Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-07 / 5. szám, szombat

[4\ ÚJ SZÓ TANACSADAS 1995. január 7. Olivia II" Jeligére: 20 éves vagyok, és egy éve élek már rendszeres nemi életet. Nagyon szeretjük egymást a fiúmmal, szerintem a maximumot nyújtjuk egymásnak. Bár ő minden nap szeretné, én csak hetente egyszer-kétszer engedem. A védekezéssel mindig ő törődik, és azt állítja, hogy vannak napok, amikor nem kell óvszert használni, mert nagyon kicsi az esély a teherbeesésre. Kérem, írja meg, hogy teherbe eshetek-e, vagy esetleg káros-e az egészségre a menstruáció alatti nemi érintkezés? S ugyanígy a nemi szervek szappanos vízzel való lemosása, belülről Is? Nem szokott késni a menzeszem, remélem, most is megjön! Az elmaradt menstruáció biztos Jele a terhességnek? S ha esetleg teherbe esek, mit tudok csinálni orvosi vizsgálat nélkül? Tehát ha Jó ideje nem jelentkezett a menzeszem, milyen gyógyszert, vagy kenőcsöt ajánl? Csak olyat írjon, ami egyszerűen, patikában Is megkapható. - A statisztikai adatok alapján tudjuk, hogy a legbiztosabb védekező módszer a gumióvszer, körülbelül 96 százalékos biztonsággal. Az ún. biztonságos napok módszere alig éri a 75-80 százalékot. A biológiailag érett, tehát természetes feladatát teljesíteni kész nő szervezete ugyanis képes alkalmazkodni az életkörülményeihez. Ez azt jelenti, hogy ha egy nő tudatosan és következetesen hosszú időn át alkalmazza a biztonságos napok módszerét, az „eredménytelenség" hatására a szervezet fokozatosan elcsúsztatja a ciklust, és egy idő után, a biztonságos napok már más időpontra esnek. Azonkívül a biológia bonyolult világában ismerünk egy olyan jelenséget is, amit közösülés által kiprovokált tüszőrepedésnek nevez az orvostudomány. Olvasónk aggodalma és sejtése tehát valószínűleg nem alaptalan, a jelek terhességre mutatnak. Annál inkább, mert eddigi nagyon pontos menzesze, mint írja már „jó ideje késik". Bár ez nem mindig holtbiztos jel, de ebben az esetben a valószínűsége nagy! Sajnos, nem tudok azonosulni levélírónk álláspontjával, hogy „mindent tanácsolhat, csak azt nem, hogy orvoshoz menjek"! A terhességet ilyen korai szakaszában teljes biztonsággal csak az orvosi vizsgálat tudja megerősíteni, vagy kizárni. Ez eredménytől függ aztán a levélírónk további sorsa és az időveszteség csak a döntések esetleges kényszerét nehezíti! Bár az emberek nem akarják elhinni, terhességmegszakító tabletta, injekció sem kenőcs (??!!) még mindig nem létezik, ebből a szempontból az utóbbi 10 év „esemény utáni tablettája" volt a legnagyobb felfedezés. Persze ez is hormonális készítmény! Ami pedig a menzesz időtartama alatti közösülést illeti, bizonyos közegészségügyi (higiéniai) szabályok betartása mellett az orvostudomány ma már nem ellenzi, de e szabályokba egyértelműen nem tartozik bele a női hüvely szappanos vízzel való öblögetése (külső lemosása igen!), mert ez a normális belső flóra tartós kára sodásához vezet! „Nyavalyatörés" Jeligére: Az a szokatlan kérdésem, hogy tudna-e egy nyavalyatörésben szenvedő beteg külföldön érvényesülni? Olyan államokra gondolok, mint Ausztrália, USA, Kanada, vagy Európa valamelyik nyugati állama. Milyenek az esélyek, ha valaki dolgozni szeretne odakint, mint külföldi? Vagy talár, még olyannak sincs túl sok esélye, aki oda megy férjhez, vagy oda nősül? - Kevésbé tájékozott olvasóink részére azzal kezdem, hogy a nyavalyatörés népi kifejezése a szaknyelven epilepsziának nevezett betegségcsoportnak. Sokféle formája ismert, és olyan hírességek is szenvedtek tőle, mint például Julius Ceasar, és sokan mások. Ha tehát valakinek epilepsziája van, az még nem lehet akadálya az érvényesülésnek, és az eredményességnek. Különösen most, amikor modem és hatékony, sőt „betegkímélő" epilepsziaellenes szerek állnak a rendelkezésünkre. Hadd említsem csak az úgynevezett RETARD készítményeket (TIMONIL, ORFIRIL), melyeket olvasóink e rovatból már megismertek. Más kérdés, hogy minden ország éberen őrzi saját munkaerő-piacát, és olyan szabályokat dolgoz ki, hogy azokat teljesen egészséges ember számára sem egyszerű mindigteljesíteni. Nagyon sok helyen kérnek orvosi leleteket. Erről viszont az érintett országok nagykövetségei tudnak részletes beszámolót és tájékoztatást adni. Vonatkozik ez a házasságkötések feltételeire is. „Hilósa" Jeligére: Kérem írja meg, hogy mit Jelent az „ADENOPATHY Hl LOSA" diagnózis, mert eddig ezt senki nem tudta, vagy inkább nem akarta nekem megmagyarázni! Köszönöm! - A HILUS a mellkasnak egy szűk, jól behatárolt része, amelyen áthalad egy csomó olyan életfontosságú szerv, mint a nyelőcső, a légcső, a fő ütőér egy része, a két fő gyűjtőér, és még több más. Függőlegesen abban a térben folytatódik, ahol a szív helyezkedik el. Logikus, hogy ezen életfontosságú szervek a szervezet immun- és védekező rendszerének fokozott védelme alatt állnak, ami abban is megnyilvánul, hogy nyirokerek és mirigyek sűrű hálójával veszi körül őket, Ezek a nyirokmirigyek, vagy csomók különféle nagyságúak lehetnek, és az orvosoknak vannak bizonyos elképzeléseik, hogy milyenek is a nyirokcsomók „normális" méretei. Ha úgy találják, hogy ezek a csomók megnagyobbodnak, természetesen keresik az okát, mert nagyon sok, néha egészen súlyos és veszélyes betegség első tünetei lehetnek. Ha semmi ilyen okot nem találtak, minden vizsgálat eredménye negatív, nem marad más hátra, mint elkönyvelni, hogy valamilyen, ki nem derített ok miatt a nyirokcsomók megnagyobbodtak, és erre találták ki az ADENOPATHY kifejezést. A HILOSA melléknév ez esetben a lokalizációra utal. Amennyiben levélírónknak nincs semmi más tünete, nyugodtan élheti megszokott életét, de ajánlatos az orvosa által kijelölt időpontokban eljárni az ellenőrzésekre, mert figyelni kell, nincs-e a változásoknak valamilyen dinamikája, ami orvosi beavatkozásra kényszerítene. Ugyanakkor ajánlatos az ismert kockázati tényezőket, amennyire csak az lehetséges, kiiktatnia életéből. Ezek közé tartozik például a dohányzás, bizonyos ételek fogyasztása, és egyes környezeti vagy foglalkozási ártalmak, melyekről a kezelőorvosa már biztosan tájékoztatta. „A remény nehezen hal meg" Jeligére: 21 éves lány vagyok, és emésztési zavaraim vannak, ami úgy Jelentkezik, hogy időről időrőe a hal oldalamon felfúvódom, és ott tűrhetetlen fájdalmaim keletkeznek. Ez nem rendszeres, de amikor bekövetkezik, nincs székletem. Ezek a tünetek inkább késő délután Jelentkeznek, és sokszor éjfélig is eltartanak. Észrevettem, hogy ha ideges vagyok, a tünetek csak fokozódnak, és minden esetben úgy végződnek, hogy hasmenést kapok. Az orvosok nem találtak a széktetemben semmit, én viszont nem mondtam meg a teljes igazat, csak azt, hogy hasmenésem van. Szégyelltem magam, a felfúvódás és a szelek miatt. Ugyanis nem szeretnék műtőasztalra kerülni! S azt is szeretném tudni, hogy lehet-e gyerekem? Félek az orvosoktól! A panaszaim már mintegy 4 éve vannak, szerintem azért, mert túlságosan is odafigyelek önmagamra! Tudna rajtam segíteni? - Sok figyelemre méltó adat van a levélben, hosszan lehetne elemezni a tüneteket. Ma már senki nem vonja kétségbe, hogy az orvos iránti bizalom mennyire fontos, de amint a levélből kitűnik, az sem mellékes, hogy a beteg minél pontosabban írja le a tüneteit. S ha valamit tudatosan elhallgat, az majdnem minden esetben tévútra viszi a vizsgálatokat! Fontos az utolsó megjegyzés is: Levélírónk is észrevette, hogy talán túlságosan is odafigyel önmagára, szerveinek működésére. Kell figyelni testünk egészséges működésének jeleit, de a jóból is megárt a sok! A túlzott odafigyelés már neurotikus tünet, és bezárhatja a bűvös kört! Viszont a neurotikus tünetek esetében is igyekszünk kizárni a szervi (organikus) elváltozások lehetőségét, nem beszélve arról, hogy ezek talaján is kialakulhat egy beteges odafigyelés, a félelem állapota! A leírt tünetek plasztikusan emlékeztetnek egy olyan állapotra, amikor a bél egy rövid szakasza károsult (születési hiba, gyulladás, sérülés), és ezért nem vesz részt a perisztaltikában. A ,ma rendelkezésünkre álló módszerekkel ezt már egészen pontosan meg lehet állapítani, kivizsgálni. Ha a tünetek az elviselhetetlenség határáig fokozódnak, ezt a részt műtétileg el szokták távolítani, és a beteg egy életre megszabadul ilyesfajta gondjaitól. A műtét szükségességét viszont erre hivatott szakembereknek gasztroenterológus belgyógyász és sebész - kell megállapítaniuk, s ez nem alapos orvosi, esetleg néhánynapos bentlakásos vizsgálat nélkül. Amennyiben levélírónk megadja címét, megszervezek "Szakembereinkkel egy ilyen vizsgálatot a számára! „Van megoldás?"Jeligére: Nagyon aggaszt, hogy nem tudom, valójában mi is az önkielégítés! Én ezt már körülbelül egy éve végzem, és utána mindig erős fejfájásom van és szédülök. Igaz, még csak 18 éves vagyok, és a fiúm is csak 21 éves, de neki is hasonlóak a tapasztalatai! Ő azt mondja, hogy ez olyan, mint a cigaretta, ha az ember rászokik, már nem tud leszokni róla. Szégyellem bevallani, de egyikünk sem tud sokat ezekről az intim dolgokról. A szüleim elváltak, és édesapám, akinél élek, nem beszél soha ezekről a dolgokról. Pedig nagyon rossz, hogy pont nekünk kettőnknek kell szenvedni ezektől a dolgoktól. Kérem, közöljön több felvilágosítást! - Remélem, álszerqérmes pedagógusaink (tisztelet a kivételnek, tehát távolról sem gondolok minden pedagógusra) is olvassák a rovatot, és a levél több szempontból is okulásra késztet! Szexuális kultúránk nívótlanságának ékes bizonyítéka ez a levél, és az életre nevelés, iskolarendszerünk csődje, ha huszonéves fiatalok még mindig a múlt századi tudatlanság állapotában leiedzenek, ami a szexuális ismereteket illeti! E rovat szűkös keretei nem teszik lehetővé, hogy a hiányosságokat teljes mértékben pótoljuk. Röviden csak annyit, levélírónk megnyugtatására: már több mint 20 éve bizonyított tény, hogy az önkielégítésnek szerepe van az egészséges szexuális fejlődésben, a férfi és a nő esetében! El kell már égetni végre azokat a háború ellőtti füzeteket, melyek áltudományos misztifikációval, a legvadabb egészségkárosodásokkal ijesztgették olvasóikat! Inkább használható tanácsokat kell adni á fiataloknak. Levélírónkat és partnerét dicséri, hogy nem ugrottak fejest a szexualitás számukra ismeretlen örvényébe, először meg akarnak ismerkedni vele és egymással. Viszont ha mindketten a levelükben leírt tünetekkel küszködnek, ez annak a jele, hogy az önkielégítést rosszul végzik. A tanuláson kívül ugyanis annak pontosan az a szerepe, hogy feloldja a feszültségeket, felszabadultságot, megnyugvást, könnyebbséget hozzon. S nem baj, ha együtt csinálják, hiszen a kielégítő szexuális élet feltétele, hogy a partnerek megismerjék egymást. Olvassuk csak el a Káma-Szútrát! Már 2000 évvel ezelőtt ezt tanácsolta a partnerének! Bő választékot kínál az újabbkori irodalom is, mindenki választhat érdeklődése szerint. Esetleg tanácsot kérhetünk a szexuális tanácsadóban is, ahová levélírónk a partnerével mindenképpen menjen el! „Orgonák" jeligére: Csak hosszabb idő után mertem tollat ragadni, mert eléggé szégyenlős vagyok. Már körülbelül egy éve észrevettem, hogy a combom tövénél egy piros folt jelent meg. Úgy néz ki, mintha a herezacskó dörzsölte volna ki, és néha nagyon viszket. Mind a két oldalon egyforma. Ha jó szappanosan megmosom, enyhül, sőt el is tűnik sokszor. Néha púdert is használok s előfordul, hogy a legfinomabb arckrém segít rajta. Különben 20 éves vagyok, van egy partnerem, akivel rendszeres nemi életet élek, és ő makkegészséges. Tehát ez nem lehet befolyásolható tényező, mint ahogy az sem, hogy néha önkielégítést végzek. Vagy igen? - A hasonlóan megjelenő, rendszerint váratlanul viszketni kezdő piros, barnáspiros, élesen körülhatárolt foltok, az ágyék bőrén, de máshol is fertőzésre szoktak utalni. Ez a fertőzés 'lehet bakteriális, de annak rendszerint gyorsabb a lefolyása. Ebben az esetben inkább penészgombára gyanakszom, amit az ember felszedhet uszodában épp úgy, mint a közös toaletten, vendéglőben vagy vonaton. Vagy az ágyban. Az még nem jelent semmit, hogy a partnerének nincs, ugyanis a női nemi szervek bonyolultsága, rejtett zeg-zugai tartalmazhatnak fertőzésgócokat. Nem ajánlatos hosszú hónapokig (már egy éve!) pátyolgatni ilyen kellemetlen tüneteket - orvosi vizsgálat nélkül. A fertőzés tényét az orvos egyszerűen, tenyész- és mikroszkópos vizsgálattal meg tudja állapítani, és fel tudja írni a megfelelő gyógyszert. Levélírónk megpróbálhatja a foltokat kenegetni 2 százalékos jódtinktúrával, vagy 4 százalékos szalicilos szesszel, de az orvosi vizsgálatot, bármennyire is azt szeretné, valószínűleg nem fogja tudni kikerülni. • •• Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal sem szükséges feltünteni. SjULl T JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN Kilakoltatás kisebb lakásba V.T.: Huszonnégy éve lakunk egy összkomfortos szövetkezeti lakásban, ahol öt gyermeket neveltünk fel. Én 1983-tól nem dolgozok, mivel cukorbeteg vagyok, de segélyt még sohasem kaptam. A férjem munkaviszonya 1993 szeptemberében szűnt meg, s mivel munkanélküli segélyként 2500 koronát, illetve három hónap elteltével már csak 2050 koronát kapott, a lakbért fizetni már nem tudtuk (egyébként havi hatszáz korona tandíjat kellett fizetnünk ebből az összegből a szakmát tanuló lányunkra). A villany- és gázszámlát is csak azért fizettük, hogy ki ne kapcsolják nekünk. Nagyon sokat nélkülöztünk, amíg a férjem nemrég (novemberben) álláshoz nem jutott. Időközben (tizenöt hónap alatt) viszont összejött a lakásszövetkezettel szemben 22 000 korona tartozásunk, amelyet most már (hogy a férjem álláshoz jutott) törleszteni is tudnánk. A lakásszövetkezet viszont bíróságra adott minket, s amikor az ügyünkkel foglalkozó bírót meglátogattam, majdhogynem kidobott, pedig én csak azt kértem tőle, tegye lehetővé számunkra, hogy részletekben törlesszük a lakásszövetkezettel szembeni adósságunkat. A bíró azonban kerek perec kijelentette, hogy ha a bírósági tárgyalásra nem visszük be egy összegben a tartozásunkat, akkor kilakoltat minket egy szoba-konyhás lakásba, ahol a folyosó végén van elhelyezve a lakosok közös illemhelye. Megteheti velünk ezt a bíróság? A borítékból, amelyben a levelét nekünk elküldte, megállapítható, hogy ön Szlovákia egyik olyan járásából írt nekünk, ahol a lakáshelyzet valójában nem olyan komoly, mint másutt, más járásokban. Éppen ezért a levelét olvasva alaposan fennakadtunk azon, hogy a járási bíróság illetékes bírája már a tárgyalás előtt meghozta ítéletét! Ez képtelenség; ennek nem lett volna szabad megtörténnie. A bíró egyszerűen nem hozhatja meg az ítéletét a felek meghallgatása nélkül, avagy egyáltalán etikátlan, másként megfogalmazva; tilos számára, hogy az eléje kerülő ügyről ítéleten, illetve az ítélet indoklásán kívül véleményt nyilvánítson. Ami az ügy lényeges vonatkozásait illeti, ha a fent említett beszélgetésre tanúja is volt, akkor kifogásolhatja a bíró elfogultságát (lásd a Polgári perrendtartás 14. paragrafusát), és kérheti, hogy az ügyét más bíró, vagy más bíróság vegye át. Ezt az adott körülmények között annál is ajánlatosabb lenne megtennie, mert mire a fölérendelt bíróság tanácsa határozatot hoz arról, hogy elfogadja-e a bíró(k) elfogultságára irányuló panaszt vagy sem, addig önök talán össze tudják szedni azt a huszonkétezer koronát, amellyel a lakásszövetkezetnek tartoznak (végül is fel lehet venni kölcsönt, el lehet adni lakásberendezési tárgyakat, a tévét, a rádiót, az ékszereket stb.). A bírósági beadványt tekintve viszont el kell mondani, hogy a lakásszövetkezetnek végül is igaza van, azaz elsősorban azt kell látni, hogy ennek a 24 év óta önök által lakott lakásnak ma még a lakásszövetkezet a tulajdonosa, habár önök már kérelmezhették volna a vitatott lakásnak a saját tulajdonukba való átruházását (erre nyújtott lehetőséget, sőt jogigényt, magyarán a bíróságon is perelhető jogot a 42/1992. Tt. sz. törvény 24. paragrafusa, illetve később a 182/1993. Tt. számú törvény 29. §-ának első és második bekezdése is!). A lakásszövetkezet bírósági beadványa főként a Polgári Törvénykönyv 711. paragrafusa első bekezdésének d/ pontjára épül, amely ugye leszögezi, hogy a bérbeadó csakis a bíróság hozzájárulásával mondhatja fel a lakásbérletet; mégpedig akkor, ha a bérlő durván megszegi a lakásbérletből eredő kötelességeit, s főként azzal, hogy a lakbért vagy a lakáshasználattal kapcsolatos szolgáltatások díját három hónapot meghaladó időre nem fizeti be. Úgy igazából nem lenne szabad csodálkozniuk a bírósági beadványon, hiszen önök nem három, hanem tizenöt hónapig nem fizették a lakbért, és a lakáshasználattal kapcsolatos szolgáltatások (takarítás, a közös helyiségek, lépcsőházak és folyosók megvilágítása, a szemételhordás, a csatornázás, a fűtés és melegvízellátás stb) díját. Alaposan feltételezhető, hogy ha a lakásszövetkezet tagjainak kellett volna szavazniuk a per beadásáról, akkor a tagok ugyanúgy szavaznak, amilyen döntést hozott a lakásszövetkezet illetékes hivatalnoka, hiszen a lakásszövetkezet többi tagjának, illetve az önökkel egy házban élő szövetkezeti tagoknak kellett, kifizetniük (előlegezniük) azt, amivel önök elmaradtak. A fent elmondottakkal összhangban teljesen egyértelműen le kell szögezni azt, hogy a lakásbérlet felmondására irányuló bírósági beadvány törvényi feltételei teljesítve vannak. Az adott helyzetben a bíróságot illeti meg a mérlegelési jog, hogy törvényes feltételek teljesítése mellett hozzájárul-e a lakásbérlet felmondásához vagy sem. Amennyiben á bíróság hozzájárul a lakásbérlet felmondásához, meghatározza egyben azt is, mikor, mely időpontban szűnik meg a bérleti jogviszony. Egy további kérdés persze az, hogy önök által az elmúlt 24 évben lakott lakásból hova, esetleg milyen lakásba lakoltathatóak ki. Erre vonatkozóan a Polgári Törvénykönyv 712. paragrafusa tartalmaz meglehetősen konkrét és differenciált rendszabályokat. Ezek szerint a helyi körülmények szerint alapvetően a kiürítendő lakással egyenértékű lakásra tarthat jogigényt az, akinek lakásbérleti jogát - mondjuk úgy - rajta kívül álló okokból szüntették meg. Ha viszont valakinek a lakásbérleti jogát azért szüntették meg (azért mondták fel bírósági hozzájárulással) mert nem fizette a lakbért, esetleg a lakás használatával kapcsolatos szolgáltatásokért járó térítést, akkor szinte már méltánytalanul tágak és nyitottak a lehetőségek (a korábbi bérlővel való kiszórásra). Az első lehetőség az ilyen esetekben az, hogy kisebb alapterületű, rosszabb minőségű és gyatrábban felszerelt lakást adnak a korábbi lakásbérlőnek. A törvény lehetővé teszi azt is, hogy az egykori lakásbérlő ezt a lakást a község határain kívül kapja meg. Sőt a törvény még azt is megengedi, hogy ha önöknek nincs kiskorú gyermekük, akkor valamiféle „pótszállást" kapjanak a jelenlegi összkomfortos szövetkezeti lakásuk helyett. Na már most, ugye nekünk igazán nem érdekünk az, hogy önöket ijesztgessük. Tényként kell viszont leszögezni azt, hogy ha csak pótelszállásoláshoz szereznének jogot, azaz ha már nincs kiskorú gyermekük, akkor esetleg be kell érniük egy munkásszállási szobával is (lásd a Polgári Törvénykönyv 712. §-a harmadik bekezdését), ahonnan egyébként a munkásszállás tulajdonosa akkor teszi, ki önöket, amikor csak eszébe jut. Ha mindezt összevetjük azzal, hogy egy háromszobás szövetkezeti lakás ma többszázezer koronáért adható el (bárki által és bárkinek), akkor mi is csak azt tanácsolhatjuk, hogy a következő bírósági tárgyalásig akár a föld alól is, de kerítsék elő azt a 22 ezer koronát, amellyel a lakásszövetkezetnek tartoznak. dr. P. D. ROVATVEZETŐ; DR. PÁLHÁZY BÉLA