Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-15 / 62. szám, szerda

15. SZER Prágából rendszeres adás MTI-hír Ä Szabad Európa Rádió teg­naptól rendszeresen Prágából, a volt csehszlovák parlament épületében berendezett új stú­dióiból kezdte sugározni adása­inak egy kis részét. Az új SZER­központ első, Lettország, Orosz­ország, Ukrajna és a délszláv or­szágok számára készült élő hír­adásai múlt pénteken kerültek az éterbe - közölte a cseh fővá­rosban Jan Obrman, a SZER és a Szabadság Rádió szóvivője. Obrman szerint a két ameri kai testvéradó 21 nyelven való adását a következő hetekben és hónapokban már Prágából kezdik sugározni, s a költözkö­dést június közepéig be kíván­ják fejezni. Április elejétől már innen küldik adásaikat Románi­ába, Azerbajdzsánba, Litvániá­ba, Észtországba, Örményor­szágba, április végétől Szlováki­ába, Bulgáriába, Fehéroroszor­szágba, Grúziába és Tatárföld­re, május végétől pedig a közép­ázsiai volt szovjet köztársasá­gokba. A SZER és a Szabadság Rá­dió székhelye 1951 óta Mün­chenben volt. Az átköltözte­tésről - a prágai kormány aján­lata alapján - tavaly nyáron döntött az amerikai Kong­resszus. A felek a volt csehszlo­vák szövetségi gyűlés épületé­nek ötéves bérbeadásáról szóló szerződést tavaly karácsony előtt írták alá. Egyezségük sze­rint a két rádió jelképes, napi egykoronás bért fizet, fedezi vi­szont az épület évi 80 millió ko­ronás fenntartási költségét. HALASZATI KONFLIKTUS Spanyol intézkedések Spanyolország úgy döntött, hogy ismét bevezeti a vízumkényszert a kanadai állampolgárokkal szemben - jelentette be a spanyol kormány­szóvivő. A döntést ellenintézkedésnek szánják, amiért a kanadai hatósá­gok lassan egy hete őrizetben tartanak egy spanyol halászhajót. A két ország lakosainak utoljára 1959-ben kellett vízumot váltaniuk. A legfrissebb - tavalyelőtti - adatok szerint évente 130 ezer kanadai láto­gat Spanyolországba, és 31 ezer spanyol turistáskodik vagy üzletel Ka­nadában. Madrid tegnap felfüggesztette a Kanadával kötött kétoldalú jogsegély­egyezményt és a kulturális együttműködési megállapodást. Az AFP em­lékeztet arra, hogy Javier Solana spanyol külügyminiszter hétfőn a diplo­máciai kapcsolatok megszakításával is fenyegetőzött. Spanyolország ter­vezi, hogy a kanadai partok közelében halászó hajói védelmére újabb ha­dihajót küld a térségbe. Egy őrnaszád máris úton van Új-Foundland felé. AZ ISZTAMBULI ZAVARGÁSOK MÉRLEGE: 17 halott A legfrissebb adatok szerint 17 ember vesztette életét és mintegy 150-en sebesültek meg hétfőn Isz­tambulban a rendőrség és a tün­tetők összecsapásaiban. A törne ges rendbontások azután robban­tak ki, hogy szélsőjobboldali me­rénylők fegyveres támadásokat in­téztek az alevita iszlám közösség által lakott negyedek ellen. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint a tö­rök kormány a demokrácia, a nem­zeti egység, a belbiztonság és a vi­lági államberendezkedés elleni provokációnak minősítette az isz­tambuli drámai eseményeket. * * * Ismeretlen tettesek tegnapra virradóra számos németországi tö­rök utazási irodát és más létesít­ményt gyújtottak fel. Személyi sé­rülés sehol sem történt. MTI Isztambul egyik főutcája a zavargások után BT-DÖNTES IRAKRÓL Maradnak a szankciók Az ENSZ Biztonsági Taná­csa hétfői ülésén ellenve­tés nélkül, változatlan for­mában fenntartotta az Irak ellen 1990-ben, a kuvaiti inváziót követően beveze­tett gazdasági tilalmakat. MTI-hír A zárt ajtók mögött lezajlott konzultációkon elhangzott felszó­lalások eltérő hangsúlyai jelezték: könnyen meglehet, hogy a követ­kező májusi felülvizsgálat alkal­mával már kenyértörésre kerül sor a testület tagjai között. Kivált­képpen az amerikai és a francia álláspont között feszül az ellen­Blokkok blokkja MTI-hír Az egyre szaporodó regionális kereskedelmi blokkok közti haté­kony összeköttetés megteremté­sére Kanada egy újabb, világszintű kereskedelmi szerv felállítását ja­vasolja. Az ausztráliai látogatáson tartózkodó Roy MacLaren kanadai nemzetközi kereskedelmi minisz­ter szerint javaslata a kereskede­lem világméretű szabaddá tételét segíthetné. A kanadai elképzelés szerinti szervezet nem földrajzi ala­pokon nyugodna. Tagságának el­nyerése nem az adott országok földrajzi fekvésétől függne, hanem attól, hogy a jelentkezők elkötele­zik-e magukat a konkrét, haté­kony, a szabadkereskedelem és a befektetések törvényein alapuló szabályok mellett. Az új szervezet célja az lenne, hogy egymáshoz igazítsa, és végső soron egyesítse a különböző blokkokon belül kidol­gozott szabadkereskedelmi meg­állapodásokat. tét, ami a hétfői konzultációk so­rán is megnyilvánult. Madeleine Albright amerikai ENSZ-nagykö­vet azt hangsúlyozta, hogy a ta­nácsnak csak akkor szabad fon­tolóra vennie a tilalmak enyhíté­sét, ha Irak már az összes BT-ha­tározatot teljesítette. „Csakhogy a bagdadi vezetés ettől még na­gyon messze van" - fűzte hozzá. Jean-Bertrand Merimée francia diplomata elismerte, hogy Irak még valóban nem tett eleget a követelményeknek, de szerinte Bagdad jövőbeli magatartását a „tények fényében kell vizsgálni, nem pedig az ellene való homá­lyos vádaskodások vagy az eleve feltételezett bűnösség alapján". Arra célzott, hogy a vonatko­zó ENSZ-határozat értelmében az olajszállítási tilalom feloldás­ra kerülhet, ha Irak teljesíti a fegyverprogramjainak felszá­molására, illetve az ellenőrzésé­re vonatkozó feltételeket. Ebből a szempontból kulcsfontosságú lesz, hogy mit tartalmaz majd Rolf Ekeusnak, az ENSZ meg­figyelő csoportja vezetőjének májusi beszámolója. Irak megdöbbenéssel vette tudomásul a BT döntését, az arab nyelven megjelenő Bábel című bagdadi lap „az évszázad bűncselekményének" nevezte a tilalmak meghosszabbítását. NICKELSDORFI HATARUGY Nem volt főpróba A burgenlandi hatóságok nem követik az osztrák belügyminiszter példáját, és nem cáfolják, hogy a vasárnapi szigorított határel­lenőrzés nem a schengeni egyez­mény aláírása utáni eljárás próba­üzemeltetése, főpróbája volt. Az osztrák sajtó meglepetésnek ne­vezte Löschnak hétfő esti bejelen­tését arról, hogy a vasárnap kilenc­órás várakozást eredményező szorított eljárás Nickelsdorfnál egyfelől nem próbaüzemelés volt, másfelől rosszul volt előkészítve. A Der Standard című bécsi lap teg­nap arról is beszámolt, hogy az osztrák hatóságok elmulasztották értesíteni a magyarokat az akció­ról, aminek következtében nem nyitottak új sávokat - egyebek kö­zött ez vezetett az ismert ered­ményhez. Az osztrák hatóságok igyekez­nek adatokkal indokolni a belügy­miniszteri magyarázatot, amely szerint a szigorítás az embercsem­pészek elleni intézkedési sorozat harmadik, utolsó akciója volt, a kommentárok és az ellenzéki poli­tikusok azonban képtelenségnek, az állampolgárokkal szemben megengedhetetlen eljárásnak ne­vezik a szabad határátlépés ilyen korlátozását. MTI Beregi Ünnepi Hét Beregszászban kezdetét vette a Beregi Ünnepi Hét, a rangos rendez­vénysorozat, amelyet immár hagyományosan évente tartanak meg, s legfőbb célja - mint azt Dalmay Arpád a beregvidéki Kulturális Szövetség elnöke a megnyitó ünnepségen hangsúlyozta -, hogy demonstrálja a határ két oldalán lévő magyarok egységét, elősegítse azonosságtudatuk erősö­dését, ápolja a beregi táj nemzeti és népi hagyományait. A Beregi Ünnepi Hét keretében tartják meg a III. kárpátmedencei kisebbségi fórumot. Megemlékezés a szabadságharcról A beregszászi református te­metőben tegnap újraavatták a szabadságharc egyik honvédtiszt­jének, Nagyidai Berzsenyi Antal­nak a síremlékét. A helyi magyar lap, a Kárpáti Igaz Szó keddi szá­mában méltatta az évfordulót, egyebek között ismertetve azt a kutatómunkát, amelyet a szabad­ságharc Kárpátaljáról származó hőseinek feltárása érdekében vé­geznek. Eddig 130 honvéd és hon­védtiszt életrajzát sikerült összeál­lítani, akik közül tizenketten még 18 évesek sem voltak. Kárpátalján a hagyományoknak megfelelően a magyarok lakta te­lepülések mindegyikében ünnepi gyűléseket, koszorúzást, kulturális rendezvényt tartanak, ma márci­us 15-e évfordulóján. MTI NÉHÁNY SORBAN É szak-Korea és az Egyesült Ál­lamok március 25-től Ber­linben folytatnak újabb tárgyalá­sokat az észak koreai atomléte­sítmények átalakításáról. Ezt a Reuter szerint részletek közlése nélkül az amerikai külügyminisz­térium szóvivője jelentette be. E gyiptomi beruházásaik növe­lésére biztatta tegnap a ja­pán üzleti élet vezetőit a hivata­los látogatáson Tokióban tartóz­kodó egyiptomi államfő, hangoz­tatva, hogy országa nagyfokú biztonságot és stabilitást kínál az oda érkező külföldi tőkének. A nsan észak-kínai városban egy szállodatűzben 28 em­ber vesztette életét, és legalább tucatnyian megsebesültek. M oszkvai jelentések szerint az orosz kémelhárítás őri­zetbe vette a volgográdi fegyver­gyár igazgatóját és két helyette­sét, mert azok állítólag kenőpénz ellenében külföldre adtak el egy igen jó minőségű acélterméket. Az árut egy bolgár cég vásárolta meg, amely azon­nal tovább is adta német üzletfe­leinek. A jelentés arról nem szól, hogy miféle acéltárgyról van szó, de tudni kell: ez a gyár állítja elő az SS-20-as rakétákat. M árcius 26-án, a nyári me­netrend érvénybe lépésé­vel egyidőben nevet változtat a Csehszlovák Légitársaság (ČSA). Neve attól fogva Cseh Lé­gitársaság (ČA) lesz, a társaság jelképei és színei azonban nem változnak. Kazah ellenparlament Almatiban (Alma-Atában) teg­nap összeültek a Nurszultan Na­zarbajev kazah elnök által a hét­végén feloszlatott parlament képviselői, és egyhangúlag elfo­gadott határozatukban a tör­vényhozói munka folytatása mellett foglaltak állást. A Reuter jelentése szerint a szélnek eresztett 177 tagú törvényho­zás 130 képviselője vett részt az ülésen, amelyet a kazah par­lament épületében tartottak meg. Az „ellenparlament" állás­foglalása szerint az államfőnek nem volt joga feloszlatni a tör­vényhozást. Nazarbajev még szombaton döntött így, miután a kazah alkotmánybíróság alkot­mányellenesnek mondta ki a kö­zép-ázsiai volt szovjet köztársa­ságban tavaly megtartott általá­nos választásokat. Az elnök teg­nap újabb miniszterelnök-he­lyetteseket nevezett ki, és to­vábbi kinevezések is várhatóak, miután korábban a kormány testületileg lemondott. Orosz-amerikai űrexpedíció MTI-hír Norman Taggard személyé­ben első ízben indult tegnap orosz űrhajó fedélzetén a vi­lágűrbe amerikai űrhajós. Az orosz-amerikai űrexpedíció egy közös program részét képezi, amelynek keretében a nyáron a Mir űrállomáshoz kapcsolódik egy amerikai űrrepülőgép, fedél­zetén két orosz kozmonautával. A Szojuz TM2-l-es űrhajó ­moszkvai idő szerint tegnap reg­gel 9 óra 11 perckor startolt a kazahsztáni Bajkonurból. A ter­vek szerint az űrhajó március 16-án kapcsolódik az űrállomás­hoz. Az „űrhármas" 80 napos út­ja során 4-5 űrsétát tesz, illetve biológiai kísérleteket végez. Az amerikai űrhajózás történeté­ben Taggard egyébként az első, aki orosz társaihoz hasonlóan hosszú időt tölt majd az űrben. A közös kutatások egyik távlati célja egy nemzetközi űrállomás létrehozása. iíplii IgJ í MAGYARORSZAGI MEGSZORITO INTEZKEDESEK Külföldi visszhang Nagy-Britannia - Kudarcot vallottak Horn Gyula azon erőfeszítései, amelyeket a miniszterelnök a legutóbbi kormányintézkedéseket nem vállaló két miniszter megtartása érdekében fejtett ki - írta belső vezércikkében a Financial Times tegnapi szá­ma. A vezető brit politikai-gazdasági napilap értéke­lése szerint Kovács Pál és Katona Béla nem értett egyet az államkassza rekordhiányának lefaragására hivatott meszorító lépésekkel, amelyek azonban ­úgymond -.helyeslésre leltek a külföldi befektetők és a magyar üzletemberek körében egyaránt. A kom­mentár emlékeztet a HungarHotels-privatizáció kö­rüli januári fejleményekre, s Békési László korábbi pénzügyminiszter ezzel összefüggésbe hozott távo­zására, amelyek „roppant mértékben megingatták" az országba vetett befektetői bizalmat. Ausztria - Az osztrák elektronikus és írott sajtó tárgyilagosan ismerteti a magyarországi gazdasági intézkedéseket és a két miniszter lemondását. A bé­csi televízió hétfő esti tudósítása úgy értékelte a kormány elhatározását, hogy az igen súlyos teher a lakosságnak, de elengedhetetlen az ország gazda­sági talpon maradása érdekében. A Der Standard tudósítója az intézkedéseket részletesen felsorolva megjegyzi, hogy a valuta- és vámdöntéseket a kor­mány autonóm módon hozhatja meg, míg a szociál­politikai takarékossági lépések a parlament és a szociális partner hozzájárulását feltételezik. A tudó­sító azt is megjegyzi, hogy a takarékossági csomag­gal Magyarországnak jó esélye van újabb hitelfelvé­telre a Nemzetközi Valutaalaptól. Németország - A magyar kormány szükségintéz­kedésekkel reagált a gazdasági helyzet romlására, a fizetési mérleg tartósan magas hiányára, a veszé­lyes méreteket öltő külföldi eladósodásra - állapí­totta meg beszámolójában a Frankfurter Allgemeine Zeitung című tekintélyes német lap. A konzervatív újság részletesen ismertette az intézkedéseket, és úgy vélte, hogy a forint leértékelése nyomán való­színűleg növekedni fog az export, de lehetséges, hogy nő az infláció is. Várhatóan lassulni fog a ta­valy 2,5 százalékot elérő gazdasági növekedés is. A Süddeutsche Zeitung jelentésében azt emelte ki, hogy a Horn-kormány hosszas habozás után dön­tött a szigorú takarékossági intézkedésekről. Bár az ellenzék keményen bírálta az intézkedéseket, buda­pesti megfigyelők felhívják a figyelmet, hogy ezek a lépések várhatóak voltak a kormányprogram alap­ján. A szocialista-liberális kormánynak az eladóso­dott gazdaság stabilizálása érdekében valójában már tavaly májusi választási győzelme után meg kel­lett volna hoznia ezeket az intézkedéseket. Franciaország - Mivel a magyar kormány tudatá­ban van annak, hogy csökkentenie kell a folyó fize­tési mérleg, valamint a költségvetés deficitjét, s rá­adásul szeretne az idén végre megállapodást kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a kabinet je­lentős, a külföldi szakértők ajánlásainak irányába mutató megszorító intézkedéseket jelentett be - így kommentálja a budapesti lépéseket a francia üzleti körök napilapja, a Les Écho s. A konkrét döntések felsorolása után rámutat: a forinttal kapcsolatos, a mostani leértékelésben, illetve az árfolyamok terve­zett, hétről-hétre történő kiigazításában megmutat­kozó új politika részben az IMF várakozásaira ad vá­laszt. Ez a szervezet ugyanis az új tárgyalások előfel­tételéül szabta a költségvetés, illetve a folyó fizetési mérleg deficitjének csökkentését, ez utóbbi 1994­ben 3,9 milliárd dollárt ért el. A lap beszámol a költ­ségvetési deficit csökkentését célzó lépésekről is, úgy vélve, hogy ezek révén a kormány az eredetileg tervezett 282 milliárd forint helyett 170 milliárdra akarja leszorítani az idei deficit nagyságát. Ezzel a deficit a GDP 6-7 százalékára süllyedne az idén, szemben az eredetileg tervezett 10 százalékkal - ír­ja a szerző, hozzátéve: ugyanakkor a pénzügyminisz­ter szerint nyilván még ez az eredmény sem fogja ki­elégíteni a 3 százalékos arányt követelő Nemzetközi Valutaalapot. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents