Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-21 / 43. szám, kedd

1995. február 17. BELFÖLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 1 3 | SZELLEMI FOGYATÉKOS GYEREKEK LAPOGOSON Valahol a pusztában A csallóközi Nyárasd községet még az „ántivilágban" a szö­vetkezet Jól tejelő tehénállománya, később pedig kézilab­dacsapata tette országosan is ismertté. Kevésbé az a lapo­gosi pusztán eldugott szellemi fogyatékos gyermekek Inté­zete, amelyet a kívülálló még akkor is nehezen talál meg, ha ketten is elmagyarázzák neki, merre menjen, mikor, hol kanyarodjon le. Jómagam nem kis bolyongás után, egy mezőgazdaság! üzem udvarán keresztülhajtva találtam meg a nagy pusztaságban felépült épületet. - Tulajdonképpen ön hogyan került erre az isten háta mögöt­ti helyre? - • kérdettem Irena Kapsovától, a lapogosi intézet igazgatónőjétől. - Régebben épelméjű gyer­mekeket oktattam, majd később a kultúra terén dolgoztam. A '89­es választások után azonban egyre több konfliktusom támadt a felettesemmel, ezért jobbnak láttam, ha valami más munka­hely után nézek. Valamelyik na­pilapban jelent meg a Dunaszer­dahelyi Járási Hivatal felhívása, hogy igazgatót keresnek a lapo­gosi intézet élére. Már régebben Irena Kapsová: A gyerekek nem leplezik érzelmeiket is foglalkoztam a gondolattal, hogy elesett, a szeretetet jobban óhajtó gyermekekkel kellene foglalkoznom, ezért nagyon megörültem a hirdetésnek. Az­óta sem bántam meg, hogy ide kerültem. Úgy érzem, értek a gyerekek nyelvén, és azt vettem észre, hogy ők is elfogadnak. Ezek a gyerekek nem leplezik ér­zelmeiket, a megszokottnál jóval szélsőségesebbek a megnyilvá­nulásaik. Ők sokkal impulzívab­bak egészséges társaiknál. A ke­vesebbnek is nagyon tudnak örülni. Szeretettel fogadják az idegent. - Tulajdonképpen hányan foglalkoznak a gyerekekkel? - Az intézetnek összesen 25 alkalmazottja van, a 45 gondo­zottal 13-an foglalkoznak. Ha va­laki azt hinné, hogy kissé sok itt az alkalmazott, annak azért azt is elmondanám, hogy ezek a gye­rekek állandó felügyeletet igé­nyelnek. Nappal négyen foglal­koznak velük, hétvégenként és éjszaka pedig ketten tartanak ügyeletet. - Milyen az intézet anyagi tá­mogatottsága? - Néha már az az érzésem, hogy nem bírom tovább, az ál­landó anyagi gondok az őrületbe kergetnek. A nehéz anyagi hely­zet pedig elvonja figyelmünket legfontosabb feladatunkról, a nevelésről. Egyre kevesebb olyan szállítót találunk, aki haj­landó hitelre adni. Még szeren­cse, hogy súlyosabb esetekben akad egy-egy jótevőnk. - Honnét kerülnek a gyerekek az intézetbe? Leggyakrabban a cse­csemőgondozókból, az ország­nak szinte minden pontjáról. Amióta itt vagyok, három halále­set történt. Helyükre olyan csalá­doktól vettünk fel szellemi fogya­tékosokat, amelyekben már na­gyon nehezen tudták megoldani ellátásukat. Ugyanis ha egy több­gyermekes családban van egy szellemi fogyatékos, az a többi családtagot juttatja hátrányos helyzetbe, ráadásul a szülők egyi­kének állandóan mellette kell lennie. Persze van, aki könnyeb­ben kezelhető, de olyan is akad, aki kiszámíthatatlan, minden mozdulatára figyelni kell. - Előfordulnak csínytevések az intézetben? - Minden gyereknek megvan a maga mániája. Az egyik állan­dóan a radiátort szerelné szét, és ha nem figyelünk rá eléggé, meg is teszi, egy másik mindig azt szeretné megkapni, ami nem az övé. Ezért aztán min­dent el is követ, hogy a kisze­melt tárgyat megszerezze. A gyerekekkel foglalkozó ne­velőknek tehát nem kis diplo­máciai érzékkel kell rendelkez­niük, hogy kibékítsék a civako­dókat. Ha megtámadnák a ne­velőt, biztosan ők győznének. - Milyen képesítésűek a ne­velők? - Van, akinek gimnáziumi érettségije van, és van köztük alapiskolai végzettségű is. Kü­lön képesítése a szellemi fogya­tékos gyerekekkel való foglalko­zásokra egyikünknek sincs. Ha pszichiáterre van szükségünk, akkor Dunaszerdahelyre kell mennünk, a körzeti orvosunk pedig Nyárasdon rendel. - Gondolom, előnye, meg hát­ránya is van annak, hogy az in­tézetük egy tanyán, a falutól leg­alább 3 kilométerre található. - Inkább hátránya van, még­pedig több szempontból is. Azon túl, hogy az orvosoktól távol va­gyunk, egy-egy szórakoztató előadásra is nehezebben, na­gyobb költségek árán juthatunk el. Továbbá a gyerekek csak rit­kán találkoznak idegenekkel, így elszoknak a külvilágtól. Pe­dig vannak köztük olyanok is, akik érintkezhetnének az embe­rekkel, sőt olyan is van, aki írni, olvasni tud. Csak hát az intézet­ben nem nagyon érez késztetést arra, hogy gyakoroljon. Például van egy gondozottunk, Ľuboš Zemko, aki a szellemi fogyatéko­sok Amerikában megrende­zendő olimpiájára készül a húsz­tagú szlovák válogatottal. Száz­méteres síkfutásban és távolug­rásban szlovákiai bajnok lett. - Hogyan telik egy-egy intéze­ti nap? - Reggel hatkor kelés, tisztál­kodás, torna, hét órakor a nővé­rek átveszik a szolgálatot, majd következik a reggeli. Azt kö­vetően különféle tanterv­szerűen előírt foglalkozások vannak. A gyerekek rajzolnak, énekelnek, esetleg kézimun­káznak. Az ügyesebbek írni és olvasni tanulnak. Tízóraiszünet után folytatódik a délelőtti fog­lalkozás, majd ebéd után a pi­henő következik. A gyerekek többsége nagyon sok gyógy­szert szed, eléggé fáradéko­nyak, ezért igénylik a délutáni alvást. Délután kettőtől közös zenehallgatás, .esetleg tévézés. Három' órától, a nővérek szolgá­latváltásátől pedig individuális program. Van úgy, hogy vacsora előtt még sétálunk egyet. - Intézetükben csak fiúk van­nak, míg az innét 25 kilométer­re található hasonló medvei in­tézetben csak lányok. Úgy tu­dom, a két intézet jó kapcsolat­ban áll egymással. - Nemcsak az intézetek közt jó a kapcsolat, hanem a gondo­zottak között is. Sőt néhányuk között talán már intimebb kap­csolat is szövődött. Persze ők hiába is akarnának házasságot kötni, a hatályos törvények tilt­ják a szellemi fogyatékosok há­zasságát. így aztán a gyerekek kapcsolata megmarad az üzen­getés és a levelezés szintjén. fA lapogosi intézet vezetőjé­vel mindvégig a gyerekekről be­szélgettünk, pedig a gondozot­tak közt akad olyan is, aki már a harmincadik életévét is betöl­tötte. Szellemileg azonban ő is egy kisgyermek szintjén van.) KOSÁR DEZSŐ (A szerző felvétele) ,KORKORKEP" A RIMASZOMBATI JÁRÁSBÓL Ahol sok a mukanélküli, ott sokan állnak sorba A Nemzeti Tanács 273/1994-es törvényének értelmében megszűnt a Nemzeti Biztosító, és megkezdte működését az általános Egészségbiztosító. Névcsere volt csupán, vagy változások is tapasztalhatók? - kérdeztük Marta Juhania­kovától, az Általános Egészségbiztosító rimaszombati ki­rendeltségének igazgatójától. - Természetesen történtek változások: a legfontosabbak között említhetném, hogy önálló bankszámlánk van. Korábban, ugye, ez másképpen volt, soha­sem tudtuk, mennyi a vagyo­nunk, mennyiből gazdálkodha­tunk. A közös kasszába befutott pénzt Pozsonyban osztották szét, hogy hogyan, abba nem volt betekintésünk. • Úgy értsem, hogy most több pénzük van a járás egészség­ügyi intézményeinek működ­tetésére? - A kórházak kiadásainak fi­nanszírozására elegendő, de a gyógyszerek árának megtéríté­sére kevés. Pontosabban: a pénzügyminisztérium havonta egy páciensre 50 korona ér­tékű gyógyszertérítést hagyott jóvá, és nálunk az történt, hogy túlléptük ezt a keretet. A járás lakossága nagyjából 100 ezer fő, tehát ennek megfelelően hozzávetőlegesen 50 millió ko­ronát kaptunk. Ezzel szemben az orvosok által felírt gyógyszer 120 millió korona, így 70 milli­óval adósak maradtunk a gyógyszertáraknak. Mérlegel­tük a helyzetet, és mivel a ma­gángyógyszertárak csak most vannak kibontakozóban, több­nyire a magángyógyszeré­szektől kapott számlákat térí­tettük meg. • A későbbiekben mi lesz a „függőségben" lévő 70 millió­val? Nem lép fel esetleg gyógyszerhiány a járásban? - Nem. Részben azért, mert a magángyógyszertáraknak nincs tartozásuk a forgalmazókkal szemben, másrészt azért, mert az állami gyógyszertárak adósságait is hamarosan kifizetjük. Határidőt kértünk azoktól a szállítóktól, akiknek adósai maradtak az álla­mi gyógyszertárak, mi a tartozá­sokat rövid időn belül kifizetjük. • Hogyan? A következő hóna­poknak a rovására? - Nem. Az egészségügyi mi­nisztériumot értesítettük a tör­téntekről, és egyben anyagi se­gítségüket kértük. Mivel nincs költségvetés, azonnal nem tud­nak segíteni a problémánkon, ígéretek azonban vannak. • Térjünk át más témára. Odakint sokan várakoznak az egészségi igazolványén. Há­nyan nem kapták még meg az említett dokumentumot? - Erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Tavaly a regionális biztosítónak a feladata volt az egészségi igazolványok kiállítá­sa, és valahogyan elmaradt an­nak a jegyzése, hogy hány sze­mélynek van meg, és hánynak nincs. Most többnyire már „csak" a munkanélküliek jár­nak, ami arra enged következ­tetni, hogy a nyugdíjasok és a dolgozók már megkapták. A munkások igazolványát az üze­meltető kapja meg és osztja szét, a nyugdíjasokét pedig a polgármesterekkel intéztük. Tá­jékoztattuk az orvosokat, hogy a gyermekeket, akik a járá­sunkban tanulnak, a személyi igazolványuk felmutatására ki­vizsgálhatják, tehát nekik sem szükséges hozzánk eljönni. Mellesleg ezek az egészségi igazolványok csak június végé­ig érvényesek. • Mién? - A fejlécen még a Nemzeti „Krokodilkönnyek" A villamoson két főiskolásfé­le kislány cseveg mellettem vi­dáman. Egészen addig, amíg az utóbbi időben oly ritkán lá­tott ellenőr hozzánk lépve nem kéri a menetjegyeket. Egyikük nyomban felmutatja havi bér­letét, társnője viszont furcsa párbeszédbe elegyedik a hiva­talos személlyel. - Ez a jegy érvénytelen. A kislány zavartan kutat ka­bátja zsebében, majd előhúz egy lyukasztatlan jegyet. - Elnézést... Elfelejtettem lyukasztani... - Kérem a személyi igazol­ványát! - Bácsi, kérem, tessék el­hinni... A bácsi azonban nem hisz. Nem éppen népszerű szakmájá­ban ő már annyi ravaszdisággal találkozott, hogy a megannyira őszintén hangzó szavaknak se ad hitelt egykönnyen. -.Kislány, ne húzzuk az időt. - Igazán mondom... - Mondhatja, csak adja az igazolványát. A leányka áll, és olyan bána­tos arcot vág, hogy őszintén megsajnálom. Nem úgy az el­lenőr. - Miért nem tetszik elhinni? - Engem azért fizetnek, hogy ne higgyek a potyauta­soknak. A leányka nem mozdul, las­san megerednek a könnyei. A hivatalból „hitetlen" ellenőr mintha elbizonytalanodna. Le­het, saját lányára, unokájára gondol. Meglehet. A villamos közben a következő megállón lefékez. Az ellenőr, hogy köte­lességének eleget tegyen, szi­gorú pillantást vet a kislányra, és hirtelen elhatározással leszáll. A járdáról még megfe­nyegeti a potyán utazót. Ennyi­vel igazán tartozik lelkiismere­tének. A kislány megkönnyebbül. - Miért nem veszel bérle­tet? - kérdi a társa. A másik letörli könnyeit, és halkan felnevet: - Mert így olcsóbb. - És ha elkapnak? - A tanév kezdete óta ez a harmadik ellenőr, akit sikerült lóvá tennem. Jóságos ég! Micsoda alakí­mi Élettársat kereső legények, legyetek éberek! A szende, ba­baarcú tünemények könnyei ne tévesszenek meg bennete­ket! (zsllka) EH Hobby Qüex villamos kéziszerszámok hivatásos szervizelése és értékesítése Kínálatunk: * Mindenfajta Narex villamos kéziszerszám jótállási és későbbi szervizelése * Mindenfajta Narex villamos kéziszerszám árusítása üzletünkben és nagyraktárunkban; A nálunk vásárolt, 8-16 mm átmérőjű Narex fúrókra a jótállást 12 hónapra hosszabbítottuk meg. Ára adóval együtt t -ul.- í - -i . i 3 240 korona További kinalatunk: * BOSCH villamos kéziszerszán. jn * Gazdag választékban árusítunk kiegészítőket: acél- és be­tonfúrók, csiszolókorongok carboköszörűhöz, 140 tői 500 mm átmérőjű SK fafűrészek, menetfúrók, fúróállványok és -fejek, YORK satuk, asztali köszörűk és egyebek. EH Hobby Dunajská 60 811 08 Bratislava Tel./fax: 07/32 14 29 EH Hobby Ul. františkánov 6 945 01 Komárno Tel.: 0819/2830 A komáromi üzlet 500 korona vásárlás felett 5% bevezető árkedvezményt ad. VK-159/B Biztosító felirat található, ami már megszűnt. • Egyes forrásokból úgy hír­lik, hogy vannak orvosok, akik csak az egészségi igazolvány felmutatása után hajlandók kivizsgálni a beteget. Van en­nek valós alapja? - Nézze! Egyelőre más egészségügyi biztosító nem működik, tehát nincs konku­rencia. Ilyen értelemben tájé­koztattuk az orvosokat is, és kértük, ne ragaszkodjanak minden esetben az egészségi igazolvány felmutatásához, hi­szen ma még mindenkit mi biz­tosítunk. A kérdésére válaszol­va: megtörténhet olyan eset­ben, amikor a magánpraxisban dolgozó orvos nem a mi partne­rünk. De ez esetben mindegy, hogy van valakinek egészségi igazolványa vagy nincs, nála készpénzben kell fizetni. Ám azok az orvosok, akik velünk leszerződtek, kötelesek a sze­mélyi igazolvány felmutatása után kivizsgálni a beteget. • Tehát nem szükséges az egészségi igazolvány? - Március végéig nem. A sze­mélyi igazolvány is csak a lak­hely megállapításához szüksé­ges. Gyakori példa, hogy Tornai­ja környékéről nem Rimaszom­batba, hanem Rozsnyóra járnak a kórházba. Ezek a páciensek hozzánk tartoznak, megtörtén­het, hogy a személyi igazolvány felmutatása ellenére sem vállal­ják a rozsnyói orvosok a kezelé­süket. A paciensek természete­sen kezeltethetik magukat járá­son kívül is, ebben az esetben erről mi kiadunk egy igazolást. Más a helyzet, ha olyan kezelés­re küldi az orvos, amilyen a járá­sunkban nincs. Ha valakit a ri­maszombati kórházból mondjuk Besztercebányára utalnak, nem szükséges a mi beleegyezé­sünk. FARKAS OTTÓ

Next

/
Thumbnails
Contents