Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-17 / 13. szám, kedd

18 J ÚJ SZÓ MOZAIK 1995. január 17. BESZÉLGETÉS ERDÉLYI GÉZA REFORMÁTUS LELKESSZEL Amit elvesznek tőlünk, még lehet a miénk... Most, hogy az utóbbi időben újra egyre több szó esik a ma­gyar iskolák egyértelmű felszámolását célzó úgynevezett alternatív oktatásról, mikor az oktatásügyi tárca vezetője hivatalba lépése után nem sokkal kijelentette, egyik elsődleges céljának tekinti, hogy minden dél-szlovákiai fa­luban létesüljön szlovák óvoda, iskola vagy legalább osz­tály, ismételten és hangsúlyozottan nagy figyelmet kap a magyar nyelvű oktatás biztosítása. A létező állami iskola­hálózaton kívül az utóbbi években DélSzlovákia-szerte is egyre több magán- és egyházi iskola kezdte meg a működé­sét. Elsősorban a nyugati Járásokban. Hogy mi a helyzet ezen a téren a gömöri régióban, arról Erdélyi Géza hanvai református lelkészt, a református egyházi Iskolaügyi bizott­ság elnökét kérdeztem. M A református egyházra mindig is jellemző volt, hogy az oktatás kérdését hangsú­lyozottan felvállalta. A múlt­ban szinte minden gyüleke­zetnek volt saját iskolája. Most újra lehetőség lenne ezen iskolák felújítására. Mi a helyzet ezen a téren Gö­mörben? - A törvény lehetővé teszi, de az a gond, hogy nagyon kis lét­számúak az itteni gyülekezetek. Mi az iskolákat, illetve az épüle­teket ugyan visszaigényeljük, jóllehet, nagy bátorság kell hoz­zá, mert a fenntartásuk egyház­közösségeinkre nagy terhet fog róni a jövőben, ám ennek elle­nére mi ezt nagyon fontosnak tartjuk, ezért nem is volt kérdé­ses a visszaigénylés. Itt egy má­sik igen szomorú dologra kell rámutatni: a tanítók hozzáállá­sára. Nem egy helyen fordul elő, hogy (nem sok bölcsességgel) azzal reagál a tanító az egyházi iskola ötletére, hogy úgymond alighogy kikecmeregtünk az ateista ideológia béklyóiból, most az egyház akar nekünk pa­rancsolni. Abszolút melléfogás. De hát ezen nincs mit csodál­kozni, mert már a mai negyve­nesek, sőt ötvenesek sem igen tudják, hogy az egyházi iskola nem ezt jelentette. Arról nem beszélve, hogy azon már igen erősen csodálkozom, hogy ugyanakkor kisebbségi szem­pontból egyszerűen képtelenek megérteni, mit jelenthet az egy házi iskola számunkra? M Konkrétan miben segíthet, milyen többletet nyújthat az egyházi iskola a magyar diá­koknak? - Olyan területen segíthet, amire az állami iskola eddig oda sem figyelt: az emberré vá lás folyamatában nyújthat a leg­többet. És ez - az anyanyelvű oktatás biztosítása mellett ­szintén nem mellékes. Nem biz­tos, hogy az egyházi iskola rög­tön színvonalasabb lesz, mint az állami, ezt nem merném állí­tani, mert nem olyanok a körül­mények, viszont az emberi tar­tásra nevelésben, egyáltalán abban, hogy a nevelésére bízott gyerekből ember lesz-e vagy egy közönséges figura, abban sokat segíthetne. Csak legyen ez fon­tos mindenki számára. Főleg a szülők számára. • Gondolom, az egyházi isko­lák abban is segíthetnek, hogy az anyanyelvű oktatás itt, Szlovákiában megmarad­jon, men talán kevésbé len­nének kitéve a különböző el­sorvasztó intézkedéseknek, mint az ugyanott működő ál­lamiak... - Pontosan erről van szó. Az előbb ezt nem mondtam ki, de erre utaltam, mikor hangsúlyoz­tam, mit jelenthetnek nekünk az egyházi iskolák. Ezért csodál­kozom én fölöttébb a magyar pedagógusok (tisztelet a kivé­telnek) sokaságán, hogy ezt képtelenek végiggondolni. Én azt hiszem, ezt a kérdést sokkal nyíltabban kellene kezelni. Az ügyet kell tekinteni. A megma­radásunk ügyét. Én ennek érde­kében csak hívogatni tudom a pedagógusokat az egyházi isko­lákba. S ha esetleg úgy érzik, valamilyen sebet hordoznak, ebben a közegben talán abból is hamarabb kigyógyulnának, mint magányukban. • Egyébként a probléma fon­tosságának felismerésén túl tapasztalható-e már valami­lyen kezdeményezés ezen a téren Gömörben? Program a nukleáris biztonság növelésére a Szlovák Köztársaságban A Mohi Atomerőmű 1. és 2. blokkja megbízhatóságának növelése és építésének befejezése Közönségtájékoztató nagygyűlés 1994 júliusában a Szlovák Energiaipari Vállalat (SEP) értesítette a Szlovák Köztársaság állampolgárait, az érintett szervezeteket, Auszt­ria, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Ukrajna kormányait, valamint a fő szlovák és nemzetközi, kormányoktól füg­getlen szervezeteket arról, hogy szándékában áll a mohi erőműben az 1. és 2. blokk megbízhatóságának a növelése és építésének be­fejezése („projekt"). 1994 decemberétől az anyag a közönség ren­delkezésére áll, hogy véleményt nyilváníthasson a „projekt"-ről. A nyilvánosság bevonásában a további lépés a Szlovákia lako­saival tartandó nagygyűlés, amelyet a szponzorok nevében a Szlovák Energiaipari Rt. szervez. A nagygyűlésen elhangzanak a környezetvédők, atomerőművi szakemberek és gazdasági elemzők független szakértői csoport­jának észrevételei, a „projekt" értékelése, ezt vita követi. A nagygyűlés 1995. január 31-én, 16 órátóol 20 óráig lesz az Istropolis kongresszusi termében, Bratislava, Trnavské Mýto 1. A nyilvánosság számára a belépés személyi igazolvány felmu­tatása ellenében ingyenes, a terem befogadóképessége viszont véges. VK-40 - Az alapoktól kell kezdeni, kellenek egyházi óvodák, isko­lák, de ezek beindítása roppant nehéz, mert anyagiakat, szívvel­lélekkel dolgozó munkatársa­kat kíván. Nem titok, én vagyok a református egyházi iskolaügyi bizottság elnöke, de alig tudok mozdulni. Ha egy útiköltségre kell összeszedni a pénzt, már gond van. Nincs is miből, ha csak a gyülekezet ki nem fizeti. És az az igazság, hogy az egyéb problémák mellett ez a kérdés egy kicsit kevesebb figyelmet kapott az egyházi vezetés ré­széről is. Pedig jóval nagyobb támogatást igényelne és érde­melne. Joggal. Persze, nekünk is dolgozni kell, mégha tudjuk, ezer meg ezer akadályt fognak elénk gördíteni, mégis tudatosí­tanunk kell: helyettünk ezt a munkát senki nem csinálja meg. Tervek kellenek, elképze­lések, és tenniakarás. Mégha ránk is fogják, hogy mások ellen cselekszünk, mi tudjuk, nem mások ellen, hanem magunkért csináljuk, amit csinálunk. Ne­künk kell cselekednünk! Ha mi nem cselekszünk, ha mi nem harcolunk, ha mi meg nem küz­dünk a jogainkért, azért, ami nekünk jár, ajándékba meg nem kapjuk. Az iskoláinkat sem. Deák Ferenc mondta egy­koron: Amit erőszakkal elvesz­nek tőlünk, az még lehet a mi­énk, de amiről mi magunk mon­dunk le, az valószínűleg már so­ha többé. Ezt ma sem szabad elfelejtenünk. S. FORGON SZILVIA VÁLASZ OLVASÓINKNAK Örökség nélkül? E. B.: Budapesten születtem, a szüleim ott éltek. Az édesanyám halála után nem hívtak hagyatéki tár­gyalásra, gondolom azért, mert él az apám, aki viszont a több millió forintra felbecsült nyaralót a szintén Bu­dapesten élő öcsémnek adta, és magának csak az él­vezeti jogot tartotta meg. Amikor ezt szóba hoztam, azt mondta, hogy az én három gyermekem pedig majd a házból kap. A szomszédoktól viszont megtudtam, hogy az apám időközben eladta már a családi házát, és ebből a pénzből is adott már az öcsémnek. Amikor megkérdeztem tőle, hogy mi lesz az ígéretével, kitérő választ adott, felrótta nekem, hogy nem engedem az anyám emlékét gyalázni. Megjegyzem, az anyám öreg­ségére jobban húzott hozzám, mint az öcsémhez (aki mindig csak azt nézte, mit vihet el tőlük), évente több hétre eljött hozzánk. A levelében nem említi, mit akar megtudni, de felté­telezhetően az örökségéről van szó. Ami a lényeget ille­ti, a hagyatéki tárgyalásra önt is meg kellett volna hív­ni, hiszen a magyar örökségi jog értelmében ön törvényes örökösnek tekinthető. Ezen nem változtathat az a tény sem, hogy ön jelenleg a Szlovák Köztársaságban él. A leveléből kiindulva ala­posan feltételezhető, hogy nem az apja adta a nyaralót az öccsének, hanem a ha­gyatéki eljárásban hozott határozat szerint a nyaralót az ön öccse örökölte, az ap­ja pedig ennek a nyaralónak a haszonélvezetét örökölte. A magyar polgári jog ugyanis egy alapvető kérdésben el­tér a hazai öröklési jogunk­tól. A szlovákiai öröklési jog szerint a törvényes örökö­sök első csoportjába az örökhagyó gyermekei és há­zastársa tartoznak, és az említett személyek fejen­ként egyenlő részben örö­kölnek. A mi öröklési jogunk szerint tehát az örökhagyó házastársa is örököl az örök­hagyót megillető vagyonból. A magyar öröklési jog sze­rint a törvényes örökös(ök) elsősorban az örökhagyó gyermeke(i), illetve leszár­mazol, és a házastárs csak akkor örököl, ha leszármazó nincs. Ugyanakkor viszont az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyon­nak haszonélvezetét (tehát nem magát a vagyont), ame­lyet egyébként nem ő örö­köl. Az elmondottak alapján célszerűnek tartanánk, ha minél hamarább felkeresne egy magyarországi ügyvé­det, és megbízná őt az örök­ségével kapcsolatos ügyek intézésével. dr. P.D. A Poľnobanka Bratislava által kibocsátott letéti jegyek nyereménylistáj a A Poľnobanka Bratislava 1995.1.13-án, közjegyző jelenlété­ben rendezte meg az 1994.X.1. és 1994.XII.31. között eladott letéti jegyek sorsolását. A nyertes letéti jegyek száma és sorozata: 1 x 100 000 korona 004925 G 2 x 50 000 korona 009150 H, 004915 G 2 x 20 000 korona 000927 F, 007752 H 1x 10 000 korona 001328 E 300 000 korona 000913 F Prémium A nyereményeket a Poľnobanka Bratislava fiókjai és kirendeltségei fizetik ki, a letéti jegy felmutatását követően. A nyeremény kifizetését a bank azon fiókjában vagy kirendeltségén kérjék, amely a letéti jegyet kibocsátotta. 0 POĽNOBANKA BRATISLAVA Bank egészséges gyökerekkel VK-47

Next

/
Thumbnails
Contents