Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-11-13 / 46. szám
l/BSÚrnap 1994. november 13. x INTERJÚ Inter jú Peter Mihókkal, a Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara elnökével Talán túl a holtponton • A kereskedelem bővítésében elsőrendű fontosságú a kapcsolatok kiépítése. A kamara elnökeként legutóbb Moszkvában járt. Oroszországi tárgyalásai milyen eredményt hoztak?- Moszkvában megnyitottam kamaránk oroszországi kirendeltségét, ahol munkatársaink feladata elsősorban a kölcsönös kapcsolatok felvétele lesz, és persze a kereskedelmet érintő új orosz törvények, rendeletek feldolgozása is. Vagyis kirendeltségünk révén a hazai kamaratag gyorsan értesülhet és szakszerű információkat kaphat a hatalmas orosz piacon zajló eseményekről, az ottani exportlehetőségekről. Oroszországi partnereinkkel megegyeztünk, hogy a két fél összekapcsolja folyamatosan aktualizált adatbázisát, ezzel is segítve az információcserét. Az Expocentrum cég vezérigazgatójával megállapodtunk, előreláthatólag az év végéig aláírjuk azt a szerződést, amely kamaratagjainknak lehetővé teszi, hogy a legnagyobb orosz kiállítás- és vásárszervező cég rendezvényein kedvezményesen, mintegy 20 százalékkal olcsóbban jussanak kiállítási területhez. Végezetül az orosz nemzeti vagyonalappal folytatott tárgyalásaink során felvetettük: a mindkét országban folyó privatizációban kölcsönösen vegyünk részt, ezzel is csökkentenénk a két ország közt meglévő adósságok mértékét. • Szeptemberben a kamara vezetői és néhány honi vállalkozó nagyszabású körutat tett Latin-Amerikában. Ez még nem lenne különös, az viszont igen, hogy kőrútjuk végeztével éppen a kecsegtető kubai piaci lehetőségeket hangsúlyozták ki.- Ha a gazdasági statisztikákba beletekintünk, rögvest kitűnik - Szlovákia kereskedelmének megközelítőleg 95 százalékát az európai államokkal bonyolítja le. Márpedig a legígéretesebb kiviteli lehetőségek az új gazdasági növekedési régiókban vannak, vagyis Délkelet-Ázsiában, Kínában - egyáltalán a Csendes-óceán térségében. A latin-amerikai országok is szorosan kötődnek e nagy térség piacaihoz. Az önálló Szlovákia eddig hivatalosan nem küldött gazdasági delegációt Latin-Amerikába, ezért kőrútunknak, amelynek során Brazíliát, Argentínát, Mexikót és Kubát kerestük fel, részben politikai töltete is volt. A meglátogatott államok nemzeti kamaráival felvettük a kapcsolatot, amelynek előnyeit remélhetőleg mindannyian élvezhetjük majd. Kubát nem véletlenül emeltük ki, ugyanis azt tapasztaltuk, hogy rendkívül nagy szimpátiával viszonyultak hozzánk és általában Szlovákiához. Korábban komoly gazdasági kapcsolataink voltak, szakembereket küldtünk a szigetországba, és ottjártunkkor érezhető volt, a kubaiak az átmeneti visszaesést követően ismét intenzívebbé szeretnék tenni a két ország közti kereskedelmet. Különösen a gépipari, az energiaipari termékek és a mezőgazdasági vegyszerek terén lennénk érdekeltek, emellett korábbi beruházásainkat is modernizálni kellene. Kubából pedig színesfémet hozhatunk be. Egyet szögezzünk le: a politikát és a gazdaságot külön kell választani, nemcsak mi, hanem a többi ország is keresi a kapcsolatokat Kubával. • A személyes kapcsolatok felvétele mellett a világgazdaságban uralkodó általános viszonyok szintén rendkívül fontosak. A világkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú, hogy az idén végre a marokkói Marrakeshben lezárták a GATT ún. Uruguayi-fordulóját, ami 1995-től csökkenti a még meglévő vámfalakat. Szlovákia számára mit jelent e kereskedelemélénkítő lépés?- Jövőre fokozatosan - a megadott ütemterv szerint - megkezdődik a vámfalak leépítése. Nem késlekedhetünk, ezért szerintem a gazdasági minisztériumban részletes elemzésnek kell alávetni a vaskos dokumentumot, és a vállalkozók tudtára adni, 1995- től mennyiben változnak meg a játék- szabályok. Szlovákiában egyébként a vámok alacsonyabbak, mint az európai országok többségében, ennek ellenére ugyanolyan arányban kell csökkentenünk a vámokat, mint az összes többi GATT-tagnak. Ez nyitottabbá teszi belső piacunkat, amire jó lesz felkészülni a hazai gyártóinknak. Másrészt az exportőrök számára kedvező hír: termékeinket kisebb vám terheli majd. Ám az Uruguayiforduló legfontosabb hatása a következő: a fejlett országok piacuk védelmében nem mennyiségi, hanem minőségi korlátozásokkal fogják elejét venni a nem kívánt konkurenciának. Vagyis, ha termékeink fennakadnak a szigorú minőségi vizsgálatok során, semmilyen vámkönnyítés nem segít exportőreinken. Ráadásul a jobb minőséget nemcsak a végtermékek esetében követelik meg, hanem már a gyártástechnológiában is. Termelőinknek, a kivitel gondolatával játszó cégeinknek gyakorlatilag minőségi ugrást kell véghez vinniük. Minél gyorsabban sikerül e lépésváltás, annál nagyobb szeletet hasíthatunk ki a külpiacból. • Pozitív fejleményként könyvelhetjük el, hogy kedvező fordulat történt a külkereskedelmünkben; az év első 8 hónapjában ugyan szerény mértékű, de aktív kereskedelmi mérleget tudtunk felmutatni, és ez érvényes legfontosabb partnerünkkel, Csehországgal szemben is. Vajon minek köszönhető e fordulat?- Valóban változás történt külkereskedelmünkben, amit én három tényező együttes hatásával magyarázok. Először is: a pénzpolitikában fontos lépések történtek, a 10 százalékos devalváció is megtette jótékony hatását, emellett a Csehországgal fennálló vámunió játékszabályain belül maradva a közös fizetőeszközhöz, az ECU-hoz viszonyítva ugyancsak leértékeltük a szlovák koronát. Most, hogy pozitív fordulat történt a Csehországgal folytatott kereskedelmünkben, partnerünk nem véletlenül hangoztatja, ideje volna újra felértékelni a fizetőeszközünket. Másodszor: a behozatali pótlék bevezetése ugyancsak megtette kedvező hatását. Az importot megdrágító lépés ésszerűsítette a külkereskedelemmel foglalkozók döntéseit, másrészt védte, erősítette a hazai piacot, a hazai termelőket. E két tényező hatása azonban rövid távra szól, ellenben a harmadik, az ipari termelés és általában a gazdaság mérsékelt fellendülése már hosszabb távon is stabilizálhatja helyzetünket. A makroökonómiai mutatók kedvező alakulása normális fejlődés esetén jó rajthelyzetet teremt 1995-re. Persze, az exportőröknek figyelembe kell venniük, hogy a behozatali pótlék által nyújtott védelem 1994. december 31-én megszűnik, ugyanis nem hinném, hogy az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) vezetői beleegyeznének ennek meghosszabbításába. Hogy miért? Mert a bevezetésekor felhozott legfontosabb érvünk, vagyis hogy rendkívül kicsi a valutatartalékunk, mára érvényét veszítette. • Említette a legfontosabb gazdasági mutatók alakulásának kedvező voltát. Mint ismeretes, az 1994-re szóló költségvetés a következő keretszámokat állapította meg: 12 százalékos infláció, 17 százalékos munkanélküliség, 0 százalékos gazdasági növekedés és 14 milliárd koronás költség- vetési deficit. Már csak néhány hét van hátra 1994-ből, így talán nem korai megjósolni, vajon mi teljesül és mi nem e mutatókból.-- Ami az inflációt illeti, szerintem nem lépjük túl a 12 százalékot, a munkanélküliség országos mutatóját - ha lehet így mondani - teljesítjük, vagyis a 17 százalék alatt maradunk. Sőt, e téren egyértelmű sikerként könyvelhetjük el, hogy már hónapok óta 14,5 százalék körül mozgunk. A gazdaság, bár a talpraállás jeleit mutatja, mégsem ér el növekedést, ahogyan azt az optimisták várták. Valóban nulla százalék, vagyis a stagnálás tájékán mozog, vagy jelentéktelen visszaesést érünk el. Ami a költség- vetési deficitet illeti, ennek nagyságát a legnehezebb felbecsülni. Ugyanis az év végén többnyire alaposan megugrik a hiány, hiszen ki kell fizetni a kormány egyes tárcáinak az évközben maguk előtt görgetett számláikat. Persze, mesterségesen mérsékelni lehet a hiányt, úgy, hogy egyes kiadásokat átütemeznek a következő évre. Ez azonban már játék a számokkal. Összegezve, a tervezett 14 milliárd koronás hiányt valószínűleg nem sikerül tartanunk, szerintem 18-20 milliárd korona közötti lesz az idei deficit nagysága. • Emlékszem, tavaly a parlamentben az 1994-re szóló költségvetés vitája során az ellenzéki képviselők teljesen irreálisnak tartották a végül mégis elfogadott irányszámokat. Most viszont úgy tűnik, többé-kevésbé mégis sikerült ezeket tartanunk. Minek köszönhető a javulás: annak, hogy már a neheze mögöttünk van, vagy annak, hogy a Moravcík-kormány energikus lépéseket tett a gazdaság élénkítése terén?- A Moravéík-kabinet hathónapos tevékenysége túl rövid idő ahhoz, hogy előrelendítse a gazdaság szekerét, fél év alatt egyszerűen nem lehet csodákat elérni. Ez az 1989-es fordulatot követő valamennyi kormány eredménye, mindegyik valamivel hozzájárult a szerkezetátalakításhoz. A pozitív változásban rendkívül fontos szerepe van az államtalanítás folyamatának; mindegy, hogy a cégek a privatizáció milyen formájában kerültek teljesen vagy részben magánkézbe, egy a lényeg: a privatizáció előtti agónia e vállalatok esetében megszűnt. Az elmúlt időszakban a vállalkozók hozzáállása szintén megváltozott, kezdenek alkalmazkodni a piacgazdaság játékszabályaihoz. Ne feledkezzünk el a Szlovák Nemzeti Bank szerepéről sem, amely restriktiv politikájával elejét vette a vágtató inflációnak. Ám most módosítania kellene eddigi pénzpolitikáját, intézkedései révén a kereskedelmi bankoknak növelniük kellene a hitellehetőségek körét, mivel csak elegendő tőke- befektetés révén lehet kiaknázni a talpra állás folyamatát, és megadni a felemelkedéshez a kezdőlökést. • E tények ismeretében mérsékelt optimizmussal tekinthetünk a jövőbe. Vajon mit várhatunk 1995-től?- Bár nem vagyok jós, azért megpróbálom felvázolni, mit várhatunk a jövőtől, mit kellene tennünk 1995- ben. A legfontosabb feladat a gazdaság élénkítése; ez nagyban függ a belpolitikai helyzet stabilitásától, attól, hogy az új kormány milyen parlamenti többségre tesz szert, mennyire tudja keresztülvinni akaratát. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a működőképes gazdaság fontosságát, hiszen enélkül nem lehet kellő mértékben finanszírozni az oktatás, az egészségügy, a kultúra szféráját, és lehetetlen hatékony szociálpolitikát folytani. A felsoroltakhoz pénz szükséges, méghozzá nem is kevés, és a pénzt a gazdaság termeli ki. Szerintem 1995-ben végre túlbillenünk a holtponton, a visszaesést, illetve stagnálást felválthatja a mérsékelt, 1 százalék körüli növekedés. Fontosnak tartom, hogy a kormány a vállalkozói szférát nagyobb teljesítményre ösztönözze, mégpedig akár az adóterhek fokozatos mérséklésével is. A kisebb adók ugyanis több bevételt jelenthetnek az államháztartásnak, az adócsalások mértékének visszaesése miatt. A növekvő termelés több piacot igényel, vagyis kimondottan exporttámogató politikát kell folytatnunk. Szinte egyfolytában hangoztatjuk, hogy a fejlett Európához szeretnénk csatlakozni. Az idő rohan, az Európai Unióval kötött társulási szerződésünkben foglaltak konkrét megvalósítása terén bizony eddig nagyon keveset tettünk. Eddig a puszta szavaknál, óhajoknál maradtunk, 1995-ben tehát végre hozzá kell fogni az érdembeli munkához. Ne feledjük, 1996-ban az unió tagjai összeülnek, hogy megvitassák, mely államokkal bővítsék a szervezetet. Ha addigra nem teszünk eleget a társulási szerződésben foglaltaknak, könnyen kimaradhatunk az újabb tag- felvételi hullámból. • A kereskedelmi kamara legutóbbi piacfeltáró útjairól már beszéltünk. Ezek fontossága vitathatatlan. De vajon milyen előnnyel jár a kamarai tagság, milyen szolgáltatásokat nyújt a tagoknak?- A Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara közjogi szervezet, amely a vállalkozók érdekeit védi a kormánnyal, a törvényalkotókkal és a külfölddel szemben. Jelenleg mintegy * 19 800 tagot számlálunk, 8 regionális irodánk és három kirendeltségünk révén gyakorlatilag az ország valamennyi régiójában képviselve vagyunk, konkrétan Dél-Szlovákiában Komáromban és Losoncon működünk. Tagjai vagyunk számos nemzetközi szervezetnek, többek között a párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamarának. Fokozatosan több kétoldalú szerződést kötöttünk az egyes nemzeti kamarákkal; Magyarországgal például az elsők között, még 1992 decemberében írtuk alá a szerződést. Szolgáltatásaink, adatbázisunk, információink - amelyeket részben lapunkban is közreadunk - mind a hazai vállalkozók exportlehetőségeinek esélyét növelik. • Végezetül éppen az információtovábbítás fontosságára szeretnék rákérdezni. A külföldi érdeklődőknek mennyi információ áll rendelkezésükre Szlovákiáról, milyen adatokat tudunk szolgáltatni a potenciális befektetőknek és kereskedőknek?- Mind a mai napig hiányzik egy szakavatott, fontos adatokban gazdag hírközlő eszköz, amelynek révén tájékoztatnánk a nagyvilágot a szlovákiai történésekről, az itteni beruházási lehetőségekről, a jogi előírásokról. Eddig egyetlen kormány sem tett konkrét lépést ez ügyben, valószínűleg a kamarának kell megvalósítani a külföld tájékoztatását. Tudjuk, egy-egy külföldi üzleti út csupán arra elég, hogy felkeltsük irányunkban az érdeklődést, amit aztán rendszeres tájékoztatással tudnánk fenntartani. A külképviseleteinknek a szokásos diplomáciai szolgálaton kívül gazdasági, kereskedelmi érdekeinket is képviselni kellene. Sajnos, ez egyelőre nem működik. Mi a világpolitika színpadán nem játszunk, nem is játszhatunk komoly szerepet, ennek ellenére ajánlatos jól tájékozódnunk az események özönében, és az információk tömkelegét feldolgozva a számunkra fontos ismeretanyagot Szlovákia prosperálására kell fordítani. E komoly feladat megvalósításából kamaránk is ki akarja venni a részét. • Köszönöm az interjút. Sidó H. Zoltán
