Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-26 / 21. szám, csütörtök

1995. január 201. MINDENNAPI BUNUGYEINK ÚJ SZ

Ó 9 ) A „szólótáncos" és a pincér Inaud, az angolai diák még 1986

ban jött hazánkba. Amint egy kicsit elsajátította a szlovák nyelvet, a nagyszombati gépészeti szakközépiskola diákja lett. Gazdag papája lévén, úgy gondolta, nem elégedhet meg az érettségivel, diplomával illik hazatérni. Tanulmányait a pozsonyi műszaki főiskolán kívánta folytatni. Azon a karon, ahol több afrikai ismerőse is tanult. Olykor felugrott a fővárosba egy kis tapasztalatszerzésre. Ilyenkor az éjszakát honfitársainál töltötte. Csábító Trop i can a Most is felutazott a Dunaparti városba, de mivel már későre járt, nem számíthatott arra, hogy beengedik a kollégiumba. Egyébként sem tartotta volna ildomosnak éjnek idején felverni az ismerőseit. A dilemmát, hogy hol töltse az éjszaka hátralevő részét, a közeli Tropicana bár csábító neonreklámja oldotta meg, melynek fénye beragyogta a zimankós decemberi utcát. Bent kellemes hangulat uralkodott. Az új vendég a bárpult hoz ült, és sört rendelt. A szomszéd teremből diszkózene hallatszott. Inaud az árpalevet néhány konyakkal is leöblítette, így nem csoda, hogy táncolni támadt kedve. Kézitáskáját a bárpult mögött álló lányra bízta, és átpient a szomszédos terembe. Egy cseppet sem zavarta, hogy nincs partnernője. Kiment a parkettre, és a zene ritmusára mozogni kezdett. Szólója nem lepte meg különösebben a jelenlevőket. A közeli kollégiumok külföldi diákjai gyakran mutattak be hasonló produkciókat. A lemezlovas látva a külföldi temperamentumát egyre vadabb számokkal igyekezett a kedvében járni. És Inaud, akit nemcsak a zene, de az alkohol is hevített, megmutatta, hogy a mozgás, a ritmus a vérében van. Olyan hévvel táncolt, hogy a zsebéből kiesett néhány százkoronás. Észrevette őket, ám pillanatnyilag nem izgatta a veszteség, söt. Érezve, hogy többen figyelik, tánc közben szerteszét rugdosta a bankókat. A mindenes akcióba lép A szólótáncos produkciója nem kerülte el Robert figyelmét sem, aki amolyan mindenes volt a Tropicanában. Hivatalosan ugyan munkanélküli-segélyböl „tengődött", de miután felfedezte, hogy a lokál bérlője a földije, felvétette magát karbantartónak, kidobólegénynek, éjjeliőrnek és pincérnek. A tulaj nem bánta meg, hogy felkarol ta a csóró munkanélkülit. Meg kellett hagyni, Robo tudott bánni a vendégekkel. Még csak pár hete dolgozott nála, de a bár forgalma szemmel láthatóan nőtt. Az angolai diák olyan jól mulatott, hogy a bárpultnál hagyott táskájáról is megfeledkezett. Csak másnap este, miután kialudta mámorát, jutott eszébe, hogy a görbe éjszakán egy csinos lányra bízta iratait, melyek még mindig nála vannak. Fogta magát, és ismét ellátogatott a Topicanába. Robert ezúttal nem volt szolgálatban, de a bárban tartózkodott. Amikor észrevette a néger diákot, felcsillantak a szemei. Hozzáült, és meghívta egy italra. Inaud örömmel fogadta barátságát. Felváltva rendelgették a sört, illetve a konyakokat. Konyak és szilvapálinka - Ne igyuk ezt a löttyöt, kóstold meg inkább nemzeti italunkat, a szilvapálinkát - ajánlotta Robert, és újdonsült ismerőse nem volt ellene. A szabadnapos pincér mindenáron le akarta itatni vendégét. Ez sikerült is, viszont ő maga is megivott vagy tíz féldecit

1 meg ugyanannyi sört, úgyhogy szintén alaposan elázott. De azért nem annyira, hogy megfeledkezett volna kiagyalt tervéről megkaparintani a külföldi pénztárcáját. Már hajnali négyet mutatott az óra, amikor Inaud úgy gondolta, ideje hazamenni. Kifizette az utolsó kört, és imbolygó léptekkel a kijárathoz indult. Robert is felkelt, ám tervét megváltoztatta a 19 éves Dodó, a Tropicana házitaxisa, aki éppen betért egy feketére. A taxis együttműködött A kávédat megiszod később, most szükségem van egy fuvarra, de sürgősen mondta neki a pincér, aki pár száz méter után megállíttatta az autót. Kiszállt, és egy szemeteskuka árnyékában várta a közeledő ivócimboráját. Biztos, ami biztos alapon kölcsönkért a taxistól egy gázspray-t. Amint felbukkant Inaud, a szemébe spriccelt, és kétszer gyomorszájon vágta. Az angolai ugyan védekezett, de az ütések és főleg az alkohol hatására összecsuklott. Közben támadóját is a földre rántotta. Amíg fájó szemét dörzsölgette, Robert -átkutatta a zsebeit, majd beugrott a taxiba, és visszatért munkahelyére. Áldozata útlevelét a lokál közelében elhajította. A két zsákmányolt ötvendolláros egyikét nagylelkűen a taxisnak adta, a másikat egy szlovák százassal egyetemben meghagyta magának. Részeg volt, de emlékezett Az angolai diák ugyan alaposan becsípett, de Robo balszerencséjére mindenre vissza tudott emlékezni. Reggel nemcsak azt diktálta a jegyzőkönyvbe, hogy ki volt a támadója, de még azt is tudta, hogy Robertet egy taxi várta. A nyomozóknak nem okozott gondot kideríteni, ki volt a rabló fuvarozója. A Tropicana bérlője érezte, hogy ilyen affér nem tesz jót a lokál hírnevének. Azt is tudta, könnyen fény derülhet arra, hogy Robót feketén alkalmazza. Ezért megkerestette vele az elhajított útlevelet, majd egy jogász ismerősével felkereste a pórul járt vendéget. Megvesztegetési kísérlet Előbb sajnálatos félreértésről beszélt Inaudnak, majd előadott egy szívfacsaró történetet Robert nehéz gyerekkoráról és beteg édesanyjáról. „Azért a nyavalyás 100 dolcsiért akár többéves börtönre is ítélhetik a fiút, és ez nem lenne igazságos" - próbálta befolyásolni az angolai diákot, majd felajánlotta neki: ha visszavonja feljelentését, az ellopott pénz dupláját kapja meg. Inaud nem ment bele az üzletbe. Sőt másnap vallomását vesztegetési kísérlettel is megtoldotta. így a botcsinálta pincér és taxis haverja a bíróság elé került. A rablót - tekintettel büntetlen előéletére - két és fél év feltételes szabadságvesztésre ítélték, és a keletkezett kár megtérítésére kötelezték. SZLOVÁK BŰNÜGYEK '94 A legnagyobb lopások Az állami szektor területén elkövetett legnagyobb lopás a Kelet-szlovákiai Vasmű egyik dolgozójának nevéhez fűződik. A 31 éves kassai férfi három fiatalabb, munkanélküli cinkosával (ketten büntetett előéletűek) a vasmű egyik üzeméből 33 darab, őszesen 1 587 000 kg súlyú, henger alakú fémalkatrészt tulajdonított el. Zsákmányukat egy helyi hulladékgyűjtőben értékesítették, ahonnan a tetemes mennyiségű aikatrész - további feldolgozásra - eredeti helyére, azaz a vasműbe került. A keletkezett kár: 2 millió 818 ezer korona. A „maszek" cégek megkárosí

1 tásánál az az ismeretlen tettes tartja a rekordot, aki a november 17-ről 18-ra virradó éjszakán erőszakkal behatolt a Draga Produktion vállalat pozsonyi irodájába, ahonnan 1 386 000 korona értékű valutát és ékszert lopott el. A magánlakásokból eltulajdonított legnagyobb érték 3,5 millió koronát érő valuta, illetve ékszer volt. Az említett zsákmányt az ismeretlen tettes egy pozsonyi villa falba épített trezorjából vitte el, mégpedig úgy, hogy a Corbin márkájú kódolt páncélszekrényt kibontotta a falból. A legsikeresebb zsebtolvaj egy „benyúlásra" 1400 dollárt, átszámítva 45 634 koronát zsákmányolt. Történt mindez egy korompai étteremben. Az enyveskezű illetőt - egy 21 esztendős munkanélkülit - sikerült elfogni. A tömegközlekedési eszközökben elkövetett lopások terén a Pannónia nemzetközi gyorsvonat egyik ismeretlen utasát illeti meg az elsőség. A Prága és Budapest közti szakaszon - hazánk területén - egy amerikai asszonytól 24 ezer korona értékű valutát és egy Fuji márkájú fényképezőgépet zsákmányolt. A legnagyobb templomi lopást július végén, Muzslán követték el. A tettesek - két munkanélküli - egy Szűz Máriát és a Kisjézust ábrázoló szobrot, egy aranykelyhet, valamint 12 darab 1867-ből származó olajfestményt vittek el. Az említett tárgyak értéke meghaladta a 400 000 koronát. A legdrágább eltulajdonított luxuskocsi - egy hat és negyed milliót (!) érő - BMW 850 König volt. Az osztrák tulajdonost egy pozsonyi töltőállomáson fosztották meg csodaautójától. Szerencsére később megtalálták a kincset érő limuzint, és visszaadták tulajdonosának. Az oldalt összeállította QRDÓDY VILMOS A PETERBOROUGH-I GYERMEKGYILKOSSÁG: Hideg nyomon A brit rendőrség egyelőre sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja azt a hírt, mely szerint a hatéves, peterborough-i kisfiú, Rikki Neave gyilkosai gyerekek voltak. Rikkit öt iskoláskorú gyermek társaságában látta utoljára élve egy szemtanú. Az Anglia-Szerte nagy megdöbbenést keltett bűnügyben napról napra csökken a gyors megoldás esélye. Bár a brit sajtó a tragédia után azonnal párhuzamot vont a kétéves James Bulger 1993 elején történt, gyermekkezek okozta halála és a peterborough-i ügy között, a nyomozók csak annyit hajlandók mondani: nem zárható ki, hogy a tettesek 6-10 év közötti gyerekek voltak. A rendőrség szóvivője szerint az adatgyűjtés több irányban folyik, s a felmerült lehetőségek közül az egyik az, hogy gyermekkorú tettesekről van szó. A kisfiú meztelen holttestét egy olyan kihalt, bozótos területen találták meg a rendőrök, melyet a környékbeli gyerekek búvóhelynek, játszóhelynek használnak. Az orvosszakértői vizsgálatok szerint Rikki halálát fojtogatás okozta, szexuális erőszakot nem szenvedett el. Az a bizonyos szemtanú, aki a kis áldozatot utoljára látta, a család egyik barátja. Visszaemlékezése szerint Rikki öt másik gyerekkel együtt ácsorgott egy üzlet bejárata előtt, közel az egyik helyi általános iskolához. Hogy ezután mi történt, az kétséges, tény viszont, hogy a kisfiú a tragédia napján nem ment iskolába. Tanítónőjének nem tűnt fel a hiányzás, hiszen gyakran előfordult, hogy Rikki utólagos igazolással egy-két napra távol maradt. Az édesanya, Mrs. Neave este hatkor jelezte kisfia eltűnését a rendőrségen, miután az nem érkezett haza, s a rendőrök a szomszédok segítségével másnap a reggeli órákban találták meg a holttestet. Rikki ruhadarabjai közül néhány egy szemétkukából került elő, de iskolaköpenyét és sapkáját még mindig keresi a rendőrség. A nyomozást vezető John Collings felügyelő úgy nyilatkozott, hogy a halál beálltának pontos időpontját azért nehéz megállapítani, mert a holttest hosszabb ideig a szabadban volt. Arról sem adott felvilágosítást, hogy a kisfiút megtalálásának helyszínén gyilkolták-e meg, netán később került oda. A tragikus esemény lelkileg szinte teljesen összetörte a szülőket, de megviselte Rikki nyolcéves nővérét és kishúgát is, akik egyelőre fel sem fogták, hogy mi is történt valójában. „A munkából hazaérkezve tudtam meg, hogy Rikki nincs többé. Hirtelen összeomlott bennem valami, az egész életem" - mondta könnyeivel küszködve a 33 éves vízvezeték-szerelő apa az újságíróknak. A kisfiú nagyapja a sajtón keresztül fordult kéréssel a város lakosaihoz: jelentkezzen mindenki, aki Rikkit a gyilkosság napján látta vagy látni vélte. Ez idáig több mint negyven bejelentés érkezett a rendőrséghez, de úgy tűnik, igazi fogódzó még nincs. A kisfiú tanítónője szerint Rikki jó magaviseletű, jó képességű gyerek volt, és inkább vidám, mint visszahúzódó. Osztálytársai szerették, népszerű volt köztük. „Értetlenül állunk az előtt, ami történt" - nyilatkozta. A nyomozás erdményessége érdekében a rendőrség nem adott ki hírt arról, hogy megtörtént-e már annak az öt gyermeknek a kihallgatása, akikkel Rikkit utoljára együtt látta a szemtanú. Peterborough lakosai és a szélesebb közvélemény is ezektől a meghallgatásoktól vár az ügyben fordulatot. (Zsaru) Kiváló— minőségű sárgarépák NAPOLI FI NANDRIN FI NARBONNE FI BERLANDA FI KAZAN FI KAMARAN FI bejo zaderí Kizárólagos forgalmazó Szlovákiában i Agro Centrum Holland Shop, Meštianska ul., Komárno Tel./fax: 0819/4733 g Bejo - a név, a minőség garanciája.