Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-20 / 42. szám, hétfő

2 I ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. február 20. RÖVIDEN A Magyar Polgári Párt IV. közgyűlésére való felkészülés jegyében folytatódtak a hétvé­gén járási közgyűlései. A nagy érdeklődéssel kísért tanácsko­zásokon a küldöttek megvitat­ták a IV. közgyűlés anyagait, és személyi javaslatokat tettek a párt országos vezetésébe. Be­számolók hangzottak el a párt járási szerveinek tevékenysé­géről az elmúlt időszakban, és járási tisztújításra került sor. Az MPP új járási elnökei: Dunaszer­dahely - Dr. Mészáros Lajos, Komárom - dr. Bödők Zsig­mond, Érsekújvár - Könözsi László mérnök, Nyitra - dr. László Béla docens. Az MPP já­rási közgyűlései e hét végén be­fejeződnek. Intolerancia, antiszemitiz­mus, Idegen- és fajgyűlölet volt a központi témája annak szemi­náriumnak, amelyet tegnap tar­tottak Kassán, és amelyen a több mint 60 meghívott a fenti kérdésekben külföldi és szlová­kiai szakemberek véleményét hallgathatta meg. Az előadások keretében szóltak e kérdések jo­gi, polgári és humánus szem­pontból történő megoldási le­hetőségeiről is. Németország gazdaságilag legerősebb tartományában, Hessenben az első részeredmé­nyek alapján a következő négy évben is a szociáldemokra­ta-zöld koalíció marad hatal­mon. Ez azt jelenti, hogy Bonn­ban, nem változik a tartományi kormányok képviselőiből álló Bundesrat összetétele. A része­redmények szerint a jövőben is a szociáldemokratáké lesz a leg­erősebb frakció a wiesbadeni parlamentben. Tegnap a palesztin területek elleni zárlat részleges feloldásá­nak keretében mintegy 900 pa­lesztin mehetett dolgozni a Gá­za-övezetből Izraelbe. Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője és Si­mon Peresz izraeli külügyminisz­ter hétvégi párizsi megbeszélé­sei a palesztin autonómia kér­déseiről ugyanakkor ismét ered­ménytelenül fejeződtek be. Huszonkét Iszlám szélsősé­gest öltek meg az algériai biz­tonsági erők e hétvégén - jelen­tették be tegnap az algériai ha­tóságok. Az ugyancsak tegnap közzétett adatok ismeretében a múlt héten mintegy 100 ember vesztette életét a különböző összecsapásokban. Az áldoza­tok között 14 polgári személy volt. ti. kiadás Baloldalon győzött a jobb (Folytatás az 1. oldalról) Weiss a párton belüli ellentá­bor létrejöttének egyik okát ab­ban látja, hogy a DBP kormány­pozíciójának elvesztése érzéke­nyen érintette a tagság egy ré­szének privatizációs ambícióit. A Moravčík-kormányban való rész­vételt a váratlan helyzet okozta kihívás elkerülhetetlen követ­kezményének tartotta, ugyanak­kor rámutatott: azáltal, hogy a kormányfő nem a DBP soraiból került ki, nem volt domináns po­zíciója a kabinetben, így nem tudta érvényesíteni baloldali programját. A jelenlegi kor­mánnyal szemben a DBP-nek el­lenzékben kell maradni - véle­kedett, ami nézete szerint nem zárja ki, hogy egyes alkotmány­törvények kidolgozásában, a mezőgazdaság, vagy a külpoliti­ka kérdéseiben ne működjenek együtt. A párt előtt álló feladatok közé többek között egy kor­szerű, a jövő évezred igényeinek megfelelő program kidolgozá­sát, a regionális politika fejlesz­tését s a baloldali erők egyesíté­sét sorolta. Weiss a párt egysé­gének fenntartása mellett ér­velt, és határozottan bírálta a DBP magyar nemzetiségű tagjai­val is számoló magyar baloldali párt létrehozásának elképzelé­sét. Ľubomír Fogaš hangsúlyozta: megválasztása esetén nem a párt alapvető politikai törekvé­sei, így a Szocialista Internacio­náléba való felvétellel és a NA­TO-hoz való csatlakozással kap­csolatos álláspont megváltozta­tására törekedne, hanem az irá­nyítási stílus és a taktikai elgon­dolások terén szeretne újítani. Hangsúlyozta: a DBP-nek min­den parlamenti párttal kapcso­latban kell állnia, s konstruktív viszony kiépítésére kell velük tö­rekednie. A Weiss-Mečiar közti ellentétre utalva rámutatott: ne­gatív következményekkel jár, ha az egyik párt elnöke nem tud tárgyalóasztalhoz ülni egy másik párt elnökével. A 246 tagú küldöttgyűlés éjfé­lig vitázott az elnökjelöltek szemé­lyéről, így a titkos szavazás eredményének meghirdetésére csak egy óra előtt került sor. Az eredmény általános meglepetést keltett, mivel Peter Weiss 131 szavazattal már az első körben győzelmet aratott. Ľubomír Fo­gaš 82 szavazatot ért el, Milan Ftáčnikra 30-an voksoltak. Milan Ftáčnikot alelnökké választották Brigita Schmögnerová, Pavol Ka­n/s, Juraj Horváth és Viliam Snop­ko társaságában. Borza Erzsébe­tet nem választották újra a regio­nális politikáért felelős alelnök tisztségébe, így négy év után először nincs magyar nemzeti­ségű alelnöke a DBP-nek. A kétnapos küldöttgyűlés va­sárnap a két évvel ezelőtt Zsol­nán elfogadott pártprogram kie­gészítésével fejeződött be. (hg) SZÚLETESNAPI BOMBARIADO EPERJESEN Öt évet értékelt a KDM TA SR-hír Az eredetileg meghirdetett időpontban tartották meg a KDM nagygyűlését Eperjesen, ahol „az egyetlen bomba, ami <robbant>, a Šarišan néptánc­csoport fellépése volt". Az idézőjelbe tett kijelentéssel kommentálta Jozef Polačko, a Kereszténydemokrata Mozga­lom Elnökségének tagja annak a rendőrségi vizsgálatnak az eredményeit, amelyet egy fenye­gető telefonüzetetet követően hajtottak végre a nagygyűlés színhelyén, az eperjesi városi csarnokban. Az esetet egyéb­ként a városi rendőrség vizsgál­ja. Eperjesen tanácskozott szombaton az ötéves Keresz­ténydemokrata Mozgalom Ta­nácsa is, mely a jelenlegi politi­kai helyzettel és a mozgalom ötéves működésének értékelé­sével foglalkozott. Ján Čarno­gurský, a mozgalom elnöke egyebek között hangsúlyozta, hogy a KDM Szlovákiában a leg­régebbi politikai párt, amely ké­pes volt megőrizni irányvonalát, stabil vezetőségét és tagállo­mányát. Nem kevésbé fontos­nak tartja azt a tényt is, hogy a mozgalom soha nem volt az okozója az eddigi belpolitikai válságoknak, és semmilyen for­mában nem is volt ezeknek a részese. Ellenkezőleg, szerinte a mozgalom mindig stabilizáló elem volt. Annak ellenére - je­gyezte meg Ján Figeľ, hogy „fenn­állásának öt esztendeje alatt külföldön jobban megvetette a lábát, mint odahaza". A KDM Tanácsa foglalkozott a szlovákiai jobboldal kérdéseivel is, illetve a lakosság szélesebb rétegei felé irányulás lehetősé­geivel. A KDM ötéves fennállása év­fordulójának ünnepségeit teg­nap nagyszabású bállal zárta. Az ünnepségre elfogadták a meghívást a magyarországi, az ausztriai és az USA-beli politikai testvérpártok képviselői is. MOHI: A közmeghallgatás vége Péntekről szombatra virradó­ra befejeződött az a közmeghall­gatási folyamat, amelynek so­rán a lakosság véleményt nyilvá­níthatott a Mohiról. A „Projekt Mochovce" speciális távközlési vonalat mintegy 300 polgár, kör­nyezetvédelmi, environmentális társulás, szervezet és mozga­lom vette igénybe. Emil Pícha, a speciális vonal konzultánsa a sajtóiroda munka­társának nyilatkozva elmondot­ta, hogy a legtöbb telefont febru­ár 16-án kapták az erőmű befe­jezését támogató polgároktól. Washingtoni vonakodás MTI-hír Bili Clinton amerikai elnök új­ságíróknak azt mondta, hogy még nem döntött moszkvai út­jának az időpontjáról. Egyúttal cáfolta azokat a sajtójelentése­ket, amelyek szerint nem fo­gadta el Borisz Jelcin május nyolcadikára szóló meghívását. „Egyelőre még csak nem is fog­lalkoztunk a májusi munka­programmal" - közölte. Megke­rülte viszont a választ arra a kérdésre, vajon a csúcstalálko­zó időpontjára vonatkozó dön­tés meghozatalában szempont lesz-e a csecsenföldi háború. Szegről-végről megerősítette Washington vonakodását War­ren Christopher külügyminisz­ter is, aki kijelentette: nem va­lószínű, hogy a május nyolcadi­kai időpont elfogadásra kerül. Az elnökkel ellentétben ő félre­érthetetlenül kimondta, hogy a csecsenföldi konfliktus igenis tényező a csúcsszintű tárgyalá­sokkal kapcsolatos megfonto­lásokban. „Világos, mindaddig nem utazunk Moszkvába, amíg a válságot meg nem oldották" -hagoztatta. Sajtóértesülések alapján nem kizárt, hogy a Fehér Ház végül is egy júniusi időpontra fog javaslatot tenni Moszkvá­nak. Egy magas rangú kor­mányzati forrás mindamellett úgy fogalmazott, hogy az időpont kizárólag „banális egyeztetési és ütemezési gon­dok" függvénye. PETER WEISS: Ellenzékben maradok • Mit olvas ki az elnökvá­lasztás eredményeiből? - A kongresszus szerintem kiállt a DBP alapvető program­orientácója mellett, és egyet­értett a párt kormánnyal szemben tanúsított magatar­tásával. A küldöttek egyetér­tettek azzal a törekvéssel is, hogy az eddiginél jobban kell koncentrálni a tagság vélemé­nyére, s a parlamenti politizá­lásról a kommunális politizá­lásra kell helyezni a nagyobb hangsúlyt. Nézetellentétek a gyakorlati politizálás tekinteté­ben merültek fel, alapvető irányelveinket, így a Szocialis­ta Internacionáléba való felvé­telünket, vagy Szlovákig NATO­ba való felvételének támoga­tását nem érintették. • A nézetellentét lényege le­egyszerűsítve az volt, hogy a DBP együttműködjön-e a DSZM-mel vagy sem. - Mi nem ellenezzük az együttműködést senkivel, amennyiben ez elősegítheti a szlovák állampolgárok problé­máinak megoldását. Jó példa erre az összeférhetetlenségi törvény kidolgozása, melynél együttműködtünk a DSZM kép­viselőivel. Válaszom tehát: normális ellenzéki pártként fo­gunk működni, ami nem jelen­ti azt, hogy a kormánnyal sem­miben nem működhetünk együtt. • Az ellenzéki DBP-ből tehát nem lesz kormánypárt? - A kongresszuson nem hangzott el olyan követelés, hogy törekednünk kellene a kormánykoalícióba való belé­pésre. Mi az idő előtti válasz­tások utáni hatalmi megosztás kérdését megoldottnak tekint­jük. • A DBP magyar nemzeti­ségű tagjai tudtommal nem elégedettek a pán nemzeti­ségi politikájával, ami magá­ban hordozza tagságuk fel­adásának lehetőségét. Mi­ben hajlandó ennek elkerü­lése érdekében korrekció­kat végezni? - Mi 1991-ben trencséni kongresszusunkon elfogad­tunk egy rezolúciót a nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz fűződő viszo­nyunkról. Ezt a rezolúciót konkrét tettekkel beváltottuk. A DBP tagjainak is része volt azoknak a törvényeknek az el­fogadásában, amelyekkel tel­jesülhettek Szlovákia ET-be való felvételének feltételei. El kell azonban mondani azt is, hogy gyakran a szlovák és a magyar nacionalizmus között őrlődtünk, s alapvető nemzeti­ségi politikánkért nem értünk el különösebb elismerést sem a szlovák, sem a magyar nem­zetiségű lakosság körében. Úgy gondolom, hogy a DBP dél­szlovákiai támogatottságának ügyét nem lehet leegyszerűsí­teni az ún. nagypolitika követ­kezményeire. Egy mély elem­zést kell majd készítenünk a magyar nemzetiségű tagsá­gunk összetételéről és arról, hogy helyi szinten mennyire képesek megszólítani az em­bereket. Én nem értek egyet azzal, hogy a DBP politikájá­nak sikeressége a nemzetisé­gileg vegyes lakosságú terüle­teken attól függjön, hogy ki­. sebb vagy nagyobb mértékben egyezik-e meg az Együttélés el­képzeléseivel. -h­Kozirev az embargó feloldása mellett Újvidéki munkatársunktól Jugoszláviában töltötte a hétvé­gét Andrej Kozirev orosz külügymi­niszter, aki azzal a feladattal érke­zett, hogy Milosevics szerbiai el­nökkel közölje a nemzetközi összekötő csoport legújabb rende­zési tervét. A helyi sajtó és az álla­mi hírügynökség tudósításai sze­rint Kozirev azt hangoztatta, amit Milosevics hallani akart: a szankci­ók tarthatatlanok, a béketeremtés első és legfontosabb lépése az embargó feloldása. A moszkvai sajtó szerint a külügyminiszter ar­ról igyekezett meggyőzni Milosevi­cset, hogy ismerje el Boszniát és Horvátországot. Az orosz külügymi­niszter tegnap délután, mielőtt visszautazott Moszkvába nyilatko­zott az újságíróknak, s hangsúlyoz­ta: Belgrád, amely kulcsszerepet játszik a délszláv konfliktusban, ki­tan a békés rendezés mellett, s a nagyhatalmak csak tovább ösztö­nöznék igyekezetében, ha a Jugo­szláviával szembeni szankciók fel­oldása mellett döntenének. Washington nézete szerint Bel­grádnak ratifikálnia kell az össze­kötők tervét és ajánlatos lenne el­fogadni a Krajinára vonatkozó Z-4 tervet is. Milosevics kedvező dön­tése esetén két hónapra felfüg­gesztenék a szankciókat, s az álla­potok kedvező alakulásától függően, a határidő leteltével meg­hosszabbítanák. Közleményben ítélte el a Bizton­sági Tanács a harcok fellángolását Bihacnál. A BT követeli a harcok azonnali beszüntetését, s aggodal­mát fejezi ki amiatt, hogy folyama­tosan megsértik a Horvátország és Bosznia közötti nemzetközi határo­kat. A közlemény arról nem szól, hogy ki vagy kik sértik meg a határt. . Krajinai szerb képviselők a knini parlament rendkívüli összehívását követelik, amelyen szolidaritást fe­jeznek ki Nyugat-Szlavóniával. Ez a terület, mint ismeretes, a Z-4 terv értelmében teljesen visszakerül Horvátországhoz. A terv egyébként Zágrábnak sem felel meg, legújab­ban Nikica Valentic horvát kor­mányfőjelentette ki, hog/ nem fo­gadják el, mert „ez a terv bevezeti Horvátország feldarabolását". GYARMATI JÓZSEF MAGYARORSZAG Politikai hétvége Lakiteleken MTI-hír Az MDF tagjainak politikai érettségét és a politikai kultúra erősödését is igazolja ez a két nap. Lezsák Sándor, az MDF alel­nöke és egyben a rendezvénynek helyet adó lakiteleki Népfőiskola igazgatója így foglalta össze va­sárnap a párt által indított politi­kai továbbképzés-sorozat első programját záró beszédében. A vasárnap véget ért politikai hétvége nyitónapján az ellenzéki pártok történetét, programjait is­mertették meg a jelenlevő MDF-ta­gok, a zárónapon pedig a koalíció pártjainak a képviselői kaptak szót. Bauer Tamás, a SZDSZ ügy­vivője hangsúlyozta: szükségszerű és helyes döntés volt a szocialis­tákkal kötött koalíció. Ezzel Orbán Viktornak, a Fiatal Demokraták Szövetsége elnökének előző napi bírálatára reagált. Bauer megje­gyezte, hogy 1992-ben még a Fi­desz is el tudta képzelni a koalíciót a szocialistákkal. Leszögezte azt is, hogy a koalíciós partnert nem az SZDSZ választotta magának, hanem a választópolgárok, akik ilyen magas arányban voksoltak az MSZP-re. Ugyanakkor a válasz­tóktól az SZDSZ arra kapott felha­talmazást, hogy ha mód nyílik rá, éljen a kormányzati lehetőséggel, így ugyanis nagyobb az esély a vá­lasztók által támogatott törekvé­sek megvalósítására. „A stabil kor­mányzat fenntartása az ország ér­deke is" - mondta Bauer -, hozzá­téve, hogy a szabaddemokraták mindaddig nem lépnek ki a koalíci­óból, ameddig lehetőséget látnak a kormányprogram megvalósítá­sára. Az SZDSZ ügyvivője a privati­zációval kapcsolatos kérdésekre válaszolva szólt arról, hogy pártja a gyors privatizáció híve. Lendvai Ildikó, a Magyar Szoci­alista Párt Országos Elnökségé­nek tagja szó szerint ugyan nem fogalmazta meg, de előadása tar­talmában lényegében elismerte, hogy pártja bizonyos mértékig nem készült fel a kormányzásra. Az idő nem volt elég a végső prog­ramhoz szükséges viták előzetes letisztázására. A párttagok több­sége által akkor és most is támo­gatott koalíció megkötését azon­ban a történeti okok mellett a sa­játos hazai belpolitikai viszonyok is indokolták. Nem lesz könnyű összehangolni a szociális balolda­li elkötelezettség és a modernizá­ció törekvéseit, e két szempont egyeztetésében a viták nem spó­rolhatók meg. Fontos azonban, hogy a viták az elképzelésekre összpontosuljanak, ne személyi, esetleg hatalmi villongásokra. Az előadássorozatot záró Ká­dár Béla, az Országgyűlés költség­vetési bizottságának elnöke a kor­mány gazdasági programját kriti­zálta, s kritikusan szólt a kormány privatizációs programjáról is. Nemzetiségi program ­igen vagy nem? Uj Szó-hír Paulicky Péter, a DBP duna­szerdahelyi járási bizottságának vezetője elmondta: nagyon örül Peter Weiss újraválasztásának, ugyanakkor csalódottan veszi tu­domásul, hogy a DBP-nek nincs magyar nemzetiségű alelnöke. ­A héten találkozót fogok szorgal­mazni Peter Weissel, ahol arra szeretnék választ kapni, hogy a párt újonnan megválasztott ve­zetősége konkrétan milyen lépé­sekkel számol a kisebbségi poli­tikában - jelentette ki. Varjú János egyetért azzal, hogy a DBP nemzetiségi prog­ramja minőségi változtatásokra szorul. - Tény, hogy a magyar nemzetiségű lakosság körében óriási a baloldaliság iránti igény. A kérdés az, hogy ki tölti be ezt az űrt. Egy új magyar politikai erő, vagy a DBP-nek sikerül annyira javítani a nemzetiségi programján, hogy meg tudjuk vele nyerni a baloldali beállított­ságú magyar választókat. Bizo­nyos konkrét kérdésekre konk­rét válaszokat kell adni. így pl.: kollektív jogok - igen vagy nem? Alternatív iskolák, autonómia, önrendelkezés, pedagóguskép­zés stb. igen, vagy nem? Amennyiben ezeket vállaljuk és sikerül megvalósítanunk, az an­nál értékesebb lenne, mivel szlovák, nem pedig magyar poli­tikai erő érné el. Jelenleg az a kérdés, hogy sikerül-e megolda­nunk ezeket a dolgokat. Ľubomír Fogaš, a DBP eddigi alelnöke és Peter Weiss ellenfele az elnökválasztáson nem válik meg a párttól és nem óhajt párt­szakadást előidézni. Elmondta vi­szont, hogy feszültségek tovább­ra is várhatók a párton belül. HORVÁTH GABRIELLA

Next

/
Thumbnails
Contents