Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-12-04 / 49. szám

Ne becsüljük le az agyvérzés előjeleit Az első előjeleknek gyakran nem tu­lajdonítunk jelentőséget, és ez okozza sokszor a tragédiát. A huszonnyolc éves G. B. újságíró­ról ismerősei közül senki sem gondol­ta volna, hogy agyvérzést kap. A fia­talember vegetáriánus, nem dohányzik és rendszeresen sportol, s csak alkal­manként fogyasztott szeszes italt, ak­kor is mértékkel. Tavaly májusban, amikor ágyában fekve olvasott, érezte, hogy a válla elzsibbadt. Amint felkelt, hogy eloltsa a villanyt, testének bal fe­lét már nem tudta mozgatni. Nagy ne­hezen a telefonhoz vonszolta magát, hogy hívja a mentőket. Azonnal bevit­ték a kórházba és ott vérhigító gyógy­szert kapott, amitől a tünetek rövide­sen elmúltak. Az orvosi vizsgálat so­rán megállapították, hogy rövid ideig tartó ún. agyinfarktusa volt, amit a nyaki ütőér eldugulása okozott. A vizsgálatot végző orvos megjegyezte: a fiatalembernek szerencséje volt, hogy a tüneteket nem bagatellizálta. Az újságíró két hónap múlva ismét a labdarúgócsapat tagjai között volt. Kevésbé szerencsésen végződött egy hatvanegy éves asszony esete, aki nem tulajdonított jelentőséget az első figyel­meztető tüneteknek. Este, miközben a tévét nézte, kiesett kezéből a távkap­csoló. Amikor lehajolt, hogy felvegye, nem tudta megfogni. Bizonyára fáradt vagyok - gondolta. Éjjel, amikor WC- re akart menni, észrevette, hogy az egyik lábára nem tud ráállni. Azt hitte, hogy megrándította. Hajnalban már egyértelmű lett, hogy agyvérzést ka­pott, és az egyik oldala megbénult. ür. V. Hachinski, ismert amerikai neurológus az agyvérzésnél rendkívül fontosnak tartja a páciens azonnali ke­zelését. Az agyvérzéses esetek több mint fele előzőleg átmeneti tünetekkel jelentkezik, amelyek érdugulás követ­kezményei, és olykor csak öt percig tartanak, de előfordulhat, hogy a vér­keringés zavara 24 óráig tart. Amint a tünet elmúlik, sokan átmeneti zsibba­dásnak vélik, és nem tulajdonítanak neki jelentőséget. Minden második agyvérzéses eset­nél közrejátszik a magas vérnyomás. Azokat a betegeket, akik nem kezelte­tik magas vérnyomásukat, ötszörösen gyakrabban fenyegeti az agyvérzés. Hasonlóképpen fokozottan veszélyez­tetettebbek a dohányosok, a cukorbaj­ban szenvedők és azok a nők, akik Öst­rogen tartalmú antikoncepciós szert szednek. Nagyobb mértékben veszé­lyeztetettek továbbá a szívritmuszavar­ban szenvedők, a túlsúlyosak, a keve­set mozgók vagy a magasabb cholesz- terinszintű egyének is. Az eldugult ereket sok esetben sike­rül műtéti beavatkozással kitisztítani, de gyógyszerekkel is feloldhatók a vérrögök. Amennyiben valaki az említett veszélyeztetett csoportok valamelyiké­be sorolhatja magát, egyszerűen véde­kezhet az agyvérzés ellen, ha betartja az orvos által javasolt diétát, szedi a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket és többet mozog. Ugyancsak csökkenti az agyvérzés veszélyét a véralvadást gátló szerek alkalmazása. Ezek közé tartozik az aszpirin is. Az agyvérzés veszélye csökken, ha a következő tünetek észlelésénél or­voshoz fordulunk: Ha a végtagok, vállak hirtelen bekö­vetkezett zsibbadását érezzük, és ez egy-két percnél tovább tart. Komoly előjele az agyvérzésnek, ha a test kü­lönböző részei egyszerre zsibbadnak el. Az agyvérzés kísérő tünete a végta­gok zsibbadásán kívül az izmok meg­bénulása. Ha kezünkből váratlanul ki­esnek a megfogott tárgyak, ez az agy átmeneti vérellátási zavarának egyik jele. Sokaknál az agyvérzés azzal jelent­kezik, hogy egy ideig nem képesek be­szélni, vagy érthetetlen hangokat ad­nak ki, de előfordulhat az is, hogy képtelenek megérteni a hozzájuk inté­zett szavakat. Az agyvérzésnél vagy az agy átme­neti vérellátási zavarainál az illető a szeme előtt fekete foltokat lát. Előfor­dulhat ilyenkor a kettős látás is, vagy az, hogy az illető csak az egyik szemé­re lát aszerint, hogy a vérömleny hol helyezkedik el. Ilyenkor az arc egyik fele megbénul, és az egyik szemhéj le­csukódik. Az ideiglenes zavarnál a szemhéj fokozatosan kinyílik, és a lá­tás visszatér. A botladozás vagy ringó járás azt jelzi, hgy a vérömleny az agy járást koordináló központját érinti. A járás­zavart általában a biztonságérzet el­vesztése előzi meg. A kínzó fejfájás az agyvérzés legjel­lemzőbb tünete. Ez a fájdalom nem kor­látozódik a homlokra, hanem az egész fejet érinti. Ennek az az oka, hogy a megpattant érből a vér az agy és a ko­ponya felső része közötti térbe jut. Mindezeket az előjeleket komolyan kell venni és gyorsan cselekedni. Ta­nácsos azonnal orvost hívni. Ha a tü­netek közben el is múlnak, az időben elvégzett orvosi vizsgálat feltárhatja az okot, és elősegítheti az idejében el­kezdett kezelést. Az orvosnak részletesen mondjuk el a tüneteket, amelyeket magunkon vagy a környezetünkben lévő szemé­lyen észleltünk. Minél több részletre térünk ki, annál sikeresebb lehet a di­agnózis megállapítása. Az agyvérzésnél az első percben kell cselekedni, hogy megelőzhessük a hosszú szenvedést, vagy gyakran a halált. A késő októberi reggel ködszűrte napsugarai megcsillantak a tér sar­kán ácsorgók haján. Ez volt számomra a tám­pont, hogy merre kell tartanom. Kirándulásra készültünk, és gyülekezé­si helyként csupán a tér volt megadva, ahol több autóbusz parkolt, és több csoport várakozott. Én az ősz fejek felé vettem az irányt. A kirándulást, amelynek célpontja ez al­kalommal Győr volt, ne­künk rendezték. Szeretem ezeknek a ki­rándulásoknak a hangu­latát. A többségében hat­vanon felüli résztvevők ilyenkor zokszó nélkül vállalják a korai kelést, sőt, az időjárás szeszélye­it is. Egy-egy ilyen kirán­dulás változatosságot hoz szürke hétköznapjaikba, amikor ugyan csak keve­sen ülnek közülük ölbe tett kézzel, mert általá­ban akad tennivaló a szé­lesebb családban, vagy éppen a nyugdíj kiegészí­téseként rendszeres el­foglaltságuk van. A kirándulás mégis színfolt. Többféle vonze­reje van. Az egyik kétség­telenül a változatosság, ami jótékonyan hat a töb- bé-kevésbé egyhangúság­ban élő ember lelkivilágá­ra. A másik vonzóerő a találkozás lehetősége azokkal a kedves is­merősökkel, akikkel kü­lönben csak ritkán hoz össze bennünket a vélet­len. Ha a kirándulás cél­pontja a többség számára ismeretlen hely, ez gaz­dag élményforrást jelent az egész társaság számá­ra, s különösen jó hatás­sal van a borongós han­gulatra hajlamosakra. Ezek az összetevők szinte kizárják, vagy leg­alábbis csökkentik a résztvevők közt támadó nézeteltéréseket. Az egy­napos kirándulások, kü­lönösen amikor a többség ismeri egymást, biztonsá­gérzetet nyújtanak az utazás során, és kétségte­lenül üdítőleg hatnak mindenkire. A részvételi lehetőség nyitva áll a nyugdíjasklubok tagjai számára. Ne tagadjuk meg ma­gunktól ezt a kikapcsoló­dást niég kisebb anyagi áldozatok árán sem, mert, higgyék el, megéri. A hosszú élet titka Világszerte növekszik a száz, sőt an­nál is több évet megélő emberek szá­ma. Franciaországban például jelenleg mintegy ötezer ilyen korú ember él. Harminc évvel ezelőtt számuk alig ér­te el a kétszázat. Tíz év múlva az előrejelzések szerint tízezren lesznek. Az Ipsén Alapítvány fölmérései azt jelzik, hogy a százévesek száma nö­vekszik a leggyorsabban. 2000-ig a mágikus száz évet megélő amerikaiak száma meg fogja haladni a százezret. Nem egészen egy évszázad alatt két- milliónyian lesznek. A magas életkor jelenségét az em­berek szemében mindig bizonyos bűvkör övezte. Vajon ez a fenomén rejt-e magában eddig fel nem fedezett titkot? Egyesek a titok nyitjaként az alacsony vérnyomást emlegetik. Má­sok azt állítják, hogy a naponta elfo­gyasztott kis üveg bor meghosszabbít­hatja az ember életét. A csokoládé kedvelői - közöttük Jeanne Calment, a százhúsz éves francia asszony - a hosszú élet titkát ennek a nyalánkság­nak tulajdonítják. Vannak, akik azt ál­lítják, hogy a szabadban végzett mun­ka is hozzájárul az élet meghosszabbí­tásához. Dr. Allard gerontológus 2700 százéves emberen végzett klinikai, bi­ológiai és genetikai vizsgálatok után kijelentette: „Ha el akarják érni a százéves kort, akarniuk kell élni!” Ha statisztikai szempontból akar­nánk meghatározni a százéves ember prototípusát, így nézne ki: nyolc száz­éves ember közül heten nők, de az az egy férfi jobban érzi magát, mint a többiek. A száz évet megért férfiak felének jó az emlékezete, míg a ha­sonló korú nők csupán egyharmada dicsekedhet ezzel. A százévesek többnyire alacsony termetűek. A nők átlagos magassága mintegy 151, a férfiaké pedig 162 centiméter. A nők átlagos súlya 48, a férfiaké 59,5 kg. Meglepő, hogy a százévesek 51 százalékának a szeme kék (az egész emberiségnek csak 31 százaléka kék szemű). Amit azonban a statisztika nem tud kimutatni, az az életkedv. Az utóbbi velejárója a kíváncsiság és az alkalmazkodási készség. Két évvel ezelőtt P. Sabatier rend­szeresen pénteki tv-műsorába meghív­ta a világ akkor legidősebb emberét, Jeanne Calmentot. Honoráriumként megajándékozta egy hatalmas doboz bonbonnal, mire az idős hölgy méltat­lankodva mondta, hogy az ő szereplé­se több ezer kilogramm csokoládét ért. De más százéves emberek is úgy ér­zik, hogy nekik különleges jogaik van­nak. A környezetükben levőknek sze­retnek parancsolgatni. Inkább a jövőnek, mint a múltnak élnek. A modem kor szokásain a százéve­sek nem csodálkoznak túlságosan. Ők már annyi mindent láttak, tapasztaltak az életben, hogy őket semmi sem lep­heti meg. Ráadásul általában jó az al­kalmazkodóképességük. A technika vívmányai kevésbé hatnak rájuk, mint a középkorúakra. Sokan közülük gyakran emlegetik a falusi emberek hajdani nehéz, kemény munkával töl­tött életét, és sokszor beszélnek az első világháború eseményeiről. A magas kort megértek számára a politikának nincs jelentősége. A fran­cia százévesek mind felismerik Hitler, Fernandel, Maurice Chevalier képét, de egyikük sem ismeri Alain Delont, Marilyn Monroet vagy a politikus Chiracot. A nehéz élet, a halál közelsége, gyakran a gyerekek magatartása okoz­za, hogy a halál gondolata nem riaszt­ja őket. Amikor egy 105 éves asszony születésnapján egy riporter interjút készített vele, majd azzal búcsúzott tőle, hogy reméli, egy év múlva vi­szontlátja, a nő így válaszolt: „Miért ne, maga jó formában van. ” NE VÁLJUNK A TÉVÉ RABJAIVÁ A borongós őszi és téli napokon sok nyugdíjas tölti ideje nagy részét a tévékészülék előtt. A képek peregnek a szemük előtt, és amikor a látvá­nyok özönétől szemük elfárad s figyelmük lankad, olykor el is bóbiskol­nak, miközben a tévében a képek tovább peregnek. Mose Aronson, a Tel Aviv-i egyetem orvosprofesszora a televíziónak az emberekre gyakorolt hatását kutatja. Legmeglepőbb megállapításai kö­zé tartozik, hogy közvetlen összefüggést talált az idős embereknél előfor­duló Alzheimer-kór és a napi többórás tévénézés között. A Tel Aviv-i ku­tató szerint a tévénézőket szüntelenül attakolják a képek és a hangok, mi­közben nem adnak lehetőséget a lazításra, pihenésre, relaxációra. Ez hoz­zájárul az idegsejtek károsulásához és a sejtek közötti kapcsolatok el- tömődéséhez. A képek által előidézett tévéstressz megrövidíti az idegsej­tek munkáját, és rontja az emlékezetet. A túlzottan gyakori és hosszú ide­ig tartó tévézés tehát az értelem rombolásának eszközévé válhat. Mint általában mindenben, a tévénézésben is tanácsos a mértéktartás. O'l yiiS(Maiik lk(|ir(£l(isí®űff(B fÍÍÜíis^dMMs • A vállalatot, ahol dolgoztam, felszámolták, és én a többi alkalmazottal együtt felmondást kaptam. Mivel 55 éves, gyermektelen asszony vagyok, úgy határoz­tam, hogy korengedménnyel nyugdíjba megyek, mert az én koromban a nők már nem kapnak munkát. A munkaügyi hivatalban nem tartanak nyilván. Hogyan lássak hozzá nyugdíjazásom elintézéséhez? - kérdezi levelében egy galántai olvasónk.- A rendkívüli öregségi nyugdíjat az az állampolgár igényelheti, aki munkaviszonyát a Munka Törvény- könyve 46. paragrafusának 1 a/ és c/ bekezdése szerint befejezte, és annak befejezésekor az öregségi nyugdíj megszerzéséhez szükséges huszonöt munkaviszony­ban töltött évet tud felmutatni. Az alkalmazásban el­töltött időszakba a nőknél beszámítják a három évnél fiatalabb gyermekről való gondoskodással töltött éve­ket vagy hónapokat is. Ezenkívül a korengedményes nyugdíj igénylőjének még egy további feltételt kell tel­jesítenie: a munkaviszony megszűnése és az öregségi nyugdíj törvény által megszabott korhatára között leg­feljebb két év különbség lehet. Rendkívüli esetben öregségi nyugdíjat kaphat az a személy is, akinek ko­rára való tekintettel a munkaügyi hivatal nem tud meg­felelő munkát közvetíteni. Olvasónknak munkaviszonya megszűnésekor keve­sebb, mint két éve hiányzott a nyugdíjkorhatár elérésé­hez. Amennyiben 25 évet töltött munkaviszonyban, és az illetékes munkaügyi hivatal nem tud önnek megfe­lelő munkát közvetíteni, rendkívüli nyugdíjazását az állandó lakhelye szerint illetékes Nemzeti Biztosító körzeti irodájában kérelmezheti. • Élettársam és én nyugdíjasok vagyunk, és havi jö­vedelmünk csak a megélhetésünkhöz elegendő. Élet­társam 28 éves fiának eltartása állítólag mégis ránk hárul. A fiatalember ugyanis egyetemi diplomával ren­delkezik, de csupán egy évig volt állásban, és két évi munkanélküliség után most kétéves tanfolyamra jelent­kezett, hogy további képesítést szerezzen. Arra hivat­kozik, hogy tanulmányi ideje alatt az apja köteles őt eltartani. Szeretném tudni, hogy valóban így szól-e a törvény - kérdezi egy rozsnyói olvasónk.- A Családtörvény 85. paragrafusa értelmében a szülők gyermekkel szembeni eltartási kötelezettsége addig tart, amíg gyermekük önellátásra nem képes. Időben ez azt jelenti, hogy a szülő addig köteles gyer­mekéről gondoskodni, amíg az nem válik keresőképes­sé. Ennek eldöntésénél figyelembe kell venni azt a kö­rülményt is, hogy a felnőtté vált gyermeknek szándé­kában áll-e az önellátás, vagy sem. A levélben említett esetben az utóbbi körülmény látszólag nem áll fenn, és a törvény értelmében a szülő addig köteles gyerme­kéről gondoskodni, ameddig az tanulmányait folytatja, illetve a leendő hivatásához szükséges felkészülést végzi. Amenyiben a fiú eltartásáról előzőleg a bíróság döntött, ez a döntés érvényét veszti, amint megszűnnek a fiatalember eltartásához szükséges tör­vény által előírt feltételek, tehát befejezi vagy megsza­kítja tanulmányait. Jó, ha tudjuk... A nyár folyamán és sokfelé még ezekben a hónapokban is folyik a lakásokban a hi­deg- és melegvízmérők be­szerelése. Ennek díját a szö­vetkezeti lakásokban a mun­kálatokkal egyszerre kell ki­fizetni. Sok nyugdíjas szá­mára ez komoly anyagi meg­terhelést jelent, ezért a la­kásszövetkezet igazolása alapján, a helyhatóság szoci­ális ügyosztályán a rászorul­tak igényelhetik az e célra folyósított hozzájárulást. Rovatvezető: Lőrincz Kató NYUGDÍJASOKNAK 1994. december 4. llBSámap

Next

/
Thumbnails
Contents