Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-17 / 64. szám, péntek

ŰJS2Ö BELFÖLD- KÜLFÖLD 1995. március 18. R

ómát és Jeruzsálemet, a két szent várost szerda este néhány órára telehíd kötötte össze a közelgő 2000. évforduló és az akkor kezdődő szentév alkalmából. Ebben az adásban közölte a pápa szóvivője, hogy II. János Pál az .évezred végéig zarándokutat te.sz a Szentföldön: felkeresi Irakot (az egykori Mezopotámiát), Egyiptomot, Izraelt, a Sínaifélszigetet és Szíriát. P

ekingben a hét végén külügyi tárgyalások kezdődnek Kína és a Fülöp-szigetek képviselői között a Spratly-szigetcsoportról. Ezt tegnap jelentette be a kínai külügyi szóvivő. Részleteket nem közölt, de tudható: a két ország között támadt feszültség lesz a központi téma. Kína ugyanis az egész szigetcsoportot a magáénak vallja, a Fülöpszigetek csak egy részét. A minap Csien Csi-csen külügyminiszter is megerősítette Kína igényét az egész szigetcsoportra, de cáfolta, hogy hazája erővel vagy fenyegetéssel akarna érvényt szerezni igényének. M

oszkvában szerdán a FÁK-tagországok biztonsági szolgálatainak vezetői az együttműködés javítása érdekében állandó koordinációs bizottság létrehozásáról döntöttek. Az erről szóló részletes megállapodást várhatóan két hónap múlva, Tbilisziben látják el kézjegyükkel. Szergej Sztyepasin, az orosz kémelhárítás vezetője elmondta: a legnagyobb figyelmet a kábítószerés fegyverkereskedelem elleni harcnak szentelték. V

arsó mellett, egy ferences kolostorban szerdán este eltemették Franciszek Gajowniczeket, aki helyett az auschwitzi haláltáborban életét áldozta Maksymilian Maria Kolbe ferences szerzetes. Gajowniczek március 13-án, 94 évesen halt meg falusi otthonában. 1941-ben a németek kilenc társával együtt halálra ítélték őt, s csak annak köszönhette életben maradását, hogy Kolbe atya önként vállalta helyette a halált. E hőstettéért li. János Pál pápa 1982-ben szentté avatta a szerzetest. J

apán partjai közelében tegnap a Csendes-óceánba zuhant egy amerikai katonai helikopter. A fegyvertelen légi jármű a USS Independence repülőgép-hordozó felett lebegett, és eddig ismeretlen okokból - a jokoszukai amerikai haditengerészeti támaszponttól 180 kilométerre keletre - lezuhant. A négytagú legénység két tagja eltűnt, ketten túlélték a szerencsétlenséget. A ZBROJOVKA IGAZGATOJANAK HALALA Kizárható a gyilkosság BENESI DEKRETUMOK A német hatóságok szerdán átadták a cseh illetékeseknek az Uherský Brod-i Česká Zbrojovka fegyvergyár Nürnbergben elhunyt vezérigazgatójának, Miroslav Dudának a holttestét. A hétfői törvényszéki boncolás alapján újra kizárták, hogy Duda halálában külső erőszak közrejátszott volna. A nürnbergi Tiergarten hotel alkalmazottai vasárnap hajnalban holtan találtak rá Miroslav Dudára, aki a német rendőrség szerint kiesett harmadik emeleti hotelszobája ablakán, s halálát a kilencméteres zuhanás okozta. A vizsgálatot azóta lezárták, s az ügyet átadták a helyi ügyészségnek. A boncolás néhány nap múlva elkészülő laboratóriumi eredményei még kimutathatják, hogy Duda ittas állapotban volt-e, amikor rejtélyes halála bekövetkezett. A világ tíz legnagyobb kézifegyvergyártója közé tartozó Česká Zbrojovka vezetői cáfolták azokat a cseh sajtóból eredő találgatásokat, hogy a gyár működése körül bármi probléma lett volna. Mint elmondták, az IWA '95 nürnbergi fegyverkiállításon cégük több új üzletet kötött. Duda vasárnap hajnalban az új megrendelőknek adott fogadásról tért vissza szállodájába, s a tragikus baleset röviddel ezután következett be. Szobájába - amelynek ajtaját belülről zárva találták - a nyomozók csak a tűzoltók segítségével, az ablakon áttudtak bemászni. A nürnbergi rendőrség cáfolta a cseh sajtónak azt az információját is, miszerint Duda halála után a német rendőrség névtelen, telefonos fenyegetésekre figyelmeztette volna az IWA '95 cseh kiállítóit. MTI KLAUS REAGALASA MECIAR ALLITASARA Nincs akadálya a találkozónak Václav Klaus cseh miniszterelnök cáfolta szlovák kollégájának, Vladimír Mečiarnak azt az állítását, amely szerint Václav Havel és Michal Kováč államfők múlt heti prágai megbeszélései akadályokat gördítettek volna az áprilisra tervezett cseh-szlovák kormányfői találkozó elé. Havel az említett megbeszélésen aggodalmát fejezte ki a demokráciát fenyegető szlovákiaijelenségek miatt. Kijelentése okán Kováccsal együtt a szlovák kormánypolitikusok bírálatának össztüzébe került, míg a cseh sajtó egyetértett azzal, hogy a szlovákiai helyzet valóban aggodalomra ad okot. Klaus most cseh újságírók előtt leszögezte, hogy „sem a szóban forgó vagy bármely másik kijelentés, illetve megbeszélés semmilyen irányban, egy jottányit sem befolyásolja" a készülő kormányfői találkozót, amely szerves része Prága hosszú távú stratégiájának. A cseh-szlovák kormányfői találkozón bizonyosan téma lesz a kétoldalú kereskedelem klíringelszámolásról konvertibilisvaíuta-elszámolásra való átállítása. A felek vélhetően áttekintik a kétoldalú kapcsolatok egészét is, mivel a Mečiar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) tavaly őszi választási győzelme, illetve Vladimír Mečiar decemberi, harmadik kormányfői beiktatása óta Václav Klaus nem találkozott szlovák kollégájával. Klaus nemrég egy nyilatkozatában maga is furcsállotta, hogy a kapcsolatok számos rendezésre váró problémája ellenére nem került még sor találkozójukra, pedig - mint mondta - a föderáció kettéválásakor a két ország úgy vélte, hogy a legfontosabb partnerek maradnak egymás számára. MTI SZOJUZ TM-21 - MIR Összekapcsolódás MTI-hír Tegnap összekapcsolódott a Mir űrállomással az orosz-amerikai űrexpedíciót a világűrbe juttató Szojuz TM-21-es űrhajó. Az összekapcsolódásra automata üzemmódban került sor moszkvai idő szerint 10 óra 46 perckor. Orosz űrhajóval első ízben repült most amerikai űrhajós Norman Taggard személyében, aki Vlagyimir Gyezsurov parancsnokkal és Gennagyij Sztrekalov fedélzeti mérnökkel 80 napot tölt majd a világűrben. Az űrexpedíció az Alekszandr Viktorenko, Jeleňa Kondakova, Valerij Poljakov hármast váltja fel. Ők március 22-én térnek vissza a Földre. A csapat két tagja is rekordot állít fel. Poljakov 439 napot tölt egyhuzamban a világűrben, Kondakova pedig az első nő, aki 170 napon át tartózkodott fent. ASzojuzTM-21-esűrhajóa Mir űrállomást automata üzemmódban közelítette meg, majd kapcsolódott ahhoz. Gyezsurov kapitány azonban készen állt a beavatkozásra és a művelet kézi vezérlésű végrehajtására, ha valami hiba keletkezett volna. Legutóbb tavaly szeptemberben volt kénytelen kézi vezérléshez folyamodni Jurij Malencsenko űrhajós, miután meghibásodott az automatika. Az orosz-amerikai űrhármas a 80 nap alatt 4-5 űrsétát tervez. Ezenkívül számos technológiai, asztrofizikai, biológiai és orvosbiológiai kísérletet hajtanak végre, [gy például egy inkubátorban fürjeket keltetnek, és azt vizsgálják, hogy miként fejlődnek a fiókák a súlytalanság közepette. A mostani expedíció az amerikai űrrepülőgéppel tér majd vissza, amely az orosz-amerikai űrprogram keretében június 12én indul két orosz űrhajóssal a fedélzetén a Mir űrállomásra. ROMAN BELÜGYMINISZTER: Forró köszönet az erdélyieknek MTI-tudósítás Doru loan Taracila román belügyminiszter a Rompres hírügynökségnek adott tegnap reggeli nyilatkozatában leszögezte, hogy nem voltak negatív következménnyel járó események azokon a szerdai megemlékezéseken, amelyekre Erdély egyes városaiban került sor. A romániai magyarság március 15-i ünnepi rendezvényeire vonatkozó megállapításhoz a miniszter hozzáfűzte: „E tény azt mutatja, hogy egyes szélsőséges elemek vagy sajtószervek pesszimista jóslataira rácáfolva a szóban forgó települések lakói a tolerancia szelleméről, állampolgári érettségről, kiegyensúlyozottságról és bölcsességről tettek tanúbizonyságot, és ezért forró köszönetet mondok nekik". Dreithaler fellebbezni fog Strasbourgban MTI-hír Rudolf Dreithaler német nemzetiségű libereci polgár - akinek ügyében a cseh alkotmánybíróság múlt héten elutasította a beneši dekrétumok felülvizsgálatát megerősítette, hogy fellebbezni fog az Európa Tanács strasbourgi emberi jogi bíróságánál. „Hiszem, hogy a jog amely nem győzött Brünnben, nemzetközi fórumon felülkerekedik majd" - nyilatkozta a Mladá Fronta Dnes című lap tudósítójának, hozzáfűzve, hogy számára nem a vagyon - szülei házának - visszaszerzése a fontos, inkább az elvekért harcol. „Az alkotmánybíróság szerdai határozata után ránk, németekre nem vonatkozik Az alapvető szabadságjogok okmánya (a cseh alkotmány része - a szerk.), amelyet 1992-ben Václav Havel elnök és Václav Klaus miniszterelnök ín alá" - állítja Dreithaler, aki utóiaga MF Dnes-nek elmondta: meggyőződé se volt, hogy Brünnben tárgyilagos érvekről, paragrafusokról és jogról lesz szó. „Sajnos, e tárgyalás emocionális eljárássá fajult, melyben szemünkre vetették Lidicét is, és minden az én fejemrj hullott. Ezt nem hagyhatom ennyiben" mondta Dreithaler. A Dreithaler-szülők a II. világháború után - a beneši dekrétumok alapján kollektív bűnösnek nyilvánított és kitoloncolt 3,1 millió szudétanémettől eltérően - megőrizhették cseh állampolgárságukat. Házukat azonban később, a dekrétumokra hivatkozva elkobozták. Fiuk, Rudolf Dreithaler két éve a cseh reprivatizáció keretében visszaigényelte a házat, a bíróságok azonban - az ellenséges vagyon elkobzásáról szóló, 108-as számú beneši dekrétumra hivatkozva - minden szinten elutasították igényét. Dreithaler ekkor a 10&as dekrétum érvényességét támadta meg az alkotmánybíróság azonban múlt szerdán, egy precedensnek szánt, történelmi érveléssel alátámasztott állásfoglalással elutasította a beneši dekrétumok felülvizsgálatát. AMERIKAI DIPLOMATA AZ EU KELETI BŐVÍTÉSÉRŐL Szociális parancsolat MTI-tudósítás Az Egyesült Államok támogatja az európai integrációt, éspedig nem a romantikus retorika okán, hanem mert az nagyobb demokráciát jelent - mondta bécsi előadásában Stuart E. Eizenstat, az Egyesült Államok brüsszeli EU-nagykövete. Mint kifejtette, véleménye szerint Ciprussal és Máltával 1997-1998-ba n kezdődhetnek meg a felvételi tárgyalások, s a reformországok legjobbjai csak ezután, az ezredforduló táján következhetnek. Az amerikai diplomata az osztrák gazdasági kamara által szervezett konferencián Bécsben arról beszélt, hogy a közép-kelet-európai országok felvétele szociális parancsolat az EU-ban. Mint mondta, most az a legfontosabb, hogy a reformországok fejlesszék demokráciájukat, ahogyan az annak idején, a görög, spanyol és portugál csatlakozás előtt is igen pozitívan alakult. Az amerikai diplomata részletesen felvázolta, milyen terhet jelent a kommunizmus örökségével küszködő reformországoknak gazdaságuk működő- és piacképessé tétele. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a keleti kiterjesztés a mezőgazdaságban 30 milliárd dollárig terjedő pluszköltséget idéz elő. Kérdés, ki fizeti ezt a hatalmas kiadást - folytatta a gondolatmenetet, majd az EU intézményrendszerének átalakítási szükségleteiről beszélt. TOROKORSZAGI ERŐSZAKHULLÁM Külföldi provokációk? Tansu Ciller török miniszterelnök asszony „külföldi köröket" sejt az elmúlt napokban Isztambulon és Ankarán végigsöprő erőszakhullám mögött - jelentette a DPA. A kormányfő az ankarai televízióban annak a véleményének adott hangot, hogy a „provokációkban" mind szélsőbalos, mind szélsőjobboldali körök szerepet játszottak. Ciller szerda este először a biztonsági szolgálat vezetőivel, majd kormányának tagjaival tanácskozott a kialakult helyzetről és az erőszakhullámot kiváltó okokról. A kormányfőt többször kemény bírálat érte, mert állítólag túl későn reagált az erőszakos összecsapásokra. MTI Súrlódások Jönnek szép sorjában a fehér házi figyelmeztető levelek Európába - hol Szlovákiába, hol Magyarországra, alapszerződésügyben Romániába is, mint utóbb kitudódott. De jön az üzenet Londonba, NATO-bővítés dolgában majd Moszkvába is. Nos, úgy tűnhet, hogy Clinton elnök mostanság mást sem csinál, csak levelezik. És telefonál. Pontosabban: telefonált volna a hét elején közel-keleti útján tartózkodó brit miniszterelnöknek, ha tudott volna. Ő azonban - saját bevallása szerint annyit tekergett a gázai térségben, hogy még Clinton számára sem volt elérhető. Szó se róla, elegáns, diplomáciai körökbe illő magyarázat - kár, hogy nem hihető. Washingtonban nem kételkednek abban, hogy Major megsértődött, ezért nem volt hajlandó beszélgetni Clintonnal. Úgy truccból, mert a Downing Streetből a múlt hétvégén küldött tiltakozó levél ellenére Gerry Adams, az IRA politikai szárnyának vezetője egy év után ismét bebocsáttatást nyert az Egyesült Államokba, sőt engedélyt kapott arra is, hogy az amerikai írek körében „szponzorokat" keressen az ulsteri katolikusok „politikai ügyének" támogatására. S mindennek tetejébe Bili Clinton ma még személyesen is találkozik Adamsszel, aki politikai szárny ide, politikai szárny oda, mégiscsak mindig szoros kapcsolatban állt az északír szeparatista terroristákkal. A pénzgyűjtő politikus útja komoly próbatétel elé állítja a példás amerikai-brit kapcsolatokat, amelyek az utóbbi évtizedekben súrlódásoktól mentesen viselték a politika terheit, szinte mindent kiálltak: a kormányfőcserétől az elnökválasztásokig. Igaz, az elnökválasztás némi keserű szájízt hagyott, vélik megfigyelők, akik szerint Clinton még nem felejtette el, hogy a kampány idején a londoni konzervatív kabinet-emberei is anyaggyűjtésbe kezdtek, a jelenlegi elnök múltjában kotorásztak kompromittáló adatok után. Brit lapok egy másik, nyomósabb okot is találtak Adams washingtoni pátyolgatására: Clinton állítólag babérokat akar aratni, hát szívesen elvállalná a közvetítői szerepet Észak-írország ügyében, akár súrlódások árán is. Mert - így Washington London egy évvel ezelőtt is vehemensen hadakozott az IRApolitikus amerikai vizitje ellen, s lám, a brit tiltakozás és annak washingtoni ígnorálása ellenére a fehér házi befolyás nyomán mégis beindult a párbeszéd, az ulsteri békefolyamat. Bármilyen reményteljesen is halad ez a folyamat, Majorék nem bíznak a terroristaszimpatizánsnak tartott Adamsben, politikai célúnak mondott pénzgyűjtő körútja mögött pedig veszélyt látnak. Washingtoni fogadtatásának egyedüli pozitívumaként azt tudnák elkönyvelni, ha Bili Clinton és környezete erős nyomást gyakorolna a vendégre: bírja rá az IRA-tagokat fegyvereik átadására. Major kabinetje ugyanis ezt a lépést követeli a Sinn Feintől, cserébe a párt teljes legalizálását, a politikai életben való részvételét ajánlja. A nagy bökkenő az, hogy a Sinn Fein a közös lépések híve, s mint ilyen, a fegyverek párhuzamos kivonását kéri. Ami annyit jelent: ha eltüntetik az IRA puskáit, a brit katonáknak is el kell tűnniük Ulsterből, bármennyire is ágálnak ez ellen a Londonban csalódott északír unionisták. URBÁN GABRIELLA Jasszer Arafat palesztin vezető amióta tavaly áprilisban száműzetéséből visszatért Gázába, csak egyszer járt a jerikói autonóm körzetben. A jövő héten, pontosan március 24-én azonban éppen itt fogad majd egy magas rangú vendéget, Al Gore amerikai alelnököt. Az amerikai külügyminiszterrel, Warren Christopherrel a múlt héten Gázában találkozott, itt tárgyalt vele a közel-keleti békefolyamat esélyeiről. Terv, elképzelés erre vonatkozóan van bőven, ám annál kevesebb a tényleges haladás. Félő, hogy nemcsak a békegalamb rokkan bele a rengeteg kezdeményezésbe, hanem zsákutcába kerül maga a rendezés is. (A C&W Sydicate rajza)