Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-09-25 / 39. szám

A nnak idején - amikor 1949 fehruárjában a prágai reopiilőtérről felemel­kedett a „vasmadár” - melynek fedélzeotén volt a bátyám és a húgom is nem gondoltuk, hogy valaha is viszontláthatjuk egymást. Azt szokás mondani, hogy az idő a legjobb orvosság... Nos, negyvenöt év és 120 nap múltán mégiscsak viszontláthattuk egymást - nem az óhazában, hanem az őket is befogadó hazában: Kanadában. Fényes nappal szálltunk fel Budapesten, s még aznap, ottani idő szerint ugyan­csak fényes nappal, szálltunk le Torontóban. Beszélgetéseink egyik vissza-vissza- térő témája az volt, hogy odakinn 45 év után is megtartották magyarságukat; tőlünk pedig azt kérdezgették, hogy vannak-e még Szlovákiában magyarok, van­nak-e iskoláik, lehet-e ott magyarul beszélni, a magyar zászlót kitenni, elénekelni a magyar himuszt, magyar feliratokat használni?... Úgy tűnik, a jó hír gyorsan ter­jed, s a rossz még gyorsabban, Valahányszor bátyám autójába ültünk, a kocsi hátsó üvegén, kicsiben mindig ott láttam a magyar zászlót és a koronás címert. Egyszer szóvá is tettem neki, hiszen mi idehaza - sajnos - „elszoktunk” ezektől. Ö erre csak azt felelte: ezt itt így teszi minden nemzetiségű; ez senkinek sem árt, legalább tudjuk, milyen nemzetiségű a kocsi tulajdonosa. A bátyám hozzátette: most ünnepeljük Kanada első alkotmányá­nak 127. évfordulóját, amelyet 1867-ben nyilvánítottak ki, s az első miniszterelnök John McDonald volt. Tudod, mondta, Canada is a free country, azaz Kanada sza­bad, független ország. Erre mit mondhattam? Szlovákia is szabad, független ország, igaz, a saját de­mokráciájával; ám ki tudja - talán 127 év múlva... Ám szavak helyett, immár beszéljenek a képek: Cortlandban a templom előtti részen két nemzeti zászló emelkedik a magasba: az óhaza és befogadó haza jelképei. Mindenki egyaránt tiszteli őket, nem szúrnak szemet senkinek. Canada A cortlandi búcsú lelkészei útbana templomba - a két zászlóval. A jelenlevők a mise végeztével a magyar himnuszt énekelik a templomban is a free country A cortlandi búcsú után ebéd is jár, kétnyelvű felirattal! (A szerző felvételei) A holtak nem hazudnak, hanem bizonyítanak. Például a Port Colborne-i temetőben sok sírkövön magyar feliratok vannak - ezek sem ártanak senkinek. Persze, vannak szlovák, ukrán, szerb, román és más nyelvű feliratok is, de ez sem árt senkinek és nem is sérti az ország érdekeit, biztonságát, nem veszélyezteti, úgymond, területi épségét... Iván Sándor Magyarország népi építészetét és hagyományait kívánja be­mutatni, az ópusztaszeri Nem­zeti Történeti Emlékparkban csupán a Csongrád megyéből származó parasztházak, köz­épületek, szélmalmok, külön­féle gépek és más, a múlt mi­nél pontosabb megismerését szolgáló berendezések talál­hatók. Külön érdekességnek számít a századfordulón épí­tett Pusztafeketehalmi Olva­sókör székháza, amely a kora­beli falvak gazdag közösségi életéről árulkodik. Igazi él­mény belépni abba a tanyasi népiskolába, amely úgyszintén még az I. világháborút meg­előző időszakból származik. A fapa­dos termet díszítő gazdag térkép, fali­kép és tanesz­közgyűjtemény, a kiállított tárgyak magas didaktikai hatása és közért­hetősége folytán méltán váltanak ki irigységet - egy mai látogatóban. Az emlékparkban található több tanyai, mezővárosi, illetve falusi telek, a közös­ségi épületek és a kisipari műhelyek között a legnagyobb értéket - és egyúttal a legnagyobb ér­deklődést is - egy ógyallai születésű festőművész alkotása jelenti. Feszty Árpád monumentális művé­ről: A magyarok bejöveteléről van szó, amely 1974-ben ke­rült a Csongrád Megyei Múze­um tulajdonába. Ezzel együtt Ópusztaszeren felépült a kör­kép tárolására és bemutatására alkalmas többfunkciós, fazsin­delyes épület. A háború vi­szontagságaiban s avatatlan kezek által jócskán megrongá­JS/r :* Árpád és a hét vezér milleneumi em­lékműve, amelyet 1896-ban emeltek a szeri monostor romjainak közelében (A szerző felvételei) lódott festmény restaurálása, lengyel szakemberek bevoná­sával, még ma is tart. A Feszty-körkép az eredeti ter­vek szerint a nagyközönség számára jövő év augusztusá­ban lesz megtekinthető. E klimatizált épület alagso­rában feltehetően kiállítóhelyi­ségek vannak, a pavilon Látkép szélmalommal és a posta épületével „gyomrában” pedig hatalmas fémgyűrűk feszítik a körvász­nat. A kép - teljes nagyságá­ban - csupán az „emeleti” részről tekinthető meg, ahová egy nagy ívű csigalépcsőn le­het feljutni. A kép előtti tér úgy van kiképezve, mintha az is része lenne Feszty alkotásá­nak. Így a látogató, ha ele­gendő képzelőereje támad, pil­lanatok alatt szakíthat a jelen­nel, és máris Árpád vezér kö­zelében érezheti magát, és ha kedve úgy tartja, akkor „oda­léphet” a földön heverő eleset­tekhez, a többi figurához. Ha a ‘96-os Expo nem is va­lósul meg, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark nem kell, hogy veszítsen je­lentőségéből. Maradhat to­vábbra is a honfoglaláskori mítoszok felelevenítőjének, szellemi értékeink kimeríthe­tetlen tárházának. S miként a mohamedánok életükben egy­szer Mekkába zarándokolnak, úgy látogasson el minden jóér­zésű, tárgyilagosan gondolko­dó magyar legalább egyszer Ópusztaszerre. Arra a szá­munkra nem kis jelentőséggel bíró helyre, ahol a honfoglaló hét vezér vérszerződést kötött, majd megtartotta első törvény­kező gyűlését. Kosár Dezső Az ópusztaszeri emlékpark ki­építése tulajdonképpen már a század hatvanas éveiben el­kezdődött, amikor is a szegedi Móra Ferenc Múzeum ásatásai nyomán Ópusztaszeren feltár­ták a honfoglaló magyarok te­metőjét, faluját és Szer monos­torát. A helyszín elnevezését a honfoglalást megörökítő Anonymus ekképpen magya­rázza: .....a vezér és nemesei elrendezték a z országnak min­den szokástörvényét meg vala­mennyi jogát is, hogy mikép­pen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy mi­képpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott öss­zes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendez­ték, a magyarok a maguk nyel­vén Szerinek nevezték, mert ott ejtették meg szerét az ország egész dolgának. ” A sikeres ásatások után a Csongrád megyei múzeumok­nak, valamint további intéz­ményeknek köszönhetően megkezdődött a szabadtéri néprajzi múzeum kialakítása. Ellentétben a szentendrei skanzennal, amely az egész A Csete Balázs tervezte épületegyüttes egy csoportja, ahol állan­dó kiállítások tekinthetők meg Ebben az épületben restaurálják a Feszty-körképet ----------------------------------------------------------

Next

/
Thumbnails
Contents