Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-30 / 24. szám, hétfő

[27] ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. január 27. ij^^^EÍRATÁS^ A Zselizi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatósága értesíti a tisztelt szülőket, hogy az 1995/96os tanév első évfolyamába a beíratás február 2-án és 3-án naponta 8.00-17.00 óra között lesz az iskola épületében. K-4 A Nagymegyeri Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatósága értesíti a tisztelt szülőket, hogy a beíratás az 1. osztályba az 1995/96-os tanévre 1995. január 30-tól (hétfő) február 3-ig (péntek) lesz a volt református iskola épületében, naponta 8.00 órától 17,00 óráig. K-15 A Szenei Magyar Tannyelvű Alapiskola tisztelettel értesíti a szülőket, hogy a beíratás az 1995/96-os tanév I. évfolyamába 1995. február 1jén és 2-án 15-től 18 óráig lesz az iskola épületében. Magyarbéli kihelyezett osztályunkba pedsig 1995. január 30-án és 31-én 8-tól 16 óráig itazkozhatnak be a helybeli és a dunaújfalui érdeklődők. K-17 A Rimaszombati Šrobár Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatósága tisztelettel értesíti a szülőket, hogy a beíratás az 1995/96-os tanév I. évfolyamába 1995. február l-jén és február 2án 13.00 órától 17.00 óráig lesz az iskola épületében. A Rimaszombati Dobšinský Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatósága tisztelettel értesíti a szülőket, hogy a beíratás az 1995/96-os tanév I. évfolyamába 1995. február l-jén és február 2-án 14.00 órától 17.00 óráig lesz az iskola ebédlőjében. K-19 A Párkányi Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatósága értesíti a tisztelt szülőket, hogy az 1995/96os tanévre az alapiskola első osztályába történő beiratkozás 1995. február 2-án illetve 3-án 8.00 és 17.00 óra között lesz az iskola főépületében. K-23 KÖZLEMÉNY A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség 1995. február 11-én rendezi meg a Somorjai Városi Művelődési Házban II. jótékonysági cserkészbálját.Az érdeklődőket kellemes környezetben kiváló program, és a Magister együttes jóvoltából hangulatos zene várja. Fellépnek: Csalló Néptáncegyüttes, Ladislav Chyba bűvész és a Német Imre vezette Gaudium. Ön is töltsön velünk néhány kellemes órát. Jegyelővétel: Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, Május 1. tér 6., 929 01 Dunaszerdahely. Tel.: 0709/527 121. K-22 Következik: a színvallás Hivatalosan egynapos volt Vladimír Mečiar budapesti látogatása, ám a különböző elemzések várhatóan hetekig morajlanak majd. Izgalmas élmény nyomon követni, hányan, hányféleképpen vélekednek a kormányfők megállapodásáról. Csaknem teljesen pozitív a visszhang Nyugaton, közülük leginkább az osztrák hírügynökség lelkendezett, teljesen érthetően, hiszen alapvető osztrák érdek a két szomszéd jó viszonya. A cseh kommentárok a kölcsönös kompromisszumkészséget emelték ki, és új elemként értékelték Mečiarnak azt a szándékát, hogy elvben hajlandó az alapszerződéssel egyidőben kisebbségvédelmi dokumentumot is aláírni. A szlovák visszhang óvatosan derűlátó, az mindenesetre biztató jel, hogy a szlovák kormányfő nem nyilatkozott másképpen a Slovenská Republikában, mint Budapesten. Jóval visszafogottabb, sőt borúlátóbb a magyarországi reagálás. Az ellenzéki politikusok - nem tudni, mennyire elvi alapon és mennyire bel- és pártpolitikai megfontolásokból - a magyar érdekek teljes feladásával vádolják Horn Gyulát, mások meglehetősen bizonytalanok. Jellemző módon még Kis Tibor is azt írja a pártsemleges Népszabadságban, hogy ma még nem tudni: mérföldkő volt-e a budapesti vizit, vagy pedig puszta blöff, ugyanis olyan elvi megállapodások születtek, amelyek értékét, valós tartalmát csak az idő mutathatja majd meg. Idő - úgy vélem, ez a kulcsszó, éspedig rövid távon is, ennél távlatosabban gondolkodva is. Úgy tűnik föl, hogy az elkövetkező hetekben a szlovák miniszterelnök pozíciója lesz könnyebb, hiszen tekintélyével, szellemi fölényével képes lecsitítani a kormánykoalíción belüli nacionalista ellenvetéseket. Nem mellékes szempont az sem, hogy a mostani ellenzéki szlovák pártok is érdekeltek a szlovák-magyar közeledésben, tehát ebben a kérdéskörben támogatni fogják Mečiart. Horn Gyula sokkal nehezebb feladat előtt áll, hiszen egyrészt ebben a bonyolult és érzékeny kérdésben odahaza jóval nagyobb és hangosabb az ellenzéke, mint szlovák partnerének, másrészt mozgástere is sokkal kisebb. Ahogy az egyik kommentár hangsúlyozta: nem köthet úgy paktumot, nem kopogtathat úgy az integrálódó Európába, hogy ennek a lépésnek két nagy vesztese legyen: a szlovákiai magyarság és a Duna. A színvallás hetei következnek. Amikor az elvek és a szándéknyilatkozatok megmérettetnek. Tettekkel. Sokan, sokszor leírták már, hogy mi, szlovákiai magyarok várjuk leginkább a valós megbékélést. Alapvető érdekünk akár a kis léptékű, bizalomerősítő előrelépés. Hiszen tízezrek lelkivilágán és talán megélhetésén is segít például a végre megnyíló nagykövesd-pácini határátkelő. A két ország több határ menti régiójának mai nehéz gazdasági helyzetében reális kilábalási esélyt kínál a várhatóan élénkülő kereskedelem, sokféle együttműködés. Nyilván az egész közép-európai térségre és a két szomszédos ország további kapcsolataira is jótékony hatással lesz, ha oldódik a feszültség és a bizalmatlanság Szlovákia és Magyarország között, mégis ez a tény a legtöbb pozitívumot nemzeti kisebbségünknek jelentheti. Mindezekről és más fontos szempontokról a szlovákiai magyar pártok képviselői sem feledkezhetnek meg, akik az elkövetkező napokban fontos szerepet tölthetnek be a Budapesten elindított folyamatokban. Éspedig elvi alapon, egyértelműen a szlovákiai magyarság érdekeit képviselve. Emiatt is jó lenne közvéleményünket tájékoztatni, hogy milyen eszközökkel, milyen tárgyalási stratégiával kívánják valóra váltani a számunkra elvi alapot jelentő komáromi dokumentumokat. Elsősorban idehaza, szlovák szövetségeseket keresve, és tárgyalópartnereket is találva akár a szlovák kormányfőben is. Szerintem erőteljesebben, a nyilvánosságot jobban kihasználva kellene szorgalmazni a mindkét fél által - szavakban - óhajtott találkozást Vladimír Mečiar kormányfővel. Ez a megbeszélés is színvallásra kényszerítené a miniszterelnököt, képviselőink pedig minden bizonnyal világosabban látnák a megoldásokat és szerepüket e ma még sokismeretlenű politikai egyenletben. SZILVÁSSY JÓZSEF Változások az SZK Foglalkoztatási Alapjába befizetendő hozzájárulásokat illetően A februárban esedékes részlettől kezdve (amelyet a januári hónapért kell befizetni az SZK Foglalkoztatási Alapjába), a befizetéseket az SZK Nemzeti Tanácsának 10/1993. Tt. számú törvényét módosító 366/1994. Tt. számú törvény alapján kell eszközölni. Az említett törvénymódosítás néhány jelentós változást eredményezett. A befizetés új helye A hozzájárulást az egykori regionális nemzeti biztosítók helyetta járási munkaügyi hivataloknál kell befizetni, amelyek az alap regionális számláit kezelik. A regionális nemzeti biztosítók által kiadott variábilis szimbólumok továbbra is érvényben maradnak. A havi kimutatások A munkáltatók az alkalmazottaik elszámolási adatairól szóló havi kimutatást a járási munkaügyi hivatalnak kötelesek megküldeni. A nyomtatványokhoz az illetékes munkaügyi hivatalokban juthatnak hozzá. Az alkalmazottak kivetési alapja Az alkalmazott kivetési alapja a meghatározó időszakban, az alkalmazotti viszonyban végzett munkájáért kapott azon jövedelme, amelyből a külön előírások értelmében a magánszemélyek jövedelemadóját kell lerónnia (lásd a jövedelmi adóról szóló 286/1992. Tt. számú törvény 3 §-a (1) bekezdésének a/ pontját). A kivetési alapba be kell számítani a meghatározó időszakban és alkalmazotti viszonyban elért azon jövedelmet is, amelyből az alkalmazott csali azért nem fizet jövedelmi adót, mert a kettős adóztatás megakadályozásáról szóló jogszabályok így rendelkeznek, vagy azért, mert ez a jövedelem nem éri el a megadóztatható jövedelem összegét. Január elsejétől jövedelemnek tekintik az üdúlési szabadság idejérejáró munkabér-megténtést, az ünnepnapért járó munkabér-megtérítést, a külön előírások szerinti munkaakadályok idejére járó munkabér-megtérítést (lásd például a Munka Törvénykönyve 110. §-át, 117. §-ának (3) bekezdését, 124. §-át, 128-130- §§-ait), a munkaképtelenség megszűnése utáni szolgálati jövedelem kiesését pótló munkabér-megténtést, valamint a munkaképtelenség megszűnése után, az üzemi baleset vagy a foglalkozási megbetegedés indokán járó munkabér-megténtést. A hozzájárulás százalékban kifejezett mértéke nem változott; a munkáltató három százalékot fizet az alkalmazottai kivetési alapjának egybeszámított összegéből, az alkalmazott pedig egy százalékot fizet a saját kivetési alapjából. A vállalkozók kivetési alapja Az önálló kereseti tevékenységet folytató személyek, valamint a velük együttműködő személyek, ha 1993-ban hat hónapot meghaladó ideig vállalkoztak, a saját kivetési alapjukat immár nem állapíthatják meg saját maguk. Ezt a kivetési alapot az 1993-as évi adóbevallásukból kell megállapítaniuk. A kivetési alap a 286/1992. Tt. számú törvény 7. §-a szerinti magánszemélyek jövedelemadója adóalapjának a fele összege. Az így kiszámított összeget el kell osztani azon hónapok számával, ahány hónapig vállalkozott az önálló kereseti tevékenységet folytató személy. Az 1993-as évi adóbevallásból kiszámított kivetési alapot 1995. január elsejétől 1995. június 30-ig kell alkalmazni. Amennyiben az önálló kereseti tevékenységet folytató személy (avagy a vele együttműködő személy) 1993-ban hat hónapnál rövidebb ideig vállalkozott, kivetési alapnak az általa meghatározott összeg egy-tizenkettedeét tekintik. A hozzájárulás százalékban kifejezett mértékének összege nem módosult az önálló kereseti tevékenységet folytató személyekre vonatkozóan sem - a kivetési alapból négy százalékot kell fizetniük. Az önálló kereseti tevékenységet folytató személyek, az adott naptári évben, június 30-ig kötelesek a járási munkaügyi hivatalnak az előírt nyomtatványon megküldeni a megelőző naptári évre vonatkozó adóbevallás kivonatát. Ezt az említett kivonatot elkülönítve terjesztik elő saját magukra vonatkozóan, és elkülönítve a velük együttműködő személyekre vonatkozóan. Az 1993-as évre vonatkozóan azonban elegedendő, ha az adóbevallás fénymásolatát terjesztik elő (a 286/1992. Tt. számú törvény 7. §-a szerinti részleges adóalap). Az adóbevallás kivonatát elő kell terjesztenie, és az SZK foglalkoztatási alapjába a hozzájárulást be kell fizetnie annak is, aki a munkaviszonya mellett folytat önálló kereseti tevékenységet. Maximális öszeghatár Az alkalmazottak, az önálló kereseti tevékenységet folytató személyek, a velük együttműködő személyek, valamint a külföldön kereseti tevékenységet folytató (ám a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező) személyek kivetési alapja nem haladhatja meg a minimálbér nyolcszorosát. A Szlovák Köztársaság foglalkoztatási alapjába való hozzájárulások befizetését érintő módosításokról, illetve a számlák számairól részletesebb tájékoztatást a járási munkaügyi hivatalok nyújtanak. A befizetők pontosabb információkat szerezhetnek az alap igazgatóságán is, mégpedig a következő pozsonyi (fővárosi) telefonszámokon: 44-20-2 lés 32-69-36. w„„ Vétójog nem, konzultáció igen (Folytatás az 1. oldalról) - A tárgyalások előtt ezt nem kívánom részletezni. Annyit mondhatok: olyan jogokat kell benne rögzíteni, amelyek megteremtik a szlovákiai magyarság és a magyarországi szlovákság nemzeti, kulturális, nyelvi identitása megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez szükséges lehetőségeket. • Mivel a magyar kormány nem ért egyet ellenzékével abban, hogy az érintett országokban élő magyar kisebbség legitim képviselőinek beleegyezése nélkül nem szabad alapszerződést kötni, felmerül a kérdés, mennyire lesznek tekintettel a szlovákiai magyarság igényeire. - A magyar kormány úgy véli: a szomszédos országokban élő magyarság szervezeteinek nem lehet vétójoga az alapszerződés kérdésében. Azt Magyarország kormánya köti meg egy távolabbi vagy közeli ország kormányával, és felelősséget vállal annak tartalmáért. Ezért szuverenitásunkat csorbítaná, ha bárkinek vétójogot biztosítanánk a szerződés megkötése kapcsán. Azt azonban mindig hangsúlyoztuk, hogy a dokumentum szövegének kimunkálásába bevonjuk a szlovákiai magyarság legitim képviselőit is, és természetesnek tartjuk, hogy ezt a szlovák kormány is megtegye a magyarországi szlovákság képviselőivel. Mivel a szerződés egyik kulcsfontosságú része a kisebbség helyzetéről és jogairól szól, szerintünk teljesen indokolt, hogy kikérjék és figyelembe vegyék a véleményüket. Ez azonban nem azonos a vétójoggal. Mi egyébként készen állunk arra, hogy konzultáljunk a magyarországi szlovákokkal is, és hasznosnak tartanánk, ha a szlovák kormány is konzultációkat folytatna a szlovákiai magyarság pártjaival. • A kormányprogram ismeretében azonban magyar kisebbség legitim képviselőit nehéz lesz meggyőzni arról, hogy a szlovák kormány a jószomszédi viszony érdekében valóban igényeiknek megfelelő kisebbségi jogokat rögzít az alapszerződésben, illetve a csatolt megállapodásban. - Azzal nyugtathatók meg, hogy a magyar kormány olyan megállapodást akar és fog aláírni Szlovákiával, amely összhangban lesz az európai dokumentumokban, így pl. az ENSZ, az EBEÉ dokumentumaiban rögzített normákkal. Felhívnám a figyelmet arra, hogy egy ilyen alapszerződés megkötése esetén előrelépést jelent ezekhez a hivatkozott nemzetközi dokumentumokhoz képest, ugyanis ezek csak politikai kötelezettségvállalást jelentenek, melyek meg nem tartása nem jár semmiféle következménnyel. Ha azonban ezek a megfogalmazások egy kétoldalú alapszerződésben szerepelnek, akkor nemzetközi jogi érvényűvé válnak, és kötelező jelleggel bírnak. Ilyen szempontból tehát nagyon komoly előrelépést jelentenének a magyar kisebbség számára. • A jogi szakénők véleménye eltér abban, hogy a szerződésben deklarált kisebbségi jogok megsértésének, illetve meg nem tartásának elkerülésére van megoldás. Vannak, akik azzal érvelnek, hogy az állam által garantált kisebbségi jogok megsértését többnyire nehéz bizonyítani, mivel itt szubjektív tényezők összessége hat. Márpedig ha nehéz a jogsértést megállapítani, szankciók sem alkalmazhatók... - Akkor én szívesen visszakérdezek: szerintük jobb, ha nincs alapszerződés? Akkor mit lehet számon kérni? Semmit. Ha azonban létezik egy olyan alapszerződés, amit két ország kormánya aláírt, akkor igenis megvannak a számonkérhetőség nemzetközi jogi lehetőségei. Én persze pontosan tudom, hogy az ilyen dokumentumok annyit érnek, amennyit megvalósítanak belőlük, s a történelemben, sajnos, sok példa van arra, hogy a nemzetközi megállapodásokat nem tartották meg teljes mértékben. Mégsem hiszem, hogy a szerződés nélküli állapot - amikor a szlovák kormány semmiféle nemzetközi jogi kötelezettséget nem vállal - bármilyen szempontból előnyösebb lenne a szerződéses állapotnál. Úgy gondolom tehát, hogy az alapszerződés megkötésével a szlovákiai magyarság és a magyarországi szlovákság is jobb helyzetbe kerül. • Ha ezt a szerződést sikerül a jelzett időpontban aláírni, az ellenzék aligha fog tapsolni. Magyarországon egyre nagyobb teret nyer az a nézet, hogy a szomszédos országokkal nem szabad elkapkodni az alapszerződés megkötését, és a magyar-ukrán dokumentumban foglaltakat nem kellene megismételni. Sokan vélekednek úgy, hogy a békés határváltoztatás lehetőségét nem szabadna feladni. - Én a korábbi magyar kormány külpolitikáját sok tekintetben bíráltam. A magyar-ukrán alapszerződés megkötése azonban azon kevés dolog közé tartozott, amivel egyetértettem. Meggyőződésem ugyanis, hogy a határkérdést nem szabad nyitva hagyni, a területi követelések ügyében nem szabad bizonytalanságot mutatni. A korábbi kormány ezen magatartása lehet az oka annak, hogy külügyminiszteri működésem alig fél éve alatt jó néhány számunkra fontos ország politikusa, pl. az Egyesült Államok vezető külpolitikusai kérdezték meg tőlem: az önök kormánya hajlandó végre elismerni a fennálló határokat? Ha Magyarországról olyan kép alakul ki a világban, hogy játszik a határmódosítás gondolatával, hogy területi követeléseket fontolgat, akkor Magyarország elszigetelődik, és semmilyen nemzetközi szervezetbe nem fog bejutni. Én nem szeretném, ha Magyarország elszigetelődne. Túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy ezt megengedhessük magunknak. Egyébként az az alapszerződés, amely kimondja a határok sérthetetlenségét, és úgy szól, hogy nem támasztunk egymással szemben területi követeléseket, teljes mértékben összhangban van a helsinkii Záróokmánnyal. Ez a dokumentum a békés határmegváltoztatás lehetőségéről nem szól, tehát nem fogalmazza meg és nem zárja ki. Hadd tegyem azonban hozzá: senki nem gondolhatja komolyan, hogy a határok békésen megváltoztathatók anélkül, hogy azt mindkét fél és az érintett terület lakossága ne óhajtaná. Ha viszont valamikor a jövőben Magyarország és Szlovákia kormánya, parlamentje és a szóban forgó terület lakossága egyetértene abban, hogy a határ kiigazítására sor kerülhet, akkor komolyan gondolhatja bárki is, hogy ennek akadályát az alapszerződés jelentheti? Ebben az esetben az alapszerződést közös akarattal félre lehetne tenni. Azt lehetne mondani, hogy kérem, az 1995ben aláírt alapszerződést túlhaladta az idő... • Ha a jelenlegi integrációs folyamat tükrében szemléljük a dolgokat, valószínűbbnek tűnik, hogy az évezred végére a határkérdés feszegetése válik időszerűtlenné... - így van. Mivel az elmúlt négy évben részt vettem az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének munkájában, rendszeresen megfordultam Strassbourgban. Gyakran léptem át gépkocsival vagy autóbusszal Strassbourgnál a német-francia határt, ahol az ember szinte észre sem veszi, mikor halad át egyik országból a másikba. Lehetőségem volt tehát tapasztalni, hogy az európai integráció szinte megszünteti, vagy legalábbis jelentősen csökkenti a határok jelentőségét. Az az érzésem, hogy az elzászi németek számára ma már nincs igazán jelentősége annak, hogy ők francia állampolgárok és német nemzetiségűek, mert a határoknak a teljes átjárhatósága más megvilágításba helyezi annak fontosságát, hogy a határ melyik oldalán él valaki, és milyen állampolgár. A lényeg az, hogy az elzászi német vállalhatja a németségét, használhatja az anyanyelvét, megvannak identitása megőrzésének lehetőségei, ahogy a finnországi svédek esetében is adottak ezek a lehetőségek. Az én távlati elképzelésem az, hogy itt, Közép-Európában is ilyenek legyenek a kisebbségi viszonyok. HORVÁTH GABRIELLA APRÓHIRDETÉS • Egyszerű könyvelést vállalok. Tel.: 0709/520 332. V-232 • Van 5600 koronája -kitűnő üzleti alkalom, gyors viszatérüléssel. P.O.BOX 8, 946 13 Okoličná na Ostrove. V-251 • Komoly munkát kínálunk mindenkinek, aki a privatizáció első, illetve második hullámában dolgozott valamilyen alapnak vagy brókercégnek (de nem feltétel). Előny kötetlen munkaidő, kitűnő kereseti lehetőség hosszú távon is. Azonnali belépéssel egész Szlovákia területéről lehet jelentkezni írásban, az EKOMIX , P.O.BOX 27, 936 01 Šahy címen. V-299 • Veszek cseh és szlovák részvényeket. Tel.: 0709/92 38 52, 07/254 748. VS-12 • Kárpótlási jegyet vásárolunk azonnali fizetéssel. Érdeklődni naponta 8-tól 14 óráig és 17 órától a 07/29 46 58-as telefonszámon lehet. V-120 • Veszek szekrényes Aviát, jó állapotban. Tel.: 0709/529 127, 18 óra után. V-242 • Krascsenits Video. Tel.: 0709/525 484. V-144 .4 jeligés hirdetések címeit nem közölhetjük olvasóinkkal. A válaszborítékon tiíntessék fel a hirdetés számát és a jeligét. Ezeket a hirdetőiroda díjmentesen továbbítja, Mély fájdalommal értesítünk minden kedves 'rokont, barátot, ismerőst és munkatársat, hogy 1995. január 28-án 35 éves korában tragikus körülmények közt elhunyt Ifj. Kovács Sándor a hodosi VAKOV kft. résztulajdonosa. Temetése február 1-én, szerdán, 14 órakor a hodosi temetőben lesz. A gyászoló család és a VAKOV kft. munkatársai. VK-112