Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-25 / 20. szám, szerda

[ 4 j új szó KÜLFÖLD 1995. január 27. HAVEL ÉS KLAUS EGYETÉRT Szükséges a vizsgálat ' Prágai munkatársunktól Václav Klaus cseh kor­mányfő úgy véli „következete­sen ki kell vizsgálni" azt a vá­dat, miszerint a Biztonsági In­formációs Szolgálat, túllépve hatáskörét, adatokat gyűjt a politikai pártokról, nehogy a közvéleményben olyan érzés alakuljon ki, „mintha valamit elhallgatnának". Klaus ezt azt követően jelentette ki, hogy hétfőn délben a Lány-i kastély­ban találkozott Václav Havel köztársasági elnökkel. A két politikus megegyezett abban, hogy amint az ügyet ki­vizsgáló kormánybizottság va­lamilyen álláspontra jut, ezt azonnal a kormány elé terjesz­ti, és a kabinet ülésén Havel is részt vesz. Arra a kérdésre, hogy ez mikor Várható, Klaus csak annyit mondott, hogy egyelőre nem rendelkezik ele­gendő információval. Az államfő szokásos vasár­napi rádiós beszédében kifej­tette, hogy az ügyet figyelem­mel kívánja kísérni, fontosnak tartja, bár nem ért egyet azok­kal a nézetekkel, miszerint veszélyben lenne a cseh de­mokrácia. A Klausszal való ta­lálkozó után Havel fenntartot­ta említett véleményét, de megjegyezte, hogy az afférban nem a „koalíciós pártok hábo­rúját" látja. Hangsúlyozta, hogy az ügyet gyakorlatiasan kell kezelni, s a cseh politikai rendszer jövője érdekében ala­posan ki kell vizsgálni. Amennyiben valóban törvény­sértésre került sor, akkor meg kell tenni a szükséges intézke­déseket, amennyiben nem sé­rült meg a törvény, annak mindannyian csak örülhetünk - szögezte le. Mint ismeretes, a biztonsági szolgálatot néhány nappal ezelőtt Jan Kalvoda és Josef Lux vádolta meg azzal, hogy il­legálisan figyelteti a politikai pártokat. Tekintettel arra, hogy mindketten a négypárti kormánykoalíció egy-egy párt­jának vezetői, s egyben minisz­terelnök-helyettesek is, a vád nyílt vitát robbantott ki a kor­mánykoalíción belül, s tovább­ra is válsággal fenyeget. Megfi­gyelők véleménye szerint a két politikus ezzel a bejelentésé­vel saját pártjának tisztázatlan pénzügyeiről kívánja elvonni a figyelmet. KOKES JÁNOS A HAT MAGYARORSZAGI PARLAMENTI PART NYILATKOZATA Az RMDSZ céljai megfelelnek az európai elveknek A hat magyarországi parlamenti párt - a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokra­ta Fórum, a Magyar Szocialista Párt és Szabaddemokraták Szövetsége - megdöbbenéssel vette tudomásul a román kormány, valamint felelős romániai kormány- és állami té­nyezők legújabb nyilatkozatait az RMDSZ politikáját és stá­tuszát Illetően. Az RMDSZ elleni támadás valójában a ro­mániai demokratizálódás folyamatát is veszélyezteti - szö­gezi le a hétfő este közzétett dokumentum. nyeivel, a vonatkozó nemzetközi normákkal, beleértve az Európa Tanács Önkormányzati Chartá­ját, amelynek aláírására Romá­nia kötelezettséget vállalt. Egyes szélsőséges romániai sajtóorgánumok és politikusok részéről azonban gyanakvás és gyanúsítgatás, mi több, minősít­hetetlen vádaskodás volt a vá­lasz. Sajnálattal vettük tudomá­sul, hogy a kámpányhoz most MTI-hír A hat magyarországi parla­menti párt értetlenül fogadta a román kormány január 20-ai nyi­latkozatát, amely felszólította az RMDSZ-t az Országos Önkor­mányzati Tanács feloszlatására. Megdöbbenést váltottak ki azok a megnyilvánulások, amelyek az RMDSZ betiltását követelik. Értékelésünk szerint a romá­niai magyarság legitim szerveze­teként működő RMDSZ politiká­ja mindenben megfelel az Euró­pában elfogadott demokratikus jogállarq követelményeinek, va­lamint á román alkotmány és törvények előírásainak. Az RMDSZ politikai és jogvédelmi, céljait a hat magyarországi par­lamenti párt. megalapozottnak és támogatandónak fogadta, el, és annak tekinti jelenleg is. E cé­lokatáttekinthető, egyértelmű prog­ramok és törvényjavaslatok rög­zítik, amelyek összhangban áll­nak a jogállamiság követelmé­csatlakoztak felelős román álla­mi és kormánytényezők is. Csak reményünket tudjuk kifejezni, hogy a román kormány felülvizs­gálja álláspontját, és a jövőben a román kisebbségpolitikát nem ez a felfogás fogja meghatározni. Bí­zunk abban, hogy a román kor­mány mielőbb nyilvános, demok­ratikus párbeszédet kezd a ro­mániai magyarság képviselőivel, az általuk megfogalmazott cé­lok és törekvések megvalósítá­sát illetően. Reméljük továbbá, hogy az említett diszkriminatív megnyilvánulások nem fogják károsan befolyásolni a kibonta­kozott magyar-román államközi párbeszédet és együttműködést. Ugyanakkor számítunk a románi­ai demokratikus erők támogatá­sára a román kormány által vál­lalt nemzetközi kötelezettségek érvényesítésében. A bukaresti lapok közlése szerint az Európa Tanács parla­menti közgyűlésének irodája Románia „monitorizálásának", megfigyelésének folytatása mellett döntött hétvégi ülésén. Mint ismeretes, 1993 őszén a parlamenti közgyűlés Románia felvételét ajánlva kilenc követelményt fogalmazott meg, ezek megvalósítására a román kormány ígéretet tett. A közgyűlés egyben úgy határozott, hogy rendszeresen vizsgálja a kötele­zettségek teljesítését, az emberi jogok helyzetét a tagorszá­gokban. Botica szenátor szerint az Európa Tanács parlamenti közgyűlése mostani határozatával a bírói hatalom függetlensé­gét, a magyar kisebbség helyzetét, a helyi közigazgatás auto­nómiáját, illetve a rendőrség jogállását kívánja figyelemmel kí­sérni - tájékoztatott a Népszabadság. GÖNCZ ES HORN NEM FOGADTA HREBENCIUCOT A rosszallás jele U] Szó-hír Viorel Hrebenciuc, a román kormány nemzetiségi tanácsá­nak vezetője, aki kétnapos bu­dapesti látogatáson vett részt, magyar újságíróknak kijelentet­te, hogy szerinte a román igaz­ságügy-miniszter csak magánvé­leményének adott hangot, s nem a kormány álláspontját tol­mácsolta, amikor az alkotmány­bíróság elnökéhez hasonlóan úgy nyilatkozott, hogy be kellene tiltani az RMDSZ-t. Számos ha­sonló nyilatkozat hangzott el úgy a kormánypárti, mint az ellenzé­ki körökből is az elmúlt napok­ban. Bukarest ellenzéki polgár­mestere, Crin Halaicu például „értelmetlennek és barbariz­musnak" nevezte az RMDSZ ré­széről az önkormányzati tanács megalakítását. Mint arról tegnap beszámol­tunk, a román politikus a ma­gyar-román viszonyról, a ki­sebbségekről és az alap­szerződésről Tabajdi Csabával, a kormányhivatal politikai állam­titkárával tárgyalt. Az eredeti ter­vektől eltérően nem fogadta őt Horn Gyula kormányfő és Göncz Árpád államfő sem. Bár mind­ketten sűrű programjukra hivat­koztak, nyilvánvaló, hogy ez a gesztus a magyar kormánykörök nyilvános rosszallását fejezi ki az RMDSZ-t érő egyre kemé­nyebb romániai támadások mi­att. A román politikust csak Ko­vács László külügyminiszter fo­gadta, akinek Hrebenciuc átad­ta Ion Iliescu személyes üzene­tét a magyar vezetőknek. Markó Béla, az RMDSZ orszá­gos elnöke időközben felkereste Teodor Melescanu román külügy­minisztert, s tájékoztatta őt arról, hogy valóban mi is volt az RMDSZ célja az önkormányzati tanács lét­rehozásával. (kokes) Auschwitz emlékére Menahem Joskowicz lengyel főrabbi és Józef Glemp bíboros prímás, a lengyel katolikus egy­házfő részvételével tartottak hétfőn konferenciát Varsóban az egykori auschwitzi haláltábor fel­szabadulásának közelgő 50. év­fordulója alkalmából. Az egyházi vezetők a háború és a fajgyűlölet elleni harcra szólítottak fel. A lengyel püspöki karnak a juda­izmussal folytatott párbeszédért felelős bizottsága nyilatkozatban emlékeztetett a nácizmus borzal­maira, s azokra, akik az egész vi­lágnak példát adtak emberségből és bátorságból, mint a szentté ava­tott Kolbe atya, vagy az életük koc­káztatásával - s gyakran annak árán - zsidókat rejtegető lengye­lek ezrei. Sajnálattal állapítja meg •a dokumentum, hogy voltak olya­nok is, akik keresztényhez méltat­lanul kiadtak a náciknak zsidókat, nemzetük szégyenére. KINA Előkészületek a hatalomátvételre? MTI-hír Ujabban a kínai tömegtájé­koztató eszközök a korábbiak­nál sokkal sűrűbben szerepelte­tik Csiang Cö-min-t, terjedelme­sebben idézik beszédeit, több­ször hivatkoznak megállapítása­ira, és dicsérik politikusi, ál­lamfői képességeit. Megfigyelők szerint ez a sajtókampány alátá­masztja azokat a - hivatalosan egyébként cáfolt - feltevéseket, hogy válságosra fordult a legna­gyobb hatalmú kínai vezető, a 90 éves Teng Hsziao-ping egészségi állapota. Úgy vélik, ez a propaganda már a hatalomát­vétel közvetlen előkészítését szolgálja. teng a most 69 éves Csiangot jelölte ki utódjául. Bár az utód egyesíti kezében a pártfőtitkári tisztséget az államfői méltóság­gal és a hadsereg legfőbb pa­rancsnokának címével, egyes elemzők lehetségesnek, mások kifejezetten valószínűnek tart­ják, hogy a tényleges hatalomért nagy harcot kell vívnia Teng ha­lála után. Meg kell küzdenie a kommunista párt más frakciói­val, miközben - hírek szerint ­nem élvezi a hadsereg táborno­ki karának feltétlen támogatá­sát sem. A tartományi vezetők engedelmességében még ke­vésbé bízhat. Mi több, azzal az eshetőséggel is számolnia kell, hogy az infláció, a korrupció és a tömeges munkanélküliség miatt társadalmi forrongásban törnek ki a belső feszültségek. Teng Hsziao-ping kezelőorvo­sai viszont biztonsággal kijelen­tették: még legalább három­négy hónapig életben tudják tar­tani a kínai vezetőt - adta hírül a Reuter szerint a South China Morning Post című hpngkongi lap tegnapi számában. Az újság értékelése szerint amióta Teng egészsége megrendült, otthoná­nak tagjai elvesztették korábbi hatalmukat. Az utóbbi csaknem egy évben közeli hozzátartozók - mint például lányai - Teng aj­káról olvasták le utasításait. Amióta azonban Teng képtelen üzeneteket vagy utasításokat közölni a külvilággal, gyermekei­nek hatalma is megcsappant ­idézett a lap egy nyugati diplo­matát. A JAPAN KORMÁNY DÖNTÉSÉ Kobe katasztrófa sújtotta övezet MTi-hír Hétfőn - az AFP jelentése sze­rint - már nem találtak túlélőt a romok között. A legfrissebb tragi­kus mérleg: 5 060 halott, 102 eltűnt, 26 284 sebesült. Össze­sen 56 243 épület omlott össze, illetve rongálódott meg. Az összedőlt házak alól az elmúlt napok mentési munkái során 335 túlélőt sikerült kiszabadíta­ni. Tegnap hajnalban egyébként újabb utórengést észleltek Ko­béban. Erőssége a Richter-skála szerinti 3,6-es fokozatú volt, és nem okozott károkat. Tegnap a japán kormány ka­tasztrófa sújtotta övezetnek nyil­vánította Kobe várost és környé­két, ahol egy héttel ezelőtt 7,2 fo­kos erősségű földrengés pusztí­tott - jelentette az AP. Az intézke­dés azt vonja maga után, hogy a kormány 90 százalékban magá­ra vállalja a közüzemi és közszol­gáltatási létesítmények - utak, vasutak, kikötők, iskolák - újjá­építési költségeit. Az ellenzék bí­rálattal illette a miniszterelnököt, hogy túl lassan cselekedett. Négyen kitartanak MTI-hír Ketten elhagyták Németország havannai nagykövetségét a hat ku­bai állampolgár közül, akik tavaly júniusi behatolásuk óta mindmáig ki­tartottak a képviselet épületében. Négyen továbbra is a követség mun­katársainak „vendégszeretetét" élvezik. Tavaly június 13-án összesen 18-an jutottak be a képviselet terütére. Azokban a hetekben-hónapok­ban mintegy százan vették be magukat a belga nagyköveti rezidenciá­ra, s kisebb csoportok a chilei, valamint a német képviseletre, hogy po­litikai menedékjogot kérjenek és emigrálhassanak. A kubai hatóságok ettől mereven elzárkóztak, ám az érintetteknek büntetlenséget aján­lottak önkéntes távozásuk esetére. így lassan a menekülők eltávoztak, miután látták, hogy tettükkel nem érhetik el céljukat. Rose mehet Michael Rose brit tábornok, a mintegy 23 ezer ENSZ-katona parancsnokaként lehúzott egy kemény évet Boszniában - és most mehet. Tegnap átadta ezt a hálátlan szerepet Rupert Smith vezérőrnagynak, aki szintén brit, s eddig a vezérkari főnök helyettese volt. Mindössze egyszer járt Boszniában, de a helyzetet kitűnően ismeri, mivel beosztásánál fogva fon­tos szerepet játszott a brit kéksisakosok boszni­ai tevékenységének irányításában. Ismeri az ENSZ boszniai jelenlétének részleteit, de a nagyhatalmak aktuális álláspontját is, hiszen a nemzetközi összekötő csoport szaktanácsadó­jaként működött. Ami külföldi tevékenységét il­leti, igazán nem zöldfülű, hiszen pályafutása so­rán - páncélos és légi egységek parancsnoka­ként - megjárta Kenyát, Ausztráliát, Máltát, Lí­biát, Malaysiát, Rhodésiát, Németországot és a Közel-Keletet. Az Öböl-háborúban az első brit páncélos hadosztályt vezényelte, amelynek a legfontosabb iraki célpontok elleni támadás volt a feladata. Innen a barátsága az amerikai kato­nai parancsnokokkal is, ami most kapóra jöhet neki. Mint ahogy az is, hogy szakértőként Észak­írországban is szolgált, s egy terrortámadásban meg is sebesült. Mindezek a kiváló előfeltételek nem zárják ki, hogy a szótlan, visszafogott, de közismerten ke­mény Rupert Smith nem végzi" ugyanúgy, mint elődje: minden érdekelt kritikájának célpontja­ként. Mert hiszen Rose, a falklandi háború le­gendás parancsnoka is hősként kezdte - és ho­va jutott? Pedig amit elért, az igazán nem kevés. Jelentős szerepe volt a muzulmán-horvát har­cok leállításában, az ő felelőssége volt több mint kétmillió boszniai ellátásának biztosítása, s ugyancsak vezető szerepe volt az eddigi leg­tartósabb szerb-muzulmán fegyverszünet meg­teremtésében. Amit felrónak neki, az egyebek között az, hogy ellenezte a NÄ.T0 átfogó támadá­sait a szerb állások elleni sőt még arra is hajlan­dó lett volna, hogy kiadja a NATO Bosznia feletti tevékenységének titkos tervejt a szerbeknek, csakhogy meggyőzze Karadzsicsot az együttműködés fontosságáról. Ez volt az a pont, amikor összeütközésbe került az ENSZ és a NA­TO. A világszervezet kiállt Rose mejlett, a NATO azonban ezek után egyszerűen kihagyta őt lépé­sei tervezéséből és végrehajtásából. Rose Boszniában merészen kezdte, de szinte tehetetlenül végezte. Most, hogy távozik, nem siratják őt sem a muzulmánok, sem a szerbe'k. S ez végeredményben nem Rose tábornok ku­darcát bizonyítja, hanem éppen ellenkezőleg azt, hogy sikerült megvalósítania legfőbb cél­kitűzését: mindvégig pártatlan maradt. (görföl) Rupert Smith (balra), az új és Michel Rose (jobbra), a távozó boszniai parancsnok kézfogása Bertrand de Lapresle, a volt Jugoszláviában állomásozó ENSZ-erők francia parancsnokának jelenlétében.

Next

/
Thumbnails
Contents