Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-16 / 63. szám, csütörtök

1995. március 20. DOKUMENTUM ÚJ SZ

Ó ! 9 J 250 ÉVE VALT SZABAD KIRÁLYI VÁROSSÁ KOMAROM A polgárosodás felé vezetóí út A Duna mindkét partján elterülő Komárom 250 évvel ezelőtt, egészen pontosan 1745. március 16-án kapta meg az akkori uralkodótól, Mária Teréziától azt az oklevelet, amelyben szabad királyi várossá nyilvánította a várost. Az alábbiakban Mácza Mihálynak, a Duna Menti Múzeum történészéhek és a város kiváló ismerőjének a segítségével elevenítjük fel a harmadfél évszázaddal ezelőtt történteket, és szólunk az oklevél Jelentőségéről, amely Komárom számára a polgárosodás felé vezető utat Jelölte ki. Komárom már IV. Béla uralkodása idején, 1265-ben megkapta a korabeli Városokat megillető kiváltságokat. Ezen jogokat a későbbi királyok fokozatosan bővítették, de a város még évszázadokig kiváltságos királyi város maradt. Függött a királyságtól és a királyságot helyben képviselő várkapitányságtól, részben pedig a vármegyétől. Ezt főleg a várkapitányok használták ki; ahol csak tehették, különböző ürüggyel zaklatták a város polgárait. A lakosok egy ideig \ ARIA* £ i 1

1-RI.SI\ r, Divina? Mária Terézia oklevelének címlapja (Fotoreprodukció: Bíró Béla) tűrték a zaklatásokat - kénytelenek is voltak, amíg a városban volt a török. Miután kiűzték a törököket, a Dunán szabaddá vált a kereskedelem, ami végsősoron a polgárok gazdagodását eredményezte. Mivel Komárom kiváló földrajzi fekvést mondhatott magáénak, a Vág és a Duna összefolyásánál fokozatosan kereskedelmi központ kezdett kialakulni. Számos német iparos húzódott |p a felszabadult magyar területekre. Virágzásnak indultak a vízi mesterségek és a kézművesség, a városban számos céh működött. Ezt a szabadságot gátolta, pontosabban fogalmazva, a kereskedelem további fejlődését akadályozta a várkapitányság. A város tehetősebb polgárai már 1691-ben I. Lipót császárhoz folyamodtak, és kérték a szabad királyi városok sorába való felvételt, valamint a várkapitányságnak fizetendő adók egységesítését. Erre a kérelemre 1692-ben olvasták fel I. Lipót válaszát. A szabad királyi várossá történő nyilvántartást a király elvetette, az adók egységesítését viszont engedélyezte. Közben felütötte fejét egy további probléma. Még a török időkben számos nemes menekült Komáromba, hogy védelmet nyerjen, azon kívül a király egykori vitézei közül sokan nemesi rangot kaptak. Ennek következtében aránytalanul sok nemes élt a város területén, akik nem voltak hajlandók részt vállalni a közteherviselésből. A városi tanács szüntelenül hadakozott velük, de mindhiába. Komárom polgárai, a várkapitánysággal folytatott állandó civakodást megelégelve, gondoltak egy merészet, és 1735-ben ismét úgy döntöttek, megkísérlik elnyerni a szabad királyi városi jogállást. Erre a célra először 30, majd 50 ezer forintot ajánlottak fel - gondolván, hogy a pénz majd meglágyítja az ügyben határozatképes egyének szívét. Egyezséget kötöttek a várkapitánysággal, kijelölték a vár és a város határvonalát. 1742-ben és 1743-ban fokozatosan lefizették a befolyásosabb egyéneket. A királynőnek nagy szüksége volt a pénzre, végsősoron talán ennek a ténynek köszönhetően adta ki Mária Terézia 1745. március 16án azt a nevezetes oklevelet, amellyel Komáromot szabad királyi várossá nyilvánította. Az uralkodónő által kiadott oklevél egy hosszabb, barokk körmondatokat tartalmazó bevezetőből és 20 pontból áll, melyek a városi kiváltságokat és kötelezettségeket határozzák meg. Többek között azt, hogy a város Komárom egész területén földesúri jogot gyakorol, a város és céhei nem tartoznak a várkormányzóság joghatósága alá. Az oklevél továbbá elengedi az évi 418 forintnyi adó fizetését és felhatalmazza a várost a plébánosok kinevezésére, de egyben azt is megszabja, hogy a papokat tisztességesen kell fizetni. A város továbbá megkapta a téglaégető kemencék, a malmok jövedelmét, valamint a malomszögvagy karópénzt. A vásárok tartására tetszés szerint jelölhetett ki helyet, ugyanakkor jogában állt eldönteni, hogy befogadja-e a Komárom 250 éves címere zsidókat és a cigányokat, vagy sem. Szent György napján továbbra is megválaszthatta bíróját és a 12 tanácsost. Mária Terézia oklevele megszüntette a rendeket Komárom városában. Ez egy jelentős lépés volt a polgárosodás felé. Mind a katonák, mind a nemesek egyaránt és egyforma mértékben voltak kénytelenek hozzájárulni a közterhek viseléséhez. Mint szabad királyi városnak, az ország közigazgatását is kellett segítenie. Az oklevél 20 pontját a város új címerének a leírása követi. Komárom ma is a Mária Terézia által adományozott oklevélben található címert használja. A szabad királyi városi rangot tartalmazó oklevelet hivatalosan 1751-ben, az országgyűlésen iktatták be. Részben az uralkodói oklevélnek is köszönhető, hogy a XVIII. század vége felé Komárom gyönyörű barokk várossá nőtte ki magát, és egészen a XIX. század derekáig a történelmi Magyarország egyik legnépesebb és leggazdagabb kereskedelmi központja volt. Komáromban volt a gabonakereskedelem országos központja, a fakereskedelem, a hajózás, valamint különböző kézművességek gócpontja. A város mindannak dacára épült és szépült, hogy az említett időszakban több elemi csapás is érte. 1763ban és 1783-ban pusztító földrengések sújtották, de a tűzvészek és árvizek sem kerülték el. A hálás komáromiak, kifejezésrejuttatva hódolatukat, megfestették Mária Terézia portréját. Az alkotás az Osztrák-Magyar Monarchia széthullásáig a városháza dísztermét ékesítette, jelenleg a Duna Menti Múzeum képtárában látható. Ma az ünnepség kezdetén Révkomáromban és Komáromban megszólalnak a harangok. KOSÁR DEZSŐ Hét végén: XXVI. Kazinczy Napok A Csemadok Országos Választmánya a Szlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságával, a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi Minisztériumával, a budapesti Anyanyelvi Konferenciával és több más társrendezővel együttműködve e hét végén rendezi meg a hagyományos Kazinczy Napokat Kassán. Míg az eddigi évfolyamokon általában 2-3 napon keresztül tanácskoztak anyanyelvünk helyzetéről, nyelvhasználatunk időszerű kérdéseiről a nyelvészek, pedagógusok, újságírók és népművelők, a szervezők az idén csupán másfél napra szabták a műsort. Hogy miért ilyen rövidre, azt Máté Lászlótól, a Csemadok OV területi titkárától kérdeztük. - Nem azért lett rövidebb a rendezvény, mert olyan jól állnánk nyelvkultúránkkal, hogy kevés tennivalónk lenne. Akadna megbeszélni valónk bőven, de hosszabb tanácskozásra a Csemadok megnyirbált költségvetéséből nem futja. A másfél napos rendezvényünket pénteken 10 órakor a magyar tannyelvű középfokú ipariskolában kezdjük A szép magyar beszéd verseny országos döntőjével. Ezt követően 14 órakor a Thália Színház Márai Stúdiójában előadásokkal és vitával folytatjuk a Kazinczy Napokat, ahol Tolcsvay Nagy Gábor, Szabómihály Gizella, Sándor Anna tartanak előadásokat. Estefelé a résztvevők megkoszorúzzák Kazinczy Ferenc emléktábláját, 19 órakor a premontrei templomban hangversenyt hallgathatnak, 20 órától pedig a Thália Színházban Nagy László-emlékestet rendezünk. Szombaton délelőtt A szép magyar beszéd verseny országos döntőjének a befejező része következik, délután 14 órától pedig kerekasztal-beszélgetést tartunk az Anyanyelvi Konferencia céljairól és feladatairól magyarországi, erdélyi, vajdasági, horvátországi, szlovéniai és hazai résztvevőkkel, (gazdag) HÍRVIRÁGOK 1 A nyelvzseni is holtig tanul. Már az ötvenedik nyelvet tanulja a libanoni származású, Rio de Janerióban élő, negyvenéves Siad Fasah. Tizenhét éves korában már beszélte a világnyelveket, ekkor járt először külföldön, delegáció tolmácsaként. Minden nyelvet könyv és szótár segítségével sajátított el - magyarul éppúgy tud, mint japánul, norvégul vagy koreaiul. Ha vannak is nehézségei a kiejtéssel, számtalan tévéshow-ban bebizonyította, hogy a Guinness-féle rekordok könyvében van a helye. Az izraeli titkosszolgálat mostanában ajánlott fel neki munkát, de Siad Fasah visszautasította a felkínált lehetőséget. Mint mondta, erre csak akkor kerülhet sor, ha már elsajátította a papiamento nyelvjárást, melyet a Karib-tengeri szigeteken beszélnek. Gorbi zsebre rakta az aranytollat. Tizennyolc év szünet után ismét együtt forgatott Sophia Loren és Marcello Mastroianni. A Le Figaro munkatársa meg is kérdezte, hogy a tizenkét közös film alkalom volt e arra is, hogy szerelembe essen a minden férfi által bombanőnek tartott partnerével. Mastroianni így vallott kapcsolatukról: „A mi viszonyunk nem más, mint nagyon erős érzelmi barátság, s éppen ezért is tart negyven esztendeje, mert sohasem akartunk ennél többet." Minthogy a most bemutatott filmben orosz divatszabót alakít, oroszországi élményeiről is érdeklődött az újságíró. „Néhány évvel ezelőtt, egy fogadáson Gorbacsov autogrammot kért tőlem - mondta Mastroianni - nos, ez nagyon hízelgő volt rám nézve. Nem úgy a producerre, aki rettenetesen feldühödött. Gorbacsov ugyanis nem adta vissza a tollát. A becses aranytolláL." Vitatott Biblia Franciaországban. Kínos helyzetbe került a franciaországi Versailles püspöke, miután kiderült, hogy az ő előszavával megjelent bibliakommentár-gyűjtemény antiszemita kitételeket tartalmaz. Az inkriminált írás szerzője egy versailles-i származású misszionárius. Ő a dél-amerikai nyomornegyedekben rohamosan terjedő szekták ellen akarta felvenni a harcot azzal, hogy népi nyelvre fordítja le a Bibliát, s azt ráadásul kommentárokkal is ellátja. Ezek azonban a II. Vatikáni Zsinat tanításaival ellentétben álló zsidóellenes katolikus nézetek legrosszabb sztereotípiáinak minősülő kitételeket tartalmaznak így többek között a szerző véleménye szerint bizonyos értelemben igaz a zsidók istengyilkosságáról szóló, évszázadokon át emlegetett tézis, mert úgymond „ez a nép nem tudott uralkodni fanatizmusán". A püspök javításokat kért a szerzőktől, de ezt csak igen kényszeredetten teljesítik. Churchill magányos gyermek volt. Könyvet írt a nagy államférfi unokája, Celia Sandys a nagypapa gyermekkoráról. Munkájához a család életének írásos dokumentumai között kutatott, amelynek során eddig kevéssé ismert részletek kerültek nyilvánosságra a történelmi személyiségről, aki kétszer volt Nagy-Britannia miniszterelnöke. Ezenkívül szerzője volt 40 könyvnek, s elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Sandys kutatásainak eredményeiről egy irodalmi konferencián számolt be. A résztvevők egy szenvedélyesen romantikus személyiségről hallhattak előadást, akit lelkileg megsebzett a bentlakásos iskola kíméletlen szigora. Az iskolában a latin nyelv és a matematika untatta Churchillt. A kollégiumi felügyelő tanára felbőszültén így írt róla: rendetlensége olyan mértékű, hogy nem tud mit kezdeni vele. Churchill fiatalkori évei küzdelemmel teltek, egyrészt azért, hogy elnyerje szülei figyelmét, másrészt a betegségek ellen. Vágyott szülei szeretetére, de azt csak az őt majomszeretettel körülrajongó nevelőnőtől kapta meg. Nem jött jól ki a vele egyidős gyerekekkel sem. Túlságosan intellektuális és koraérett volt hozzájuk képest. A remageni híd. Egykori ellenségek, amerikai és német veteránok emlékeztek a németországi Remagenben a rajnai hídért ötven évvel ezelőtt folytatott csatára. Az 1918-ban épített vasúti híd azért vált nevezetessé, mert Hitler parancsára a visszavonuló német hadsereg az összes rajnai hidat felrobbantotta, kivéve a remagenit, amelyet az amerikai 9. páncélos hadosztály sikeresen elfoglalt. A harcok következtében több helyen megsérült híd a nagy terheléstől tíz nappal később összeomlott, de addigra már a támadó alakulatok túlnyomó többsége áthaladt rajta. Hollywoodban 1968-ban film készült a remageni hídért folytatott csatáról. A romba dőlt híd köveit emléktárgyként értékesítették, s ebből épült a Béke Múzeum, amely 1980-ban nyitotta meg kapuit, s ahol most az egykori veteránok a fél évszázaddal ezelőtti eseményekre emlékeztek. Zorbát kidobta az asszony. „Mindig megbocsátottam neki. Cserébe azt kaptam, hogy nyilvánosan megalázott, miközben én a hűséges felesége voltam egy olyan embernek, aki még csak megértést sem tanúsított a fájdalmam iránt." A férj, akit megelégelt a neje, a 80 esztendős Anthony Quinn, a legendás Zorba. Az olasz származású Jolanda asszony - egyébiránt három, ma már felnőtt gyerekkel ajándékozta meg a férjét. Jolanda asszony keserű pohara azzal csordult ki, hogy Anthony Quinn másfél évvel ezelőtt újból apa lett: a feleségénél fiatalabb titkárnője ajándékozta meg egy kislánnyal. A nagypapa korú ifjú apa ebbeli boldogságában igencsak fényképeztette magát. A válóper beadásával egyidejűleg azt is közölte a megcsalt feleség, hogy pontos elszámolást kér Anthony Quinn nőkre költött kiadásairól. Aki mostanában érkezik a losonci Nógrádi Galériába, egy különleges „lakás" szobáiba csöppen, melyek berendezését diákok ötlötték ki, s tanáraik iránymutatása csiszolta. A pozsonyi képzőművészeti főiskola, a kassai műszaki főiskola, a zólyomi faipari középiskola, a körmöcbányai iparművészeti középiskola és az iglói faipari középiskola diákjai érdekesebbnél érdekesebb ötletekkel lepik meg a látogatót. Akad közöttük olyan, melyet egy az egyben, vagy csekély alakítással saját otthonunkba is szívesen elvinnénk. Több tanulmányt láthatunk épületek előtereire, de tanulmányozhatunk több tervezetet például a mozgássérültek segítésére (pl. alakítható munkaasztal), mozgatható modellek és rajzok segítségével vasúti kocsik többfunkciós üléseit próbálhatjuk ki. A kiállítás az idén a harmadik évfolyamába lépett. Kiötlőjével, Kvetoslava Dedinská belsőépítésszel beszélgetünk, akit Losoncon és környékén az NÓGRÁDI GALÉRIA Design Akadémia '95 egyik legsikeresebb vállalkozóként ismernek. - A kiállítás a zólyomi műszaki főiskolával való együttműködés eredménye, mely már hatodik éve tart. Akkor nyílt meg a faipari karon a bútoripari design szak. Lakberendezési építészmérnök vagyok, a téma különösen érdekel. Meglátogattam az iskolát, megismerkedtem a terveikkel, a tanítás tartalmával és formájával. Megszületett a gondolat, hogyan lehetne a diákokat egy szakmai verseny és bemutató formájában alkotásra motiválni. Három évvel ezelőtt szerveztük meg az első évfolyamot akkor még csak az iskola diákjainak munkáiból. Ezt követően kerestem kapcsolatot a pozsonyi képzőművészeti főiskolával. A tanárok és diákok érdeklődést mutattak a kiállítás iránt, így tavaly a zólyomiak mellett már a pozsonyi főiskola diákjai is bemutatkoztak. Törekvésünket megismerte a nagyközönség, és a középiskolákba is eljutott a híre. 1994ben kiállítási szándékkal több, hasonló irányzatú középiskola is jelentkezett. így az idén már az ő munkáik is láthatók. Kár, hogy ezúttal elmaradtak a zólyomi főiskolások, de úgy gondolom, jövőre ismét szerepelnek. Helyettük újdonság a kassai műszaki főiskola jelentkezése. Összegezve az idei kiállítást, az előzőekhez viszonyítva lényegesen gazdagabb, s az irányzatok szélesebb körének ad teret. Úgy tervezzük, hogy jövőre eltekintünk a legjobb munkák kiértékelésétől, elsősorban azért, mert ez rendkívül nehéz, így jövőre már nem lesz verseny, de úgy gondolom, hogy ez nem válik a kiállítás kárára. - A bútorgyánó cégek milyen érdeklődést tanúsítanak az itt kiállító tehetséges diákok munkái iránt? - Eredeti elképzeléseinkben is szerepelt a gyártó cégek képviselőinek meghívása, hogy megismerkedhessenek ezekkel a szakokkal, az ott folyó munkával, az iskolák végzőseivel. Kialakult néhány kapcsolat, mely során a bemutatott tárgyak más gyártásba is kerültek. Bízom abban, hogy az együttműködés köre évről évre szélesedni fog. - A diákok szeretnek mindig előre tekinteni, eltérni a hagyományostól, aktívak az új irányzatok keresésében. Önnek jó áttekintése van szakmájáról, a stílusokról. Mostanában mi iránt érdeklődnek az emberek? - A tényleges design a mindennapok gyakorlatától elég távol esik, de ez mindenütt a világon így van. Nálunk Szlovákiában hiány van abból, ami a világban megszokott. A nagy bútorkiállítások mellett önálló helyet kap a design. Gyakran találkozunk itt szélsőséges irányzatokkal, de végül is épp ez az, ami megkülönbözteti ezt a hagyományos, gyakorlati orientációjú kiállításoktól. Természetesen vannak olyan elemek is, melyeket átvesz a gyártás, s a mindennapok részévé válnak. Már évek óta érezzük a természetes anyagokhoz való visszatérés igényét, legyen szó kárpitozott bútorról, fabútorokról vagy másról. Kisebb mértékben fordul elő a fém-üveg-kő iránti igény, de a meghatározó elem a fa. - Aktív kapcsolatot alakított ki külföldi cégekkel és kereskedőkkel. Gondolt-e már arra, hogy a kiállítást nemzetközivé tegye? - A kiállításokon nem a külföldet akarjuk bemutatni, hanem a szlovákiai diákmunkákat és az iskolákat Természetesen szívesen látom a külföldi szakembereket. Az idén másodszor volt jelen Haipl Wolfgang műépítész Bécsből, aki szakmájának élvonalát képviseli. Ugyancsak részt vett egy Ausztriában élő libanoni származású szakember. A jövőben a hasonló profilú külföldi iskolák tanárainak, szakembereinek a meghívását tartom elképzel hetőnek. Az „alkotások" egyelőre hazaiak maradnak. Magukat a diákokat, tanáraikkal együtt, érdeklődésük esetén szívesen meghívnám Magyarországról, Ausztriából, Csehországból és máshonnan is. PUNTIGÁN JÓZSEF