Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-25 / 20. szám, szerda

~6 I ÚJ szó TUDOMÁNYOS CSIPEGETŐ 1995. Január 25. KIS MERTEKBEN ORVOSSÁG Az alkohol és a koszorúér Minthogy az érelmeszesedés koszorúér-betegséghez, következésképp szívinfarktushoz és általa halálhoz vezethet, mindént melegen ajánlanak az orvosok, ami csökkenti ezeknek a kockázatát. Az egészséges táplálkozástól a testsúly csökkentésén, a dohányzás abbahagyásán és a magas vérnyomás kezelésén át a rendszeres testmozgásig, sok mindenről bebizonyosodott, hogy haszna vaň, az azonban máig vita tárgya: mennyi oltalmat nyújt a csekély mennyiségű alkohol (a kismérvű szeszesital-fogyasztás) a koszorúér-betegség és a szívinfarktus ellen. Már a hetvenes és a nyolcvanas években végzett felmérések is azt sugallták, hogy aki naponta kevés szeszes italt iszik, az kevésbé hajlamos koszorúér-betegségre és a szövődményeként támadó szívrohamra, mint a ném italozók vagy az éppenséggel túlságosan sokat ivók. Tekintettel arra, hogy az orvosi szakirodalomban aligha olvashatunk jót az etil-alkoholról, a hasznát bizonygató felmérések nyomban támadások kereszttüzébe kerültek. Az 1972-ben kezdett honolului vizsgálatban 7765 olyan középkorú férfi vett részt, aki a felmérés kezdetekor nem szenvedett koszorúér-betegségben. Negyvenhét százalékuk került az ellenőrző csoportba, s ezeknek a háromnegyede még sohasem ivott szeszes italt. A hat évig tartó felmérés végén arról számoltak be az orvosok, hogy az erősen italozók körében gyakoribb volt az érelmeszesedés, a rák, a szívinfarktus és az agyvérzés, mint az absztinenseket tömörítő csoportban. A legkevésbé azokat fenyegette a szívinfarktus, akik rendszeresen, de keveset iszogattak. Nyolcvanhétezer-ötszázhuszonhat nővér volt részese annak a négy évig tartó másik amerikai felmérésnek, amelynek az eredménye a heveny szívinfarktus tekintetében megegyezett az előbbi vizsgálatban tapasztaltakkal. Az M. J. Stampfer vezette kutatócsor port arról számolt be, hogy az alkoholtartalmat illetően kevés bort, sört vagy égetett szeszes italt ivó nővérek körében 40 százalékkal kevesebb szívinfarktus következett be, mint az erősen italozók és az absztinensek táborában. Habár ennek magyarázatakor nem titkolták, hogy számos egyéb tényező szerepe sem hagyható figyelmen kívül, ezek sem teszik megokolatlanná ezt a vélekedést: a kevés alkohol és a kevés szívinfarktus között ok és okozati kapcsolat van. Az alkohol meg a szív- és érrendszeri betegségek összefüggésének egyik legnevesebb szakértője, az amerikai A. L. Klatsky professzor is hasonló eredményről számolt be jó néhány, tudományos dolgozatában. Nyolc évvel ezelőtt például azt tapasztalta, hogy az alkoholról régebben leszokottaknak és az elvétve - és akkor is keveset - ivóknak ugyanakkora esélyük van a szívinfarktusra, mint az absztinenseknek. Azokat ellenben, akik gyakrabban, ám mérsékelten italoznak, kevésbé fenyegeti a koszorúérbetegség és a szívinfarktus. Ő sem a légből kapta adatait, hiszen munkacsoportjával öt éven át több mint 12

x000 embert kísért figyelemmel. Az egyik amerikai klinikán, ahol a zsíranyagcsere és a koszorúér-betegség kapcsolatának vizsgálata a fő kutatási téma, négyezer egészséges férfit, valamint három és fél ezer nőt követtek nyomon nyolc és fél éven át. Mindkét nemnél a napi 10-29 mill iliternyi alkoholt tartalmazó italt fogyasztók körében lett a legkevesebb koszorúér-beteg (a nőknél szembeszökőbb volt a különbség, mint a férfiaknál). A hét és fél év után 1988-ban befejeződött Angol Regionális Szívvizsgálat során pedig, amelyben több mint 7700 ember vett részt, a mérsékelt italozók szív- és érrendszeri halálozása csaknem 50 százalékkal maradt alatta az absztinensekének. A kutatók természetszerűleg annak is utánanéztek, hogy miképp fejti ki az alkohol jótékony hatását. Úgy tetszik, hogy a koleszterint szállító egyik zsírtartalmú fehérje, a nagy sűrűségű lipoproteid (betűjele: HDL) mennyiségének a növelése révén. Bizonyára sokan tudják ugyanis: ez a védőanyag arra is képes, hogy az ér belső falára lerakódott koleszterint felvegye és elszállítsa. Ekképp ellene hat az érelmeszesedés fő bajkeltőjének, a koleszterin lerakásáért felelős kis sűrűségű lipoproteidnek. Nos, a vizsgálatok kétségkívül kimutatták: az alkohol hatására nő a vérben az előbb említett védőanyag töménysége, s ezt még azok is elismerik, akik ennek ellenére is amellett kardoskodnak, hogy a kismértékű italozás nem óvja meg az embert a koszorúér-betegségtől. Az elmondottakból nem lenne bölcs dolog azt a következtetetést levonni, hogy ha iszom egy keveset, máris mentesülök a koszorúér-betegségtől és a szívinfarktustól. Habár az alkalmankénti enyhe (társasági) italozást még az alkoholizmus ellen küzdő orvosok sem tartják elfogadhatatlannak, mégsem ezzel, hanem az egészséges életvitellel kell testünket olyan karban tartani, hogy ellent tudjon állni az érrendszert és a szívet támadó hatásoknak. (É. T.) ROTTERDAMI KIKOTOTERVEK Dokk-komputerizálás Rotterdam, a világ legnagyobb kikötője 2010-ig szóló átfogó fejlesztésbe kezdett, hogy megtartsa vezető helyét a jövő évszázadra is. Számítógépes szolgáltatások, konténeres átrakóállomás, tisztább környezetet eredményező beruházások szerepelnek a tervében; a fő cél a kikötői háttér korszerűsítése és kibővítése, ami érintheti Szlovákiát is, ha az itthoni intézmények partnerül szegődnek. Északnyugat-Európa teljes tengeriforgalma a Hamburgtól Le Havre-ig terjedő íven kilenc nagy kikötőn keresztül bonyolódik le: Hamburg, Bréma, Amszterdam, Rotterdam, Antwerpen, Gent, Zeebrugge, Dunquerque és Le Havre dokkjain. Rotterdam egyedül e forgalom 44 százalékát bonyolítja, Európa és a világ legnagyobb kikötőjeként, ahol événte 32 ezer tengerjáró hajó fordul meg, és mintegy 300 millió tonna árut raknak ki és be. Rotterdam e „túlsúlyát" több szerencsés tényező egybeesésének köszönheti: ideális központi fekvésének, ahonnét Európa középső részének bármely pontja jól elérhető, méghozzá bármilyen eszközzel - a Rajnán keresztül folyami hajókkal, de a szerteágazó autópályákon, csővezetékeken és vasútvonalakon át is -, továbbá annak, hogy a mélymerülésű hajók is könnyen megközelíthetik, s végűi, hogy itt alakult ki a kőolaj szabadpiaca. A hatalmas kikötő közvetlenül 70 ezer embernek ad munkát - de a kapcsolódó szolgáltatások és vállalkozások legalább 300 ezernek -, és 12 milliárd gulden (6,8 milliárd dollár) jövedelmet termel egy évben. A kikötői tevékenység meglehetősen összetett: nem pusztán ki- és berakodásból áll, hanem szerves része a raktározás, a szervezés, az áruelosztás és -továbbítás a belső útvonalakon, valamint például a petrokémiai termékeknél - a közvetlen feldolgozás is. Hogy Rotterdam megtarthassa vezető helyét a jövőben is, ezért 2010-ig legalább 100 milliárd guldent kívánnak ezek fejlesztésére fordítani. A fejlesztések eredményeként például a hajókat teljesen automatizált számítógépes révkalauzrendszer vezeti majd be és ki. Új, korszerű mezőgazdasági termékfogadó és -elosztó állomást építenek az olyan nagy tételben megforduló termékeknek, mint a gabona, a déligyümölcs, a kávé, sőt külön a virágoknak, élő növényeknek is. A csatornán átívelő vasúti hidat föld alatti alagúttal váltják fel, megkettőzve így a kikötői dokkokhoz vezető vasúti kapacitást, amit egyúttal teljesen villamosítanak is. A beruházások jelentős hányadát környezetvédelmi szempontok diktálják: több kikötési és átrakóhelyet biztosítanak például a folyami uszályoknak, így az érkező áruk nagyobb hányada mehet tovább a tisztább és olcsóbb belvízi úton. Az új létesítmény közül kiemelkedik a folyami deltarendszer külső csücskében, Maaslakte területén 750 hektáron épülő új konténeres elosztóközpont. A terület egy részét a tengertől veszik el új gátakkal és feltöltéssel. A vasúti sínpáron majdnem a dokkig gördülhetnek be a konténereket vagy konténeres kamionokat szállító vasúti kocsik, amelyekről a daruk szinte egyenesen a hajók gyomrába emelhetik át a rakományt (évente 3,5 millió konténert a mai 2 millióval szemben). A hajók innen egy fél óra alatt már a nyílt tengeren lehetnek. Minden folyamatot számítógép vezérel; a hajó és a vonat menetideje úgy van egyeztetve, hogy lehetőleg ne is legyen szükség raktározásra, többszöri rakodásra. Rotterdamban ugyanis felismerték: a jelenlegi hatalmas forgalom csak úgy bővíthető, ha jobban szervezik, s többek között lehetőleg kikapcsolják a költséges és időrabló raktározást. Ez magas fokú számítógépesítéssel valósítható meg, s részben már ma is működik. A teljes konténerközpont 1996-ra készül, el mintegy 4 milliárd guldenért. Németország több városából, de Bécsből és Milánóból is hetente indulnak ma irányvonatok, amelyek megállás nélkül, garantált időre a rotterdami kikötő megadott pontjára juttatják el a konténeres árukat, szinte egyenesen a hajókra. Az ilyen vasúti szállítás kedvező díjszabású, s. igen gyors is, raktározás, fölösleges átrakodás nélkül. A kikötői szervezőmunka tehát már az irányvonatoknál kezdődik, s minél szélesebb hátországot tud elérni és kiszolgálni közvetlenül a kikötő, annál inkább nőhet a forgalma. Rotterdamban 2010ben már akár évi 400 millió tonna áru ki-és berakodását bonyolíthatják le. (HVG) Az oldalt összeállította: Sidó H. Zoltán Ameddig a szem ellát, a rotterdami dokkok, átrakodó állomások töltik ki a képet ...egy angol középiskolások körében végzett vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a leányiskolák tanulmányi eredményei jobhak a fiúiskolákénál? A 20 legjobb angol középiskola között 18 leányiskola van, a 150 legjobb között pedig mindössze csak 14 koedukált található. Hasonló eredményeket kaptak az Egyesült Államokban is, ahol a lányok jobb eredményeket értek el (főleg a természettudományi tárgyakból) az egynemű osztályokban. Az okokról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint ha a két nem együtt tanul, a lányok alulteljesítenek, hogy elkerüljék azt a társadalmi stigmát, mely szerint egyenlőeknek kell lenniük a fiúkkal, míg az utóbbiak mindenáron fel akarják hívni a figyelmet magukra. Mások szerint a lányok előnyben részesítik a kooperatív tanulást, míg a fiúkban dolgozik a versenyszellem, s a vegyes osztályokban a tanárok, akár férfiak, akár nők, jobban foglalkoztatják a fiúkat. Megint mások úgy vélik, a lányok iskolán kívül több időt fordítanak a tanulásra. Talán ennek köszönhető, hogy az Egyesült Államokban egyre több iskolában térnek vissza az egynemű osztályokhoz. Kérdés, hogy a koedukáció háttérbe szorulása nem jár-e kedvezőtlen következményekkel. Egy amerikai vizsgálat szerint igen: az egynemű osztályokba járó fiúk hajlamosabbak az agresszivitásra, kevésbé működik az önkontrolljuk, mint azoké, akik lányokkal tanulnak együtt. ...a számítógépnek köszönhetően „halhatatlanná" lett egy, az Egyesült Államokban elítélt és kivégzett gyilkos? Ugyanis digitális testlenyomatát a világ legnagyobb számítógépes hálózata, az Internet őrzi. A halálos injekcióval kivégzett ember maga ajánlotta fel testét az orvostudomány számára. S mivel megfelelt az Tudja-e, hogy... egyébként igen szigorú feltételeknek (megfelelő kor, egészségi állapot, testméretek), róla készült el a világ eddigi legrészletesebb, 42 gigabájtnyi anyagot tartalmazó, háromdimenziós anatómiai térképe. A még ki sem hűlt tetemet először a mágneses rezonancia módszerével tapogatták le, amely a lágy szövetekről ad képet, majd számítógépes röntgentomográfiával, amellyel a lágy szövetekről és a csontokról egyaránt képet kaphatnak. Ezt követően a testet lefagyasztották, s 1 milliméter vastag metszeteket készítettek belőle, összesen 1878 darabot. Az egyes metszetekről készített fényképfelvételek, csakúgy, mint a mágneses rezonanciával és a röntgentomográfiával felvett adatok, számítógépbe kerültek, amely egy különleges program segítségével lehívhatóvá teszi a test bármely részletének belső, háromdimenziós képét. Mindez azonban nem pusztán adathalmaz. Megfelelő programokkal ez a „kibertest" működésbe is hozható: szimulálható a járása, az emésztőrendszerének működése, a légzése, stb. A program azonban ezzel nem ér véget. A kutatók máris azon dolgoznak, hogy elkészítsék egy női test még ennél is részletesebb anatómiai térképét. A már kiválasztott, tavaly elhunyt marylandi asszony testét még vékonyabb, mindössze 0,3 milliméteres metszetekből fogják felépíteni. ...nemrégiben sikerült olyan rizsfajtát kinemesíteni, amely megfelelő körülmények között akár 25 százalékkal nagyobb termést is hozhat, mint az összes korábban ismert fajta. A világ lakosságának fele rizsen él, így az emberiségnek a fele éhen halna, ha hirtelen eltűnne a rizs a Földről. Éppen ezért minden, a rizzsel kapcsolatos eredmény meghatározó fontosságú. A jelenleg a Fülöp-szigeteken termesztett új rizsfajta minden hajtásán fejlődik kalász. A kalászokban akár 200 rizsszem is fejlődhet, míg a korábbi fajták kalászaiban legfeljebb 100 szem volt. Maga a növény viszonylag'alacsony, ezért jól ültethető. így hektáronként akár 13 tonna rizs is termelhető. Ráadásul az új szuperrizs minősége is nagyon jó, ami korántsem volt elmondható a korábbi bőtermő fajtákról. Az új fajta azonban még védtelen. Sem a rovarok kártevésével, sem az egyéb betegségekkel szemben nem tud védekezni. ...nemcsak a gépkocsivezetők, hanem a Boeing repülőgépek pilótái is elbóbiskolnak vezetés közben? A NASA munkatársai 800 órán át figyelték ebből a szempontból a Csendes-óceán fölött közlekedő Boeing-747-esek személyzetét, s a vizsgálatba bevont 21 pilótát két csoportra osztották. Tizenkét pilótának szabad volt 40 percenként néhány percre elszundítania, miközben persze a másodpilóta vette át a kormányzást, a másik csoportbeliek azonban nem szunyókálhattak egyetlen percet sem, legalábbis hivatalosan. Különféle pszichológiai vizsgálatok teljesen egyértelműen igazolták, hogy azok a pilóták, akik időnként egy kis pihenőre térhettek, sokkal éberebbek voltak vezetés közben és gyorsabb reflexekkel tették a dolgukat. Mellesleg az alvástól eltiltott pilóták közül öt szintén elszundított, egyikük tíz percre, noha tudták, ellenőrzés alatt vannak. A svájci Swissair légitársaságnál máris engedélyezték az alvásszüneteket, de csak olyan gépeken, amelyeken 3 pilóta váltja egymást. Felső fővéna Főverőér Infarktus koszorúérág leszálló koszorúér Tüdővénák Alsó fővéna Tüdőverőér Tüdővénák koszorúér