Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-17 / 29. szám
Zene minden mennyiségben, napi huszonnégy órán keresztül. A helyes megfejtés természetesen MTV, vagyis a Music Television. A könnyűzene valamennyi válfaját felölelő műsorai a műholdas adás jóvoltából öt kontinens több mint 250 millió háztartásába jutnak el nap mint nap. 1987. augusztus 1-jén indította meg a Viacom Inc. amerikai társaság a kifogyhatatlannak tűnő zenecsatornát, s azóta tinédzserek millióinak lett a kedvence. Egyedülálló élő közvetítések, látványos videóklipek, ötletdús és meghökkentő grafikák, a bevált „tévés konvenciókat" sutba dobó, közvetlen hangvételű műsorvezetők - mind-mind közrejátszott abban, hogy az MTV-nek sikerült a lehetetlen: a zene segítségével hozta közös nevezőre a világ a fiataljait. Csak fújják a dalt Paul King, Ray Cokes, Rebecca De Ru- vo, Pip Dann, Steve Blame - sokak által irigyelt és kivételes szerencsének örvendő emberek ők, hiszen az MTV népszerű műsorvezetői állandóan zeneközeiben élnek. Nem kétséges, sokan vannak nézőik között, akik szívesen cserélnének velük, vagy éppen örömmel lépnének a nyomdokaikba. De vajon milyen utak vezetnek a könnyűzene Mekkájába? Mi kell ahhoz, hogy valaki az MTV műsorvezetője lehessen? A kiváltságosok egyike, a rokonszenves, szőke Pip Dann talán elárul egy-két titkot, miközben a korántsem könnyű kezdetekről és jelenlegi munkájáról mesél. Aucklandben született, és ma is ízig- vérig új-zélandinak tartja magát.- Otthon, Űj-Zélandon soha nem volt hiányérzetem. Akárhol van ugyanis az ember, mindig nagyon fontos, hogy mit csinál és mi érdekli. Ezen a gyönyörű szigeten tulajdonképpen egy „magánakvaló” nemzet él. Bizonyára azért, mert annyira távol esik minden lakott területtől. Ausztrália legközelebbi partjait háromórás repülőút választja el tőlünk. Ám e természetes izoláció ellenére, vagy éppen ennek köszönhetően, az új-zélandiakat rettentően érdekli, mi történik a nagyvilágban. így aztán magától értetődő, hogy a fiatalok többsége az iskola befejezése után utazni vágyik. S miután körülnéztek a világ más tájain, rendszerint hazatérnek, esetleg valamely angol nyelvű országban telepednek le. Pip gyerekkora óta imádta a könyveket és a színházat, és színésznőnek készült. Az aucklandi egyetemen angol irodalmat tanult, majd a Nemzeti Konzervatóriumban két évig drámaművészetet hallgatott. Első színházi szerződésének köszönhetően ismerkedett meg férjével, az új-zélandi színház akkori igazgatójával. Pip repertoárja fokozatosan bővült, később megkapta az első filmes és tévés felkéréseket.- A televízióban legelőször érdekes riporteri munkát ajánlottak, később egy népszerű ifjúsági műsor vezetését. Addig egészen mást csináltam, de arra gondoltam, miért ne próbálnám meg. És éppen e műsor révén kerültem közelebb a zenei adásokhoz. Valakinek megtetszett a munkám, és felkértek az új-zé- landi Pop show vezetésére. Ez élő adás volt, nézők részvételével, és én igazán elememben éreztem magam. Huszonkilenc évesen úgy döntött, ellátogat Európába. A fő vonzerő Shakespeare volt.- A saját szememmel akartam látni, hogyan működik az angol színház. Ha valaki angol irodalmat tanult, akkor ez valahogy teljesen természetes dolognak tűnik. Így hát a férjemmel együtt nekivágtunk az útnak. A fiatal színésznő sejtette: túl merész álom, hogy Londonban színházi szerződést kapjon, az viszont nem tűnt teljesen reménytelennek, hogy egy televíziós társaságnál próbálkozzon. Az első két londoni éve azonban nem volt túl szerencsés. Valahogyan azonban meg kellett élniük, mert a férje is munka nélkül volt, otthonról pedig semmiféle anyagi támogatást nem kaptak. Pip mosogatással, takarítással kezdte angliai karrierjét, elvállalt minden munkát, hogy a fölöttébb drága Londonban legalább egy olcsó albérletet megengedhessenek maguknak. Férjével együtt emellett állandóan a végzettségüknek megfelelő munkát kerestek, hirdetésekre, pályázatokra válaszoltak, többnyire minden eredmény nélkül.- Még ma is magam előtt látom azt a hirdetést, amelyik az egyik londoni színházi újságban jelent meg: műsorvezetőket kerestek az akkor induló MTV-be. írtam nekik, elküldtem az életrajzomat, fényképpel együtt, és türelmetlenül vártam a választ. Visszakaptam mindent, és közölték, hogy nincs rám szükségük. A kudarc ellenére 87 nyarán úgy döntött, még egyszer szerencsét próbál az MTV-nél. Személyesen ment el a személyzeti osztályon dolgozó hölgyhöz.- Azt mondtam neki: nézze, én még mindig Londonban vagyok, újra elhoztam az életrajzomat, a takarításból már elegem van, tehát ha most nyáron szükségük lenne rám, netán kiesne valaki, értesítsen. így lettem tartalékos műsorvezető. Szóval ha valaki azt hiszi, hogy egyszerűen csak besétáltam az MTV- be, és minden egy csapásra az ölembe hullott, akkor nagyon téved. Két kemény év volt már a hátam mögött, mire először képernyőre kerültem. Mára Pip kiharcolta a maga helyét a nap alatt.- Nagyon szeretem a zenét, főként azt, amelyik megnyugtat és a lelkemből szól. Én magam semmilyen hangszeren nem játszom, de annál jobban tisztelem a jó zenészeket. Ezért is igyekeztem a lehető legjobban felkészülni ebből a műfajból. A nagy szerelmet természetesen még mindig a film és a színház jelenti, amelynek rengeteg időt szentelek. A stúdiómunka már nem köti le túlságosan az időmet. Annyian vagyunk, hogy nagyobb lélegzetű dolgokra egyszerűen nincs időm. Más a helyzet, ha a moziújdonságokat bemutató Big Picture című műsort készítem, és egy héten belül több neves személyiség is összegyűlik nálam Londonban, akikkel interjút kell készítenem, foglalkoznom kell velük. A legtöbb időt azonban a felkészülés igényli, hogy részletesen megismerjem a munkájukat, és megnézzek minden egyes filmet, amelyben szerepeltek vagy amelyet készítettek. Persze, nem sajnálom a ráfordított energiát, hiszen ez a munka rettentően érdekes. A törékeny, mindössze százhatvan centi magas és ötvenvalahány kilós Pip tehát - mellesleg egy hároméves kislány, Marley mamája - sikeres, befutott személyiség. A képernyőn olyan ember benyomását kelti, akinek nincsenek gondjai, és a munkáját örömmel, odaadással végzi. Ám időnként neki is megfordul a fejébén: egy napon talán az MTV vezetői túl öregnek találják majd arra, hogy fiataloknak szóló műsort vezessen. Egyelőre azért nem nyugtalankodik túlzottan, hiszen ez a kritikus kor még egy kicsit odébb van.- Végül is a fiatalság és a szépség nem minden. Rengeteg tapasztalatot szereztem, amivel mondjuk egy tizennyolc éves még nem rendelkezik. És hát az MTV közkedvelt sztárjai - például Sting, Mick Jagger, Elton John vagy Phil Collins - sem éppen húszévesek. A zenében ugyanis nemcsak napi slágerek, hanem örökzöld melódiák is vannak, és ugyanez vonatkozhatna mondjuk a műsorvezetőkre iST Forrásanyagok alapján: (mislay) Fotók: archívum H ol vannak már azok az idők, amikor a vásznon elcsókolt csók közbotrányt okozott? Ma egy film „valamirevaló” ágyjelenet nélkül dajkamesének számít csupán. Ám bármennyire elengedhetetlen feltétele a színészetnek egy jó adag exhibicionizmus, a körülrajongott színésznők közül bizony nem mindegyik hajlandó közszemlére tenni bájait. S ha a hollywoodi producerek ennek ellenére sem akarnak lemondani egy forró jelenetről, még mindig marad számukra megoldás: telefonjukon egyszerűen kipötyögtetik a huszonhat éves Shelley Michell számát. A hölgy testét férfiak milliói csodálják mindenfelé, az arcát azonban alig ismerik. Shelley ugyanis a világ leghíresebb „szexuális kaszkadőrje”! „Már négyévesen nagyon szép kislány voltam - dicsekszik Shelley -, a sok jelentkező közül engem választottak ki egy zabpehellyel töltött keksz reklámozására. Anyukám szerint azért, mert a próbafelvételen én ettem meg belőle a legtöbbet. De ez nem igaz!” Keksszel teli pofival kezdte tehát a karrieijét Shelley, amely végül az „ágykaszkadőri” pályára vezette. Amikor a szégyenlős hollywoodi sztárokat elönti a pír, akkor lép színre a szőke Shelley. Nincs olyan jelenet, amely túl merész lenne számára. Lehet, hogy egyáltalán nem ismeri a szégyenérzetet? „Miért szégyenkeznék? - csodálkozik Shelley. - Hiszen a vásznon csupán a testem látható, amelynek látványa, ebben biztos vagyok, rengeteg férfit boldogít. A fejem azonban nincs a felvételen - azzal azt gondolok, amit akarok!” A gyönyörű Shelley egyik legnagyobb csodálója a mamája: lánya minden új filmjét nagy lelkesedéssel fogadja. Rettentően tetszett neki például a Micsoda nő!-ben, ahol a kissé szégyenlős Julia Robertset helyettesítette, de egész sor más filmben is, amelyekben Kim Basinger, Madonna vagy éppen Catherine Oxenberg helyett vitte a testét a vásárra. „Nem vitás, az én kislányom a legszebb - jelentette ki büszkén Shelley mamája. - Nem is csodálom, hogy az a sok híres színésznő hagyja, hogy helyettesítse őket. Hiszen ha ők maguk csinálnák végig azokat a szenvedélyes jeleneteket, ki tudja, hogyan végződnének?!” Ezek után magától adódik a kérdés: van-e a szexkasz- kadőrnőnek barátja? És ha van, vajon mit szól ahhoz, hogy a szíve választottja a munkaidejét idegen férfiak ágyában tölti? „Nem tudom - mondja a szőke bombázó -, még nem találkoztam ugyanis a nagy szerelemmel. Fe- lejthetőkből lehetett volna már akár ezer is, de nem akarom elaprózni magam.” A közelmúltban Shelley úgy döntött, hogy végre kilép a névtelenség homályából. A legsikeresebb ágyjeleneteiből vágott össze egy videokazettát, ezt készül piacra dobni. Biztosan nem marad a kereskedők nyakán, Shelley ugyanis nemcsak híres „suttogásait és sikolyait” adja elő, hanem többek között részletesen beszámol róla, hogyan is készülnek az effajta jelenetek, és hogyan viselkednek közben híres sztárpartnerei! „Meg fognak lepődni - ígéri Shelley -, ha meglátják, mekkora szenvedély és érzékiség vihető a vászonra pár egyszerű trükk és vágás segítségével.” S hogy mi Shelleyn a legszebb? „A lábam - vágja rá gondolkodás nélkül és magabiztosan a csinos kaszkadőmő. - Tizennyolc évig modern táncot táncoltam, és ennek valahol meg kell mutatkoznia. Ezért is biztosítottam be a lábaimat a londoni Lloyd biztosítónál kerek egymillió dollárra! Aki közelebbről is meg szeretné szemlélni e drága testrészt, elég, ha vesz majd egy üveg Shelley Chardonnay bort, amely a hölgy tervei szerint nemsokára kapható lesz az amerikai üzletekben. „A bor címkéjén a lábaim teljes hosszúságukban láthatók” - mosolyog. Nos, az amerikai férfiak között bizonyára akadnak majd egypáran, akik nem állnak ellent a csábításnak. Shelley különben már meglehetősen unja, hogy állandóan a világhírű sztárokat kell helyettesítenie, akiknek nem fűlik a foguk a kényes jelenetekhez. Ügy döntött, most már teljes életnagyságban megjelenik a vásznon. Méghozzá nem is akárhol tűnik fel: akciófilmekben! Megtanult karatézni, és így szőke bájait mo kemény, jól irányzott ütésekei és rúgásokkal tét A harci művészetekben szerzett jártassága már i hozta számára az első komolyabb filmszerepet Connery oldalán játszik egy rettenthetetlen am; új Bond-filmban. „Egyelőre élvezem, hogy mutogathatom a test és akár egyetlen ütéssel padlóra küldöm a gazembereket. Később azonban inkább komédiákban szeretnék szerepelni. Ezeknek a forgatása ugyanis sokkal élvezetesebb, és az ember lánya akár hatvanéves koráig is komika lehet... ’ CSEVELY 1994,július 17. ilBSämup