dotáció szerepel. Vélemények Ľuptákék árnyékkormányáról TA SR-hír Ján Ľupták, a szlovák parlament alelnöke, a Szlovákiai Munkásszövetség elnöke tegnapelőtt bejelentette, £ogy az általa vezetett pártnak van árnyékkormánya, amelyről eddig nem akart szólni a nyilvánosság előtt. A hírrel kapcsolatban fejtették ki a sajtóiroda kérésére a Magyar Koalíció képviselői pártjuk, mozgalmuk állásfoglalását. Molnár Norbert, az MPP sajtótitkára szerint őket nem lepi meg, hogy az a párt, amely a kormány vezető ereje, nem pedig statiszta akar lenni, árnyékkormányt létesít. „Eddigi tetteik azonban nem tükrözik, hogy a Munkásszövetségnek átfogó programja lenne az egész társadalom számára" hangsúlyozta. Dolník Erzsébet, az Együttélés központi titkára kifejtette, mozgalmuk azért tartja meglepőnek az információt, mert a Munkásszövetség eredetileg egyáltalán nem akart belépni a kormányba. Szerinte e döntés a Munkásszövetség és a DSZM közti bizonyos ' ellentéteket is jelezheti. Bárdos Gyula, az MKDM szóvivője hangsúlyozta, a Munkásszövetségnek rendkívül megtetszhetett a kormánytagság és a kormányzás, amit az árnyékkormány létesítéséről szóló információ is bizonyít. IZETBEGOVIC: Folytatjuk a harcot Újvidéki tudósítás Amennyiben a szerbek nem fogadják el a béketervet, a boszniai muzulmánoknak nem marad más hátra, mint hogy folytassák a harcot - jelentette ki tegnap Alija Izetbegovic muzulmán elnök. Izetbegovic kétnapos látogatáson tartózkodik Bonnban, Klaus Kinkéi német külügyminiszterrel csütörtökön tárgyalt, tegnap pedig Kohl kancellárral és Herzog államelnökkel találkozott. A muzulmán elnök szerint Boszniában kevés kilátás van a békére. Kijelentette azt is, hogy a muzulmánok nem járulnak hozzá a négy hónapos tűzszünet meghosszabbításához, amennyiben ez azt jelenti, hogy továbbra is a lakosság 30 százaléka birtokolja Bosznia területének 70 százalékát. Washington viszont épp arra apellál, hogy még a tűzszünet letelte előtt mindhárom fél járuljon hozzá annak meghosszabbításához. Warren Christopher külügyminiszter közölte is ezt az elvárást Tudjman horvát elnökkel és a horvát-muzulmán föderáció képviselőivel, akik a föderáció létrehozásának évfordulójáról Washingtonban emlékeztek meg. Christophernek természetesen a szerbekhez is van üzenete: el kell fogadniuk a nemzetközi összekötő csoport béketervét. Christopher erre az évre 10 millió dolláros segélyt ígért a boszniai horvát-muzulmán föderációnak, amely - washingtoni értékelések szerint is meglehetősen ingatag lábakon áll. Mate Granic horvát külügyminiszter szerint (aki csütörtök este Washingtonból jelentkezett a Horvát Televíziónak) a BT két határozatot készít az UNPROFOR horvátországi mandátumáról. Az egyik hat hónapra meghosszabbítja az'ENSZerők ideiglenes mandátumát (ez idő alatt a kéksisakosok csak a határokat és a Kninnel aláírt szerződések végrehajtását ellenőrzik), a második pedig meghosszabbítja az UNPROFOR macedóniai és boszniai, mandátumát, egyszersmind véget vet az eddigi horvátországi megbízatásnak. Peter Galbright, az USA zágrábi nagykövete szerint az ENSZ nem fog tárgyalásokba bocsátkozni a szerbekkel az új mandátumról. GYARMATI JÓZSEF