Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-10 / 7. szám, kedd

10 \ ÚJ szó HÍREK - VELEMENYEK 1995. január 11. LITVINOV Olajhiány TA SR-hír Csak máig tartanak ki a Che­mopetrol Litvínov olajtartalékai - tájékoztatott tegnap a cseh vállalat szóvivője. A Chemopet­rol képviselői ezért tárgyaláso­kat kezdtek, lehetőség lenne-e arra, hogy bizonyos mennyiségű kőolajat kapjanak a Cseh Köztár­saság tartalékaiból. Ellenkező esetben a vállalatnak csökken­tenie kell a termelést. A cseh ipari és kereskedelmi minisztéri­um szóvivője szerint a helyzet nem válságos, Oroszország csu­pán a pravoszláv karácsonyi ün­nepek miatt korlátozta az olaj­szállítást. Készül a zsilipkapu TA SR-hír Ha váratlan esemény nem szól közbe, a bősi vízerőmű bal oldali zsilipkapuja csütörtökön már megnyílhat. Ez azt jelenti, hogy vizet eresztenek a száraz­dokkba. Jozef Obložinský, a Po­zsonyi Vízügyi Beruházó Vállalat igazgatóhelyettese szerint ezál­tal nagyobb lesz a kapu leterhe­lése, mint normális üzemmód esetén, ugyanis a kapunak csak az egyik oldalát terhelik le. Az igazgatóhelyettes elmondotta, hogy a helyzetet komplikálhatja a jégképződés. A szárazdokk közvetlen közelében megfagy a víz, és üzemen kívül helyezése­kor mechanikusan kell majd fel­törni a jeget. Hangsúlyozta, hogy az ütemtervben ezzel nem szá­moltak, így megtörténhet, hogy csúszás lesz a kapu üzembe he­lyezésében. Kolozsvárott jártak... (Folytatás az 1. oldalról) Ez - húztam alá - annál is in­kább aggasztó, mivel addig, amíg mi célértékű dokumentu­mokban gondolkodunk, a ki­sebbségi oktatás és kultúra el­leni támadások fokozódnak. A. Nagy László: - Én arra he­lyeztem a hangsúlyt, hogy meg­értessem a négy országból egy­begyűlt küldöttekkel: Szlovákiá­ban több konkrétan megfogal­mazott autonómiakoncepció lé­tezik. A feladatunk az - hangoz­tattam - , hogy az Együttélés, az MKDM és az MPP autonómiael­képzeléseit egyeztessük, és megpróbáljunk olyan közös ter­vezetet az asztalra tenni, ame­lyet a szlovákiai magyarsággal együtt valamennyien támogatni tudunk. Felhívtam a figyelmet arra is, hogy Szlovákiában a po­litikai légkör nem kedvez annak, hogy az általunk megfogalma­zott elképzeléseket - akár sze­mélyi, akár területi vagy kulturá­lis autonómiáról legyen szó - a parlament kodifikálja: Ennek el­lenére ezt a közös koncepciót ki kell dolgozni. Addig viszont, amíg elfogadására sor kerülhet, az aktuális feladatokra kell összpontosítani. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a kisebbségi vonatkozású törvények ne csorbuljanak, hogy az alkotmányból kikerüljenek a kisebbségi jogokat sértő részek, s közös feladatunk az alternatív oktatás bevezetése, valamint az új kormány területi elrendezési tervei elleni küzdelem is. Felszó­lalásom második része már po­zitívabb kicsengésű volt, mivel ebben a szlovákiai magyarság elmúlt évben elért eredményeit ismertettem. Itt a hármas ma­gyar koalíció tényére, a parla­menti választásokon elért je­lentős szavazatarányra és az önkormányzati választásokon aratott nagyarányú győzelemre mutattam rá. S hogy a három párt vezetői által elhangzott felszólalások önálló véleménynek vagy a Ma­gyar Koalíció közös álláspontjá­nak tekinthetők-e, íme, Duka Zó­lyomi Árpád válasza: - Noha nem egyeztettük a felszólalások témáját, merem állítani, a há­rom pártelnök Kolozsvárott el­hangzott beszédei a magyar ko­alíció elképzeléseit tükrözték vissza. Mondandójuk össze­csengett, és kiegészítették egy­mást. (horváth) SZAKSZERVEZETEK: Nem kell bérszabályozás TA SR-hír A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja elvi. okokból nem ért egyet a bérszabályozás­sal, mivel az a piacgazdasággal összeegyeztethetetlen. Václav Števko, a konföderáció szóvivője aggodalmának adott hangot, mivel a kormánnyal való tárgyalások után a sajtó egy része olyan szín­ben tüntette fel a szakszerveze­tieket, mintha ők a regulációval egyetértenének. Števko elmond­ta, a kérdésről tárgyaltak a kabi­nettel, de megegyezés nem szü­letett. A szakszervezetek úgy lát­ják, hogy a bérreguláció igénye az eddigi bérfejlődés elemzésé­nek hiányából adódik. „A kor­mány csak befolyásának meg­tartására törekszik a nem meg­felelő helyeken, mint például a vállalkozói szférában", állapítja meg a szóvivői nyilatkozat. Mint arról már hírt adtunk, a kormány az elmúlt héten külön találkozott a munkavállalók és a munkaadók képviselőivel a kor­mányprogram alakítása kap­csán. E találkozón került szóba a bérszabályozás kérdése is. SZOCIALDEMOKRATAK Hogyan tovább? TA SR-tudósítás Jaroslav Volf, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt (SZSZDP) elnöke tegnap töb­bek' közt kijelentette, hogy a Közös Választás koalíció siker­telen szereplése a parlamenti választásokon a párt részére vitalaapot jelent a hogyan to­vább kérdésében. „A Közös Vá­lasztás gyönge eredményeiből valamennyi koalíciós partner kivette a részét, a kulcsszerep azonban a DBP-é volt, amely taktikából bukott meg. Nem ésszerű ugyanis, ha egy balol­II. kiadás Lapzárta: 22.00 dali párt a koalíciós kormány­ban gazdasági tárcákat vesz át, a jobboldalnak pedig meghagy­ja a szociális területeket" ­mondotta Jaroslav Volf. Hang­súlyozta továbbá, hogy az SZSZDP tudatosítja: szociálpo­litika csak a gazdaság élénkíté­sét követően csinálható. A nagyprivatizációval kapcsolat­ban a párt az alkotmánybíró­sághoz fordul. A Nemzeti Va­gyonalap kompetenciájáról van szó, amely a szociáldemokra­ták szerint november 3-ának éj­szakájától kezdve jogtalanul járt el. A privatizációs törvé­nyek előkészítését kaotikusnak tartja, mivel a nagyprivatizáció­ról szólótörvényt már a 12,-szer módosították. Hétpróbás bűnözök pere TA SR-hír Gyilkossággal, fegyveres rab­lással és egyéb súlyos bűncse­lekményekkel vádolja az ügyész Ján H. (1951), Horná Streda-i lakost, aki közel 19 évet töltött börtönben, és két pozsonyi társát, Zdenko K.-t (1950) és Michal N.-t (1960). A három bűnöző 1992-ben ben­zinkutakra támadott, és fegy­verrel kényszerítették ke­zelőiket bevételük átadására. 1992. szeptember 21-én meg­próbáltak egérutat nyerni az őket üldöző rendőrjárőrök elől, ezért Maverick puskából rájuk lőttek. Az ítéletet várhatóan ja­nuár 13-án, pénteken hozza meg a bíróság. A CSEH-SZLOVÁK JŐ BARÁTI KAPCSOLAT Cseh érdek is TA SR-tudósítás Filip Šedivý, a Cseh Köztár­saság szlovákiai nagykövete szerint Csehországnak létérde­ke, hogy Szlovákiával a lehető legjobb kapcsolatai legyenek. Az ország külpolitikájának prio­ritásai közé tartozik ez a törek­vése. A két ország külügyminiszte­reinek január 7-ei brünni talál­kozója szerinte hasznos volt, megerősítette a Csehország és Szlovákia képviselői közötti tárgyalások szükségességét. Nagyra értékelte a találkozó nyílt, konstruktív és baráti lég­körét. Václav Klaus jelzett szlo­vákiai látogatásával kapcsolat­ban elmondotta, hogy előkészí­tése keretében találkozhatná­nak a két ország ágazati mi­niszterei, hogy javaslatokat te­gyenek a vitás kérdések meg­oldására. Azokról a kérdé­sekről van szó, amelyek a föde­ráció felbomlása óta léteznek a két ország közötti kapcsola­tokban. Példaként hozta fel a Csehszlovák Állami Bank, a bajmóci oltár, a Csehország­ban született szlovák gyerekek problémáját. Hozzáfűzte, hogy ezek megoldásához nem a po­litikai akarat hiányzik, inkább az ügyintéző apparátustól kí­vánnának el nagyobb tettre­készséget. Filip Šedivý a vám­uniót hasznos intézménynek tartja, de szerinte fokozatosan új tartalommal kell megtölteni, ami mindkét fél számára hasz­nos lenne. A vámunió tanácsa egyébként január 23-án ül össze. DUDAJEV GROZNIJBAN VAN Csernomirgyin tuzsziinetet javasol TA SR és TXT-hírek Blöffnek és hazugságnak ne­vezte Kurbanov csecsen képvi­selő a moszkvai sajtó állításait, hogy Dudajev elmenekült a fővárosból a 40 kilométerre lévő Galancsej hegyi faluba. Az AFP hírügynökségnek azt mondta, szombaton találkozott az el­nökkel, aki nagyon jól van, s vál­tozatlanul irányítja a hadműve­leteket. Tény azonban, hogy Du­dajev már több mint egy hete nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök tegnap utasítot­ta a Csecsenföldön állomásozó orosz egységek parancsnokait, eszközöljenek ki kétnapos tűzszünetet Groznijban, hogy le­hetővé váljon a halottak összegyűjtése és a sebesültek ellátása. Alain Juppé francia külügymi­niszter Csecsnyával kapcsolat­ban tegnap figyelmeztette Moszkvát: ha a helyzet nem ja­vul, ha továbbra is folytatódnak a megtorlások és az emberi jo­gok megsértése, vannak eszkö­zeik, melyekkel erre reagálni fognak. Párizs már többször bí­rálta Moszkvát, amiért a fegyve­res intervenció jelentős számú polgári áldozatot követel. Ezút­tal Juppé emlékeztetett arra, hogy Oroszország be akar lépni az Európa Tanácsba, s létezik egy megállapodás az Oroszor­szág és az Európai Unió közti partneri viszonyról, amelynek ré­sze az emberi jogokról szóló zá­radék is. Tegnap II. János Pál pápa is a csecsen válság tárgyalásos megoldására szólított fel, „ha kell, a nemzetközi instanciák bevonásával". A Nemzetközi Vö­röskereszt viszont segíteni próbál az immár kb. 200 ezer háborús menekültnek. Akciója kereté­ben a német Vöröskereszt összeállított egy segélyszállít­mányt, amely négy kamionon tegnap Bonnból Csecsenföldre indult. Várhatóan egy hét múlva érkezik meg rendeltetési helyé­re. A Vöröskereszt nyolc munka­társa Csecsnyában marad, hogy biztosítsa a segélyek elosztását és a további szállítmányok foga­dását. Budapesti hír Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökének, Ko­vács László magyar külügymi­niszternek személyes képvi­selőjeként tegnap Moszkvába utazott Gyarmati István nagykö­vet, ahol ma az előzetes tervek­nek megfelelően tárgyalásokat folytat az orosz kormány illeté­keseivel arról, hogy az európai együttműködési fórum a gyakor­latban miként vehet részt a cse­csenföldi válság rendezésében. Az út eredményeiről holnap szá­mol be Bécsben a szervezet Ál­landó Tanácsának ülésén. Az EBESZ soros elnöke a múlt hét közepén nyilatkozatot tett közzé, amely két párhuza­mos elemre építve sürgeti a vál­ság rendezését. Egyrészt hang­súlyozza, hogy az EBESZ elvei­vel összhangban sérthetetlen­nek tartja az Orosz Föderáció területi egységét, és a válságot csak az Orosz Föderáció alkot­mányával összhangban tartja megoldhatónak. Ám aggodal­mának is hangot adott a cse­csenföldi események miatt, el­ítélve az emberi jogok durva megsértését. Mivel Kovács László megítélése szerint a konfliktus komolyan fenyegeti nemcsak az Orosz Föderációt, de az egész térség és a konti­nens biztonságát is, felszólított a harci cselekmények beszün­tetésére. A tűzszünet ugyanis megteremtené a lehetőséget a szemben álló erők tárgyalásai­nak megkezdésére. Az EBESZ pedig a maga részéről készen áll arra, hogy közreműködjön a válság megoldásában, illetve annak következményeinek fel­számolásában, ennek konkré­tumait igyekszik majd feltérké­pezni moszkvai missziója alkal­mával Gyarmati István nagykö­vet. GŐG LÁSZLÓ Hallgatnak a fegyverek (Folytatás az 1. oldalról) A hónap folyamán két váltás is esedékes: január 24-én jár le Michael Rose tábornok egyéves mandátuma, utódjaként koráb­ban Ruppert Smith tábornokot emlegették. Ezt megelőzően azonban január 14-én távozik 8 o Pellnes, a drinai határt el­lenőrző nemzetközi megfigyelők vezetője. A svéd Pellnes szep­tember óta tölti be ezt a tisztsé­get, helyére a finn Tauno Juhani Nieminen ezredes kerül. A dri­nai határon egyébként 16 or­szágból érkezett 180 tagú meg­figyelői csoport teljesít szolgála­tot. GYARMATI JÓZSEF Szavak mágiája Kisemlősök, rovarok, test­váladékok, ragadozók, ide­gengyűlölet, sikerutálat, értel­miségellenesség, nyelvi ki­semmizés. Úgy fröccsennek a szavak, mint tehénlepény a bazaltkockákon. Bár a min­denre rátapadó anyag minősí­ti előállítóját, mégis a be­szennyezett érzi magát kíno­san, hiszen ártatlan, mégis bemocskolódott. Felötlik ben­ne a reagálás, a válaszadás szándéka, aztán mégis csend­ben marad, némán tisztálko­dik, miközben még arra is vi­gyáz, másokat be ne szennyezzen a célzottan neki szánt anyaggal. Rossz tanácsadó a felfaka­dó harag, de rosszabb a féle­lem szülte hallgatás. Ennek ellenére naponta szólni kell, mert gáttalan áradnak felénk a szennyes szavak, s aki a jó­zan észre, türelemre hivatkoz­va nyugalmat színlel, önmaga lelkét kezdi el fogyasztani. Ne­héz válaszolni a gyalázkodá­sokra, a megalázó gyanúsítga­tásra, a jogtiprással fenye­gető mondatokra. Naponta megérzi, megsejti az ember, hogy pusztán attól lett gyanús mások szemében, mert ma­gyar. A helyzet attól kezd vesz­élyessé válni, hogy a szlovák nemzet önmagát is ennek alapján osztályozza hűsége­sekre és hűtlenekre. Illetve, dehogyis a nemzet, hanem néhány annak nevében meg­szólaló politikus, tollforgató és neofasiszta. Ők mondják meg, ki a jó szlovák, ki nemze­te ellensége, ki adta el lelkét a magyaroknak, a zsidóknak, az amerikaiaknak, a csehek­nek. Az ő szemükben megve­tendőbb a demokrata, az eu­rópai erkölcsi normákat, tole­ráns politikai elveket valló szlovák, mint a magyar, a ci­gány, a zsidó, a német, a cseh. Míg ezeket egyetlen par­lamenti szavazással jogfosz­tottá lehet tenni, addig a sa­játjaikkal meggyűlik a bajuk. Elvégre manapság még nyitot­tak a határok, létezik szabad sajtó is, bár az elektronikus médiákat a szavak mágusai uralják. Akiknek mindeddig fel sem tűnt, hogy röpke két év alatt 300 ezren mondtak le szlovák állampolgárságukról. Nem véletlenül, hiszen akinek biztos önismerete van, szaktu­dása európai mércével ís mér­hető, s még életkora sem gá­tolja ebben, ráadásul nyelvi akadályt sem érez, fogta ma­gát és áttelepült Csehország­ba, ha éppen Németországba, Svájcba vagy Ausztriába nem volt lehetősége. Ha nem vigyázunk, Szlová­kia az európai intellektus csődtömegévé válik. Reményt keltően elgondolkodtató, hogy rövid egy hónapon belül kato­likus papok aláírásával a má­sodik olyan felhívás látott napvilágot, amelyek aláírói ­a szepességit követően leg­utóbb a rozsnyói püspökség harminc papja - világosan lát­ják mindazt, ami ebben az or­szágban bekövetkezett. Ab­ban azért ők is tévednek, ami­kor perszonifikálják a nemzeti érdekből konfrontatív politizá­lást, a vaskos kultúrálatlansá­got, a politikai dilettantizmust és a kliensrendszerű magáno­sítását a gazdaságnak. Min­dezek a jellemzők kisebb vagy nagyobb mértékben, rövidebb ideig vagy tartósan a szlovák politikai élet valamennyi résztvevőjére ráillenek. Ele­gendő visszagondolni a nyelv­törvény, a táblatörvény és az anyakönyvi törvény körüli vi­tákra, s nem kevésbé arra az tárgyalásra, amikor végleg eldőlt: a Moravčík-féie kor­mánykoalíció is önmaga szá­mára veszélyesnek látta a ma­gyar koalíció szóba került kor­mányzati szerepét. Politikai dilettantizmusból a Nyilvános­ság az Erőszak Ellen mozga­lom párttá formálódásakor, sajnos, a szlovák nemzet de­mokrata értelmiségi csoportja is jelesre vizsgázott. Ebből is látszik, hogy a rozs­nyói püspökség harminc pap­jának Szent Thomas Becket (a canterbury érseket saját templomában ölette meg II. Henrik angol király, aki az ál­lam hatalmát az egyházra is ki akarta terjeszteni) napján kelt állásfoglalására lesz viszont­válasz. Bizonyosan nem olyan, amilyet a katolikus egy­ház szolgái várnának. A politika sohasem a tiszta erkölcs színhelye volt, a törté­nelemből tudjuk, a keresztény egyházak sem mindig. Hogy ma sem az, azt a szlovákiai főpapok és a plébánosok ál­lásfoglalásai közötti különbsé­gek jelzik. Miközben az előbb említettek megáldják, áldoz­tatják annak a kormánynak a tagjait, amelyben egyházelle­nes pamfleteket is író minisz­ter asszony van, addig a sor­papok nyílt levélben állnak ki egymás mellett jelezve a nem­zeti színűvé vált kommunista ideológia megjelenését. Az összeütközés a politika színte­rén, de az egyházon belül is el­kerülhetetlennek látszik. A gazdasági stratégia meg­alkotása, a szociális ellátás rendszerének átalakítása, a beteg- és nyugdíjbiztosítók há­lózatának kiépítése, az okta­tás- és egészségügy finanszí­rozása és a kisebbségek hely­zetének jogi rendezése he­lyett újra fellángolnak az ideo­lógiai viták. A sajtóban teret nyernek a szlovák nemzet má­gusai, a nagy politikai ráolva­sok, embert és Istent nem is­merők. DUSZA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents