Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1995-02-18 / 41. szám, szombat
1995. február 18. ERDEKESSEG á/sz óm MEGSÜRGETTE A DIKTÁTORT. BELESZÓLT A TÖRZSI VILLONGÁSOKBA NAOMIÉK CSAK EPIZÓDSZEREPBEN Mit tudunk *» Sintérálom Furcsa eredménnyel végződött egy román szociológiai felmérés, amely a béreket vizsgálja meg. A statisztika szerint Romániában az egyik legjobban fizetett foglalkozás a sintéreké. Míg egy sintér a kimutatás szerint körülbelül 300 ezer lejt keres tisztán egy hónapban, addig egy középiskolai tanár alig 180 ezret, de még egy jól menő főorvos is csak 240 ezret kap hó végi borítékjában. Tehát aki jól fizető szakmára vágyik, menjen Romániába - sintérnek. -mpAz oldalt szerkesztette: GÖRFÖL ZSUZSA a Hadúrról? Néhány évtizede az elemi iskolákban még azt mesélték, hogy az ősmagyarok istenét Hadúrnak hívták. Ő a legfőbb lény Czuczor Gergely, Vörösmarty Mihály, Arany János ősidőket idéző eposzaiban. Jaj volt annak, aki az alsó-, közép- és felsőiskolákban kétségbe merte vonni, hogy ezer évnél is távolabbról származó örökségünk a harcias magyar nemzeti isten neve. Holott valójában a romantika szülötte. Attól kezdve, hogy a XVIII. században MacPherson skót költő kitalálta és világhírűvé tette Ossziánt, az őskelta dalnokot és álmondai világát - német, skandináv, finn és észt, sőt hamarosan amerikai újmódi dalnokok sora gyártotta az őspogány isteneket és hősöket. A fokozódó nemzettudatnak és nemzeti büszkeségnek szüksége volt saját mitológiára, saját ősistenre. Ilyet kitalálni pedig az irodalom - főleg az epikus költészet dolga. És amire szükség van, az létre is jön. Minálunk a legnagyobbak - Vörösmarty, Arany - már készen kapták, mint ősi örökséget a nemrég kitalált Hadúr nevet. 1822-ben már nyílt titok volt, hogy Osszián nem is élt, csak a lángeszű hamisító, MacPherson kitalálta. Tudták ezt az egész nyugati féltekén. Mégsem lett botrány belőle, mert minden nemzet úgy vélte, ha a skótok csinálhattak saját mitológiát, ők is csinálhatnak. A kezdeményező, két költői nemzedékre ható előd: Aranyosrákosi Székely Sándor (1797-1854), akinek neve is kikopott a köztudatból, holott ő volt a legfőbb ösztönzője az akkor hirtelenül divatossá vált - honfoglalást és ősmagyarságot idéző - hexameteres eposzköltészetnek. Vörösmarty is tőle kapta Zalán futásához Hadúr istent. Unitárius pap, tanár, utóbb püspök volt. Igen művelt, kitűnően verselő, jó képzelőerejű, még azt is mondhatjuk, hogy szellemes költő, romantikus elbeszélő költészetünk fontos kezdeményezője. Közvetlenül az Ossziánénekek ihlették. Ő is ki akart találni egy sajátosan magyar ősmitológiát. Meg is írta „A székelyek Erdélyben" című négyénekes eposzát 1822-ben. Az ősmagyar istent valószínűleg Marosvásárhelyt találta ki, egy Maros melletti vendéglőben. Ő ezt a nevet két d-vel „Haddúr"-nak írta és mondotta, mert így jobban skandálható a hexameteres szövegben. (Az ókori latin poéták is kép p-vel, Juppiternek írták és mondták főistenüknek, Jupiternek a nevét, hogy jobban gördüljön a hexametérben.) A költő nevét, vele költeményét is alaposan elfelejtették, de Vörösmarty a Zalán futásában népszerűvé tette a Hadúr alakját, sőt nemzedékekkel elhitette, holott ez az ősi főisten 1822ben született egy vendéglői sarokasztalnál. Ma már csak egy d-vel idézzük, mert ritkán skandálunk hexameterekben. HEGEDŰS GÉZA (TV-magazin) A PIACGAZDASÁG FEKETE HUMORA Tantemetó' Tantemetőt nyitottak Münnerstadt német kisvárosban, ahol a leendő sírásók gyakorolhatják hivatásuk csínját-bínját. A színvonalas oktatáshoz minden adott: sírok, urnák, gyertyák, koporsók - éppen csak a holttestek hiányoznak. A hathetes tanfolyam résztvevői előbb elméleti ismeretekkel gazdagodhatnak, aztán irány a tanpálya. A morbid ötletet az egyre élesedő piaci verseny adta. Németországban ugyanis annyi a temetkezési cég, hogy valósággal tolonganak egy-egy megboldogult végső nyugalomra helyezéséért. Eséllyel pedig csak az indulhat az öldöklő küzdelemben, aki a többieknél igényesebb, színvonalasabb szolgáltatást nyújt - magyarán: aki ügyesebben temet. (B) Egy kis frisbee-történelem Tájainkon még azt sem tudtuk, hogy mi a manó az a „frisbee", amikor az amerikaiak már azon vitatkoztak, hogy ki ennek a világszerte oly népszerű műanyag korongnak és a vele űzött játéknak a föltalálója. Megegyezés ugyan azóta sem született frisbeekérdésben, de legalább egy néhány évvel ezelőtt keletkezett abszolút rekordra fény derült. Egy bizonyos Patrick Viliiers Farrow nevű szobrász már 1988-ban elkészítette kedvenc kutyája életnagyságú bronz mását, amint az egy frisbee-t tart a szájában, mely azóta is egyedülálló, s megtekinthető a Vermont állambeli Middlebury kollégium udvarán. Akkoriban találta ki valaki: a játék ötven évvel ezelőtt ott kezdődött azzal, hogy a kollégiumi diákok unalmukban a menzáról elcsent födőket dobálták. Ami egy vicc - mondta akkoriban egy bridgeporti sütővállalat szóvivője, hiszen egyik nyugdíjas cukrászának írásos bizonyítéka volt arról, hogy nagyapja 1890ben nemhogy a környék legjobb almás lepényét készítette, de az alumínium lepényforma dobálásában sem volt utolsó! Jó, jó, mindenki mondhatja, de az viszont tény, hogy először 1957-ben az a Wham-0 nevű játékgyár kezdte el gyártani a Pluto Platters nevű műanyag korongot, amelyik korábban a hulahopp karikát. A név - frisbee - eredetéről pedig mindössze annyit tudunk, hogy az a hatvanas években született, s népszerűsége azóta is minden korosztály, de különösen a kutyatulajdonosok és négylábú barátaik körében töretlen. A becslések szerint Amerikában az utóbbi 35 évben közel 500 millió frisbee talált gazdára. Summa summárum, azt senki nem mondhatja, hogy ott ezt a játékot kutyába sem veszik... (S. N. É.) Sophia tejfürdoje A nagy visszakéréseknek általában két okuk lehet: vagy a rokonszenvesen soknullás pénzösszegek, vagy az elhivatottság, a szakma iránti szeretet. Hogy Sophia Loren mi okból állt újra kamerák elé, azt nem tudni, ám az anyagi megfontolás az ő esetében kétségbe vonható. Éppen 34 évvel ezelőtt történt, hogy ország-világ láthatta: Sophia nem csupán egy aranyos pofika a sok közül - érett színésznő. Legújabb, Pret á Porter című filmjében már irigykedni is enged. Sophia mindenesetre - már túl a hatvanon még mindig vonzó külsejű nő, amit állítólag a tejfürdőnek köszönhet. A párizsi divatvilág kulisszatitkait bemutató filmben Sophia egy özvegyet alakít, olyan csillag mellett, mint a 70 éves Marcello Mastroianni. A színésznőként még nem is, de a divat világában ugyancsak befutott mai sztároknak, Naomi Campbellnek, Christy Turlingtonnak és Carta Bruninak csak epizódszerep jutott. Loren mellett még ezt is megtiszteltetésnek vehetik. Egyik fiával, Eduardo Pontival Kedden volt Bálint nap, illetve az újabb keletű divat szerint: Valentin nap. A szerelmesek ünnepe adta az ötletet a szerelmes regények kiadására szakosodott Harlequin Iberica kiadónak, hogy felmérést készítsen a férfiak körében arról, milyennek látják a különböző nemzetek hölgyeit. 15 országban 5000 férfit kérdeztek meg. íme a Madridban közzé tett, helyenként meglepő eredmények: A férfiak szemében a spanyol, a portugál és a magyar nők a gyengétib nem legromantikusabb képviselői. A legtökéletesebb élettársak viszont az Egyesült Államokban, Kanadában, Nagy-Britanniában és Magyarországon találhatók. Kényurak számára a legideálisabb helyek a brit szigetek, Kanada, Ausztrália, Spanyolország, az Egyesült Államok és Portugália. Itt ugyanis a nők állítólag szerelmeik kívánságait az ajkukról olvassák le. Elmarasztalóan említik azonban a teremtés koronái ebből a szempontból Bulgáriát, Lengyelországot, Németországot és Franciaországot. Az amerikai, a kanadai és a nagy-britanniai nők biztosítják leggyakrabban szerelmükről az imádott férfit. A legritkábban a japánok, a tajvaniak, a lengyelek és a bolgárok hallják a „szeretlek" varázsszót. A japánok és a lengyelek ennek ellenére hisznek az örök szerelemben, vagy legalábbis ezt állítják. (MTI) Zászlók tudós ismerője SPANYOL FELMÉRÉS: A magyar nok romantikusak Ha egy csendes-óceáni banánköztársaságban puccsal hatalomra kerül a korábbi hadügyminiszter, három fontos teendője van. Lelöveti a királyt, kikiáltja a köztársaságot, és megküldi az új címert és zászlót Balogh Lászlónak Budaörsre. Aki azt hinné, hogy a fenti történet vicc, téved. Ugyanis Balogh úr Magyarországon az egyetlen a világon sincsenek többen fél tucatnál -, aki percre pontos információkkal rendelkezik a Föld kétszázhatvankilenc országának zászlójáról, címeréről. Ebben persze nem az a kunszt, hogy a nagy, sok száz esztendős államok jelképeit őrzi - természetesen az államfők kísérőlevelével hitelesítve -, hanem az, ha tegyük fel, az Udmurt Autonóm Köztársaság három címertervét birtokolja, amit azért küldtek el neki, mondaná már el, melyik tetszik a leginkább... Balogh urat persze nemcsak a jelvények érdeklik, hanem a mögöttük álló országok történelmestül, földrajzostul. Jó néhány zászlónak története van. A boldogult NDK zászlaját például az utolsó pillanatban, 1989 forradalmi napjaiban zsákmányolta egy barátja. Egy felhevült ifjú német szakította le a kommunista ereklyét tüntetés közben az utcán, s a rendőr igyekezett kitépni a renitens kezéből. A zászló végül a nevető harmadiké, Balogh úré lett. Carlo s Menem, az argentin diktátor a Budapestről érkező sürgető levélre nemzetközi futárszolgálattal küldte el zászlóját és dokumentációját. A nepáli király egész könyvet küldött, csillapítandó a távoli érdeklődő kíváncsiságát. Ha már a könyvnél tartunk: nemrég jelent meg Balogh László A világ nemzetei című kiadványa a Mecénás Kiadó gondozásában. Az állami jelképek mellett térképet, földrajzi és gazdasági, népességi adatokat találunk. A szerző saját munkapéldányát máris továbbfejlesztette, s két-három ország neve mellé beragasztotta az új címer rajzát. Balogh úr hobbija nem teljesen ártalmatlan. Akár diplomáciai bonyodalmakhoz is vezethet, ahogy mondjuk Tajvant önálló államként kezeli. Nem is beszélve olyan félig-meddig törzsi villongásokról, amelyekbe felvilágosítást kérő levelével a zászlós úr akaratlanul is beleavatkozik. De az ablakon behajított kézigránátnál kézzelfoghatóbb Balogh úr féltett kincsei között veszély a földrajztudorok és külügyérek szakmai féltékenysége. Ez utóbbi szerencsére múlóban: lexikonszerkesztők és térképrajzolók vitás kérdésben mostanában már felhívják Balogh urat. Mindez nem akadályozza őt, hogy megírja havi ötven-hatvan levelét szerte a világba, raktározza az államfők válaszait és a mintegy két köbméternyi zászlót. Ezek közül a legtekintélyesebb darab Kamerunból érkezett. Mivel nem volt kéznél más, az elnök bevonta a köztársasági palota tetejéről az állami zászlót. Jókora csomagban érkezett, hiszen nem kisebb: háromszor négy méteres lobogó. (Blikk)
