Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-27 / 22. szám, péntek

Csúsztatások „Mečiar és hívei mindenáron el akarják távolítani az államfőt. Ezt eddig is tudtuk. Dé hogy Michal Kováč tisztességes válaszlevelét, számunkra nagyon szimpatikus véléménynyilvánítását (amire egyébként is joga van) valaki a Watergate-tel állítsa párhuzamba ­hát az nem semmi! 4. oldal SZLOVÁKIÁI MAGYAR NAPILAP Z E L K O V F I G Y E L E M!!! KÉSZPÉNZZEL FIZETÜNK! A bátorkeszi régi malom épületében felvásárolunk vörösrezet 50-60 Sk/kg sárgarezet-bronzot 20-40 Sk/kg alumíniumot 25-40 Sk/kg valamint (kábel) vezetékeket megegyezés szerint. Nagyobb mennyiség esetén g magasabb ár! g Cím : Malom utca 619 946 34 Bátorkeszi (Voj nice) Telefon/fax: 0819/974 91 Péntek, 1995. január 27. Ara 4 korona XLVIII. évfolyam, 22. szám VMDK: CIVAKODAS PÉNZ MIATT Boszniai alkudozások Újvidéki tudósítónktól Igazán nem számít újdonság­nak, hogy a pravoszláv karácsony és újév elmúltával Jugoszláviá­ban visszaállították az áramki­kapcsolások napi több órás rend­szerét, s a nyugdíjasok is bele­törődtek a ténybe: decemberi já­randóságuk második részét feb­ruár 10-e előtt semmiképpen sem kapják kézhez. Ebben az ál­lóvízben üde színfolt, hogy a Vaj­dasági Magyarok Demokratikus Közössége 42 000 márkát ka­pott az Illyés Alapítványtól, Ágos­ton András elnök szerint még egy tavalyi pályázat alapján, a forma­ságok miatt a pénzt azonban csak most utalták át. A Vajdaság­ban időközben megalakult az em­lített alapítvány alkuratóriuma, amelybe a VMDK tagjai is bévá­laszthatók lettek volna, a helye­ket fenntartották a számukra, a VM DK azonban nem élt ezzel a le­hetőséggel, az alkuratóriumot pe­dig nem tartja legitimnek. Folyta­tódik tehát a pénz körüli civako­dás. A mostani eset külön pikan­tériája az, hogy a céleszközként érkező pénzmennyiség a vajdasá­gi magyar iskolahálózat kiépítésé­re szolgál, az érdekvédelmi szer­vezet azonban a stuttgarti VMDK­tagozat egy csoportját bízta meg a megfelelő terv kidolgozásával, mert nem tapasztalták, hogy itt, a Vajdaságban magyar vonalon bárki is ilyen jellegű tevékenysé­get kellő gyoráasággal el tudna végezni! A pályázat alapján kapott összeg jogosságát senki nem vonja kétségbe, felhasználásá­nak módját azonban már igen. Egeres/ Sándor, a Vajdasági Ma­gyar Szövetség alelnöke szerint a magyar iskolarendszer kidolgozá­sa nem a VMDK kizárólagos ügye, egyszersmind „ezért nem kellett volna Stuttgartba menni, mert itt is vannak olyan szakemberek, akik egy ilyen tervezetet el tudnak készíteni". Boszniában egyelőre nagyjából továbbra is betartják a tűzszüne­tet, nem egészen tudni azonban, hogy mi történik a színfalak mö­gött. Napokon át úgy tűnt, a nem­zetközi összekötő csoport tagjai eredményesen közelítik egymás­hoz a továbbra is szemben álló fe­leket, a szerbek pedig elfogadják „kiinduló alapként" a javasolt ter­vezetet, most azonban bizonyos megtorpanás tapasztalható. Ka­radzsicsék mintha hirtelen meg­gondolták volna magukat, ám na­gyon valószínű, hogy az akadékos­kodás csak válasz Tudjman hor­vát elnök minapi kijelentésére, amely - rendkívül energikusan ­a határidő lejárta után a kéksisa­kosok Horvátország területéről va­ló távozására vonatkozott, előre­vetítvén, hogy a horvát vezetés gyorsított ütemben s minden esz­közt felhasználva törekszik az or­szág egyesítésére. Annak pedig egyetlen akadálya a Krajinai Szerb Köztársaság, amely hallani sem akar szuverenitásának fel­adásáról. SINKOVITS PÉTER NEVES SZEMELYISEGEK AZ UJ SZOBÁN Hírek- Budapestről ÚJ Szó-tudósítás Háromheti próbaüzemelés után tegnap szerkesztőségünk­ben ünnepélyesen átadták a Ha­táron Túli Magyarok Hivatalának és a Magyar Távirati Irodának a közös adományát: a műholdas hírszolgáltatást. Az ünnepségen megjelent Ale­xa Károly, az MTI vezérigazgató­ja és a hírügynökség több vezető tisztségviselője, Szabó Tibor, a HTMH főosztályvezetője, Dušan Kleiman, a TA SR hírügynökség vezérigazgatója, Bugár Béla, Du­ka Zólyomi Árpád, A. Nagy Lász­ló, Bauer Győző, Végh László és több szlovákiai magyar médium főszerkesztője. Ott volt Boros Jenő, a Magyar Köztársaság po­zsonyi rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. Szilvássy József főszerkesztő példaértékűnek nevezte ezt az adományt, mert elhelyezéséről vé­gül szakmai kritériumok alapján döntöttek. A műholdas hírszolgál­tatás tartalmasabbá, színesebbé teszi lapunkat, hozzájárul olvasó­ink anyanyelvi kultúrájának gyara­pításához. Kifejezte reményét, hogy a Csemadok Fábry Zoltán Alapítványának segítségével a hí­reket napokon belül a Szlovák Rá­dió magyar adása és más hazai magyar intézmény is megkapja. Alexa Károly elmondta: az in­formáció ma már nem ismer ha­Prikler László felvételén Alexa Károly, az MTI vezérigazgatója tárokat, és fontos, hogy minél több tájékoztatást kapjanak az érdeklődők. Hangsúlyozta, hogy az információk szabad áramlá­sában a 125 éves Magyar Távi­rati Iroda fontos szerepet tölt be Közép-Európában és remél­hetően egyre inkább a Magyaror­szág határain túl élő magyarság körében is. Szabó Tibor kiemelte, hogy a magyar alkotmány és a kor­mányprogram egyértelműen rendelkezik a határon túli ma­gyarság sokrétű támogatásá­ról. A műholdas hírszolgálta­tás megoldása Szlovákiában azért is előremutató, mert a szlovákiai magyarság legtim képviselői egyeztek meg az adomány rendeltetéséről. Dušan Kleiman méltatta a szlovák és a magyarországi hírügynökség közötti szakmai együttműködést, amely pártér­dekek fölött áll, és hozzájárul a két szomszédos ország kö­zötti kapcsolatok gyarapodá­sához. -U­Nincs magyar a tévétanácsban A TA SR alapján A parlament ülése negyedik napjának kezdetén a rádió- és televíziótanács két új taggal való feltöl­téséről szavazott az akkor jelen lévő 76 képviselő. Viliam Hornáček, a parlament kulturális bizottsá­gának elnöke még szerdán este megismertette a képviselőket azoknak a nevével, akiket a két me­güresedett tévé- és rádiótanácsi helyre jelöltek. Köztük volt többek között Peter Jaroš, Lacza Tiha­mér, Ivan Sečík, Peter Juráš és Štefan Debnár. A kormánypárti parlamenti klubok tegnapi rövid ta­nácskozását követően 4 személy - Dušan Miko­laj, Miroslav Pius, Andrej Červenák és Ľubomír Frühwald - jelölését visszavonták, a szavazás so­rán pedig Peter Juráš és Štefan Debnár kapta meg a kellő számú voksot. Tanácskozott a parlament az 1994-es évi alkot­mányos válság okainak feltárására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság összetételéről is. (Folytatás a 2. oldalon) CSECSENFÓLD Orosz számvetés MTI-hír Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter közlése szerint eddig 564 orosz katona vesztette éle­tét tavaly december 11-e óta a csecsenföldi harcokban - jelen­tette az ITAR-TASZSZ. Ez az összesítés nem tartalmazza a belügyi egységek és más, nem katonai alakulatok emberveszte­ségét. A csecsenek váltságdíj ellené­ben szabadon engedték az orosz kémelhárító szolgálat 20 tisztjét, a csecsen fogságba esett továb­bi 43 orosz katona szabadon en­gedéséről folynak a tárgyalások. Az amerikai külügyminisztéri­um véleménye szerint a cse­csenföldi háború a békefelhívá­sok ellenére is egyre inkább ki­szélesedni látszik. A minisztéri­um aggodalmát fejezte ki a foly­tatandó rombolás, öldöklés mi­att, s különös nyugtalanságra ad okot - hangsúlyozta -, hogy a je­lek szerint a háború most már a falvakra is kiterjed. A kormány nevében a béketárgyalások megkezdésére ösztönözte a szemben álló feleket. A lengyel rendőrség szerda este kivezette a volt birkenaui koncentrációs tábor területén található katolikus templomból az ott tüntető Avi Weiss radikális New York-i rabbit és híveit, akik az emlékhelyen lévő keresztény jelképek eltávolítását követelték ­hivatkozva arra, hogy az Auschwitz-Birkenauban meggyilkoltak 90 százaléka zsidó volt. Auschwitz emléke kötelez A krakkói Jagelló Egyetem szenátusának ünnepi ülésével kezdődött meg tegnap az a megemlékezéssorozat, amelyet az auschwitz-birkenaul megsemmisítő tábor felszabadulá­sának 50. évfordulója alkalmából tartanak. A rendezvénye­ken várhatólag 16 államfő, 6 királyi család képviselői és 7 Nobel-békedíjas vesz részt. MTI- és T A SR-hirek Szlovákiát Michal Kováč köztár­sasági elnök képviseli, aki a dé­lelőtt folyamán Lech Walesával tárgyalt. Lengyel partnerét arról biztosította, hogy a szlovák külpoli­tika irányvonala a kormányváltás után sem változott. A két államfő az időszerű nemzetközi kérdése­ket érintve véleményt cserélt a csecsenföldi helyzetről. Az emlékünnepséget a Jagelló Egyetem rektora, Aleksander Koj nyitotta meg, beszéde mintegy in­dokolta, miért éppen az egyete­met választották az ünnepségek egy részének színhelyéül. A pro­fesszor emlékeztetett arra, hogy a Jagelló Egyetem már a középkor­ban a nemzetközi együttélés nagy iskolája volt, amelynek falai között magyarok, németek, szlovákok, lit­vánok ugyanúgy tanultak, mint lengyelek. Koj hangsúlyozta, hogy az egyetem kötelessége továbbad­ni a történelmi igazságot a holo­caustról s emlékeztetni arra a fiatal nemzedékeket - Auschwitz példá­jával hova vezethet a gyűlölet, a xenofóbia, a tolerancia hiánya. Lech Walesa emlékeztetett ar­ra, hogy a Szolidaritás vezetője­ként a totalitarizmus ellen harcolt, az emberi méltóság mellett lépett fel. Ma mint államfő amellett áll, hogy minden államnak és nemzet­nek joga van szabadságban élni. Hangsúlyozta a konfljktusok bé­kés megoldásának, az emberi jo­gok és méltóság tiszteletben tartá­sának fontosságát. A felszólalók közül többen - köztük Arnold Mos­towicz, a Zsidó Veteránok Szövet­ségének elnöke és Wladyslaw Bar­toszewski, az auschwitzi múzeum nemzetközi tanácsának elnöke ­annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az egész világot fe­lelősség terheli az auschwitzi bor­zalmakért, mert még akkor sem emelte fel szavát, amikor már nyil­vánvalóak voltak a népirtás tényei. Kalman Sultanik, a Zsidó Világ­kongresszus alelnöke hangsúlyoz­ta az emlékezés fontosságát, mert - mint mondotta - anélkül min­den szenvedés értelmetlenné yál­na. Maurice Goldstein, a Nemzet­közi Auschwitz Bizottság elnöke el­mondotta, hogy amikor 50 évvel ezelőtt kiszabadult Auschwitzból, azt remélte, a világ kicsit tisztessé­gesebb lesz, és tiszteletben fogiák tartani az emberi jogokat. Sajnos, ez nem következett be, s a jobbol­dali és neonáci mozgalmak to­vább viszik a náci propagandát. A zsidók tömeges meggyilkolá­sa a német történelem legsöté­tebb és legszörnyűbb fejezete ­állapította meg Helmut Kohl kan­cellár. Tegnapi nyilatkozatában rá­mutatott, hogy Auschwitz a példát­lan faji őrület, az európai zsidóság ellen elkövetett népirtás jelképe. E helynek a figyelmeztetését örökre meg kell őrizni. Auschwitz arra kö­telez bennünket, hogy az ember méltóságát, jogát és szabadságát mindenkor tiszteletben tartsuk és védjük - hangsúlyozta Kohl. Borisz Jelcin orosz elnök a halál­tábor felszabadításának évfor­dulója alkalmából hivatalosan re­habilitálta az egykori Gulag-rabok millióit. Az államfő rendeletet adott ki a második világháború után a kényszermunka-táborokban fogva tartott orosz emberek rehabilitálá­sára.

Next

/
Thumbnails
Contents