Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-17 / 13. szám, kedd

18 J ÚJ SZÓ MOZAIK 1995. január 17. BESZÉLGETÉS ERDÉLYI GÉZA REFORMÁTUS LELKESSZEL Amit elvesznek tőlünk, még lehet a miénk... Most, hogy az utóbbi időben újra egyre több szó esik a magyar iskolák egyértelmű felszámolását célzó úgynevezett alternatív oktatásról, mikor az oktatásügyi tárca vezetője hivatalba lépése után nem sokkal kijelentette, egyik elsődleges céljának tekinti, hogy minden dél-szlovákiai faluban létesüljön szlovák óvoda, iskola vagy legalább osztály, ismételten és hangsúlyozottan nagy figyelmet kap a magyar nyelvű oktatás biztosítása. A létező állami iskolahálózaton kívül az utóbbi években DélSzlovákia-szerte is egyre több magán- és egyházi iskola kezdte meg a működését. Elsősorban a nyugati Járásokban. Hogy mi a helyzet ezen a téren a gömöri régióban, arról Erdélyi Géza hanvai református lelkészt, a református egyházi Iskolaügyi bizottság elnökét kérdeztem. M A református egyházra mindig is jellemző volt, hogy az oktatás kérdését hangsúlyozottan felvállalta. A múltban szinte minden gyülekezetnek volt saját iskolája. Most újra lehetőség lenne ezen iskolák felújítására. Mi a helyzet ezen a téren Gömörben? - A törvény lehetővé teszi, de az a gond, hogy nagyon kis létszámúak az itteni gyülekezetek. Mi az iskolákat, illetve az épületeket ugyan visszaigényeljük, jóllehet, nagy bátorság kell hozzá, mert a fenntartásuk egyházközösségeinkre nagy terhet fog róni a jövőben, ám ennek ellenére mi ezt nagyon fontosnak tartjuk, ezért nem is volt kérdéses a visszaigénylés. Itt egy másik igen szomorú dologra kell rámutatni: a tanítók hozzáállására. Nem egy helyen fordul elő, hogy (nem sok bölcsességgel) azzal reagál a tanító az egyházi iskola ötletére, hogy úgymond alighogy kikecmeregtünk az ateista ideológia béklyóiból, most az egyház akar nekünk parancsolni. Abszolút melléfogás. De hát ezen nincs mit csodálkozni, mert már a mai negyvenesek, sőt ötvenesek sem igen tudják, hogy az egyházi iskola nem ezt jelentette. Arról nem beszélve, hogy azon már igen erősen csodálkozom, hogy ugyanakkor kisebbségi szempontból egyszerűen képtelenek megérteni, mit jelenthet az egy házi iskola számunkra? M Konkrétan miben segíthet, milyen többletet nyújthat az egyházi iskola a magyar diákoknak? - Olyan területen segíthet, amire az állami iskola eddig oda sem figyelt: az emberré vá lás folyamatában nyújthat a legtöbbet. És ez - az anyanyelvű oktatás biztosítása mellett szintén nem mellékes. Nem biztos, hogy az egyházi iskola rögtön színvonalasabb lesz, mint az állami, ezt nem merném állítani, mert nem olyanok a körülmények, viszont az emberi tartásra nevelésben, egyáltalán abban, hogy a nevelésére bízott gyerekből ember lesz-e vagy egy közönséges figura, abban sokat segíthetne. Csak legyen ez fontos mindenki számára. Főleg a szülők számára. • Gondolom, az egyházi iskolák abban is segíthetnek, hogy az anyanyelvű oktatás itt, Szlovákiában megmaradjon, men talán kevésbé lennének kitéve a különböző elsorvasztó intézkedéseknek, mint az ugyanott működő államiak... - Pontosan erről van szó. Az előbb ezt nem mondtam ki, de erre utaltam, mikor hangsúlyoztam, mit jelenthetnek nekünk az egyházi iskolák. Ezért csodálkozom én fölöttébb a magyar pedagógusok (tisztelet a kivételnek) sokaságán, hogy ezt képtelenek végiggondolni. Én azt hiszem, ezt a kérdést sokkal nyíltabban kellene kezelni. Az ügyet kell tekinteni. A megmaradásunk ügyét. Én ennek érdekében csak hívogatni tudom a pedagógusokat az egyházi iskolákba. S ha esetleg úgy érzik, valamilyen sebet hordoznak, ebben a közegben talán abból is hamarabb kigyógyulnának, mint magányukban. • Egyébként a probléma fontosságának felismerésén túl tapasztalható-e már valamilyen kezdeményezés ezen a téren Gömörben? Program a nukleáris biztonság növelésére a Szlovák Köztársaságban A Mohi Atomerőmű 1. és 2. blokkja megbízhatóságának növelése és építésének befejezése Közönségtájékoztató nagygyűlés 1994 júliusában a Szlovák Energiaipari Vállalat (SEP) értesítette a Szlovák Köztársaság állampolgárait, az érintett szervezeteket, Ausztria, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Ukrajna kormányait, valamint a fő szlovák és nemzetközi, kormányoktól független szervezeteket arról, hogy szándékában áll a mohi erőműben az 1. és 2. blokk megbízhatóságának a növelése és építésének befejezése („projekt"). 1994 decemberétől az anyag a közönség rendelkezésére áll, hogy véleményt nyilváníthasson a „projekt"-ről. A nyilvánosság bevonásában a további lépés a Szlovákia lakosaival tartandó nagygyűlés, amelyet a szponzorok nevében a Szlovák Energiaipari Rt. szervez. A nagygyűlésen elhangzanak a környezetvédők, atomerőművi szakemberek és gazdasági elemzők független szakértői csoportjának észrevételei, a „projekt" értékelése, ezt vita követi. A nagygyűlés 1995. január 31-én, 16 órátóol 20 óráig lesz az Istropolis kongresszusi termében, Bratislava, Trnavské Mýto 1. A nyilvánosság számára a belépés személyi igazolvány felmutatása ellenében ingyenes, a terem befogadóképessége viszont véges. VK-40 - Az alapoktól kell kezdeni, kellenek egyházi óvodák, iskolák, de ezek beindítása roppant nehéz, mert anyagiakat, szívvellélekkel dolgozó munkatársakat kíván. Nem titok, én vagyok a református egyházi iskolaügyi bizottság elnöke, de alig tudok mozdulni. Ha egy útiköltségre kell összeszedni a pénzt, már gond van. Nincs is miből, ha csak a gyülekezet ki nem fizeti. És az az igazság, hogy az egyéb problémák mellett ez a kérdés egy kicsit kevesebb figyelmet kapott az egyházi vezetés részéről is. Pedig jóval nagyobb támogatást igényelne és érdemelne. Joggal. Persze, nekünk is dolgozni kell, mégha tudjuk, ezer meg ezer akadályt fognak elénk gördíteni, mégis tudatosítanunk kell: helyettünk ezt a munkát senki nem csinálja meg. Tervek kellenek, elképzelések, és tenniakarás. Mégha ránk is fogják, hogy mások ellen cselekszünk, mi tudjuk, nem mások ellen, hanem magunkért csináljuk, amit csinálunk. Nekünk kell cselekednünk! Ha mi nem cselekszünk, ha mi nem harcolunk, ha mi meg nem küzdünk a jogainkért, azért, ami nekünk jár, ajándékba meg nem kapjuk. Az iskoláinkat sem. Deák Ferenc mondta egykoron: Amit erőszakkal elvesznek tőlünk, az még lehet a miénk, de amiről mi magunk mondunk le, az valószínűleg már soha többé. Ezt ma sem szabad elfelejtenünk. S. FORGON SZILVIA VÁLASZ OLVASÓINKNAK Örökség nélkül? E. B.: Budapesten születtem, a szüleim ott éltek. Az édesanyám halála után nem hívtak hagyatéki tárgyalásra, gondolom azért, mert él az apám, aki viszont a több millió forintra felbecsült nyaralót a szintén Budapesten élő öcsémnek adta, és magának csak az élvezeti jogot tartotta meg. Amikor ezt szóba hoztam, azt mondta, hogy az én három gyermekem pedig majd a házból kap. A szomszédoktól viszont megtudtam, hogy az apám időközben eladta már a családi házát, és ebből a pénzből is adott már az öcsémnek. Amikor megkérdeztem tőle, hogy mi lesz az ígéretével, kitérő választ adott, felrótta nekem, hogy nem engedem az anyám emlékét gyalázni. Megjegyzem, az anyám öregségére jobban húzott hozzám, mint az öcsémhez (aki mindig csak azt nézte, mit vihet el tőlük), évente több hétre eljött hozzánk. A levelében nem említi, mit akar megtudni, de feltételezhetően az örökségéről van szó. Ami a lényeget illeti, a hagyatéki tárgyalásra önt is meg kellett volna hívni, hiszen a magyar örökségi jog értelmében ön törvényes örökösnek tekinthető. Ezen nem változtathat az a tény sem, hogy ön jelenleg a Szlovák Köztársaságban él. A leveléből kiindulva alaposan feltételezhető, hogy nem az apja adta a nyaralót az öccsének, hanem a hagyatéki eljárásban hozott határozat szerint a nyaralót az ön öccse örökölte, az apja pedig ennek a nyaralónak a haszonélvezetét örökölte. A magyar polgári jog ugyanis egy alapvető kérdésben eltér a hazai öröklési jogunktól. A szlovákiai öröklési jog szerint a törvényes örökösök első csoportjába az örökhagyó gyermekei és házastársa tartoznak, és az említett személyek fejenként egyenlő részben örökölnek. A mi öröklési jogunk szerint tehát az örökhagyó házastársa is örököl az örökhagyót megillető vagyonból. A magyar öröklési jog szerint a törvényes örökös(ök) elsősorban az örökhagyó gyermeke(i), illetve leszármazol, és a házastárs csak akkor örököl, ha leszármazó nincs. Ugyanakkor viszont az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak haszonélvezetét (tehát nem magát a vagyont), amelyet egyébként nem ő örököl. Az elmondottak alapján célszerűnek tartanánk, ha minél hamarább felkeresne egy magyarországi ügyvédet, és megbízná őt az örökségével kapcsolatos ügyek intézésével. dr. P.D. A Poľnobanka Bratislava által kibocsátott letéti jegyek nyereménylistáj a A Poľnobanka Bratislava 1995.1.13-án, közjegyző jelenlétében rendezte meg az 1994.X.1. és 1994.XII.31. között eladott letéti jegyek sorsolását. A nyertes letéti jegyek száma és sorozata: 1 x 100 000 korona 004925 G 2 x 50 000 korona 009150 H, 004915 G 2 x 20 000 korona 000927 F, 007752 H 1x 10 000 korona 001328 E 300 000 korona 000913 F Prémium A nyereményeket a Poľnobanka Bratislava fiókjai és kirendeltségei fizetik ki, a letéti jegy felmutatását követően. A nyeremény kifizetését a bank azon fiókjában vagy kirendeltségén kérjék, amely a letéti jegyet kibocsátotta. 0 POĽNOBANKA BRATISLAVA Bank egészséges gyökerekkel VK-47