Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-07 / 32. szám
llBSärna\l 1994. augusztus 7. RIPORT Fi nta Rezső, Nyitragerencsér polgármestere a Zoboralji Községek Regionális Társulásának elnökeként is szívén viseli a Nyit- rai járás magyarlakta falvainak gondjait. Régiójuk ugyanis csak a Zobortól délre fekvő községeket fogja össze, holott a Zoboron túl is élnek magyarok! Emiatt kerestem fel a régió elnökét, aki sajnálattal mondja: épp ez a legfájóbb pontjuk, s nem is tudja, hogyan lehetne segíteni a „túliakon”. Kiveszőben vannak már ott a magyarok, pedig ötven éve épp a magyarságukra büszke közösségeket alkottak. Menjen Menyhére - tanácsolja Gerencsér polgármestere -, talán még menthető lenne... Magyarul beszélő szlovákok Nyitrától északra, a Zobor hegységet megkerülve, Podhoranyba kellett utaznom, hogy megismerhessem Menyhért. Itt - állítólag - jobb a helyzet, mint Egerszegen vagy Vicsápapátin, ahol elsőként kezdődött meg az ott élő magyarság elsorvadása. A Szalakusszal szinte egybeépült Menyhét, a hat és fél kilométernyire fekvő Beddel együtt, 1960-ban Podhorany „gyűjtőnévvel” egyesítették. A három falu községi hivatala Menyhén székel. A polgármester menyhei születésű, negyvennégy éves. Habár magyarul beszél velem, megkérdezem: miként úja a nevét? Szlovákosan: Bendák. Hát a keresztnevét? Ahogy az irataiban áll: Jozef. Szlovák nemzetiségű? Nem! Magyar? Az! Zobor környéki szokás szerint, mutatja is rögtön a személyazonossági igazolványát, hogy elhiggyem, amit állít. Mint mondja, egyik nagyapja Budapesten született...- Amikor a háború után, megkésve ugyan, de Menyhén is megnyílt az 1-5. osztályos magyar iskola, minden gyerek a magyar iskolába iratkozott. Néhány év múltán, amikor a „legnagyobb” magyarok is a szlovák iskolába kezdték járatni gyermekeiket, három osztályra zsugorították a magyar iskolát. Ötvenhat és ötvennyolc között, az első három osztályt, én is a magyarban végeztem. Utána már csak szlovák iskolába járhattunk. Nem felsőbb utasításra szűnt meg itt a magyar iskola, a szülők hozzáállásának tettek eleget. Azelőtt Csemadok is volt itt, de maguk a tagok verték szét, nemigen kellett nekik... néhány benősült szlovákkal. Most fordított a helyzet - mondja Fü- löp Vince. - Menyhe még Tiso alatt is büszke magyar falu volt. Nálunk volt a magyar művésztelep. Staudt Miska bácsi itt is lakott. Másokkal egyetemben nyaranta itt színezte vásznait Csemiczky László és mások. Nyaranta, kék-pepita egyenruhácskáikban az iskolánk udvarában táboroztak a 10-18 éves magyar diákok. 1942- ben, a futballpályánk felszentelésén jelen volt Esterházy János is! A Zoboralja déli részén fekvő néhány falu akkoriban Magyarországhoz tartozott, de a Szlovákiában maradt tizenhárom Zobor környéki magyar község folytatta a régi, jó szokást: két csoportban továbbra is megrendezhették a magyar falvak futballbajnokságát... Akkor még megvolt az összetartó erő.- Mikor kezdődött a nagy váltás?- Negyvenöt után. Elbocsátották a menyhei váltóőrt. Magyar ember még váltóőr sem lehetett! Már akkor beszivárgott a köztudatba, hogy itt nem érdemes magyarnak lenni. Ötvenben, végre, megnyitották a magyar iskolákat, de a gyerekek az ötödik osztály elvégzése után vonattal utazgattak Ghymesre, hogy ott folytassák tanulmányaikat. Ezt csak egy évig bírták, mert a tanítás után, naJajkiáltás (a Zoboron A népszámlálási adatokat szemlélve - tudván, hogy Szalakusz- ban azelőtt is túlnyomórészt szlovákok laktak -, megkérdezem Bendák Jozefet, Menyhén, Béden, vajon hány magyar élhetett? Arra emlékszik, feleli, hogy kisgyerek korában (1950-ben született) a' községükben csak magyarul beszéltek. Aztán évről évre csökkent a számuk. A két legutóbbi népszámlálás adatai olyasmire utalnak, ami igazolhatná a zoboralji régió elnökének állítását: hogy Menyhe talán még menthető lenne. Míg 1980-ban Podhorany 1718 lakosa közül 157-en vallották magukat magyarnak, 1991-ben - a csökkent létszámú községben - már 239-en álltak ki magyarságuk mellett! Mi okozta ezt a feltűnő változást?- Talán az is - mosolyodik el a polgármester -, amit a menyhei- ek mondogattak: „Ha a bíró úr magyar, akkor mi is magyarok vagyunk!” Volt például olyan esetünk is, hogy egy hattagú családban a szlovákul alig tudó három idősebb ember szlováknak jelentkezett, a fiatalabb három pedig, akik alig tudnak magyarul, magyar nemzetiségűnek vallották magukat. A legutóbbi népszámlálás óta 1476-ról 1418 főre csökkent Podhorany lélekszáma. Tavaly is többen haltak meg (37), mint ahányan születtek (7). A lakosok kétharmada nyugdíjas korú. Nyilván ennek köszönhető, hogy Menyhén a lakosok fele még beszéli a magyart.- De nem mindenki magyar nemzetiségű, aki beszéli is a magyart! - figyelmeztet a polgármester. - Nálunk inkább magyarul is beszélő szlovákok élnek. Megnyugtató, hogy a szlovákok és a magyarok egyetértésben élnek. Polgármesterként én sem nézem, hogy ki milyen nemzetiségű, vagy melyik pártokkal szimpatizál. Mindenkivel azon a nyelven beszélek, ahogy megszólít. Podhoranynak három temploma van (mind a három társult községben), de csak egy papja! Ó a szlovák faluként ismert Szalakuszról jár Menyhére és Bédre, ahol magyar miséket is tart, hiszen magyarként született Kolonban, és Obonya Gyula a neve. A kántoruk is magyar, a Nyitrán technikusként dolgozó menyhei Benc Ferenc... ponta, két óra hosszat is lődörögtek a visszainduló szerelvényre várva. Átiratkoztak hát a szalakuszi szlovák iskolába, a magyar osztályok számát pedig háromra csökkentették; s ez az iskola is csak ötvennyolcig éldegélt... A polgármester erre vonatkozó tájékoztatását kiegészítve Fülöp Vince szerint mégiscsak felsőbb beavatkozásra szűnt meg a menyhei magyar iskola, mint ahogy Béden is, Egerszegen is. A tanfelügyelő, hivatalosan, egy vasárnap délutánra összehívatta a magyar szülőket, hogy megkérdezze: továbbra is kívánják-e a magyar iskolát?- Mi, a csemadokosok, akik akkor még több mint százan voltunk, a gyűlésre odaverbuváltuk a falu népét. Azt szerettük volna, hogy legalább az első három osztályban továbbra is magyarul tanulhassanak a gyerekek. Az urak azonban nem jöttek el Nyitráról. Csak néhány nap múltán látogattak el Menyhére, amikor is a szlovák tanító már csak azokat a magyar szülőket hívta meg, akiknek nem kellett a magyar iskola. Ezt meg is szavazták, s ezzel vége lett a mi kisiskolánknak... Az iskola után pedig, 1972-ben, megszűnt a Csemadok is....- A hanyatlást nem állíthatták meg?- A népviselet, a hagyomány csak ideig-óráig él. És ahol az emberek lemondanak az anyanyelvűkről, ott nincs már mit megállítani. Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek. Ez a folyamat a háború után kezdődött, és idáig fajult. Akik magyarnak születtek, nagyobb szlovákok lettek a tősgyökeres szlovákoknál. A nagyszülők még erőltetik a magyar szót, a de a gyerekek már szlovákul válaszolnak. Menyhén jobbára csak a hatvan-hatvanhárom éven felüliek vallják magukat magyarnak. A 30-40 évesek még tudnak ugyan magyarul, de egy-két kivételtől eltekintve, csak szlovákul beszélnek. A gyerekeikkel is, akik már nem is értik a magyar szót. Az emberek elvesztették a hitüket. Ezt a mi családunkon belül is meg kellett élnem. A lányunkkal semmi baj, Somorján lakik és a magyar óvodában tanít A fiunk viszont Egerszegen alapított családot és bár a lány szülei magyarok, az unokámmal már csak szlovákul beszélhetek. Ez van... De az is van, hogy Maga Ferenc, a Csemadok nyitrai titkára nemrég arról győzködte Fülöp Vincét: fogjanak össze, szervezze meg Menyhén újra a Csemadokot! Ő azonban szkeptikus:- Hogy kiröhögjenek? Hogy tíz hetvenéves emberrel megalakítsam a Csemadokot?! Az öregeken kívül, itt már szinte senkivel sem lehet magyarul szót váltani. Annak idején még több mint száz Űj Szó járt naponta Menyhére. Tíz év alatt ez szinte eltűnt, már csak két példányt hord szét a postás. Egyet nekem, a másikat egy idenősült csallóközi embernek - akinek gyermekei már nem szólalnak meg magyarul! Sokan ferde szemmel néznek rám, mondván, „hogy létezik, hogy még mindig magyar vagyok?!” S amikor az is(A szerzőfelvételei) Te még mindig magyar vagy?! A polgármesterrel Fülöp Vince háza elé érünk. Éppen a közeli méhtelepről tér vissza fehér köpenyben a hatvanöt esztendős, nyugalmazott tanító. A házigazda még a ház portája előtt vallatóra fog:- Mi érdekli magát?- A vergődésük.- Itt már nem bajlódunk! Ezzel mindent megmond. Mit akarhatok még?! A legszívesebben talán hátat fordítana, hogy ne a gyötrődéséről kelljen beszélnie. Arról, hogy néhány évtized alatt hogyan válthatott nemzetiséget ez a magyarságára egykor oly büszke falu?!- Menyhe és Béd ötven évvel ezelőtt színtiszta magyar falu volt, merőseim jönnek látogatóba, elcsodálkoznak: „Te a magyar rádiót hallgatod? A pesti tévét nézed?!” Az ablak nyitva. Behallatszik az utcai szó. Szlovákul beszélő fiatal legények vonulnak el a ház előtt. Kapva az alkalmon rákérdezek arra, amit a polgármestertől hallottam:- Igaz, hogy Menyhén szlovákul beszélő magyarok élnek?- Már aki tud magyarul... Felrecseg a hangszóró. A polgármester igazat mondott, a szlovák közlemények után, magyarul is felolvassák a tájékoztatás szövegét. Fülöp Vince sóhajtva legyint:- Már engedélyezik a magyar feliratokat is. De ez csak fájdalomcsillapító a gyógyíthatatlan betegségre. Tudják, hogy végünk van. Mint oldott kéve, így pusztulunk, veszünk. Petrőci Bálint VAKLÁRMA, VAGY A VÉG A húsevő bakti A természetben állandó harc folyik a túlélésért. Az ember civilizált életmódjában már nem veszi észre ezt a harcot; a „hadszíntér” rejtettebb lett: szervezetünk baktériumok és vírusok milliárdjaival kerül naponta kapcsolatba. Olyanokkal, ame1 lyeket már ismer a szervezet immunrendszere, s olyanokkal, amelyek ellen megindul a harc és az ellenanyagok termelése. Az embernek az orvostudomány révén olyan gyógyszerek állnak rendelkezésére, melyekkel megfékezhetők a baktériumos fertőzések, amennyiben a szervezet saját védekező rendszere erre nem képes. A túlélésért a baktériumok is harcot folytatnak. Még a legerősebb antibiotikumokkal szemben is akad ellenáll] baktérium - amelyik tovább szap és kialakul az adott antibiotikur zisztens, tehát annak ellenálló tör vesen sejtik, hogy a baktériumok c között is képesek információt cse így válhatnak ellenállóvá. Egy m; hetőség a baktériumok „vírusos” f se az úgynevezett bakteriofágokká lyek szintén továbbíthatják az ell információját. A baktériumok egyébként hih gyorsasággal szaporodnak: átl húszpercenként osztódnak. Ez azi ti, hogy egy nap leforgása alatt ej baktériumból akár 16 millió is ke hét! Ilyen rohamos osztódáskor dúlhat az olyan változás, mutác baktérium örökletes anyagában, lyik alaposan megvátoztatja ann legét: az emberre veszélytelen b ból - amilyen milliószámra élt t felületén veszélyes kórokozó' hat. Ez év májusától az újságokat sz lepték a hírek az úgynevezett I vagy gyilkos baktériumról. E hírei liából kiindulva röppentek világgá tegség minden esetben nagyon gy folyású volt; esetenként órák alatt' áldozatával. Maga a megbetegedé: lis infekció formájában jelentkezel netek sem voltak jellemzőek, rr magas láz és szeptikus szövődmén lentkeztek, s némely esetben v órákon belül beállt a halál... A le szont mindig azonos volt: a fertő izmokat borító hártyákat és a kötőszöveteket támadta meg, e; teijedt. Ez a betegség azonban nem új Minden sebészeti tankönyvben me juk fasiitis necrotisans (üszkös ke veti gyulladás) néven. Általában fertőzések részeként ismeijük, s böző baktériumok okozhatják. A ji gi fertőzésekért az A-sztreptokok egy törzse felelős, amelyik - színűleg - a fent említett folya egyikén ment keresztül, a túléléséi FÜLEKI I Iff ém Fiaiké l@wm A füleki várról szóló eddig ismert feljegyzések 1246-ból származnak. Bár egy, a rómaiak által i.u. 150-ben rajzolt térkép szerint a bazaltsziklán már kilátó létezett, nem tudni, milyen szerepet töltött be. A későbbi, tehát a hiteles feljegyzések arról tanúskodnak, hogy a vár egyik tulajdonosa az a neves garázda Fulkó lovag volt, akinek számtalan gaztettét ismeri az utókor. Hamis pénzt veretett a várban, Fülekről indította rablóhadjáratait, ő égette fel Hatvan városát stb. Gaztetteiért IV. Béla király elkobozta vagyonát, így lett Fülek királyi vár. A későbbi idők során, Csák Mátétól Thököly Imréig összesen huszonhét várkapitány váltotta egymást. Szlovákia második legnagyobb kőváráért több mint háromszáz évig folyt ádáz viaskodás. A török időkben a falai között őrizték Pest, Heves és Nógrád megye legfontosabb iratait. Egy időben a vár megyegyűlések színhelyéül is szolgált. A füleki várat 1682-ig lakták, utolsó várkapitánya, Koháry Imre az osztrák Lipót császárral lépett szövetségre. Thököly Imre kuruc vezér a budai Ibrahim béggel szövetkezve 10 ezres sereggel támadta meg a várat. Elfoglalta, azután felégette. A történelem viharával dacoló várban azonban nem tett annyi kárt sem a török, sem a labanc, mint a későbbi békeidők. Fülek három hírességének egyike - további kettő (volt) a gyár és a sár - évtizedekig, vagy talán évszázadokig nem volt biztonságoközött ember magasságú dudva nőtt, a várudvart szeméttel szórták tele a helybeliek... 1983 közepén megkezdődött a falak megerősítése, a Felügyelőség irányúi dozó falakat betoninj« megerősítették, az AJ felépítették. A vár eze eltakarította a szemét mélyedéseket, kapuv nepélyes keretek köz előtt. Áprilistól októl idegenvezető kíséri ki portokat vagy az egyi óra. A vár mindennaj után viszont farkaski
