Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-11 / 35. szám, szombat

1995. február 9. MINDENNAPI BUNUGYEINK ÚJ SZ Ó í 9 \ Kevesebb és drágább AB HAZIA Feladott függetlenség Abházia nem ragaszkodik többé ahhoz, hogy elszakadjon Grúziá­tól, és elnyerje a teljes függetlenséget - jelentette ki tegnap Genfben Edouard Brunner, az ENSZ főtitkárának az abház válságban illeté­kes megbízottja. A svájci diplomata azt követően nyilatkozott, hogy a svájci városban tegnap befejeződött a grúz-abház béketárgyalások újabb fordulója. Megállapodás született arról, hogy Abházia politikai státusát a volt szovjet Grúzia határain belül határozzák meg. MTI Amerikai szankcióterv a beutaló (Fojytatás az 1. oldalról) - Mihelyt a sajtó foglalkozni kezd a gyógykezelések kérdésé­vel, azok is kezeltetni akarják ma­gukat, akik eddig még soha. Mint­ha megijednének attól, hogy az in­gyenes ellátásnak vége, tehát ki kell használni az alkalmat. Egyelőre a Szociális Biztosító ha­táskörébe tartozó (a krónikus be­tegek gyógykezelése) beutalók megvétele és. elosztása változat lan módon történik; a műtétek, balesetek utókezelését az egész­ségbiztosító intézi. A Szociális Biztosító vezetői sze­rint a gyógykezeléseknek nem­csak gyógyító, hanem megelőző szerepe is van, ezért a jelenlegi 11 diagnózisból álló indikációsjegyzé­ket nem tartják megfelelőnek. Nem azért, mert a gyógykezelés iránt óriási az érdeklődés, s jelen­leg az igények és a lehetőségek nem fedik egymást. - Az emberekben él az a régi be­idegződés, hogy a gyógykezelés minden betegnek jár. Ez a szemlé­let elavult, el kell felejteni. A beuta­lókat a Szociális Biztosító vásárol­ja, az állami költségvetés erre eső részével nagyon megfontoltan kell gazdálkodnunk. Noha a gyógyke­zelés nem tartozik az egészség­ügyi alapellátás közé, tudatosítjuk, hogy az intenzív kezelés hozzájá­rulhat.a beteg egészségi állapotá­nak javításához, a betegállomány lerövidítéséhez, a rokkantság, a magatehetetlenség elkerülésé­hez. A beutalók elosztásánál ezek a szempontok a mérvadóak - fej­tette ki véleményét dr. Veronika Majtánová szakosztályvezető. Nem árultak el titkot amikor kö­zölték: a beutalók egyre drágáb­bak. Míg tavaly az I. negyedévben Bártfa napi 290, az idén már 430 koronába került. Mivel a gyógyinté­zetekkel negyedévenként kötnek szerződést, nem biztos, hogy a je­lenlegi árakat tartani tudják. Csen­Uj Szó-tudósítás Csehszlovákia kettéválása után Szlovákia alkotmánybírósága Kas­sán kezdte meg működését, s ott székel mindmáig - a belváros egyik szépen berendezett épületé­ben, a Dessewffy palotában. Az im­pozáns objektum a gépjárműfor­galomtól mentesített és sétálóut­cává minősített Fő utcában áll. A Hernád-parti városban az a hír járja - írt róla a helyi esti újság is -, hogy a rangos állami intézmény komolyan fontolgatja a székhely­cserét. Nem más városba akar köl­desen megjegyezték: valaha a 21 napos beutaló kb. ezer, ma viszont 6-7 ezer koronába kerül. A pénzhi­ány, a drágulás ellenére a beutaló ingyenes. A betegnek, ugyanúgy, minta múltban, csak a fürdőilleték (általában napi 15 korona) terhét kell állnia, az utazás költségeit is a biztosító fedezi. Elmondták, készül a gyógykezelések új koncepciója, amelyben a hatékonyságra helye­zik a hangsúlyt. Lényege a rehabili­táció és a megelőzés. Azt szeret­nék, ha a közeljövőben a felülbírá­ló orvosok lehetőségek kapnának a beteg kezelés előtti és utáni ala­pos kivizsgálására, hogy megál­lapíthassák és objektivizálni tud­ják a gyógyterápia hatékonyságát. Amikor az iránt érdeklődtem, milyen szempontok szerint osztják el a beutalókat, és hány dél-szlová­kiai lakost kezeltek az elmúlt két­három évben, nem kaptam kielé­gítő választ. - Elosztási rendszerünk régión­ként a lakosok számától és a beu­talók mennyiségétől függ, miköz­ben a járásokon belül figyelembe veszik a fontossági szempontokat. Ha kiragadnánk az egyes járások adatait, a kapott kép nem lenne reális, magyarázta dr. Jozef Dubi­na". Annyit viszont megtudtam, hogy 1993-ban 37 275,1994-ben viszont már 47 435 kérvényező igényét nem tudták kielégíteni. Ki­lencvennégyben 88 451 beutalót vásároltak, 9301-gyel kevesebbet, mint 1993-ban, ám a kevesebb beutalóért 45 millió koronával töb­bet fizettek, mint egy esztendővel azelőtt. Ez év I. negyedévében a biztosí­tó 22 255 beutalót vásárolt 191 643 410 koronáért, a követ­kező negyedév 23 821 beutalójá­nak értéke 205 507 380 korona. Amint megtudtuk, az idén sem vár­ható valamennyi beteg gyógykeze­lési igényének teljesítése. PÉTERFI SZONYA tözni, Kassán marad, csak esetleg más épületben. Értesüléseink sze­rint nem azért szeretne házat cse­rélni az intézmény, mert a főpol­gármester a minap azt nyilatkozta, hogy a sétálóutcában az alkot­mánybíróság elnökének sem len­ne szabad gépkocsival közleked­nie. Az ok teljesen más. Rudolf Schuster főpolgármester az alkot mánybíróság elnökévél, Milan Čičcsel e hét szerdáján folytatott megbeszélés után azt nyilatkozta az esti újságnak, hogy az alkot­mánybíróság sokallja a Dessewffy­palotáért az évi 2,1 millió korona bérleti díjat. (g-f) Cseh harckocsik Kambodzsába Megérkezett a Kambodzsa déli részén lévő, Norodom Szihanuk uralkodóról elnevezett városba az első húsz harckocsi abból a kilenc­ven harci járműből álló külde­ményből, amelynek szállításáról az ázsiai ország még november­ben állapodott meg a Cseh Köztár­sasággal - jelentették tegnap Phnom Penh-i újságok. A DPA sze­rint főként T-55 típusú, szovjet gyártmányú harckocsikról van szó. A nyugati országok - egyebek kö­zött az Egyesült Államok, Francia­ország és Ausztrália - eddig nem kívánták fegyverekkel ellátni a kambodzsai kormányt, hogy segít­sék a vörös khmerek elleni harcá­ban. Ezt mindenekelőtt a kambo­dzsai hadseregben elburjánzott korrupcióval magyarázták. MTI Elutasított tűzszüneti javaslat MTI-hír Alberto Fujimori perui elnök péntekre virradóra elutasította Ecuador tűzszüneti javaslatát, amelyet a szomszédos ország csütörtökön terjesztett elő „hu­manitárius okokból". Közben a perui légierő heves légitáma­dást intézett egy, ecuadori állás ellen a harcok szinterén. Fujimo­ri elnök szerint a 15 napja folyó összecsapásokban 36 perui éle­dét vesztette, 60 pedig megse­besült. Csütörtökön egy perui elitalakulat 400 tagját küldték a hadszíntérre. Megfigyelők sze­rint a Cordillera del Condorban immár hatezer perui katona tar­tózkodik. Visszavonták Mario Var­gas Llosa perui író és újság­író jelölését az irodalmi No­bel-díjra, mert a perui-ecu­adori határviszály miatt bí­rálta Alberto Fujimori elnö­köt. A'DPA jelentése szerint az 58 esztendős Vargas Llosának az a bűne, hogy több cikkében is azt fejte­gette: a perui államfő évek óta tudott arról, hogy Ecua­dor állásokat épít perui te­rületeken, de nem tett sem­mit, mert a „politikailag ked­vező pillanatra várt" a perui válasszal. Az író szerint Fuji­morinak csökkent a nép­szerűsége, s a perui-ecua dori határviszály kirobbaná­sával az eselyeit akarta nö­velni az áprilisi parlamenti és elnökválasztásokon. A Kuba elleni amerikai blokád eddigi keménységét nehezen le­hetne tovább fokozni - jelentette ki csütörtökön a havannai külügymi nisztérium szóvivője, azt a hírt kom­mentálva, hogy Jesse Helms sze­nátor, a washingtoni felsőház kül­ügyi bizottságának elnöke a Cast ro-rendszerrel szembeni gazdasági embargó további szigorítását célzó törvénytervezetet terjesztett elő. A jogszabály - elfogadása esetén ­Amíg Göncz Árpád magyar ál lamfő tegnap Máltán folytatta e héten Olaszországban kezdett körútját, Horn Gyula miniszterel­nök Luxemburgba látogatott, ahol az Európai Beruházási Bank elnökével tárgyalt, majd fo­gadta őt János nagyherceg és Jacques Poos külügyminiszter. A kormányfő a bankban tett láto­gatása után rendezett sajtóérte­Horn interjúja a Bildben MTI-hír Az Ausztriai Magyar Egyesüle­tek és Szervezetek Központi Szö­vetsége is képviseltette magát azon a stockholmi tanácskozá­son, amelynek témája a külföldi magyarság helyzete volt. Deák Ernő, az ausztriai Központi Szö­vetség elnöke eljuttatta az MTI bécsi irodájába azt a nyilatkoza­tot, amelyet a svédországi, né­metországi, ausztriai, svájci és észtországi magyar egyesületek nemzetközivé tertné a büntető in­tézkedéseket: részben azzal, hogy súlyos szankciókkal sújtaná azokat az államokat, amelyek befektetnek a szigetországban, illetve keres­kednek vele, részben pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsát kérné fel Kuba elleni embargó életbe lép­tetésére. Az amerikai politikus sze­rint a húrok további szorítása bizo­nyosan elvezet majd a Castro-kor mányzat bukásához. MTI kezleten elégedetten nyugtázta, a pénzintézmény vezetői elisme­réssel szóltak a magyar részről beterjesztett tervekről. Mint mondotta, tájékoztatta partnere­it a gazdaság pénzügyi helyze­téről, másrészt az iránt ér­deklődött, hogy az Európai Unión belül milyenek az elképzelések a finanszírozási programokat il­letően. kepviseloi február 5-en Stock­holmban tartott tanácskozásu­kon elfogadtak. A résztvevők külön-külön kitér nek a szlovákiai, a kárpátaljai, a jugoszláviai és a romániai magyar kisebbég helyzetéré, amely aggo­dalommal tölti el őket, és szolida­ritásuk kifejezésére ad ösztön­zést. Megértik és támogatják a felsoroltak belső önrendelkezés­re irányuló törekvéseit, és felhív­ják a demokratikus berendezke­désű országok kormányainak, A lois Mock osztrák külügymi­niszter tegnap a NATO brüsszeli központjában országa nevében aláírta a „Partnerség a békéért" program kezdeménye­zését. Az osztrák csatlakozás­sal immár 25-re nőtt a „béke­partneri" országok száma. E rős földrengés rázta meg tegnap Új-Zéland Északi­szigetének nagy területeit. A Richter-skála szerint 6,3-as erősségű földmozgásról szóló első jelentések nem említettek személyi sérüléseket. Ugyan­csak tegnap földrengés volt Taj van keleti részén is - a földmoz­gás 5,2-es erősségű volt, áldo­zatokról, sebesültekről nem ér­kezett jelentés. E rnesto Zedillo mexikói elnök elrendelte a déli Chiapas államban harcoló zapatista zen­dülők vezetőinek letartóztatá­sát. Az államfő közölte: az utasí­tás közvetlen előzménye, hogy a rendőrség titkos fegyverraktá­rakra bukkant, amelyek azt bi­zonyítják, hogy a zapatista geril­lák akciókat terveztek Mexikó­városban és az ország más ré­szeiben. Helmut Kohl a Kongresszusban MTI-hír Helmut Kohl német kancellár, aki tegnap fejezte be kétnapos washingtoni látogatását Bili Clinton elnökkel folytatott csü­törtöki tárgyalásai után találko­zott a kongresszusi vezetőkkel, köztük Dole szenátorral, a bosz­niai fegyverembargó feloldásá­nak fő kezdeményezőjével. A kancellár kifejtette: véleménye szerint nem lenne célszerű az embargó gyors feloldása. Sajtó­értekezletén egyben megismé­telte, hogy a NATO-bővítésnek fokozatosan és átlátható formá­ban kellene megvalósulnia, ám „minél előbb, annál jobb". közvéleményének figyelmét a ve­szélyre, amelyet a törekvések na­cionalista monolitikus nemzetál­lami elfojtása jelenthet. A nyugati magyarokat megdöbbentette a román kormány és egyes román politikai körök fellépése az RMDSZ ellen - szögezi le a nyilat­kozat, és hozzáteszi: a román kor­mány fenyegető magatartása a térség amúgy is instabil helyzeté­nek további romlását válthatja ki. A tanácskozás résztvevői fel­hívják az Európai Tanács tagálla­mainak döntéshozóit: a jugoszlá­viai példán okulva adják fel passzivitásukat, és fordítsanak fokozott gondot a térség kisebb­ségei problémáinak méltányos rendezésére. Székházat cserél az alkotmánybíróság? Luxemburgi elismerés Horn Gyula benyomása szerint a Nyugat a gazdasági átalakulásban nem nyújt kellő támogatást, meglehetősen magára hagyja a közép- és kelet-európai reformországokat. A magyar kormányfő a Bild című német lap pénteki számában megjelent interjúban beszélt erről, és kifejtette, hogy a nyugati államok szakmai tudást ugyan nyújtanak, de vonakodva nyitják meg piacaikat, és még mindig nagyon kevés a kelet-európai tér­ségbe áramló nyugati tőke. Kivételként említette azonban Németorszá­got. A nyugati államok közül az egyetlen, amely a volt NDK révén ponto­san tudja, hogy mit jelent a régi totalitárius rendszer felszámolása. Az ez­zel kapcsolatos ismeretek nagyon fontosak térségünk jelenlegi problé­máinak helyes megközelítéséhez - mondta a miniszterelnök, és felvetet­te, hogy Németország és Magyarország közösen játsszon közvetítő sze­repet Kelet és Nyugat között. MTI-hírek Stockholmi nyilatkozat a magyarság helyzetéről Török védőpajzs Aki megjárta Isztambul bazárjait, bizonyá­ra emlékszik még a kócos hajú gyerekekre. Ahogy hozzáértőén körüludvarolják az ide­gent, csábítják erre-arra - gyere szívem csücske..., szép dzseki..., aranylánc..., nem drága. Ők, a bazárvilágban felriövő kócosok jutnak eszembe ismét, olvasva az Amnesty International e héten kiadott jelentését, „durva, rendszeres jogsértésekről, megtorló gyilkos akciókról, kivégzésekről, kínzások­ról" - egy 13 éves fiú esetéről. Pénztárcát lo­pott, amiért börtönbe dugták, három napig verték, elektromos „sokkterápiának" vetet­ték alá. Egy eset a sok közül - Törökországban, amelytől a keresztény és a muzulmán világ közötti összekötő híd szerepét remélik, amely az Európa Tanács, a NATO tagjagént az Európai Unióba igyekszik. Mégis, hogyan képzeli Ankara: Európában majd tapsolnak neki? Diadalkaput állítanak Törökország szá­mára, ha az Emberi Jogok Európai Konvenci­ójának aláírója saját jogszabályaira hivatkozva megsérti a sajtószabadságot, a szabad véle­ménynyilvánításra való jogot, az emberi jogo­kat? Noná, hogy felháborodást vált ki, ha kor­mánykatonák - a szeparatizmus elleni harc leple alatt - maguk vesznek részt kivégző hadjáratokban, foglyok tucatjainak eltünteté­sében, kínzásokban - mint ahogy arról a a nemzetközi jogi szervezet, nyilván nem légből kapott jelentésében számolt be. A „drámai helyzet" kialakulásáért a másik olda­lon a kurd kérdést saját monopóliumként kezelő szakadár kurd munkáspártiakat hi­báztatja. Azokat a szélsőségeseket, akik fal­vakat égetnek fel, civileket ölnek meg abban a hiszemben, hogy a kormányhoz hű embe­rekkel végeznek, és devizahozó turistákat fe­nyegetnek merényletekkel, hogy ezzel is Tö­rökországot büntessék. Ankarának pedig a kurd szeparatizmus, terrorizmus szolgál védőpajzsként a Nyugat­tal szemben. Vajon meddig? Meddig tudja még a török vezetés kivédeni a sokasodó bí­rálatokat, amikor EU-vámuniójáról kell dönte­ni, ugyanakkor az Európa Tanácsban immár tagsága felfüggesztése is felvetődött? (urbán) Az RMDSZ nem megy Atlantába? Nincs kizárva, hogy a Romániai Magyarok Demokratikus Szö­vetsége távolmarad a közel­jövőben Atlantában megtartan­dó magyar-román találkozóról, mert a rendezők a résztvevők listájára felvették a szélsősé­ges Román Nemzeti Egység­párt képviselőjét is. Munkatársunktól szédben egyáltalán nem járulna hoz­zá annak sikeréhez. Ugyanakkor re­ményét fejezte ki, hogy sikerül komp­romisszumot kötni, és az RMDSZ kép­viselői ott lesznek Atlantában. Nélkü­lük ugyanis nincs értelme a találkozó­nak - jegyezte meg. Mint már jelentettük, az atlantai ta­lálkozót az amerikai Interetnikai Tár­sadalmi Párbeszéd csoport szervezte, s a romániai magyarság, illetve a ro­mán többség közti párbeszédben ezúttal Jimmy Carter volt amerikai el­nök fog közvetíteni. A legújabb fejle­mények alapján azonban úgy tűnik, hogy a találkozó ügye veszélybe kerül­het. (kokes) Takács Csaba, az RMDSZ ügyve­zető alelnöke bejelentette, hogy a szö­vetség már korábban feltételül szab­ta, csak akkor vesz részt az általa egyébként fontosnak ítélt párbeszéd­ben, amennyiben a találkozón nem lesznek jelen a szélsőséges erők, így a Gheorghe Funar egységpártjának képviselői sem. Szerencsétlennek nevezte az ame­rikai rendezők legújabb döntését Gab­riel Andreescu parasztpárti szenátor, a román ellenzék neves képviselője is. Szintén azt hangsúlyozta, hogy Fu­narék esetleges részvétele a párbe­Válasz Chebeleunak Az RMDSZ szövetségi elnökének hivatala válaszolt Traian Chebeleunak, a román államfő szóvivőjének hétfői nyilatkozatára, amely a román állam megsértésének, alkotmány- és törvényellenesnek nevezte a február 4-i szé­kelyudvarhelyi szoboravatás körülményeit. Az elnöki szóvivőhöz eljuttatott állásfoglalás rámutat, hogy Székelyudvarhelyen nem Magyarország állami zászlaját tűzték ki, azon nem volt címer, hanem a magyarság nemzeti szí­nei. Azzal kapcsolatban, hogy az ünnepségen elhangzott a magyar him­nusz, az RMDSZ válasza hangsúlyozza: Kölcsey Ferenc verse több mint száz éve született, a magyar történelmi egyházak besorozták zsoltáraik kö­zé. Szövege nem sért egyetlen más népet sem, s nem a magyar állam him­nuszaként szólaltatták meg: a himnusz annak a magyar nemzetnek egyik jelképe, amelynek a romániai magyarság is szerves része. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents