Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-12-11 / 50. szám
®SI0333s a karácsonyi ajándékozásról A feltett kérdés így hangzott: Megajándékozza-e hozzátartozóit karácsonykor, s ha igen, hogyan oldja meg ezt a számára ma nem könnyű problémát a nyugdíjas ? Nagy Eszter, nyugdíjas számvevő: Amíg élt a férjem és mindketten dolgoztunk, hasznos és többnyire drága ajándékokat vettünk karácsonyra a két fiunknak, a menyeinknek és az öt unokánknak. Férjem halála után rövidesen nyugdíjaztak, s akkor a gyerekek azt mondták, hogy nekik már ne vásároljak ajándékot. Nos, azért én mostanáig mindig adtam mindnyájuknak valamit, de ezek már nem voltak drága ajándékok. Eleinte év közben összegyűjtöttem az ehhez szükséges pénzt. Az utóbbi években azonban a nyugdíjamból csak ritkán tudok félretenni egy-két százast, és ezért karárcsony előtt ki kell vennem a bankban megtakarított pénzemből egy nagyobb összeget, hogy mindenkinek vehessek valamit. Az ünnepeket megosztva a két fiúnál töltöm, és nem tudnék üres kézzel beállítani hozzájuk karácsonykor. Igaz, hogy a bankban már erősen megcsappant a pénzem, mert az ajándékok árán kívül is egyre gyakrabban vagyok kénytelen a bankbetétemhez nyúlni, különböző váratlan kiadások fedezésére. Elszorul a szívem, ha arra gondolok, hogy jövőre talán az ideihez hasonló szerény ajándékra sem jut majd. Felföldi József, nyugdíjas vasutas: Amióta a feleségem meghalt, a lányomnál töltöm a karácsonyt. Ő elvált és két gyermeke van. Azoknak szoktam venni ajándékot, a lányomnak pedig karácsony előtt pénzt adok az ünnepi bevásárláshoz. Van egy kis félretett pénzem, ilyenkor ahhoz nyúlok. Bognár Viola, egy nyugdíjasotthon lakója: Nyolc gyermekem van, de karácsonykor csak a legkisebb fiam szokott meglátogatni. Hív is, hogy menjek hozzájuk pár napra, de én már nem szívesen utazom, mert fáj a lábam. Kicsi a nyugdíjam, így csak üdvözletét küldök karácsonyra a gyermekeimnek meg az unokáknak. Ha a legkisebb fiam elhozza a kislányát, annak szoktam banánt meg csokoládét adni. A többiek már évek óta nem kíváncsiak rám, így én sem ajándékozom meg őket. Különben sem lenne miből. Meszlényi Rózsa, nyugdíjas szövőnő: Öt testvéremmel nagy szegénységben nőttünk fel. Karácsonykor örültünk, ha jóllakhattunk. Még karácsonyfánk sem volt mindig. Később, amikor már gyermekeim voltak, úgy neveltem őket, hogy ne legyenek nagy igényeik, és becsüljék meg azt, amit kapnak. Most hetvenévesen már nem vásárolok senkinek ajándékot karácsonyra, hanem a három lányomnak és a férjezett unokámnak én sütöm meg a karácsonyi süteményeket. Ez az én ajándékom. Mészáros Klára, nyugdíjas tanítónő: Három unokám van. Karácsonyra mindig kötök nekik valamit. Év közben, ha látok olcsó pamutot, megveszem, és októberben hozzáfogok a kötéshez. Korom ellenére figyelem a divatot, hogy olyasmivel lepjem meg az unokáimat, aminek valóban megörülnek. Másra nekem nem telik. Annak is örülök, hogy még képes vagyok örömet szerezni szeretteimnek. JVofefigyelmébe Tízparancsolat azoknak, akik Sophia Lorenhez hasonlóan szeretnének megöregedni „Nem ismerek csodálatos módszereket, amelyek segítségével jó karban tarthatom magam. Egyetlen titkom a belső egyensúlyom, amely átsegít minden sorscsapáson. Gyerekeim szeretete is hozzásegít az idő látszólagos megállításához. Ezenkívül sokat tornászom, napozok és vigyázok az étrendre. Elsősorban nem adom meg magam, és egy jobb világért küzdők, annak ellenére, hogy ezt már aligha fogom megérni" - nyilatkozta a neves filmszínésznő. Az általa vallott parancsolatok egyes pontjai így szólnak: 1. Hatvanévesen se adjuk meg magunkat, és törődjünk a külsőnkkel. (Sokan bizonyára azt gondolják, hogy könnyen mehet ez Sophia Lorennek az ő anyagi hátterével. Aki azonban ismeri a művésznőt, azt állítja, hogy nincs sok ideje önmagával foglalkozni, s ezért számára ugyanúgy, mint kortársnői részére, fontos a rendszeresség és a fegyelem betartása.) 2. Mindennap szakítson időt arra, hogy kényelmes cipőben sétáljon egy órát. 3. Naponta igyon legalább másfél liter folyadékot. Ezzel megelőzi bőrének kiszáradását, megőrzi annak tisztaságát és üdeségét. 4. Egyen minél több zöldséget, kevesebb húst, igyon több tejet, és ne felejtse ki napi étrendjéből a gyümölcsöt. 5. Ne lustálkodjon! 6. A tévé néha jó partner, de nem helyettesítheti a baráti társaságot. Hívjon meg időnként magához valakit egy csésze teára vagy kávéra, és a hasonló meghívásokat ne utasítsa vissza. 7. Nézzen a tükörbe, mielőtt kilép az utcára még akkor is, ha csak a tejcsamok- ba megy. 8. A kutyák és macskák ugyan néha rongálják a lakás berendezését, de viszonozzák az ember szeretetét. Egy közönséges korcs kutya is rendkívül kellemes társa lehet az embernek. 9. Ha anyagiak miatt nem mehetnek fodrászhoz, frizurájukat csinálják meg maguk, és ne feledkezzenek meg a manikűrről sem. Az elhanyagolt külső deprimálja az embert. 10. A fekete, a szürke és a barna szín illik ugyan az idősebb korhoz, de nem kötelező, és főleg a szőkéknek áll jól. Idősebb korban sem kell idegenkednünk a pasztellszínektől. IEfogyam ssíibiiünij mmlk Sokan szenvednek álmatlanságban. Dr. Peter Clarenbach, a bielenfeldi neurológiai klinika főorvosa szerint aludni is meg lehet tanulni. A következő interjúban, amelyet Kari Wagner német újságíró készített a főorvossal, így fejtette ki erre vonatkozó nézeteit. • Főorvos úr, ön azt állítja, hgy aludni meg lehet tanulni. Hogyan gondolja ezt?- Hozzá kell szokni egy rendszeres ritmushoz. Mindig ugyanabban az időben kell lefeküdni és felkelni. Elalvás előtt nem szabad kávét inni, dohányozni, és lazítani kell. • Mennyi alvásra van szüksége a felnőtt embernek?- Ez egyéni. Az alvásszükséglet öt és nyolc óra között elégíthető ki. Mindenkinek annyi alvásra van szüksége, hogy napközben jól érezze magát, és a teljesítménye megfelelő legyen. Az ember hosszabb vagy rövidebb alvásigénnyel születik. • Előfordul, hogy az ember nagyon fáradt, mégsem tud elaludni éjjel egy óra előtt. Ez kóros esetnek tekinthető?- Nem. Ez a szervezet egyéni alvásritmusa, amelyen azzal sem lehet változtatni, ha az illető hamarabb fekszik le. • Nagyanyáink szerint az alvás gyógyít. Igaz ez?- Éppen az ellenkezője igaz. Különböző betegségek és lázas állapotok fokozzák az alvásigényt. Ennek természetesen eleget kell tenni. • Milyen gyakran töltheti az ember alvás nélkül az éjszakát, egészségkárosodás nélkül?- Az ember szervezete sokat kibír egészségkárosodás nélkül. Tudok olyan orvosi kísérletről, amelynek során egy férfit tizenegy napon és éjjelen át ébren tartottak. Ez a férfi három éjjel behozta az alváslemaradását. Első éjjel tizenkét órát, a második és a harmadik éjjel kilenc órát aludt. Mély álmának regenerációs szakasza hosszabb volt, mint máskor. Utána jól érezte magát és a továbbiakban nyolc órát aludt. • Élhet az ember alvás nélkül?- Nem. Állatokon végzett kísérletekből tudjuk, hogy egy bizonyos idő után meghalna. • Miért van szükségünk alvásra?- Mert szervezetünk alvás- és ébrenléti ritmusa egy idő után fáradtság és álmosság állapotát idézi elő, továbbá azért, mert napközben olyan jelző anyagok gyűlnek össze testünkben, amelyek előidézik az alvást. • Mit tegyen az ember, ha éjjel felébred és nem tud elaludni?- Keljen fel, üljön az íróasztalához és kezdjen dolgozni vagy olvasni. Nincsen értelme kényszeríteni az elalvást. Az álmosság magától jön és fölösleges erőszakkal előidézni. • Mikor vegyünk be altatót?- Két helyzet van, amikor az altató bevétele megbocsátható. Ha az ember közeli hozzátartozójának halála vagy válás miatt bánkódik. A másik eset, amikor az álmatlanság hetek vagy hónapok folyamán alakul ki és tartósnak bizonyul. Ilyen esetben az altatót legfeljebb 14 napig lehet szedni. Ha állapota ezután sem javul, forduljon kezelőorvosához, aki elmegyógyászhoz vagy alvászavarokat gyógyító szakorvoshoz utalja. • Mi a véleménye az alvás előtti alkoholfogyasztásról?- Egy pohár sör vagy vörösbor bágyadtságot válthat ki. Ha azonban az ember több alkoholt fogyaszt, azt érheti el, hogy elalszik ugyan, de hamar felébred, mert szervezete csökkentette a vérben levő alkohol szintjét. • Tanácsos-e elalvás előtt az ágyban olvasni vagy tévét nézni?- A jól alvók ezt megtehetik, de az alvászavarban szenvedők ne tegyék. Az utóbbiak számára az ágy legyen a csend és a nyugalom helye, amely alvásra van szánva. • Egészséges-e a délutáni alvás?- Igen, de ez legfeljebb 30-40 percig tartson. Aki azonban alvászavarban szenved, inkább mellőzze a délutáni alvást. • Az alvászavarban szenvedőknek milyen házi szert ajánl?- Két órával lefekvés előtt vegyen meleg fürdőt. Ez elősegíti a lazítást. Ugyancsak hatásos a mézes, forró tej. Ez fokozza az alvást serkentő szerves anyagok termelését az agyban. Egy reménnyel kevesebb Az év folyamán felvetődött az az esély, hogy a hetven éven felüliek ingyenes gyógyszerellátásban fognak részesülni. Ennek a tervnek a megvalósítását az egészségügy költségvetése egyelőre nem teszi lehetővé - közölték nemrég az Egészségügyi Minisztérium illetékesei. A Nyugdíjasok Egyesületének adatai szerint a nyugdíjas nem egy esetben havi nyugdíjának tíz százalékát kénytelen kifizetni a második árkategóriába sorolt gyógyszerekért. A parlamenti képviselők egy csoportja tavaly novemberben javaslatot nyújtott be, mely szerint a hetven évnél idősebbek ingyen kapnák az orvos által előírt gyógyszereket. Javaslatukat akkor nem fogadták el, s ezért idén áprilisban ismét vitára bocsátották azt. Akkor az Egészségügyi Minisztérium illetékesei megígérték, hogy a javaslatot mérlegelni fogják és kiszámítják, hogy ez a kedvezmény milyen mértékben terhelné meg az egészségügy amúgy is súlyos anyagi helyzetét. Egymillió recept közül kiválogatták a hetven éven felüliek orvosi vényeit, és megállapították, hogy az egyre kiadott gyógyszer ára átlagosan 106 korona, amiből a nyugdíjas átlagban 6 koronát fizet. A minisztérium így szerzett adatai szerint a javaslat elfogadása egy nyugdíjas számára évente 50-70 korona megtakarítást eredményezne, de ugy anakkor az állampénztár részére ez 200-300 millió korona többletkiadást jelentene. Ezt az indoklást olvasva eszembe jutott az állítólag 60 millió koronába került októberi, fölösleges népszavazás... Rovatvezető: Lörincz Kató Olvasóink kérdéseire válaszolunk • Szeretném tudni, megillet-e a szénilletmény. 1991-ig a no- vákyi bányában dolgoztam és onnan mentem nyugdíjba. Volt munkaadóm szerint nekem nem jár szénilletmény - írja levelében olvasónk.- A szénilletmény kérdéskörét a volt Szövetségi Tüzelőanyag- és Energiaügyi Minisztérium 1990/1 számú rendeleté szabályozta, ezt az 1992/1 számú bérekről, készültségi munka díjazásáról és az átlagos keresetekről szóló törvény hatálytalanította. Eszerint jelenleg nincsen a szénilletményre való jogosultságot meghatározó előírás. A idézett törvény 23. paragrafusa azonban leszögezi, hogy a törvény életbe lépése előtt támadt igényeket az azt megelőzően érvényes előírások értelmében bírálják el. A bérekről szóló törvény 1992. január 16-án jelent meg a törvénytárban és közzétételével lépett életbe. A szövetségi minisztérium idézett határozata értelmében a nyugdíjasok az utolsó évi szénilletménynek legfeljebb a felére tarthatnak igényt. Nyugdíjas alatt a határozat azt a személyt érti, aki abból a munkakörből került nyugdíjba, ahol igényt tarthatott a szénilletményre. A szénilletmény-juttatás konkrét feltételeit a kollektív szerződés rögzíti. A nyugdíjas tehát, akinek szénilletményre való jogosultsága a bérekről szóló törvény életbe lépése előtt támadt, a kollektív szerződés feltételeivel összhangban, továbbra is igényt tarthat szénilletményre. • Az utóbbi időben hallottam, hogy mérlegelik a nők nyugdíjkorhatárának megváltoztatását. 53 éves vagyok és két gyermeket neveltem fel. Szeretném tudni, hogy mikor mehetek nyugdíjba - kérdezi egy somorjai olvasónk.- A jelenleg érvényes nyugdíjbiztosítási rendszer a nők nyugdíjjogosultságának korhatárát a férfiakétól eltérően állapítja meg. Eszerint a nők legalább 25 alkalmazásban töltött év után 53 és 57 éves koruk között igényt tarthatnak öregségi nyugdíjra. Az alkalmazásban töltött időszakba a nőknél beszámítanak ún. pótidőszakok is (például a három éven aluli gyermekről való gondoskodás, a munkanélküliség, valamint a leendő hivatásra való felkészülés időszaka). A nők nyugdíjjogosultsági korhatára a felnevelt gyermekek számától függően a következőképpen alakul: 57 év, ha egy gyermeket sem nevelt fel; 56 év egy gyermek felnevelése esetén; 55 év, ha két gyermeket nevelt fel; 54 év három vagy négy gyermek felnevelése esetében; 53 év, ha öt vagy annál több gyermeket nevelt fel. A nők öregségi nyugdíjjogosultságának elbírálásánál tehát azt is figyelembe kell venni, hogy hány gyermeket nevelt fel. A gyermekek körét, akiknek neveléséről a nő gondoskodott, pontosan meghatározott jogi előírások szabják meg. Elsősorban a saját gyermekek tartoznak ide, továbbá az örökbefogadottak, vagy az illetékes hatóság által a szülői nevelést pótló gondozásba helyezett gyermekek, valamint a félj gyermeke, akit bírósági döntés az apa gondozásába helyezett. A gyermek felnevelése általában azt jelenti, hogy az illető nő a gyermekről megszületésétől fogva nagykorúságáig gondoskodott. Ennek a törvény által megszabott feltételnek eleget tesz az a nő is, aki a gyermekről annak nagykorúvá válása előtt legalább tíz évig gondoskodott. NYUGDÍJASOKNAK 1994. december 11. im ceg mu fiJimii iU íijQisi ií g i öU
