Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1995-02-21 / 43. szám, kedd
427 ] ÚJ SZÓ BELFOLD- KÜLFÖLD 1995. február 16. EGY ÉV TERMESE A BUDAPESTI SZEMLEN Részleges filmfogyatkozás Ilyen sem volt még! Közönségért könyörög egy filmhős. Könnyeket ígér és nevetést, groteszk humort, történelmi leckét, s némi nosztalgiát, csak üljünk be a moziba. „Talán emlékeznek még rám..., a gátőrre. Én voltam a Tanú - írja sebtében fogalmazva. - Tanú egy perben és egy korban. Sok mindent átéltem a feketevágástól a siralomházig. Most már nyugdíjas gátőr vagyok, és próbálom tanulni az új világot. Nem könnyű. Egy biztos, az élet ma sem habostona. De ha már él tumfilmekbol viszont annál gazdagabb volt a termés. Százhatvan benevezett alkotásból végül is harminckilenc került be a versenybe, ám ezek is jórészt videa felvételek, nem pedig filmszalagra készült alkotások voltak. És most vissza a Tanúhoz. Illetve a Megint tanúhoz. Bacsó Péter 1969-ben forgatott, de hivatalosan csak jóval később bemutatott, immár klasszikus alkotása, amely a koncepciós perek agyrémeiről és áldozatairól szólt erősen ollózva, a magyar hogy magyar, szép a színe és gömbölyű. Akinek csak ennyi kell, annak nyugodt szívvel ajánlom a filmet, Kállai Ferencben, Lázár Kati ban, Cserhalmi Györgyben és Fehér Annában nem fog csalódni, aki viszont többre vágyik, az vigyen a zsebében valamit. Akár a Tanút, hogy újra láthassa. A magyar valóságról ugyanis, bármilyen különösen hangzik, ott kap tiszta, hiteles képet. Nem magyar helyszíneken készült, de Magyarországon, sőt egész Közép-Kelet-Európában érA részleg főszerepébe Nagy Mari remekelt az ember, nehéz leszokni róla..." Aláírás: Pelikán József, született. Kállai Ferenc. S hogy mit mond a mozinéző, pár perccel a vetítés után? „Sok mindent átéltem a sötétben. Próbálom tanulni az új mesét. Nem könnyű. Egy biztos, a magyar film ma sem habostona. De ha már él az ember, nehéz leszokni róla." Pedig hovatovább, egyre szomorúbb, egyre lehangolóbb a kép. Ahogy Kézdi-Kovács Zsolt, a 26. magyar filmszemle igazgatója nyilatkozta: 1994-re harminc százalékkal kaptak kevesebb támogatást a stúdiók, mint az előző évben, s a televízió már teljesen kiszállt a drámai produkciók gyártásából. E kedvezőtlen tendenciatermészetesen a rendezőket sújtja, s általuk a nézőket is. Ha nincs pénz, nincs komédia, és a kínálat is szerényebb-szegényesebb. Az idei szemlén tizenhat játékfilmet mutattak be, pontosan tízzel kevesebbet, mint tavaly. Dokumenfilmművészet kiemelkedő darabja. Huszonöt évvel később folytatni egy ilyen történetet valóban merész vállalkozás. A Tanú tizenvalahány évvel a Rajk-per után ironizált, a Megint tanú a gyerekcipőben csámpázó demokráciát bírál(gat)ja, ellentmondásokkal teli, vajúdó világunkat. Pelikán, a nyugdíjas gátőr vén fejjel is naiv, jóhiszemű, könnyen befolyásolható kisember, aki makulátlan múltjával mosolyogva sétál bele különböző hatalmi és üzleti csoportok, ravasz vadkapitalisták csapdájába. Hagyja, hogy „bedarálják". Nyugodt, kiegyensúlyozott életéből durván kiragadva polgármesterré avatják. Győztesként ünneplik, miközben ő a legnagyobb vesztes. Eszközzé válik egy érdekközösség karmaiban. A magyar narancs pedig, amelyet verandáján nevelt, beérett. Csak hát - keserű és tele van maggal. Bacsó Péter erre bizonyára azt mondja: nem baj, az a fontos, (Kovács Zita felvétele) vényes Gothár Péter új filmje, A részleg, amely Bodor Ádám novellája alapján született valahol Romániában. Méltán nyerte el a fődíjat és a külföldi kritikusok elismerését. Gothár alkotása maradandó érték. „Tanulmányútra" küldenek egy fiatal, tehetséges, vezetésre termett értelmiségi nőt. Moszkvában végzett, a Lomonoszovon, okos, széles látókörű, rátermett ember. Érdemei „elismeréséül" száműzik munkahelyéről, felejtse el mindazt, amit tud, felejtse el azt is, hogy élt és dolgozott. A gerincét akarják kettéroppantani. A szabadságától akarják megfosztani. „Kiemelik, magasabb posztra helyezik." Fel a hegyekbe. Vad szirtek közé, egy lepusztult menyétfészekbe. Szénégető a kalauza, a leninizmus a betevő falatja, egy másik száműzött a lakótársa. Amíg nem jönnek értük, nem mehetnek haza. Túlélni vagy belepusztulni? Összeroppanni vagy talpon maradni? Weisz Gizinek ereje, tartása és kitartása van. Munkájától, életének megszokott folyásától megtudják fosztani, belső szabadságától aligha. Felküldhetik a legmagasabb hegyre is, a bőre alatt önmaga marad. Sivár, lehangoló, sáros-füstös környezet, komor, borús, elvtársi légkör, magyar-román keverék nyelven beszélő marcona férfiak. Egyedül Weisz Gizi magyar, és a másik hegylakó, fent a kalyibában. Nagy Mari, a kaposvári színház tagja és Szarvas József, a vígszínházi társ az érzelmi csodát, a legjobb operatőr díjával kitüntetett V/V/' Drágán Vasile a vizuális csodát teremti meg. Dermesztő film A részleg. Dermesztően jő és dermesztően emberi. A remény, a bizakodás fénye pislákol benne. Elkeserítő és mégis felemelő alkotás. Elek Judit, aki legutóbb 1988ban rendezett filmet Tutajosok címmel, az idei szemlén az Ébredéssel voltjelen. Főhőse egy copfos, érzékeny gyereklány, aki tizenhárom évesen veszti el édesanyját. Apja a rendszer áldozata, családjának további tagjai inkább csak távolról figyelik, segítőkészséget színlelő tanárai a döntő pillanatban mindig magára hagyják. Kati (Eszes Fruzsina érzékeny megformálásában) anyja védőszárnyai alá menekül. „Életre" hívja őt, hogy megoszthassa vele mindennapi örömét és keserveit. Elek Judit, a tőle megszokott precizitással, nemcsak egy bakfis lelkéről, az őt körülvevő irreális világról is igyekszik pontos képet adni. Magyar-francia-lengyel összefogásban készült filmje nem egy helyen ollóért kiált; szigorúbb vágással, élesebb dramaturgiával még jobb eredményt mondhatna magáénak a rendező. Igazi mozival két alkotó szolgált. Böszörményi Zsuzsa, aki 1991-ben diák-Oscart kapott Egyszer volt, hol nem volt című munkájáért,. Vörös kolibri címmel forgatta első játékfilmjét. S bár a szemle zsűrije még csak különdíjjal sem jutalmazta a fiatal rendezőt, olasz-magyar koprodukcióban készült alkotása megérdemelten lesz hangos siker a nagyközönség körében. A Vörös kolibri ugyanis kalandokkal és feszültséggel teli, izgalmas történet a keletről nyugatra tartó újkori népvándorlásról, a Magyarországon terjeszkedő orosz maffiáról s egy harmincas taxisofőrnőről, akit segítőkészsége sodor rázós helyzetekbe. Másfajta világról, másfajta emberekről mesél A brooklyni testvér rendezője. Gegekkel teli, szikrázóan sziporkázó, keserédes komédiája egyetlen kérdésre keresi a választ: ki volt okosabb? Az, aki maradt, vagy az, aki elment ötvenhatban? Budapesten a Dob utca 37-ben most mindketten találkoznak. Az idősebbik Gordon, aki hazalátogat és öccse, aki annak idején mumpszosan itthon maradt. Két jellem, két habitus, két vérmérséklet. De a gének közösek. És épp ezt szeretné továbbörökíteni a potenciáját vesztett, fehér Cadillac-kel érkező amerikai. Pár csepp „életet" kunyerál félvér felesége méhébe - 300 ezer dollár fejében - korántsem kedves öccsétől. Hauman Péter, Bán János, Hernádi Judit és Garas Dezső színészi revelációja A brooklyni testvér, másfél óra szakadatlan nevetés, amelynek „karmestere" napjaink egyik legsikeresebb magyar komédiagyárosa: Gárdos Péter. Szelídebb humort tálal Pacskovszky József alkotása, az Esti Kornél csodálatos utazása. Két vonat indul el a filmben. Az egyitolányit, Erdélyi Mátyás a pályakezdő tollforgatót. Gózon Francisco kamerája előtt hamisítatlan század eleji képek peregnek, igazi „békebeli" történetek. Huszárik Zoltán varázslatos Szindbádja óta most lát először a néző a sző szoros értelmében költői filmet. Rendezési különdíjjal, Bűvös vadász című alkotásáért Enyedi Ildikót, jutalmazta a zsűri. Filmje többé-kevésbé követi az ismert Weber-operát, de akárcsak Az én XX. századomban, az idősíkok itt is egymást keresztezik. A meseszerű elemekkel teli történet így aztán nem kínál könnyű, felhőtlen szórakozást, líra és irónia, humor és feszültség szokatlan formában keveredik a vásznon. Azokat a filmeket, amelyek holtan születtek, szándékosan hagyom említés nélkül. Volt belőlük sajnos, éppen elég. Mint ahogy átlagos, gyorsan felejthető, csendben elmúló alkotásból is. A magyarfilm ezzel együtt mégsem halA brooklyni testvér, Hauman Péter és Garas Dezső (Helyey Zsuzsa felvétele) ken utolsó felolvasóútjára, Németországba indul Esti Kornél, a másikon, ugyanarról az állomásról az olasz tenger felé zötykölődik egészen fiatalon. A két indulás között kerek harminc év a különbség, de az élet, a szerelem, a természet, a vágyakozás mindkét útszakaszon egyformán szép. Máté Gábor alakítja az érett Koszdoklik. Él és élni akar. S bár a szemle rendezői nemegyszer hangsúlyozták: fapados fesztiválnak tekintendő ez a mostani, Gothár, Gárdos, Pacskovszky és Böszörményi filmje láttán egyetlen percig sem éreztem, hogy puha, bársonyos zsöllye helyett kemény, kényelmetlen széken recsegek-ropogok. SZABÓ G. LÁSZLÓ HÍRVIRÁGOK Történelmi tévedés. Ez történt most a német postával, amikor emlékbélyeget bocsátott ki a wormsi birodalmi gyűlés 500. évfordulója alkalmából. A bélyegen látható császár ugyanis nem I. Miksa - amint arra a bélyeg felirata utal - hanem annak apja, III. Frigyes, aki 1495-ben nem volt az élők sorában, emlékeztet a DPA hírügynökség. A posta szóvivője elismerte a tévedést, de rámutatott, hogy III. Frigyesnek azért mégis köze volt a wormsi birodalmi gyűléshez, amennyiben ő készítette elő az ott hozott döntéseket. Az emlékbélyeget a posta nem vonja vissza, az továbbra is forgalomban lesz, csupán a feliratot igazítják a bélyegen levő képhez. Újságírók osztályozása. Veszélyes gyakorlatnak tartja a svájci újságíró-szövetség (FSJ), hogy az egyik világhírű alpesi üdülőhely, a nyugat-svájci Zermatt részletes, az-egyéni ízlést és szokásokat számon tartó nyilvántartást vezet a világsajtó munkatársairól. Reynhard Eyer alelnök úgy tudja, hogy a ?ermatti idegenforgalmi hivatal a világ 4500 újságírójáról vezet kartotékot azzal a bevallott céllal, hogy jobban a kedvükben járhasson ott-tartózkodásuk alatt. A Zermattban megforduló újságírók 1-től 5-ig terjedő osztályzatot kapnak a hivataltól aszerint, hogy mennyire pozitív hangvételű cikket írnak a magashegyi üdülőparadicsomról. Eyer szerint igaz ugyan, hogy az újságírók haszonlesők, ez azonban mégsem igazolhatja a zermatti idegenforgalmi hatóságok eljárását. A díj nem vész el. Tíz év után megkerült az ellopott Oscar-díj, amelyet Margaret O'Brien fél évszázaddal ezelőtt nyert el. O'Brien négyéves korában lépett először színpadra, s 1945. március 14-én kapott Oscar-díjat, mint kiváló gyermekszínész. A most 57 éves színészrtő elmondta a Reuter tudósítójának, hogy az ötvenes évek közepén egy házvezetőnő lopta el a szobrocskát. Két barát, akik baseball jelvényeket akartak vásárolni, nemrég 500 dollárért vette meg az Oscart egy egýetemi vásáron, ahol vándorárusok szokták felütni sátrukat. Az amerikai művészeti akadémia ügyvezető igazgatója, Bruce Davis felismerte az árverés katalógusában, hogy kinek a díjáról is van szó. A két férfi beleegyezett, hogy visszaadja azt tulajdonosának. Disneyland épül Kínában, A talajmunkák már megkezdődtek a hainani turistaparadicsom parkjában, hogy létrehozzanak az amerikai Disneylandhez hasonló szórakoztató komplexumot. A közel 67 hektáros park 1996-ban már a látogatók rendelkezésére álló állapotban lesz - írja az UPI. A nagyszabású tervekben szerepel többek között egy 30 ezer férőhelyes nemzetközi üdülőközpont megépítése, a területet tudniillik a „keleti Hawainak" is nevezik gyönyörű fekvése miatt. A parkban a kulturális kalandokra vágyók és a testi frissesség szerelmesei egyaránt találnak majd az érdeklődésüknek megfelelő programot: a kulturális kiállítási részleg a világ konti nensei és országai számára nyújt majd bemutatkozási lehetőséget, az egészségüket féltők pedig a keleti egészségmegőrzés módszereivel ismerkedhetnek. Az oroszok hite - mennyben és pokolban, A vallás még mindig fontos szerepet játszik az orosz emberek életében, de jelentősége a Szovjetunió felbomlása óta csökkent - ez derül ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet a „Mnyenyije" nevű kutatócsoport végzett több mint másfél ezer moszkvai lakos telefonos megkérdezésével. A válaszadók 53 százaléka a vallást „nagyon" vagy „meglehetősen" fontosnak nevezte. Erhat százalékkal alacsonyabb annál, mint amit a „Mnyenyije" 1991-ben regisztrált. A vallás iránt kevéssé vagy egyáltalán nem érdeklődők aránya ugyanakkor 34 százalékról 40 százalékra nőtt - írja az AP. A megkérdezett moszkvaiak több mint nyolcvan százaléka ortodox vallásúnak mondta magát, három százaléka az iszlámban hisz, két százalék pedig zsidónak vallotta magát. Bár a vallási érzület csökkenő tendenciát mutat, a túlvilági életben közel annyian hisznek ma is, mint 1991-ben. Ugyanakkor a válaszadók 27 százaléka hitt "egyértelműen a mennyben és a pokolban. A tévéfüggőség - betegség. A nyugati társadalmak legújabb betegségei között emlegetik a drog nélküli függőséget, amelyek között a legveszélyesebbnek a tévénézési kényszert tartják. A Spanyol Királyi Orvosakadémia nemrégi ülésén Francisco Alonso Fernández pszichológus kijelentette, hogy az ilyen függőségben szenvedőket betegeknek kell tekinteni, és kezelni kell őket. A tévéfüggőség növeli az agresszivitást, súlyos lelki- és elmeállapotbeli zavarokat okozhat. A spanyol családok legnagyobb részében az a szokás, hogy a délutáni hazatéréstől kezdve lefekvésig üvölt a tévé.