Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-17 / 64. szám, péntek

[629 \ új szó BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. március 23. RÖVIDEN A Szlovák Nemzeti Bank Taná­csa tegnapi ülésén március 17-i hatállyal 12 százalékról 11 száza­lékra csökkentette a leszámítolási kamatlábat. Ennek oka több té­nyezőre vezethető vissza, melyek közül a legfontosabb, hogy elfo­gadták az 1995-re szóló állami költségvetést, és mérséklődött az infláció, például februárban csak 0,5 százalékos volt Az eddigi ka­matláb 1994. január elsejétől volt érvényben. Roman Hofbauer, a parlament gazdasági és privatizációs bizott­sága elnöke levelet küldött Heike Zenkernek, Németország pozso­nyi nagykövetének, melyben nem­tetszését fejezte ki a német sajtó szerinte tendenciózus megnyilvá­nulásaival szemben. Tudniilik a német sajtó a szlovák kormányt soviniszta-nacionalista és kripto­kommunista kabinetként jellemzi. Késmárk térségében gyakorla­tozás közben lezuhant egy L-29­es katonai repülőgép. A baleset következtében a pilóta életét vesztette. A második félévtől való­színűleg emelkedik a telefon díj­szabása; jelenleg 1 impulzus 1,58 koronába kerül, a tervek sze­rint ez 1,80 vagy 2 koronára emel­kedik. Kárpátaljára érkeztek tegnap három magyarországi ellenzéki párt képviselői. Az MDF, a KDNP és a Fidesz küldöttsége a Kárpá­taljai Magyar Kulturális Szövet­ség meghívására tartózkodik Ukrajna magyarok lakta térségé­ben, hogy tájékozódjon arról, mi­ként valósulnak meg az ukrán­magyar alapszerződés nyomán született kisebbségvédelmi in­tézkedések a gyakorlatban. | Az ekeli helyi művelődési köz­pontban Koós János-fellépés lesz 1995. március 19-én, 17 órától. Érdeklődni a 0819/939­42-es telefonszámon lehet. K-53 ^ ^ Március 20-án 11 órakor az Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimnázium aulájában Politika 1995 címmel beszélgetést ren­deznek. A fórum vendégei: Bu­gár Béla, Csáky Pál (MKDM), Du­ray Miklós, Dolník Erzsébet (Együttélés), A. Nagy László, Zol­ler Mihály (MPP), Halzl József, Molnár Imre (Rákóczi Szövet­ség), Hunőík Péter (Márai Alapít­vány). II. kiadás Lapzárta: 22.00 Egészségünk, te drága... (Folytatás az 1. oldalról) rek érvelését s követelését, hogy a nőgyógyászati beavatko­zások többségét a biztosító áll­ja, az iránt érdeklődtünk, mikép­pen kívánnak segíteni azokon a házaspárokon, akik képtelenek lesznek vállalni a művi megter­mékenyítés anyagi terheit. Oľga Šestáková, a jogi osztály ve­zetője megmagyarázta: ha az or­vos a meddőséget (nemzőkép­telenséget) betegségként tünte­ti fel, a kb. 20 ezer koronás bea­vatkozást a kórház elszámolhat­ja a biztosítónak. Kérdésemre, a törvény érvénybe lépése után mennyibe kerülnek majd a nőgyógyászati beavatkozások, nem kaptam egyértelmű vá­laszt, mert úgymond az egész­ségügyi intézetek különböznek egymástól, s ezt az árak is tükrö­zik majd. A minisztérum szerint a művi terhességmegszakítás ezentúl 2-3 ezer koronába ke­rül(het). Bár az újságírók edzettsége közismert, idegeinket felborzol­ta Gajdoš doktor bejelentése: április l-jétől visszatér a So­boňa-féle pontozási rendszer, amely ellen annyira tiltakozott a fehérköpenyesek népes tábora. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy az egészségügy pénztelensége mi­att módosításra szorul a gyógy­szerkategorizáció, szűkülni fog a közgyógyellátás terhére előír­ható orvosságok skálája. Érdekelt bennünket az Általá­nos Egészségbiztosító igazga­tónője leváltásának oka, aki nemtetszéssel fogadta a jóváha­gyott törvényt, s figyelmeztetett az egészségügy pénzhiányból eredő eladósodására. Dr. Gaj­doš szerint nem a miniszter, ha­nem a biztosító igazgatótanácsa döntött arról, hogy a 12 ér­deklődő közül ki nyeri meg a pá­lyázatot. A bökkenő csak az, hogy nem volt pályázat, az új igazgatót felsőbb utasításra ne­vezték ki. Értesüléseink szerint a 67 éves nyugdíjas rövid ideig kórházigazgató, majd a kor­mányfő és egyben az egészség­ügyi miniszter tanácsadója is volt. Elterjedt az a hír is, hogy tegnap az egészségügyi minisz­ter újabb kórházigazgatókat vál­tott le. (péterfl) MIÉRT AKARJAK A FRANCIAK MOHIT? A magyarok a szlovákoktól vennék az áramot MTI-hír A mohi atomerőmű ügyében a Fidesz felveszi a kapcsolatot az osztrák politikai erőkkel - jelen­tette be a párt sajtótájékoztató­ján Szájer József frakcióvezető, miután a Fidesz képviselői talál­koztak Ausztria magyarországi nagykövetével. A találkozót a fi­ataldemokraták kezdeményez­ték, mert úgy vélik, hogy e kér­désben az osztrák kormány job­ban képviseli a magyar érdeke­ket, mint a magyar kabinet. Ha­marosan Fidesz-küldöttség uta­zik Bécsbe. Illés Zoltán alelnök a sajtótá­jékoztatón elmondta: Ausztria mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy megakadályozza a szlovák kormány hitelhez jutá­sát. Az osztrák kabinet ér­deklődéssel várja, hogy az Euró­pai Beruházási és Fejlesztési Bank hogyan dönt, miután az Európa Parlament azt tanácsol­ta a pénzintézetnek, hogy ne tá­mogassa a mohi beruházást. A Fidesz tudomása szerint egyéb­ként az atomerőmű egyik építője, az Elektricité de France érdekelt a magyar energiaszfé­ra privatizálásában is. Illés Zol­tán megfogalmazása alapján a franciák arra törekednek, hogy Magyarország később Szlováki­ából imponáljon energiát. Az al­elnök arról is tájékoztatta az új­ságírókat, hogy már 60 ezer alá­írás gyűlt össze abban az akció­ban, amelyet a mohi atom­erőmű elleni tiltakozásul indított a Fidesz és néhány környezet­védő szervezet. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG A MOHI HITELRŐL Csak áprilisban vagy májusban dönt TA SR-hír Az Európai Bizottság csak áp­rilis végén vagy május elején dönt véglegesen a mohi atom­erőmű befejezésére szánt Eur­atom-kölcsön folyósításának ügyében, nyilatkozta tegnap Strasbourgban Yves-Thibault de Silguy, az Európai Unió pénzügyi biztosa. Kijelentette, hogy az EU­nak kézhez kell kapnia az Euró­pai Beruházási Banknak a pro­jekt gazdasági és pénzügyi vo­natkozásait taglaló ajánlását, mert csak ennek alapján dönt­het. Az ajánlás azonban legha­marabb az említett időpontra készül el. A kérdést az Európai Bizott­ság március 22-i ülésén vitatja meg, s az ekkor kialakuló állás­pontot képviseli majd az EB kép­viselője az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a BERD igazgatótanácsának ülésén ese­dékes szavazáson. A mohi pro­jekt kivitelezéséhez az Euratom 191,4 millió ECU-t, a BERD pe­dig 215,5 millió ECU-t folyósíta­na. A BERD igazgatótanácsa a tervek szerint március 28-án foglal állást a hitel kérdésé­ben. A szlovák hírügynökség tudósítójának az Európai Bi­zottsághoz közel álló forrás megerősítette: a Bizottság ál­lásfoglalása olyan lesz, amellyel nem mond ellent a tag­országok többsége véleményé­nek. Újra unió? Új-Szó hír Tegnap közös tanácskozást tartott az MKDM és az Együttélés területi választmánya Királyhel­mecen. A tanácskozást követően a kongresszusok előtt álló ma­gyar pártokhoz szándéknyilatko­zatotfogalmaztak meg. Gabri Ru­dolf (Együttélés) tájékoztatása szerint a nyilatkozat egyebek közt azt tartalmazza, hogy a két mozgalom a bodrogközi embe­rek társadalmát érintő közügyek­ben közösen egy pártként lép fel. A két vezetőség rendszeressé te­szi közös munkaértekezleteit. Felhívást tesz a kongresszusra készülő magyar politikai erők fe­lé, látva a magyar nemzeti közös­ség létét veszélyeztető fondorla-. tos és ártalmas kormánypoliti­kát, hogy az egységes magyar po­litizálás megteremtésének érde­kében tegyenek meg mindent a szlovákiai magyar mozgalmak és pártok uniójának létrehozásáért. OSZTRÁK VITA A SCHENGENI EGYEZMENYRŐL Új vasfüggöny? Az osztrák zöldek parlamenti vitát kezdeményeznek a schengeni egyezményhez történő csatlakozásról. Az elhatá­rozást a vasárnapi nlckelsdorfl kilencórás várakozás vál­totta kl, amelynek nyomán Ausztriában élénk vita kezdődött arról, hogy ml lesz, ha a szigorított határel­lenőrzés életbe lép. MTI-hír Ezzel kapcsolatban az osztrák sajtó emlékeztet arra, hogy bár Franz Löschnak osztrák belügy­miniszter Brüsszelben hamaro­san aláírja a csatlakozást, ám ez nem jelenthet változást az osztrák határellenőrzésben. A következő lépésre, az egyez­mény ratifikálására bécsi véle­mény szerint két évet kell várni, s csak akkor lehet bevezetni az utasok egyenkénti alapos vizs­gálatát, ha az összes műszaki feltétel adott. A Kurier tegnapi vezércikke arról ír, hogy mini­mum négy év szükséges az igen költséges számítógépes adat­bank-csatlakozás megteremté­séhez: Ausztria 1460 kilométe­res úgynevezett külső - nem EU­ország menti - határán 100 kö­rül van az érintett állomások száma, ahol a terminálokon és a megfelelő létszámú személyze­ten kívül még külön sávot is ki kell alakítani. E körülményeket tekintve még évekig nem kellene változástól tartani, az ellenzék azonban úgy véli, hogy amíg Franz Löschnak a belügyminiszter, nem zárhatóak ki a vasárnapihoz hasonló akci­ók, amelyek gyakorlatilag új vas­függönnyel zárják el Ausztriát a szomszédoktól. MTI-hír Clinton Iliescunak is írt Tralan Chebeleu román elnöki szóvivő tegnapi sajtóértekezle­tén több részletet árult el arról a levélről, amelyet Clinton ame­rikai elnök küldött hétfőn Ion Iliescu román államfőnek, anél­kül azonban, hogy annak pontos szövegét közzétette volna. A továbbiakban az amerikai elnök néhány megfontolást is­mertet a NATO kiterjesztésének folyamatával kapcsolatban, amelynek párhuzamosan kell ki­bontakoznia a demokratikus Oroszország és a kiszélesedő Észak-atlanti Szövetség közötti kapcsolatok elmélyülésével. A levél megerősíti, hogy az Egyesült Államok támogat egy demokratikus, gazdasági refor­mot végrehajtó Romániát és azt, hogy részévé váljon a de­mokratikus, biztonságos és vi­rágzó Európának, és újra leszö­gezi: Washingon szoros ro­mán -amerikai kapcsolatokra törekszik. Az amerikai elnök utal az Ilies­cu és közte lezajlott szeptemberi találkozásra, Holbrooke amerikai külügyminiszter-helyettes buka­resti látogatására, majd üdvözli, hogy Románia az euroatlanti kö­zösség részévé akar válni. Clin­ton elnök bátorítónak nevezi azo­kat az információkat, amelyek az alapszerződés elérésére tett erőfeszítéseinkről jutottak el hoz­zá, és úgy értékeli, hogy a közép­európai meg nem értések és fe­szültségek lehetséges forrásai­nak megszüntetése a legna­gyobb fontossággal bír az övezet biztonságára és az európai integ­ráció kilátásaira nézve." Gromov menesztése Borisz Jelcin orosz elnök tegnap felmentette tisztségéből Borisz Gromov védelmlmlnlszter-helyettest, aki mindvégig élesen bírálta az orosz hadsereg csecsenföldi akcióját. hadseregen belüli szerepének visszaszorítását célozza. MTI-hír Gromov, aki a szovjet csapa­tok afganisztáni kivonulását irá­nyította éveken át, nagy nép­szerűségnek örvend a hadsereg soraiban. A tábornokot Jelcin február 13-án nevezte ki a kül­ügyminisztérium katonai ügyek­ben illetékes első számú szak­értőjévé, de védelmiminiszter­helyettesi tisztségéből nem mozdította el. Megfigyelők már akkor utaltak arra, hogy Gromov új kinevezése nyilvánvalóan a Gromov helyzete az elmúlt időszakban mindinkább ellehe­tetlenült a minisztériumban, és csak idő kérdése volt, hogy mi­kor kényszerül távozni tisztsé­géből. Néhány napja - influen­zájára hivatkozva - nem járt be irodájába, ahol azonban néhány hadseregbeli barátja napok óta tüntetett Borisz Gromov mellett, tiltakozva a vele szembeni bá­násmód miatt. A FINANCIAL TIMES AZ EU-TAGSÁG MENETRENDJÉRŐL Kikövezett út vagy akadálypálya? Néhány elvetélt kezdeményezés után Immár valóban a be­fejezés küszöbén áll a közép- és kelet-európai országok kö­zöspiaci csatlakozásának menetrendje - írta tegnapi elem­zésében a Financial Times. MTI-hír A vezető brit gazdaság-politi­kai napilap belső vezércikke sze­rint az Európai Unió áprilisban teszi közzé azon kiigazító intéz­kedéseknek az átfogó listáját, amelyeket a hat társult állam ­Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Bulgária és Románia - kénytelen lesz fo­ganatosítani még a csatlakozás előtt. Az úgynevezett fehér papír­ban foglaltak messze túlhalad­ják mindazon makrogazdasági lépéseket, amelyeket a hatok különböző mértékben eddig megtettek; a dokumentum a tel­jes banki, jogi, közlekedési és egyéb ágazatok közösségi nor­mák szerinti átalakításának részletes útmutatója lesz - írja a Financial Times. Az elemzés szerint azonban ezzel kapcsolatban alapvető po­litikai kérdések is felmerülnek, elsősorban áz: milyen magasra állítsa a mércét az a nyugat-euró­pai egységes piac, amelyben a teljes jogú tagok alkalmazkodási készsége is komoly kívánnivaló­kat hagy maga után. Ezzel együtt kérdés az is, hogy a menetrend kikövezett utat avagy akadály­pályát jelent-e majd a „széle­sebb" Európa felé - olvasható a Financial Times cikkében. Brüsszeli illetékeseket idézve a lap megállapítja: a közösséget annak veszélye aggasztja, hogy helytelen jelzést küld a kelet-eu­rópai országoknak. Ez megtes­tesülhet akár túlzottan engedé­keny, akár túlságosan szigorú előírások megfogalmazásában is - vélekednek az idézett kö­zösségi hivatalnokok. A Financial Times szerint a most készülő fehér papír óhatat­lanul összehasonlítási lehetősé­get kínál a tíz évvel ezelőtt össze­állított hasonló okmánnyal, amely akkor az egységes belső piac 1992-re történő összeková­csolásának menetrendjét volt hi­vatva felvázolni. Mindkét doku­mentum olyan katonai pontossá­gú összehangolást és tervezést feltételez, amelyet Napóleon is büszkén mutogathatna, a ha­sonlóság azonban itt véget is ér. A határok nélküli Nyugat-Európa tagjelöltjei ugyanis hozzávetőleg azonos alapokról indultak, Kelet­Európában azonban aligha le­hetne fellelni ilyen közös alapot - idézi a szakértők véleményét a brit lap. A cikkben megszólaltatott ke­let-európai diplomaták egyike máris bírálattal illette a készülő okmányt, amely - úgymond - nem más, mint a bizonyítási kényszer fordított alkalmazása, ugyanak­kor nem kínál igazi csatlakozási menetrendet, s nem tesz különbsé­get az egyes országok között. Ez is mutatja: a tagjelöltek élnek a gya­núperrel, hogy az EU keleti bővíté­sének programja a korábbi vára­kozásoknál is sokkal bizonytala­nabb alapokon áll. Ha azonban el­maradnak a tartalmas, komoly vi­ták arról, hogy a csatlakozás mi­lyen hatást gyakorol a közösség belső politikájának olyan elemei­re, mint például az agrárrendtar­tás, ez a gyanú csak erősödhet ­szögezi le az elemzés a közelgő maastrichti felülvizsgálati konfe­rencia szükségességére utalva. LONDON- WASHINGTON Elhúzódó harag ósdi A hét vége előtt már való­színűtlen, hogy a brit kor­mányfő és az amerikai elnök közvetlenül szót vált egymás­sal telefonon - közölte tegnap délután a londoni miniszterek nöki hivatal. A brit fővárosban napok óta az első számú politi­kai csemege John Major és Bili Clinton széles nyilvánosság előtt zajló, látványos haragos­dija. Az amerikai elnök hatodik napja képtelen elérni telefo­non a brit politikust, aki az északír brit fennhatóság ellen küzdő köztársasági gerilla­mozgalom (IRA) politikai ve­zetőjének fényes washingtoni fogadtatása miatt orrolt meg Clintonra. Major gyakorlatilag megerősítettnek tekinthető ér­tesülések szerint szombaton letagadtatta magát hivatalá­nak munkatársaival, tegnap hajnalban véget én izraeli útja során nem akadt egyetlen per­ce sem arra, hogy fogadja a Fehér Ház hívását. Clinton az után próbálta felhívni a brit kormányfőt, hogy Major meg­lehetősen ingerült hangú le­vélben kifogásolta Gerry Adamsnek, az IRA politikai szárnya (Sinn Fein) elnökének magas szintű amerikai foga­dását. A Downing Street tegnap délután közölte: a beszélge­tés elmaradása „nem bizo­nyítja" azokat a találgatáso­kat, amelyek szerint fagypont­hoz közelít a két angolszász hatalom viszonya. A kor­mányfői hivatal ugyanakkor leszögezte: a közvetlen kap­csolatfelvételre leghamarabb „valamikor a hét végén" lehet számítani. MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents