Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-09-18 / 38. szám

Hogyan késleltessük az öregedést? A redukciós diéta a legjobb és a tudo­mány által mostanáig nem cáfolt mód­szer az öregedés minden tünete ellen. Ez nem új megállapítás. Tudták ezt már az ókori gyógyászok is. Mintegy fél év­századdal ezelőtt Cline McCay patká­nyokat kalóriaszegény diétának vetett alá, s ennek köszönhetően többségük 1000 napnál tovább élt, sőt, néhányan közülük 1800 napig éltek, ami az em­ber életében megfelel a 150 évnek. Roy Walford, hatvannyolc éves amerikai gerontológus ugyancsak a táplálkozás korlátozását tanácsolja az időseknek. Ő maga naponta csak 1500 kalóriát fo­gyaszt. Az ilyen diétát azonban nem le­het egyik napról a másikra elkezdeni. Három év alatt a napi táplálék értékét fokozatosan kell hatvan százalékkal csökkenteni. Ezt a redukciót tanácsos már ötvenéves kor után elkezdeni. Kor­látozni kell főleg az alkohol, az édessé­gek, a zsíros hús, a tojás és a vaj fo­gyasztását. Ezzel szemben sok gyümöl­csöt és zöldséget kell fogyasztani. A Kaukázusban élő öregek, akik köztudottan magas korban is kiváló kondíciónak örvendenek, azt tanácsol­ják, hogy együnk kevés húst, sok halat, zöldséget és friss tejet. A főzéshez használjunk olíva vagy más növényi olajat. Napjában háromszor étkezzünk: reggel, délben és este. Hasonló diétát javasol Walford professzor. Szerinte reggelire fogyasszunk zabpelyhet tej­jel, délben együnk zöldséget és joghur­tot, este pedig zöldséget rizzsel, vagy halat zöldséggel. Nagy hangsúlyt he­lyez az öregek táplálkozásában a vita­minokra és a nyomelemekre. Szerinte naponta 5-10 milligramm cinket, 200 egység E-vitamint, 1000 milligramm C-vitamint, 40 mikrogramm szelént, 400 mikrogramm magnéziumot és 25 ezer egység betakarotént fogyasszunk. Életünket lényegesen meghosszab­bíthatnánk, ha sikerülne testünk hőmérsékletét egy fokkal csökkenteni. Nagyanyáink ezt sejthették, s talán azért mosakodtak hideg vízben és lak­tak enyhén fűtött lakásokban. A hideg ugyanis konzervál. A hideg ásványvíz védi bőrünket, ezért tanácsos naponta 2 liter ásványvizet meginni. A tűző napsütést viszont az idős embernek el kell kerülnie. A tétlenség elősegíti az öregedést. Ezért tanácsos minden korban heten­ként legalább háromszor tornászni, vagy fizikai munkát végezni. Az egészséges fizikai erőkifejtés csökken­ti a vér koleszterintartalmát és erősíti a szív izomzatút. Az ülő foglalkozás és az ok nélküli gyakori fekvés nem tesz jót az ember szervezetének. Háromna­pi fekvés csökkentheti a vizelettel ki­választott kalcium mennyiségét és a hosszas fekvés hátgerinc-deformációt idézhet elő, s hozzájárulhat a ve­sekőképződéshez. A sok ülés és fekvés tehát öregít. A százéves grúzok és peruiak azt vallják, hogy „vedd az életet úgy, ahogy van”. Azt is tanácsolják, hogy „beszélgess az emberekkel, válaszolj a kérdéseikre, de főleg hallgasd meg őket”. A gerontológusok azt állítják, hogy a stressz hormonkiválasztást idéz elő és ezek a hormonok befolyásolják az emlékezetet és a tanulási készséget. A nyugalom jó hatással van a szív, a gyomor, a belek és a hasnyálmirigy működésére. Szervezetünk immun- rendszere szorosan összefügg ideg- rendszerünkkel. Ha a minimumra szeretnénk csök­kenteni az elkerülhetetlen stresszt, az orvosok azt tanácsolják, hogy ápoljuk baráti kapcsolatainkat és ne kerüljük az embereket. Ahhoz, hogy sokáig él­jünk, mindenekelőtt akarnunk kell élni és meg kell őriznünk lelkünk derűjét. Piero Scanziani nyolcvanöt éves svájci író az idő megállításának titkát kínálja fel kortársainak. Így hangzik: „Mindenekelőtt legyünk optimisták, higgyük azt, hogy életünk legjobb él­ménye még vár ránk és nevessünk tiszta szívünkből.” femrég mintegy húsz éve nem lá­tott ismerősöm köszönt rám az utcán. A köszönést rövid beszélgetés követte, s mint az már ilyenkor szoká­sos, mindketten udvariasságból a csa­lád iránt érdeklődtünk. Amikor a fele­ségét említettem, ismerősöm arca el­komorult, és elmondta, hogy egy hó­nappal ezelőtt elváltak.- A válás viszonylag könnyen lezajlott, hisz jócs­kán felnőtt korú gyermeke­ink, sőt, serdülő dédunoká­ink vannak. Tehát nem vol­tak különösebb problémák, amelyek miatt elhúzódott volna a válás kimondása. Az anyagiakban nagyvo­nalú voltam. A feleségemnek hagytam a lakást a berendezéssel, én pedig ki­költöztem a nyaralóba, s enyém ma­radt az autó. Jobb ez így - folytatta hetvenes éveit taposó ismerősöm - hisz a bolondokházában kötöttem vol­na ki, ha együtt maradunk. A felesé­gem örökösen zsörtölődött, reggeltől estig be nem állt a szája. Valóságos poklot csinált az otthonunkból. Meg­keserítette öreg napjaimat. Vettem hát a bátorságot és elhatároztam, hogy el- válok. Most új életet kezdek - fejezte be beszámolóját a férfi. Zavarba jöttem, mert a hír annyira megdöbbentett, hogy szívem szerint nem voltam képes gratulálni is­merősömnek. Halványan emlékeztem ugyanis felesége hajdani panaszaira, miszerint fiatalabb éveiben csak a gye­rekek apjuk iránti ragaszkodása miatt nem vált el rigolyás férjétől. Amikor elbúcsúztam ismerősömtől, fim Ém® eszembe jutott barátnőm mondása, aki ugyancsak sokat szenvedett köztudot­tan nehéz természetű férjétől és kérdé­semre, miért nem váltál el, így vála­szolt: Ha kibírtuk együtt harminc évig, most „szezon után” minek váljunk el. Barátnőm akkor töltötte be ötvenedik évét, férje pedig csupán néhány évvel idősebb nála. Az eset fölött bizonyára azzal a megállapítással tértem volna napirend­re, hogy különbözőek vagyunk, ha pár napra rá nem olvasom az egyik német újságban egy rövid cikk következő cí­mét: Növekszik a nyugdíjasok válásá­nak száma a fejlett ipari országokban. Elgondolkoztató, hogy míg sok idős embert nyomaszt az özvegység magá­nya, s gyakran bárkivel hajlandók megosztani azt, egyesek önszántukból menekülnek a házasságból. Persze, az elvált idős emberek is kötnek újabb házasságot, sőt olykor náluk jóval fia- talabbal, akit néha lányuknak vagy unokájuknak néznek, de ez őket nem zavatja. Ezeknek az esetek­nek a többségében a koro­sodó férfiak fiatalságuk il­lúzióját kergetik, s többnyi­re kivételnek számít, ha a fiatal feleség valóban szere­ti is a nála jóval idősebb férjét. A hetven éven felüliek válásánál azt tartom szánalmasnak, hogy két, többé- kevésbé ebben a korban már egymásra utalt ember kölcsönös vagy egyoldalú gyűlöletét, még a több vonatkozásban lehiggadást hozó kor sem képes enyhí­teni. Minden életkornak vannak sajá­tosságai, de az életmód-változtatásra, az újrakezdésre nem éppen az öregkor a legalkalmasabb. Szeretném remélni, hogy mi nem az idősek válási arányszámával fogjuk követni a fejlett ipari országok példá­ját. Akadna ugyanis ennél hasznosabb, követésre méltó terület. Ha meghalljuk a „diéta” szót, általá­ban ízetlen, egyhangú ételekre gondo­lunk. A modem táplálkozástudomány ismeretei alapján azonban ma már megtudhatjuk, hogy különféle beteg­ségben szenvedők ételeit milyen fűszerekkel ízesíthetjük. Az alacsony vérnyomásban szen­vedők ételeit rozmaringlevéllel, ürömfűvel, borsikafűvel, bazsalikom­mal, korianderrel és konyhaköménnyel tehetjük ízletessé. Bélrenyheség esetén szerepeljen az ételízesítők között a borsmenta, az édeskömény, a zsályalevél, a szagos­müge és a konyhakömény. Cukorbaj esetén az orvos cukormen­tes diétát ír elő a betegnek, aki étrendjét áfonyalevéllel és -bogyóval, citrommal, mustárral, köménnyel tarkíthatja. Az elhízás elleni só- és zsírmentes étrendet lestyángyökérrel, zsályalevél­lel, zöldkaporral és petrezselyemgyö­kérrel ízesíthetjük. Érelmeszesedés esetén tanácsos a borsmentalevél, borókabogyó, cit­romfű, levendula és zöldpetrezselyem ízesítőként való alkalmazása. Az idős korban gyakori magas vérnyomásnál a zsír-, rost- és sósze­gény ételeket citromfűlevéllel, leven­dulával és zöldpetrezselyemmel íze­sítsük. A reumások fűszerei: a borókabo­gyó, lestyángyökér, petrzselyemgyö- kér. Vesebetegség esetén fűszerez­zünk köménymaggal, ánizzsal, vaníliá­val, citromhéjjal és zöldpetrezselyem­mel. A diétára nem kényszerülő idős emberek táplálkozásában is általános irányelv, hogy kerüljék az erős fűsze­rezést, mert a nehéz, fűszeres ételek mindenképpen fokozzák a szervezet­ben fellépő zavarokat. Vegyük figye­lembe mindig az adott évszakot és en­nek megfelelően állítsuk össze étren­dünket. Általában ajánlatos, ha évente leg­alább kétszer - tavasszal és ősszel - diétás pihenőnapot tartunk és a gyógy- szetárakban kapható vértisztító teake­verékkel szervezetünkben „nagytakarí­tást” rendezünk. Minden szervnek szüksége van pihenésre, de a gyomor­nak különösen, mert az olykor helyte­len táplálkozás miatt sok káros és fertőző hatás éri. A vértisztítás során a gyógyteakeverékkel az egész szervezet felüdülését, regenerálódását is elérjük. Nyugdíjazás előtt állók figyelmébe Amint már a napi sajtóból az előző hetekben értesültek, a Nemzeti Tanács 1994. július elsején elfogadta az 1994. évi nyugdíjemelésre és az 1995-ben megállapítandó nyugdíjak módosítására vonatkozó törvényt, amely a nyugdí­jazás előtt álló személyeket érinti. Felidézzük ezért a törvénynek az utóbbiak­ra vonatkozó cikkelyét. Az 1995. január elseje és 1995. december 31-e között megállapított öregsé­gi, rokkantsági, a leszolgált évek után járó, valamint az özvegyi és árvasági nyugdíjak összege a következőképpen fog emelkedni: a/ a nyugdíjkor elérésének napján a nyugdíjast megillető havi nyugdíj összegének 23 százalékával b/ egy meghatározott összeggel, amely a nyugdíj jellegétől a követ­kezőképpen függ: 1. az öregségi, rokkantsági és a leszolgált évek utáni nyugdíj esetében havi 530 koronával 2. az özvegyi nyugdíjak havi 318 koronával 3. a részleges rokkantsági nyugdíjak vagy a teljes árvák nyugdíja 265 koronával 4. a félárvák nyugdíja 159 koronával 5. az egyes és négyes pont alatt említett nyugdíjak az összeg felével, ha a nyugdíjasnak két nyugdíjat folyósítanak, vagy ha a nyugdíj mellett kereseti tevékenységet is folytat. Olvasóink kérdéseire válaszolunk Királyhelmeci olvasónk kérdezi: Fele­ségem meghalt, s most két kiskorú gyermekünkről egyedül gondoskodom. Úgy hallottam, hogy a megözvegyült férjek kaphatnak özvegyi nyugdíjat. Igaz ez?- Igaz. 1991 augusztus elsejétől a férfiaknak folyósított özvegyi nyugdíj is a törvényes járadékok közé tartozik. Ennek folyósítása a következő feltéte­lektől függ: a megözvegyült férjnek legalább egy kiskorú gyermekről kell gondoskodnia, aki anyja halála után ár­vasági segélyre jogosult (a gyermek le­het az elhunyt vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke), vagy olyan gyer­mekről gondoskodik, akit felesége ha­lála előtt a házaspár egyike családi gon­dozásba vett az illetékes szerv határo­zata alapján. Ha az özvegy férfi megnősül, özvegyi nyugdíjra nem tart­hat igényt. Amennyiben az elhunyt fe­leség munkaviszonyban állt, az özvegyi nyugdíj iránti kérvényt volt munkaadó­jánál kell benyújtani. Ha a feleség nem volt munkaviszonyban, az özvegyi nyugdíjat a Nemzeti Biztosító területi­leg illetékes szervénél kell igényelni. Rozsnyói olvasónk problémája a kö­vetkező: 37 évesen megözvegyültem. A lányom akkor 14 éves volt. Tavaly nyugdíjba mentem, de elhunyt férjem után nem kapok özvegyi nyugdíjat. Lá­nyomat minden segítség nélkül, magam taníttattam. Szeretném tudni, miért nem illet meg az özvegyi nyugdíj - kér­di olvasónk.- A szociális biztosításról szóló tör­vény értelmében az özvegyet férje el- hunytától számítgtt egy évig megilleti az özvegyi nyugdíj. Ennek az időnek az el­telte után az özvegyi nyugdíjat a követ­kező esetekben folyósítják: ha az özvegy százszázalékos rokkant vagy legalább egy kiskorú gyermekről gondoskodik, felnevelt három gyermeket, betöltötte negyvenötödik életévét és felnevelt két gyermeket, vagy elhunyt félje 1. kategó­riába tartozó alkalmazásban, munkabal­eset következtében vesztette életét. A felsorolt követelmények valame­lyikét a férj halálát követő egy éven belül kell az özvegynek teljesítenie, legkésőbb két éven belül az előző öz­vegyi nyugdíj folyósításának berekesz­tésétől számítva. Ha az elhunyt férj 1. munkakategóriába tartozó alkalmazás­ban, munkabaleset közben vesztette életét, az özvegyinyugdíj-jogosultságát az előző nyugdíj folyósításának bere­kesztése után öt éven belül lehet érvé­nyesíteni. Az özvegyi nyugdíj jogosultsága bár­mikor újból felmerül, amint az özvegy legalább egy kiskorú gyermekről kezd gondoskodni. Az özvegyinyugdíj-jogo­sultság házasságkötéssel megszűnik. Olvasónk jogosultsága az özvegyi nyugdíjra megszűnt, amint lánya befejez­te tanulmányait, és mivel a félje halálát követő két éven belül nem töltötte be öt­venedik életévét, az özvegyi nyugdíj új­bólijogosultságának esete sem áll fenn. 36 évig II. kategóriába, további öt évig pedig III. kategóriába sorolt mun­kahelyen dolgoztam. Jelenleg harmadik éve dolgozom nyugdíjkorhatár fölött. Milyen maximális nyugdíjra számítha­tok és miből fogják azt megállapítani? - kérdezi K. Rózsa kassai olvasónk- A közölt adatokból kitűnik, hogy ön átlagos havi keresete 55 százaléká­nak megfelelő alapnyugdíjra tarthat igényt. Mivel 20 évig II. kategóriába tartozó munkahelyen dolgozott, az alapnyugdíjhoz további pótlék járul. A 21. munkaévvel kezdve minden továb­bi II. kategóriába sorolt munkahelyen eltöltött évért havi átlagos keresetének 1,5 százaléka, a III. kategóriába tartozó munkahelyeken ledolgozott minden egyes évért alapnyugdíjához átlagos havi keresetének 1 százaléka járul. így emelkedik az alapnyugdíj a nyugdíj- korhatár eléréséig. A 18. életéve előtt munkában töltött időért nem jár pótlék. A nyugdíjaskor utáni alkalmazásért minden 360 munkanap után nyugdíja havi átlagkeresetének 4 százalékával emelkedik. A havi átlagkereset alapja a nyugdíj- korhatár előtti tíz egymást követő év, vagy a korhatár után munkában töltött utolsó napot megelőző tíz év keresetét veszik alapul. Ebből az időszakból vá­lasztják ki a kereset szempontjából leg­előnyösebb öt évet. Az ez időszak alatt folyósított esetleges táppénz összegé­nek levonása után ebből számítják ki a havi átlegkeresetet. Ha a nyugdíj összegének megállapítása során több tízéves időszak jöhet számításba, akkor azt az időszakot veszik alapul, amely­ben a bruttó kereset az ön számára a le­gelőnyösebb volt. Rovatvezető: Lőrinc Kató Életkorrekordok A Guiness Rekordok Könyve szerint a magas életkort elér­tek között mostanáig a japán Sigecsiyo Izu mié a pálma. 1865. július 29-én született és 1986. február 21-én halt meg. 120 évet és 235 napot élt. Az Andok Vilcabama nevű völgyében élnek a világ leg­öregebb emberei. Amerikai gerontológusok megfigyelték az itt élő idős emberek életkörülményeit és megállapítot­ták, hogy a levegő hőmérséklete itt az év folyamán 19 és 21 C fok között van. A napok hossza szinte változatlan. A völgy tiszta ivóvize sok fontos nyomelemet tartalmaz. Franciaországban nemrég ünnepelte 118. születésnap­ját Jeanne Calment. Az orvos, aki ez alkalommal megvizs­gálta, kijelentette, hogy egészségi állapota hatvanéves kor­ra vallana, emlékezete pedig egy hetvenévesével vetekszik. Az idős asszony szívesen mesél fiatalkori élményeiről és az akkori eseményekről, mint például amikor van Gogh állí­tólag szerelmi bánatában levágta a fülét... Lengyelország legidősebb asszonya a 110 vagy 120 éves Marianna Koszcyk, aki életében soha nem volt beteg. Egész eddigi életét szülőfalujában, Stara Kamienkában él­te le. Tudatosan vagy a sors akaratából ezzel teljesítette a hosszú élet egyik feltételét - nem változtatta lakóhelyét és nem városban, hanem falun élt. NYUGDÍJASOKNAK 1994. szeptember 18. l/BSÚmBp Di étás fűszerezés

Next

/
Thumbnails
Contents