Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1995-01-04 / 3. szám, szerda
1995. január 2. KALEIDOSZKÓP új sz ó [F i Bodnár Mónika, aki Szlovákiából is gatókat. az első világháborúig éltek a városban. Kastélyuk ma is a város főterének a domináns épülete. Az idegen äzt is gondolhatná, hogy egyszer majd ott kap helyet a múzeum. - Sajnos, ez pénzkérdés, a Gömöri Múzeumnak, amely a megyei múzeumi igazgatóság költségvetéséből kapja a támogatást, erre nincs pénze - igazítja ki Bodnár Mónika a képzeletét szárnyára eresztő újságírót. - Putnok a két háború között virágzó kisváros volt, amelynek a fejlődése a kommunista rendszerben igen hamar megtorpant. Ózd és Kazincbarcika közé szorulva, szinte kihalásra volt ítélve, hiszen az acél és a vegyipár országában a polgáriasulást ennyire markánsan őrző településnek levegő sem jutott. Talán ezért is van, hogy a rendszerváltás óta új erőre kap, s mintha a múltból törne ismét elő a polgári gondolkodásmód. Annak idején a múzeum volt az első, amely a nevében hordozza Gömört, de azóta itt már minden „Gömöri" lett, a sörözőtől kezdve a vetőmagárusító kft.-ig. Talán ezért is van úgy, hogy nehezen fogadják be az idegeneket, amit magam is tapasztaltam, s igen kemény munkával kellett bizonyítanom jogosultságomat a putnokiságra. Aligha függetvárja a putnoki múzeumba a láto(A szerző felvételei) len ettől, hogy aktív a múzeum baráti köre, amely laza társaságként segíti a munkánkat. Ebből született meg a törzsközönségünk, amely a szellemi közeget alkotja a városban. Van olyan megnyitónk, hogy kétszázan is eljönnek a nyolcezres lélekszámú város polgárai közül. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy évente egy-két kiállítást nyissunk. Itt esemény kell, máskülönben rám sem nyitják az ajtót. Ezért tartunk mi hét-nyolc megnyitót is egy évben, hiszen társadalmi eseménynek tekintik ezeket a tárlatokat. *** Sokan vannak, akik a szlovákiai Gömörből a szentkirályibánrévei határátkelőhely után Miskolc felé véve útjukat, autójukkal legtöbbször csak átrobognak Putnokon. Pedig a Gömöri Múzeum az ő életüknek, múltjuknak egy darabját is őrzi, hiszen a valamikori putnoki járáshoz számos falu tartozott még Tornaija környékéről is. Már maga az a tény, hogy a Putnok vonzáskörzetébe tartozó Kelemér is magáénak vallja a legnagyobb gömöri költőt, Tompa Mihályt, sok embert elgondolkodtathat a meghamisíthatatlan történelemről, a nyakatekert közelmúltról és a hebehurgya jelenről. DUSZA ISTVÁN GÖMÖRI M ÚZEUM PUTNOKON Kapcsolatkeresés, kapcsolattartás ummal. A történeti Gömör megyében 280 település volt, ebből Magyarországon 21 település maradt, közöttük egyetlenegy mezőváros: Putnok. Természetes módon szélesebb a figyelmünk látószöge, hiszen a politikai határok nem jelentenek kulturális határokat. Ettől még egy odaáti gömöri településre, személyiségre vonatkozó iratot, tárgyat ugyanúgy begyűjtünk, megvizsgálunk, mint az ittenieket. - Ennek során tapasztalják-e, hogy az egykor szoros kötelékekben létező falvak lakói között gyengült-e hetvenegynéhány év alatt a kapcsolat? - Erre nagy befolyással bírt a hatalmi rendszer. Mostanában már újra beszélnek arról, hogy a határ túlsó oldalán is magyarok élnek. Húsz évvel ezelőtt ez még nem volt ilyen természetes, hiszen akkor szlovákiai magyarként furcsa dolgokat élhettem át Magyarországon is. Sokszor csodákozva néztek ránk: hol tanultunk meg magyarul? Ma már a gyerekek az iskolában is tanulnak róla, s a rokoni, a baráti kapcsolatok is erősítik ezeket az ismereteket. Nehéz kilépni önmagamból, hiszen én eleven kapcsolatokat ápolok, amelyekben a szakmai együttműködés is helyet kap. Ha reális maradok, akkor is ezt látom, hiszen Putnokon élnek olyan családok, amelyeket Szlovákiából ide telepítettek, illetve az Alföldről igen korán visszatelepültek az ő szülőföldjükre, gömöri levegőt szívni. Többen az állami szolgálatban állók közül mindjárt a háború után áttelepültek erre a vidékre, hiszen kevesen gondolták, hogy ez az állapot végleges lesz. - Néprajzi gyűjtéseik során találkoznak-e olyan azonosságokkal, amelyek igazolják a régiót lakó embereknek a valamikori közvetlen és szoros kapcsolatait? - Hogyne, hiszen a gazdasági kapcsolatok útvonalai észak-déli irányban húzódtak, s ezt teljesen irreálisan vágta keresztbe a határ. Egy ideje rendszeresen kutatom az északabbra fekvő Bódvavölgyet, ahol egy nagyon markáns példát találtam Aj és Ájfalucska esetében. Az ájiak magyarok, a falucskaiak ruszin származásúak, akik közben elszlovákosodtak. Mikor 1938ban a két falu között meghúzták a határt, gyakorlatilag a falucskaiakat elzárták a külvilágtól. Nekik csak ez az út jelentette a kapcsolatot a világgal, ezért kérvényezték, hogy őket csatolják Magyarországhoz, ami meg is történt. Ebből is látni, hogy mennyire meghatározó volt az észak-déli gazdasági kapcsolatrendszer. Persze, az elmúlt nyolc évtized nyomot hagyott a gondolkodásban, amit tudomásul kell venni, amikor újabb dolgokat kutatunk. *** Putnok történetét a Putnoky család alapozta meg, s a tizenhetedik század után az Orlayaké lett, majd házasság révén a Serényiek tulajdonába került, akik Egy parasztház lakószobája a múzeum állandó kiállításán. Nemcsak városokat, falvakat osztott ketté a trianoni szerződés, hanem a történelmi vármegyék közül szinte valamennyit, amelyeket a mai szlovák-magyar határ érintett. Ezekben a megyékben ezzel a nagyhatalmi döntéssel nemcsak a szlovákok és magyarok közötti évszázados, mindennapjaiban békés, sokoldalú együttélés csonkult, hanem a kialakult gazdasági, társadalmi, etnikai kapcsolatrendszer is. Aligha tudják manapság - legfeljebb a lokálpatrióta gömöriek -, hogy Gömör megye egy kis része - úgymondván - otthon maradt. Gyermekkorom nagy élménye volt, amikor Miskolcon járva először hallottam ismerősen csengő nevet: Gömöri Pályaudvar. Akkoriban kezdtem tudatosítani, hogy másképpen vannak a dolgok, mint ahogyan azt mi, gömöriek Szlovákiában általában tudjuk. Az idő hozta változások, a határok szabadabb átjárhatósága már a hatvanas évek végén fellendítette a gömöri történelem, népélet és interetnikus. kapcsolatok kutatását. Nagy szerepe volt ebben a Csemadok amatőr néprajzosainak, de különösképpen Újváry Zoltán egyetemi tanárnak, néprajzkutatónak, aki a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajz szakos hallgatóit a kötelező kutatásokra pedagógusi tapintattal Gömörbe irányította. Ennek köszönhető a folyamatos gyűjtőmunka eredményeit közreadó, sajnos egyre inkább bibliofilnek (könyvritkaságnak) tekinthető Gömör Néprajza sorozat, s nem kevésbé a magyarországi Gömör településeinek, területének és történetének dokumentumait gyűjtő putnoki GöPutnok 1667-ben. möri Múzeum megalapítása 1984-ben. *** Ennek az intézménynek a vezettője Bodnár Mónika, aki a kezdetektől szervezi, irányítja az intézmény életét: - Múzeumunk nem a semmiből lett. Annak idején a város értelmisége körében született meg ez a gondolat, s Újváry professzor úr nagyvonalú szellemi támogatásával mi, a diákjai gyűjtöttük össze a tárgyi és a szellemi emlékeket. Amikor idekerültem, ki kellett alakítani a múzeum gyűjtőkörét, s mivel magam is szlovákiai, tornaújfalusi születésű vagyok, jó kapcsolataim vannak a rimaszombati azonos nevű múzeummal, de a rozsnyóival is. Kezdettől fogva része a működési területnek a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás a két szlovákiai múzeHÍRVIRÁGOK A helyzet jó /lesz/, de nem reménytelen. Az 1995-ös évben egyaránt lesznek különböző társadalmi megmozdulások és természeti katasztrófák világszerte - vélik ezt azok az asztrológusok és látnokok, akik a francia hírügynökség felkérésére nyilatkoztak az új év kilátásairól. A francia Irene Adrién szerint a gazdasági fellendülés ellenére „heves, szervezetlen tiltakozó megmozdulások várhatók márciustól egészen novemberig világszerte". Egy amerikai látnók pedig a világ egészét illetően savas esőket prognosztizált, „amelyek 100 millió ember eltűnését okozzák majd". Hogy a kép mégse legyen ilyen sötét, a jósok néhány jó hírrel is szolgáltak. így például erősödni fog a gazdasági fellendülés, az év végére meglesz az AIDS elleni védőoltás, s a brit trónörököspár hölgytagja, Lady Di is újra férjhez megy - hogy kihez, arról sajnos semmit sem tudni... Vak vezet ...autót. Még szilveszterkor is nagyobb veszélyt jelentenek az utakon a csökkent látásúak, mint a részegek - állapították meg Nagy-Britanniában. Ottani szemorvosok felmérései azt mutatják, hogy jóval kevesebben vezetnek részegen autót a szigetországban, mint félig vagy csaknem vakon. A jogosítvánnyal rendelkezők közül minden tizedik nem tud kibetűzni egy rendszámtáblát még húsz méter távolságról sem, s ezzel a teljesítménnyel - a szakértők szerint - biztosra vehető, hogy nem képes szabályosan közlekedni. A legrosszabb persze, ha olyan valaki néz a pohár fenekére, aki azután a kormánykerék mögül is csak néz, de nem lát. Művi „Öböl-betegség. Lehetséges, hogy amerikai katonai kísérletek okozták a titokzatos „Öböl-háború tünetcsoportot", amely ismert, de szokatlan betegségek sorát idézi elő az Öböl-háborút megjárt amerikai veteránoknál. Ezt a feltételezést Jay Rockefeller amerikai szenátor röppentette világgá. A politikus szerint a Pentagon által használt kísérleti készítmények és oltások váltják ki a szindrómát. Az állításban, mely egy hivatalos bizottsági jelentéssel kapcsolatban hangzott el, az is szerepelt, hogy az Egyesült Államok védelmi minisztériuma több mint 50 év óta hajt végre különféle kísérleteket katonákon, méghozzá az alanyok - ez esetben az állomány - tudta és beleegyezése nélkül. „Hízelgően" a magyarokról, A brüsszeli székhelyű nemzetközi kutatóintézet, az INRA felmérést végzett 16 országban arról, hogyan vélekednek az emberek a különböző nációkról. Nem csupán a rokonszenvet firtatták, hanem azt is, hogyan ítélik meg az egyes népek, nemzetek gazdasági teljesítményét, becsületességét, az élet minőségét. A Ferenczy Press tájékoztatása szerint az eredményből kitetszik, hogy változatlanul mély gyökerei vannak az előítéleteknek, a közhelyeknek. Ami a szavahihetőséget illeti, a legjobb kép a japánokról él a megkérdezettekben. Ebből a szempontból a legkevésbé az olaszok megbízhatóak. A felmérésben nem esik szó a magyarokról, amit akár hízelgésnek is tekinthetünk. Se nem dicsérnek, se nem szidnak. Eszerint valahol az átlag körül lehetünk. Betántorog hatmillió emberük? Az évtized végéig Oroszországban 2-6 millió bevándorlóval számolnak a környező országokból - közölte az orosz szövetségi migrációs hivatal illetékese. A tájékoztatás szerint ha a környező államokban civilizáltan nyúlnak a nemzetiségi kérdéshez, akkor 2-3 millió emigránsra lehet számítani, ha nem, számuk elérheti a 6 milliót. Az elmúlt évben minden száz Oroszországból emigráló személyre 250 betelepülő jutott, akiknek 80 százaléka orosz nemzetiségű volt. Einstein szeme mindent lát. Egy amerikai orvos, aki saját állítása szerint otthon, befőttesüvegben, formaiinban tartja Albert Einstein szemgolyóit, most el akarja adni azokat. A The Guardian némiképp bizarr jelentése szerint Henry Abrams Einstein testének az 1955 áprilisi boncolásán „jutott hozzá" a nagy gondolkodó szemeihez. Abrams a tudós személyi orvosa volt 1941-től 1943-ig, és azt követően rendszeres kapcsolatban állt a relativitáselmélet atyjával. Einstein halála után az orvos a Princeton kórházba ment, ahol minden további nélkül megengedték neki, hogy a boncolás során kioperálja és magával vigye Einstein szemgolyóit. Az eladásra szánt „ereklye" egyik potenciális vevőjelötje Michael Jackson, aki Einstein szemeivel „az emberi furcsaságok" című gyűjteményét szeretné bővíteni. Egyébként az Einstein boncolását vezető orvos, Thomas Harvey a világhírű agyat vitte magával, s hasonlóképpen, lakásában tartja. „Megműtötte" magát. Egy huszonegy éves manilai férfi saját kezűleg - borotvával „operálta" magát „nővé", mert nem volt pénze orvoshoz fordulni, jelentette az AFP hírügynökség a Fülöp-szigeteki rendőrségre hivatkozva. A fiatalembert, aki a „műtét" előtt állítólag házi érzéstelenítést alkalmazott, azonnal kórházba szállították. Ő azonban ellenezte, hogy az orvosok visszavarrják azt, amit levágott. (k-s)
