Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-20 / 16. szám, péntek

1995. január 163. MINDENNAPI BŰNÜGYEINK ÚJ SZ

ÓL9] Nem mindenben értett teljesen egyet szerdai genfi találkozóján Warren Christopher amerikai és Andrej Kozirev orosz külügyminiszter, de egyben igen: egyikük kormánya sem akarja, hogy valamiféle hideg béke újra eihidegitse a Washington és Moszkva közötti kapcsolatokat. Az orosz diplomáciai vezetője tegnap bejelentette, hogy a hét végén találkozik német kollégájával, Klaus Kinkellel, s vele is elsősorban a csecsen válság rendezési lehetőségeiről folytat megbeszéléseket. FÜSTBE MENT OROSZ ET-TAGSAG Groznij:bevették az elnöki palotát MTI-hírek Az orosz ostromló erők csütörtökön délután elfoglalták a grozniji elnöki palotát és kitűzték annak tetejére az orosz lobogót. A hírt csecsen forrásból is megerősítették. Közben Borisz Jelcin orosz elnök bejelentette, hogy befejeződött a csecsenföldi akció katonai szakasza és a törvényes rend helyreállítását a belügyminisztérium egységei folytatják. Az orosz elnök egyidejűleg leváltott több magas rangú katonatisztet, akik bírálták a csecsenföldi intervenciót. Köztük van Gromov tábornok, az afganisztáni katonai beavatkozás vezetője is. másik partjára költözött át és folytatódott az ellenállás. Az ostrom során először mintegy tíz orosz tengerészgyalogos hatolt be az épületbe, s elfoglalták annak jobbszárnyát, majd következtek az ostromlók. Az épületben korábban mintegy 200 csecsen fegyveres tartózkodott, s 50 fogságba esett orosz katonát is őriztek ott. Az elnöki palota az elmúlt hetekben a csecsenek ellenállásának jelképévé vált. Az épület, amely a szovjet időkben az SZKP helyi szervezetének székháza volt, súlyosan megrongálódott az elmúlt hetek ágyúzása következtében, és jórészt kiégett. Ugyancsak súlyos károk keletkeztek az orosz csapatok által elfoglalt, a központi téren álló többi Az Interfax grozniji jelentése szerint az ostrom következtében súlyos veszteségeket szenvedtek Dzsohar Dudajev erői és az épület védői észak-nyugati irányban elhagyták a várost. Köztük volt az elnöki palota védelmét irányító Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök is. Maszhadov újságíróknak nyilatkozva csütörtökön este elismerte az elnöki palota bevételét, azonban azt állította, hogy nem volt értelme ott maradni, mivel előző éjszaka az épületet szinte teljesen szétlőtték. Az elnöki palota elfoglalása Maszhadov szerint még nem jelenti a harcok végét, mivel a vezérkar a Szunzsa folyó épületben is, így a kormány székházában és a Kaukázus szállodában. A nap folyamán olyan hírek terjedtek el, hogy a csecsenek visszafoglalták a grozniji pályaudvar épületét. Ezt azonban orosz részről cáfolták. Az orosz védelmi minisztérium magas rangú illetékese szerint nem fenyeget partizánháború Csecsenföldön. Ugyanakkor az Interfax által név nélkül idézett illetékes kifejtette, hogy az orosz haderő Groznij közelében letáborozik, hogy adott esetben segítséget tudjon nyújtani a belügyi erőknek. Az orosz tábornok szerint napok kérdése és kiszorítják Dudajev fegyvereseit a városból. A csecsenföldi válság és az a mód, ahogy Moszkva a kérdést kezelni próbálja, egyelőre bezárja az ajtót Oroszország leendő európa tanácsi tagsága előtt-jelentette ki Miguel Angel Martinez, az ET parlamenti közgyűlésének az elnöke. Mint kifejtette, Európában ma senki sem fogadhatja el azokat a módszereket, amelyeket az orosz csapatok Csecsenföldön alkalmaznak. Frigyek a rendőrségen Mind több és több egyiptomi Rómeó és Júlia köt házasságot a rendőrségen, mert a szülők megtiltják lányuknak, hogy férjhez menjenek. A tilalom fő oka az, hogy a lányok titokban már odaadták magukat vőlegényüknek. Az AFP francia hírügynökség tudósítója szerint Kairóban évente több mint 10 ezer fiatal pár köt házasságot a rendőrségen. Többségükben olyan lányokról van szó, akik engedtek udvarlójuk kívánságának. Félnek a botránytól és utolsó menedéküknek a rendőrséget tekintik. Egyiptomban még mindig szégyennek tekintik, ha egy lány elveszti szüzességét a házasságkötés előtt. Faluhelyen a hagyomány egyenesen azt követeli, hogy megöljék a vétkest. Ez természetesen ritka, az egyiptomi törvények azonban három évig terjedhető börtönnel büntetik azt a férfit, aki „megbecstelenít" egy lányt, és azután nem veszi feleségül. A rendőrségen a szolgálatban lévő rendőrök a tanúk a házasságkötésnél. Az esküvő természetesen mindenféle ünnepélyes külsőség nélkül megy végbe, mert a rendőrségi költségvetésben ilyesmire nincs keret. A CSEH KORMÁNYKOALÍCIÓBAN Mélyül a válság Csehországban továbbra is a figyelem középpontjában van Jan Kalvodának, a Polgári Demokrata Szövetség elnökének aki egyben a jobboldali négypárti koalíciós kormány egyik alelnöke is - azon állítása, hogy a cseh Biztonsági Információs Szolgálat hatáskörét túllépve figyeli és adatokat gyűjt a parlamenti és a parlamenten kívüli politikai pártokról. Prágai tudósítás A múlt hét végén kirobbant botrányszagú állítás két táborra osztotta a négytagú kormánykoalíciót. Míg a Kereszténydemokrata Néppárt vezére, a szintén kormányfőhelyettes Josef Lux maga is egyetért Kalvoda állításával, addig a Kereszténydemokrata Szövetség és elsősorban a legerősebb kormányzó párt, a Polgári Demokrata Párt hevesen bírálja Kalvodát, destabilizációval, hátsó célokkal vádolja és elutasítja állítását. A hétfői koalíciós egyeztető tanács ülése sem hozott megoldást, mert a felek fenntartották véleményüket. Csupán abban sikerült megegyezniük, hogy Kalvoda az általa megszerzett tényekről tájékoztatni fogja az illetékes parlamenti ellenőrző bizottságot, ami már meg is történt. Ugyanakkor a cseh kormány szintén felállított egy négy miniszterből álló bizottságot, amely ugyancsak megvizsgálja a tényeket. A vitába kissé váratlanul maga Václav Havel államfő is beszállt, aki Kalvodával és Luxszal való találkozása után úgy nyilatkozott, hogy az általuk ismertetett tényeket rendkívül súlyosnak ítéli és szükségesnek tartja azok kivizsgálását. Ezek után Havel meglátogatta a belső elhárítás vezetőjét, Stanislav Devátýt is, akinek menesztését prágai lapértesülések szerint a Polgári Demokrata Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt is követeli. A PDSZ állítólag saját emberét szeretné látni ebben a székben. Havel a Biztonsági Információs Szolgálatnál tett látogatása után kijelentette, hogy a pártok törvénytelen megfigyelését csak röviden, mintegy mellékesen érintették a Devátýval való megbeszélésein. Prágai megfigyelők véleménye szerint a kirobbant botrány megerősíti azt a tényt, hogy a cseh kormánykoalíció négy tagja közt egyre élesebb ellentétek vannak, s a kommunikáció nem zökkenőmentes. Rámutatnak arra, hogy amennyiben Kalvodának és Luxnak nem sikerül bizonyítaniuk állításaik megalapozottságát, akkor az könnyen azt eredményezheti, hogy menniük kell, illetve hogy felbomlik a kormánykoalíció. Ugyanakkor ha az ellenkező eredményt hozná a vizsgálat, akkor pedig megkérdőjelezhető lenne a cseh demokrácia, a Klaus kormányfő által annyira dicsért politikai és gazdasági stabilitás, hiszen a biztonsági szolgálatnak kétségkívül semmi keresnivalója sincs a politikai küzdőtéren. KOKES JÁNOS CLINTON A KISEBBSEGI KÉRDÉSRŐL Politikai és erkölcsi jelentőségű (MTI-hír) A clevelandi beruházási és kereskedelmi értekezlet alkalmából Bili Clinton elnök találkozott az Egyesült Államokban élő közép- és kelet-európai etnikai közösségek - köztük hat amerikai magyar szervezet - képviselőivel. A találkozón az elnök kijelentette: a kisebbségi jogok biztosítása a térséggel kapcsolatos amerikai kormánypolitika egyik fontos vetülete. A Magyar Amerikai Koalíció sajtóközleményében ugyancsak lényegesnek nevezte a szövetségi kormányzat és a nemzetiségi csoportok közötti párbeszéd fenntartását. Az etnikai szervezetek képviselői előzőleg konzultációkat folytattak több magas rangú washingtoni tisztségviselővel. A beszélgetés során elhangzott: a kormányzat kezdeményezte a törvényhozásnál, hogy a jelenlegi 359 millióról 390 millió dollárra növeljék a középés kelet-európai országok átalakulásához nyújtott állami segély éves összegét. Richard Holbrooke helyettes külügy-miniszter a magyar kisebbségek helyzetével kapcsolatos felvetésekre reagálva közölte, hogy a kisebbségi kérdéskör politikai és morális jelentőséggel bír az Egyesült Államok számára, és a kétoldalú tárgyalásokon gyakran fel is merül ez a téma. A —Európai Unió lakosainak r\šm többsége helyesli a közösség kibővítését keletre. Ezzel az eredménnyel végződött az EU Bizottságának megbízásából végzett közvéleménykutatás. A megkérdezettek 60 százaléka úgy véli, hogy Bulgáriát, Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Szlovéniát fel kellene venni az EU-ba. M

a ázsiai körútjának utolsó állomására, 24 órás látogatásra Colombóba érkezik II. János Pál pápa. Előtte már járt katolikus egyházfő Sri Lankán VI. Pál személyében 1970 decemberében. Ő azonban mindössze két órát töltött átutazóban a colombói repülőtéren. A szigetország buddhista egyházi vezetői a pápalátogatással összefüggésben bojkottra szólították fel a lakosságot. Ezt arra a véleményükre hivatkozva jelentették be, tiogy a pápa indokolatlanul bírálta a buddhizmust az Átlépni a remény küszöbén című könyvében. V

áclav Klaus cseh kormányfő tegnap háromnapos látogatásra Kairóba utazott. Az AFP francia hírügynökség értesülései szerint a miniszterelnök elsősorban a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlesztésének a lehetőségeiről tárgyal egyiptomi vendéglátóival. Klaus kíséretében van többek közt Karel Dyba gazdasági miniszter. A

Marcos-örökségből csaknem 800 millió dollár kártérítés illeti meg azokat a Fülöp-szigetekieket, illetve családtagjaikat, akiket megöltek, megkínoztak, börtönbe vetettek vagy üldöztek Ferdinand Marcos közel két évtizedes uralma idején. A Reuter szerint ez az első eset, hogy egy amerikai bíróság egy másik országra vonatkozóan ítéletet hoz az emberi jogok megsértésével kapcsolatban. J

eruzsálemi jelentések szerint az öngyilkosság volt az izraeli hadsereg legkegyetlenebb ellensége az elmúlt évben. 43 katona vetett véget saját kezével életének, ez hatszor több, mint ahány izraeli katona az arab fegyveresekkel folytatott harcokban halt meg. A tegnap közzétett statisztikai adatokból az is kiderült, hogy baleset következtében 25 katona vesztette életét. B

utrosz Ghali ENSZ-főtitkár arról tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot, hogy már elegendő felajánlást kapott az egyes tagországoktól a Haitira küldendő kötelék (UNMIH) létszámának a kitöltésére. A 6 ezerfősre tervezett ENSZ-kontingens előreláthatólag március végén váltaná fel a jelenleg túlnyomórészt amerikai többségű nemzetközi erőt a szigetországban. Micsoda izgalmas, eseményekben gazdag januári napokra tekinthetnek vissza a Strasbourgba sereglett eurohonatyák! Megünnepelték az osztrák, svéd, finn újoncok érkezését, vitáztak, mérlegeltek, feszült légkört teremtettek. Pár kellemetlen percet szereztek az Európai Bizottság korábbi elnökét felváltani hivatott Jacques Santer luxemburgi kormányfőnek és majdani csapatának, egy kis kompromisszumjátékba bocsátkoztak, lázadoztak is, hogy a sok hűhó után végül - részleges elégedettséget kiváltva - áldásukat adják a 20 tagú új bizottság összetételére. . Új „elem" a már-már erőpróbába átcsapó kompromisszumjáték, s lényegében a lázadozás is, amire a maastrichti szerződés vonatkozó cikkelye „adott felhatalmazást" a képviselőknek. E cikkely alapján ugyanis most először adódott alkalmuk arra, hogy szavazzanak a bemutatott bizottság beiktatásáról, illetve a testület egészének elutasításáról. Nos, éltek is a cikkely szabta korlátozott lehetőségekkel, újabb próbatétel elé állítva Santert, aki maga szintén komoly politikai bonyadalmak, kormányfők közötti éles szóváltások után kapott megbízatást. Hét hónap elteltével most a luxemburgi politikusnak kellett vitába szállnia, hogy megvédje csapatát a nagyobb jogkörökről álmodozó eurohonatyákkal szemben. Ez utóbbiak puhatolódzni kezdtek az új helyzetben, elsősorban, ugye, arra voltak kíváncsiak, vajon a kijelölt bizottsági elnököt milyen messzire tudják terelni a kompromisszumok eléggé szűkecske ösvényén. Bizony nem volt-hajlandó- messzire menni: bár a plenáris ülést megelőző meghallgatásokon a leendő bizottság több tagja „elégtelenre vizsgázott" a parlamenti frakciók illetékesei előtt, Santer csupán bizonyos engedményekre, bizonyos félreértések tisztázására és az együttműködési szándék többszöri kihangsúlyozására volt hajlandó a követelt csapatátszervezést elutasította. És mivel a képviselők csak az egész testületről dönthettek, az egyes biztosokról nem, be is fejezhették a játékot. A többség beérte ennyivel. Aki nem, az viszont szükségesnek tartotta, hogy parlamenti csatába induljon, „bátorságról adjon tanúbizonyságot". Egy kis rebelliót csapjon - a demokrácia nevében. A demokrácia nevében követeltek jögkörbővítést, végre igazi parlamentet, működő ellenőrző mechanizmust, beleszólást európai ügyekbe, a leendő bizottságtól pedig konkrétumokat, amelyeket hiányoltak a „védőbeszédből". Santer ebben reagált a bírálatokra, s ebben vázolta fel a testület elképzeléseit az európai jövőről is - sürgette a társult országok integrálódásának feltételeiről szóló ún. fehér könyv összeállítását, elutasította a bonni körökben ki-dölgozott^erős-rrrag^elnTéletet.'esTnegüzente a briteknek: Majorral ellentétben nem olyan „ a la carte" Európáról álmodoznak, amelyben, mint a menüből, ki-ki saját szája íze szerint válogat az integrációs intézmények közül. Noha Santer nem akcióprogramot ismertetett, beszéde csak „politikai üzenetet" volt, nem tudta meggyőzni, megbékíteni, a maga oldalára állítani a megbékíthetetleneket. A zöldeket, a radikálisok szövetségét, az „egyesült baloldaliakat" - és persze az Európa Parlamentben függetlenként tetszelgő Jean-Marie Le Pen1, a francia szélsőjobbosok nagyvezérét sem, aki eleve kétségbe vonta az európai egységet, s a kialakult „perverz helyzetben" valódi rebellióra, a bizottság leszavazására szólította fel az 578 tagú parlamentet. Az általa definiált helyzetből mégsem a magafajtái húztak hasznot. URBÁN GABRIELLA A középen álló Jacques Santer fogadja a gratulációkat a brüsszeli Bizottság elnökévé történt megválasztása után.