Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-24 / 30. szám
W /I W|Tá| ]i Szürkésbama testű, hosszú fejű, kendermaghoz hasonló bogár. Rügyfakadáskor okoz károkat a homoki szőlőkben. A bogarak éjjel a tőke körül, a rögök alatt rejtőznek. Nappal csapatosan a rügyeken ülnek és kirágják azokat. Ha a fakadás lassú, a tőke összes rügyét elpusztítják. A védekezés ellene igen nehéz, mivel a bogár szinte minden szerrel szemben ellenálló; a háztájiban ezért elsősorban a bogarak összegyűjtésével védekezhetünk. Permetezésre Decis 2,5 EC-t, Chinetrin 25 EC-t, vagy Unifosz 50 EC-t használhatunk. Cserebogárpajor A cserebogár lárvája komolyabb kártételt okoz, mert a szőlő gyökerét rágja. A fiatalabb szőlőben a gyökértörzs elrágásával a szőlő pusztulását okozhatja* A cserebogár rövid táplálkozás után május végén, június elején rajzik, és utána 60-70 petét rak - csomókban - 20-25 cm mélyre. Ezekből jellegzetes, kifli alakban görbült pajorok kelnek ki. A kártételt a pajorok és az imágók irtásával csökkenthetjük. A bogarakat (imágókat) rovarölő szerekkel gyérítjük (Meta- tion, Ditrifon). A telepítés előtti években dolgozzunk be a talajba négyzetméterenként 40-100 gramm Basamid granulátumot. Régi bevált módszer, hogy az új telepítések közé csalogatóul burgonyát ültetünk. A pajorok (lárvák) ezt jobban szeretik, mint a szőlőt, ezért alá gyűlnek és a szőlő gyökérzetét nem bántják. Szőlőeszelény Szép, fényes, zöld vagy acélkék színű ormányos bogár. Tojásrakáskor a szőlő levélnyelét megszúrja, és a levelet szivarszerűen besodotja; ide rakja petéit. Kártétele általában jelentéktelen. Darazsak Kártételüket az érett bogyó kirágásával okozzák; ezt növeli, hogy a sérült bogyókra a méhek is rákapA szőlőeszelény jellegzetes, szivar alakú petebölcsője (Fotó: Jakab A.) nak, ezért a fürtök könnyen rothadásnak indulnak. A védekezés legbiztosabb módja, ha megkeressük a darázsfészket és azt rovarölő szerrel bepermetezzük. A szőlőben biztos irtási módot nem alkalmazhatunk, mert az érésben levő fürtöket már nem szabad permetezni. Számukat darázsfogó üvegekkel gyérít- hetjük. Legjobbak az átlátszó, vízfehér fiaskók. Ezeket töltsük meg félig sörrel vagy borral, s adjunk hozzá kevés ecetet, cukrot, s persze vizet. Dróttal kössük át és akasszuk a lombok közé. A folyadékot - benne számos elpusztult rovar halmozódik fel - időnként cseréljük ki. A bagolypille hernyója Néha tömegesen lép fel és ilyenkor károkat okozhat. Zöldes színű vagy sötétszürke, zsíros fényű hernyó. Nappal a tőke tövében, a talajban rejtőzik, éjjel rágja a fakadó rügyeket. Általában a kötött talajú szőlőben szokott fellépni. Védekezésre a Ditrifon vagy az Élőerőn porzószer használatos. Szőlőlevélatka Apró, szemmel nem látható ízeltlábú. A kéregrepedésekben és a rügypikkelyekben telel át. Tavasszal a fakadó rügyekre vándorol és a fiatal levelek fonákján szívogat, majd rövidesen lepetézik. Évente több nemzedéke fejlődik. Az atkák fokozatosan vándorolnak fel a hajtások fiatal részére. Szívogatásuk hatására a levelek gyengén fejlődnek és később kanálszerűén zsugorodnak. A tőkéket rügyfakadás előtt célszerű lepermetezni lemosó permettel; fakadás után, amikor a hajtások elérték a 3-5 cm-t, felszívódó szereket (Bi 58 EC) alkalmazzunk. Kifejezetten atkaölő (akaricid) szer, a jó hatású Mitac 20. A kéntartalmú szerek is gyéritik az atkákat. Szőlőgubacsatka Az atka a szőlőriigyben telel át és fakadáskor a levélkezdeményeket szívogatja. A parányi lárvák szí- vogatása nyomán sejtbuijánzás jön létre, és a levél színén apró dudorok képződnek, amelyben a fonákon fehér szőrösödés jelenik meg, ez alatt rejztőzködnek a lárvák. Ezt a tapasztalatlanabb szőlészek a peronosz- pórával szokták összetéveszteni. Nagyobb kárt csak ritkán okoz. Ha komolyabban károsítana, akkor a megtámadott tőkéket felszívódó rovarölő szerekkel (inszekticidek, Bi 58 EC), esetleg atkaölő szerekkel permetezzük be. Jakab András Zöldmetszés, zöldválogatás Amit a paradicsomról tudni kell Hibák, betegségek A gyümölcsfákat ma már a háztáji kertekben is gyakran sövényként nevelik. A zöldmetszésnek a gyümölcsnövények, különösen a sövényművelésű almafák életében van nagy jelentősége. Segítségével szellősebbé, a napfény számára hozzáférhetőbbé tesszük a sövényt, ami kihat a termőrészekkel való berakodásra, a terméskötésre, sőt a gyümölcs minőségére és tárolhatóságára is. A zöldmetszéssel csökkenthető a korona nagysága, de a jobb megvilágitottság révén növelhető a produktív termőköpeny. A ritkító zöldmetszést július végén célszerű elvégezni, amikor befejeződött a tisztuló és a természetes gyümölcshullás. Nagy termés esetén zöldmetszéssel gyümölcsritkítást is végezhetünk, s elősegíthetjük a termőrügyek differenciálódását. A gyümölcssövények esetében a zöldmetszésnek azonban káros következményei is lehetnek. Ha nem elég óvatosan és szakszerűen dolgozunk, akkor egyrészt sok gyümölcsöt leverhetünk, másrészt aránytalanul csökkenthetjük az asszimilációs felületet. Az őszibarackfákon zöldválogatást végzünk. A korábbi tavaszi metszés helyett ajánlott beavatkozás. A gazdag termés megalapozásának ez az egyik alapfeltétele. Meglehetősen munkaigényes, ezért sok szakkönyv ajánlja. Ennek ellenére főleg a háztáji ültetvényekben érdemes foglalkozni vele. Ha elegendő tápanyaghoz jutnak és egészségesek az őszibarackfák, akkor a szükségesnél jóval több hajtást nevelnek. A dús hajtástömeget célszerű megválogatni - megritkítani. így a megmaradó hajtások több tápanyaghoz, napfényhez és vízhez jutnak. Ezzel kedvezőbb helyzetbe kerülnek, rügyeik jól kifejlődhetnek és ősszel tökéletesen beérhetnek. A zöldválogatással kezelt fákon jobban kifejlődik, szebben színeződik a gyümölcs. A zöldválogatás a jövő évi termés megalapozása szempontjából is fontos. A hajtásválogatást a vázágak csúcsán kezdjük. Elsőként a hasonló fejlettségű, de nem megfelelő helyzetű hajtásokat kell eltávolítani a vezérhajtás közeléből. Ezt követően a vázágon lefelé haladva fokozatosan megritkítjuk őket, mégpedig úgy, hogy két szomszédos hajtás között legalább tenyérnyi távolság legyen. A fölösleges hajtásokat mindig tőből és csonk nélkül vágjuk ki. Lehetőleg a kifelé álló, erősebbeket hagyjuk meg. Ilyenkor a lombos fákon könnyen felfedezhetjük a ki nem hajtott, száraz vesszőket, melyeket tavasszal nem vágtunk ki. A zöldválogatás tehát a tavaszi metszéskor vétett hibák kijavítását is lehetővé teszi. Miklós Dénes kertészmérnök A mű- és a lombtrágyák használatával, valamint a fóliás létesítmények műszaki színvonalának ugrásszerű változásával a tápanyaghiány-tünetek nem szűntek meg. Soha annyi élettani betegséget, fejlődési rendellenességet nem tapasztaltunk, mint napjainkban, s ezeket sokan nem ismerik fel. A gyomirtószer hatása a paradicsomon Gyomirtószer-hatás Tünetei változók, attól függően, hogy milyen szert, milyen koncentrációban, mikor használtunk. Nem elhanyagolható a növény kondíciója sem. A felsoroltaktól függően érsár- gulást, az erek közötti szövetek elhalását, gyökérpusztulást, és leggyakrabban hajtás- és levéltorzulást látunk. A gyomirtószer-hatás általában a fiatalabb hajtásrészeken jelenik meg először. Bogyótorzulás Ezt különféle terméskötést elősegítő anyagok (Ujotin, Nevirol) akár kisméretű túladagolása is okozhatja. A tapasztalatok szerint Ujotinból a téli hónapokban elegendő a gyári előírás felét adni, ezzel is tökéletes a hatás. A torzulásokat azonban más hormonhatású készítmények, pl. növekedésszabályzók is okozhatják. A bogyók repedése Az egyenetlen vízellátásra, a szakszerűtlen tetejezésre vezethető vissza. Ha a visszavágott fürt felett nem hagyunk levelet és oldalhajtást, amely kiegyenlíti a gyökerekből érkező víz nyomását, a bogyók felrepednek. Levélpödrődés Gyakori jelenség a paradicsomnál és általában veszélytelen. Az alacsony légnedvességtartalom, az erős fellevelezés, esetleg fertőző betegség, egészen ritkán egyes mikroelemek (pl. réz) hiánya is okozhatja. (folytatjuk) Kertészet és Szőlészet A levélpödrődés általában nem veszélyes Új ízek Különleges uborkasaláták Aki megunta a hagyományos cukros-ecetes uborkasalátát, az készíthet egy-két különlegességet - figyelembe véve persze a családja tűrőképességét. A hámozás nélkül kockára vágott uborkára javasoljuk a következő önteteket:- majonéz, paradicsomdarabkák, cseresznyepaprika-karikák; -joghurt, salátaolaj, fehérbors;-joghurt, almaié, kockára vágott kemény tojás;-joghurt, túró, salátaolaj, bors;- apróra vágott hagyma, csemegeuborka, zöldfűszerek. Az uborkasaláta adaléka lehet felkarikázott nyárialma vagy paradicsom, zöldpaprika, retek, de lehet őszibarackkal, narancssal és durvára vágott dióval is kísérletezni. k. sz. A Házunk tája jó tanácsai Brokkoli, vashiány, a rózsa betegségei- Júliusban még telepíthetünk brokkolit. Egy-két tő legalább 90x50-60 cm-es tenyészterületet igényel. A kiültetett palántát 5-6 hétig kell nevelni, hogy termést hozzon. Jó róla tudni, hogy fényigénye nagy, ezért árnyékos helyre ne ültessük. Ott ugyanis felnyurgul, virágai aprók maradnak, az alsó levelei pedig elsárgulnak és lehullanak. A rózsafejlődés idején (július-augusztus) a növény sok nitrogént igényei; ezt előnyös az öntözéssel együtt kijuttatni.- A spenót a kapáláson és az öntözésen kívül más ápolási munkákat nem igényel. A szedésénél viszont ügyeljünk, hogy a középső szívleveleket meg ne sértsük, mert ez az újrahajtatást veszélyezteti.- A különféle permetszerek, levéltrágyák nevében szereplő betűjelek mondandójával csak kevesen vannak tisztában. Nem árt tudni, hogy az EC emulziót, az FW vizes szuszpenziót, a WP betűjel pedig port jelent. Ha olyan, különböző fizikai tulajdonságú szereket keverünk össze, akkor például a szerek finom szemcséi összetapadnak, leülepednek a permetezőgép aljára. Ügyeljünk a keverési sorrend - por + folyadék + levéltrágya - betartására is. Ha még tapadásfokozó anyagokat is teszünk a permedébe, akkor ezeket csak legutoljára keverjük be.- Csökkenti a piacra vitt áru minőségét, ha a répafejek zöldek, ezt töltöge- téssel előzhetjük meg. Elég, ha a kibúvó fejekre 1-2 cm-nyi földet húzunk. Ha a répagyökerek elágaznak, akkor az általában fonálféreg-fertőzésre utal; termésrepedés esetén pedig bizonyára túlöntöztük az ágyást, vagy éppen egyenetlenül juttattuk ki a vizet. Ne feledjük az ilyen gyökérzöldség tárolásra alkalmatlan, s hamar rohad.- Augusztus első hetében fejezzük be a szőlő utolsó kötözését és csonkozását. Ne feledkezzünk meg az új telepítés öntözéséről se.- Figyeljük meg, nem sárgul el a szőlő levele - ilyenkor csak az erek melléke marad zöld. Igaz, ezek a vashiányra utaló tünetek júliusban, augusztusban enyhülnek, de a jó kötődés ellenére az ilyen tőkék csak kicsi bogyókat, satnya fürtöket teremnek. Szárazság idején a mészben gazdag talajokon súlyos lesz a vashiány, ui. a mész akadályozza a vas felvételét. A betegség következményeit vastartalmú mikroelem trágyával mérsékelhetjük.- Az utóbbi időben tán kicsit veszített népszerűségéből a kardvirág. Ehhez az is hozzájárult, hogy ott, ahol a bimbókat, virágokat károsító apró rovarok, a tripszek ellen nem védekeznek, a bimbók (s így persze a szirmok is) torzulnak. Azt is vegyük tekintetbe, hogy a hosszú szárú - 110-130 cm-es - virágok jobban eladhatók, főleg, ha a virágzat hossza eléri az 50-60 cm-t. Csak akkor vágjuk le a virágszárat, ha már az alsó is kibontotta szirmait. A kardvirágot tulajdonképpen nem is vágni kell. Helyesen akkor járunk el, ha a kés hegyét a szárba szúrva, azt a levelek közül- megfeszítve a penge hegyét - kipattintjuk.- A gyep rendszeres gondozást igényel. Ha gyakrabban nyírjuk, akkor a rövid szárú nyiradékot a helyszínen hagyhatjuk. A hosszabb szálút azonban gereblyézzük össze, ugyanis komposztálásra, mulcsozásra egyaránt alkalmas, a pázsiton hagyva pedig túl sok szervesanyagot juttatunk a talajba.- A rózsát általában háromféle gombás betegség támadhatja meg: a lisztharmat, a csillagpenész és a rózsarozsda. A lisztharmat tünetei közismertek; a csillagpenész fekete, felrepedezett szélű foltokat, a rózsarozsda pedig le- vélsárgulást vált ki. Mindhárom ellen sikerrel alkalmazható a Sápról vagy a Systhane MZ.- A takácsatkák jelenlétére a levélfonákon pókhálószerű bevonat hívja fel a figyelmet. Levélhullást, levélsárgulást okoznak. Ellenük Mitac 20, Neoron 500 EC, Omite 57 E alkalmazható. -rSzerkeszti: Pomichal Richárd HÁZUNK TÁJA 1994. július 24.
