Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-14 / 61. szám, kedd

aj újszó KÜLFÖLD 1995. március 595. Rejtélyes halál Nürnbergben Kaliforniában az utóbbi napokban orkánerejű viharokkal kísért felhőszakadások szedték áldozataikat: a legfrissebb jelentések szerint legalább 12 ember vesztette életét. Vasárnap este Coalinga város mel­lett négy vízbe fulladt ember holttestét találták meg. A város közelé­ben hidakat sodort el az áradás. A helyzet súlyosságára való tekintet­tel és Pete Wilson kormányzó indítványára Bili Clinton elnök vasárnap az állam 39 megyéjét katasztrófa sújtotta övezetnek nyilvánította. A felvételen: Coalinga mellett a megáradt Arrayo Pasajero folyócska el­mosta az autópálya egy szakaszát. JAPÁN Új biztonságpolitikai koncepció A li Mahdi Mohamed és Fa­rah Aidid, a két leg­erősebb szomáliai katonai csoportosulás vezetői a hét vé­gén egyezményt írtak alá, amely intézkedéseket irányoz elő a szomáliai állampolgárok és a külföldiek biztonságának szavatolására, s rendelkezik ar­ról, hogy közös bizottságot hoz­nak létre a mogadishui kikötő és repülőtér irányítására - je­lentette a Reuter jól értesült forrásokra hivatkozva. Megfi­gyelők véleménye szerint a megállapodás hozzájárulhat ahhoz, hogy az ENSZ Oltalma­zási Erőinek kivonulása után Szomáliában elháruljon az újabb polgárháború veszélye. P eru északkeleti részén az őserdőben, Tocache tele­pülés közelében összecsapás­ra került sor a Fényes Ösvény nevű gerillaszervezet és a kor­mányerők között. 14 gerilla és egy katonatiszt vesztette éle­tét, több sorkatona megsebe­sült. A helyi televízió beszámo­lója szerint a szélsőséges mao­ista gerillaszervezet fokozta te­vékenységét a térségben - ki­használva, hogy a hadsereg egy részét a perui-ecuadori ha­tárkonfliktus miatt átcsoporto­sították a körzetből. I sztambulban tegnapra virra­dóra utcai tüntetések során legkevesebb 11 rendőr és 7 tüntető sebesült meg. Az alavi­ta iszlám közösség hívei azután vonultak az utcára, miután va­sárnap este ismeretlen me­rénylők támadást intéztek két általuk látogatott teaház ellen. A merényletekben ketten meg­haltak és huszonötén megse­besültek. Tegnapi sajtójelenté­sek szerint egy szélsőjobboldali és egy iszlám fundamentalista földalatti szervezet is magára vállalta a merényletek elköve­tését. A bejelentést nevüket el­hallgató telefonálók tették az újságok szerkesztőségeiben. I ndia kormányzó pártja, a Kongresszus • Párt tegnap visszautasította az ellenzék ja­vaslatát, hogy mondjon le Na­raszimha Rao kormányfő, és ír­janak ki előrehozott parlamen­ti választásokát. Az ellenzék a szövetségi államokban megtar­tott választásokra hivatkozik, amelyeken a kormánypárt sú­lyos vereséget szenvedett. A három legnagyobb állam közül a Kongresszus Párt kettőben is veszített. Megfigyelők szerint a szavazók elégedetlenségét nyilván az váltotta ki, hogy a legtöbb szövetségi állam kor­mányában eluralkodott a kor­rupció. A szegények haragját kivívta a kormányfő gazdaság­politikája is, melynek következ­tében az infláció kétszám­jegyűre nőtt. A Česká Zbrojovka fegyver­gyár vezérigazgatójának több furcsa látogatója volt a nürnber­gi vadászfegyver-kiállításon, mi­előtt vasárnap hajnalban titok­zatos körülmények között meg­halt - írta hétfőn a Rudé právo. A cseh lap emlékeztet arra is, hogy 1993-94-ben a vezérigaz­gató, Miroslav Duda ellen tiltott fegyverexport miatt folyt vizsgá­lat. A nürnbergi Tiergarten hotel alkalmazottai vasárnap hajnal­ban holtan találtak rá Miroslav Dudára, aki a német rendőrség szerint kiesett harmadik emeleti hotelszobája ablakán. Szombaton, néhány órával a tragikus esemény előtt a cseh cégek közös standját megláto­gatta a cseh titkosszolgálat (BIS) munkatársa., "Hírek szerint MTI-hír Tegnap hajnalban Koppenhá­gában közös nyilatkozat és ak­cióprogram elfogadásával befe­jezte munkáját az ENSZ Szociá­lis Fejlesztési Értekezlete. A nyi­latkozatot és programot helyi idő szerint 02.25 órakor fogad­ták el, ellenszavazat nélkül. A minden idők legnagyobb csúcs­értekezletén 118 állam- és kor­mányfő vett részt - jelentette a DPA. Az akcióterv harcot hirdet a szegénység, a társadalmi igaz­ságtalanság és a munkanélküli­ség ellen. Az okmányban foglalt a CZ és egy másik cseh gyár be­mutatóját megtekintette Petr Čermák, volt csehszlovák bel­ügyminiszter, a cseh koalíciót irányító Polgári Demokrata Párt (ODS) volt végrehajtó alelnöke is. Előzőleg csütörtökön a cseh exportőrökre vonatkozó infor­mációkat gyűjtött a helyszínen a prágai belügyminisztérium mun­katársa. A Rudé právo emlékeztet ar­ra, hogy két éve a rendőrség és a BIS vizsgálatot folytatott Mi­roslav Duda ellen, aki egy 34 millió koronás üzletnél nem vár­ta be az ipari és kereskedelmi tárca exportengedélyét, hanem utasítást adott a pisztolyszállít­mány útnak indítására. Duda a vizsgálatot kezdettől fogva kép­telenségnek tartotta. Több mint egy év után, 1994 áprilisában a vizsgálat vezetői arra a követ­önkéntes kötelezettségvállalá­sok azonban az államok számá­ra nem kötelező jellegűek - em­lékeztet rá a Reuter. Poul Nyrup Rasmussen dán miniszterelnök a világ 182 orszá­gából érkezett küldöttek tanács­kozását befejezettnek nyilvánítva közölte: az ENSZ öt év múlva vizs­gálja meg, hogy a csúcstalálko­zón elfogadott határozatok meg­valósításában milyen eredménye­ket sikerült elérni. - Azt kívánom, hogy a remények mostani csúcs­találkozójára később a megvaló­sult elvárások „csúcsaként" em­lékezzenek vissza - fűzta hozzá a dán miniszterelnök. keztetésre jutottak, hogy Duda nem követett el bűncselek­ményt. A sport- és vadászfegyvere­iről, több helyütt használt rendőrségi pisztolyairól híres CZ a világ tíz vezető kézifegyver­gyártója közé tartozik. Gyártmá­nyait 70 országba, mintegy 450 forgalmazónak vagy közvetlen megrendelőnek szállítja. A gyár legutóbbi fejlesztése egy műanyag alkatrészeket tartal­mazó, katonai kézifegyver-csa­lád volt. A közös cseh kiállítási stand néhány résztvevője Dudát rend­kívül feldúltnak látta a cseh No­va televízió stábjának látogatá­sa után. A Nova TV stábja ugyan­akkor cáfolta, hogy találkozott volna az Uherský Brod-i fegyver­gyár igazgatójával. KÍNA Hatalom és bűnözés Kínában tavaly megsza­porodtak a bűncselekmé­nyek, az ország egyes része­in rossz a közbiztonság ­mondta az Országos Népi Gyűlésnek, va^is a parla­metnek tett jelentésében Zsen Csien-hszin, a Leg­felsőbb Népi Bíróság elnöke. Beszámolójából kitűnt: feltűnően nagy a hatalom­mal rendelkezők gazdasági bűncselekményeinek ará­nya. Tavaly a kínai bíróságok közel 493 ezer bün­tetőügyet tárgyaltak, abból mintegy hatvanezret indítot­tak megvesztegetés, sik­kasztás és más gazdasági visszaélések miatt. A jelentés szerint a piac­gazdasági reform folyton szaporítja a gazdasági és polgári perek számát. A kí­nai bíróságok egymillió gaz­dasági és kétmillió polgári peres ügyben döntöttek ta­valy. A gazdasági viták kap­csán a bírói apparátus első embere kiemelte a szellemi tulajdonjogok védelmére tett friss intézkedéseket. Pe­kingben, Kantonban és né­hány más nagyvárosban kü­lön bírói tanácsok létesültek a bíróságok kebelében a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyek tárgyalá­sára. Országszerte tovább­képző tanfolyamokat indítot­tak a bíráknak a szerzői jo­gokról, a védjegyekről és szabadalmakról. (MTI) MTI-hí r Az ázsiai és csendes-óceáni térség stabilitásának megóvása érdekében Japánnak ösztönöz­nie kell a térség országaival biz­tonsági kérdésekről folytatott párbeszédet, és bővíteni kell ve­lük a katonai cserekapcsolato­kat. Egyebek mellett ezek a cé­lok szerepelnek a nemzetvédel­mi hivatal új politikai irányelvei között, amelyeket tegnapi szá­mában ismertetett az Aszahi Simbun. A lap beszámolója sze­rint az irányelvek kidolgozását az tette szükségessé, hogy Japán­ban még mindig nem alakultak ki a hidegháború utáni korszak biztonságpolitikájának elvi kere­tei. Az új védelmi alapelvek abból a követelményből indulnak ki, hogy a hidegháború befejeződé­sével felül kell vizsgálni Japán ko­rábbi védelmi politikáját, amely a fenyegetések elhárítására he­lyezte a hangsúlyt - írta az Asza­hi, a nemzetvédelmi hivatal egyik vezető beosztású illetékesét idézve. Mostantól a párbeszéd­nek kell előtérbe kerülnie, mert ez fontos eszköze a biztonságpo­litikai légkör javításának, egy­szersmind lehetővé teszi Japán álláspontjának érvényesítését az új regionális biztonsági rendszer kialakulásának folyamatában. Ennek megfelelően japán készen áll arra is, hogy részt vegyen a re­gionális biztonság megszilárdítá­sát szolgáló közös erőfeszítések­ben, például a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASE­AN) biztonsági kérdésekkel fog­lalkozó fórumán fellépve. A védelmi párbeszéd és csere­kapcsolatok erősítését az érin­tett országok vezető védelmi ille­tékeseinek találkozói, hadihajók kölcsönös kikötői látogatásai, va­lamint ENSZ békefenntartó műveleteire való felkészülés ke­retében sorra kerülő közös kikép­zések szolgálhatnák - írta ismer­tetésében az Aszahi. A FORINT ERTEKVESZTESE Egy év alatt 40 százalék Egy év alatt mintegy 40 száza­lékkal értékelődött le a forint a svájci frankkal, a német márká­val és az osztrák schillinggel szemben, ugyanakkor a dollár­hoz képest „csak" 16,5 százalé­kot veszített értékéből. A Magyar Nemzeti Bank teg­napi valutaeladási árfolyamát összehasonlítva az egy évvel ezelőttivel, kiderül, hogy a forint a legnagyobb mértékben, 40,6 százalékkal a svájci frankhoz ké­pest devalválódott, a német márkával és az osztrák schilling­gel szemben 39 százalékkal ér kevesebbet, mint tavaly március közepén. A görög drachmához vi­szonyítva 25, az angol fonthoz képest pedig 22,3 százalékkal értékelődött le nemzeti valu­iánk. Az amerikai dollár hosszabb ideje tartó mélyrepülé­se miatt a forint 12 hónap alatt csak 16,5 százalékkal érté­kelődött le a „zöldhasúval" szemben. Mindez azt is jelenti, hogy akik egy évvel ezelőtt svájci frankban, német márkában, vagy osztrák schillingben kötötték a deviza­számlájukat, azok egy év alatt ­a 3-4 százalékos kamatot is szá­mítva - 43-44 százalékos hoza­mot értek el. A lakossági devizaszámlák több mint 50 százalékát német márkában és 12 százalékát schil­lingben vezetik. Tavaly március­ban a forintkamatok egyéves le­kötés esetén mintegy 20-23 szá­zalék körül alakultak. (MTI) Véget ért a koppenhágai csúcs Meddig marad megosztott a világ? Egy hétig tartott Koppenhágá­ban az ENSZ Szociális Fejlesztési Konferenciája. Ez alatt az egy hét alatt a világon 210 ezer 14 éven aluli gyermek halt meg alultáplált­ság, fertőzött víz fogyasztása vagy járványok következtében. Vagyis annyi, ahány áldozata van az évek óta dúló délszláv polgárhá­borúnak. Ilyen arányú gyermek­halál tragédiája ésszel szinte fel sem fogható. A Winston Churchill­nek tulajdonított cinikus mondás szerint egy ember halála tragé­dia, 1 millió ember halála statisz­tika. Éppen e borzalmas statiszti­kán próbáltak javítani a világszer­vezet által e témakörben első íz­ben szervezett, a fejlődő világ megsegítésével foglalkozó csúcs­találkozón. „Azt az államot, amelyet az egyenlőtlenségek és az előjogok megléte jellemez, a legsúlyosabb szociális megrázkódtatások és a legváratlanabb társadalmi robba­nások veszélyeztetik" - szólt a több mint 10 ezer egybegyűlthöz a koppenhágai Bella Centerben Butrosz Ghali, az ENSZ főtitkára. Márpedig rendkívül sok országot érintenek a társadalmi egyenlőtlenségek, rendkívül sok országot érint a szegénység. A 21. század küszöbén 1,3 milliárd ember él abszolút nyomorban, évente 13-18 millió ember hal meg a szegénység okozta beteg­ségekben, és a világ munkaké­pes korú lakosságának 30 száza­léka, mintegy 820 millió ember állástalan. E riasztó számok egyértelműen jelzik a helyzet ko­molyságát, és azt, hogy csak összefogással lehet fokozatosan javítani a helyzeten. Egyre nagyobb gyakorlatot sze­rez az ENSZ a világtalálkozók szervezésében: 1990-ben New Yorkban a gyermekek helyzetével foglalkoztak a világ minden tájá­ról összegyűlt politikusok, 1991­ben Rio de Janeiróban a környe­zetvédelem volt napirenden, 1993-ban Bécsben az emberi jo­gok kérdése, és tavaly Kairóban népesedési világtalálkozóra ke­rült sor. Most végre elérkezett az idő, hogy az emberiség szembe­nézzen minden gondok legsúlyo­sabbikával, a szegénységgel. Au­relio Peccei, a világ globális prob­lémáival foglalkozó Római Klub néhai elnöke mondotta egykor: az emberiség keresztre van fe­szítve; a kereszt egyik lécét a Ke­let-Nyugat közti politikai szem­benállás adja, a másik lécét az Észak-Dél között feszülő gazda­sági, fejlettségbeli különbség. A Kelet és Nyugat közötti politikai ellentétek 1989-et követően jó­részt eltűntek, annál szem­betűnőbbé vált Földünk országai­nak fejlettekre és fejlettlenekre tagozódása. Koppenhágában olyan javasla­tot terjesztettek elő, hogy a szoci­ális támogatásokra fordított segé­lyek arányát növelni kell, ez az ún. 20/20 formula. Ennek lényege, hogy a segélyező országok az anyagi segítség 20 százalékát cél­irányosan az alapvető szociális programok finanszírozására ad­ják a fejlődő államoknak, míg a fejlődők kötelezzék magukat arra, hogy az állami költségvetésük 20 százalékát e célra szánják. Jelen­leg a segélyek 7 százaléka, és a fejlődő országok költségvetésé­nek 3 százaléka szolgálja ezt a célt A problérpa abban rejlik, hogy nem mindenki értelmezi egyfor­mán, mit is jelentenek a szociális programok. Egyesek szerint csu­pán az iskola-, a csatorna- és egészségügyi hálózat kiépítése, a korszerű családtervezés propagá­lása és az egészséges ivóvíz bizto­sítása tartozik e körbe, mások szerint a szociális támogatások fo­galomkörébe a közlekedési inf­rastruktúra, a távközlési hálózat fejlesztése vagy a lakásépítő prog­ramok is beletartoznak. Ennek tisztázása korántsem elméleti je­lentőségű, ugyanis ha ilyen tágan értelmezzük a szociális progra­mok fogalmát, akkor ez remek hi­vatkozási alap a nagybefektetők, egyszóval a beruházási megren­delésekre várók számára. A 20/20 javaslat nem kötelező ér­vényű, annál is inkább, mivel né­hány fejlődő ország a belügyeibe való beavatkozás lehetőségét véli ebben felfedezni. 1 Bár a hetvenes és a nyolcvanas évek fegyverkezési hajszája el­múlt, a fejlődő államok támogatá­sára mégsem jut több pénz. A skandináv országokat és Japánt kivéve szinte egyetlen fejlett or­szág sem tartja meg az ENSZ 1970-es határozatát, miszerint az iparosodott államok bruttó nem­zeti terméküknek legalább 0,7 százalékát fordítsák fejlesztési se­gélyek folyósítására. A Willy Brandt volt német kancellár által vezetett Észak-Dél Bizottság által kidolgozott jelentés már 1984­ben keserűen leszögezte: Bár az ENSZ 1974-ben hirdette meg a magasztos célt, hogy egy évtized leforgása alatt el kell érni, többé egyetlen gyermek se kényszerül­jön esténként éhesen lefeküdni, 1984-ben még mindig naponta 40 ezer, azaz hetente 280 ezer gyermek hal éhen vagy esik áldo­zatul fertőző betegségeknek. Az­óta újabb évtized telt el, és az eredmény: hetente már „csak" 210 ezer gyermek hal meg. „A konferencia nem fog semmi­féle azonnali, rövid távon ható megoldásokat hozni. Az értekezlet jelentősége abban áll, hogy a nem­zetközi politika napirendjére a szo­ciálpolitika, a szociális kérdések egész tárháza feliratkozott" - fog­lalta össze a koppenhágai ENSZ­csúcsrendezvény lényegét az egyik résztvevő, Kökény Mihály magyar népjóléti államtitkár. A Föld egymástól távol eső részei is egyre erősebb kölcsönhatásban vannak egymással, és e bonyolult rendszer nem működhet tartósan, ha a szegény és a gazdag orszá­gok között egyre növekvő szaka­dék tátong. Elég csak a szegény­ség és az annak nyomában járó háborúk gerjesztette menekülthul­lámokra, a mintegy 50 millió hon­talanra gondolnunk. Csak egyet­len Föld van. Miért ne tehetnénk emberibbé? SIDÓ H. ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents