Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-09-18 / 38. szám

Uasárnap 1994. szeptember 18. GYERMEKVILÁG A ho gy mentem, mendegéltem, elmentem Pelegre, ott láttam jászolhoz kötözve a sok mesét, ab­ból választottam ezt a legszebbi- ket. Hol volt, hol nem volt, még az Óperencián is túlnan volt, az üveg­hegyen innen volt, kidőlt, bedőlt kemencének egy csepp oldala se volt, teli volt kaláccsal, egy se volt benne. Hát hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy juhász. Ahogy a juhait őrzötte az erdőben, meglá­tott messziről egy tüzet. Abban egy rettentő nagy kígyó sírt:- Segítsél ki, te sze­gényember, jótét helyett jót válj; mert az én édesapám a kígyók királya, és megjutalmazza a te hűségedet. Hát kapta a juhász, levágott egy karót, s azzal kivette a kígyót a tűzből. A kígyó elmászott egy da­rabon. Felemeltek ott ketten egy nagy követ. A kő alatt lyuk volt, azon lementek a föld alá, a kígyók királyához. Kérdezte a kígyók királya:- Mit kívánsz, te szegényember, amiért a fiam életét megmentetted a haláltól? Azt mondta a szegényember, csak azt kívánja, hogy az állatok nyelvét értse. A kígyók királya megadta, de egy feltétel alatt: hogy azt senkinek se meije elmon­dani, mert akkor azonnal meghal. Azzal visszajött az ember a földre. Ahogy hazafelé utazott, meglá­tott egy odvas fát. Ült azon két szarka. Azt mondta az egyik a má­siknak: - Hej, ha tudnák az embe­rek, hogy mennyi pénz van ebben az odvas fában, milyen boldogok lennének belőle! A juhász meghallotta, megje­gyezte a fát. Elment haza. Később eljött szekérrel a pénzért, hazavit­te. Nagygazda lett belőle. Elvette a számadó lányát. Az asszony mindig kérdezgette, hogy honnan van nekik ennyi pénzük. A juhász azt mondta:- Ne kérdezd; az isten adta. Odahaza a szobában, a kemen­cenyakon ült két macska. Azt mondja az öreg macska a kis macskának, hogy mivel ő kisebb, s könnyen befér a kamrába, lopjon neki szalonnát. Erre a juhász elne­vette magát. Kérdezte a felesége, hogy mit nevet. Elmondta, hogy az öreg macska mit mondott a kis macskának. Kérdezte a felesége, hogy honnan érti azt a beszédet.- Ha te tudnád! De nem szabad megmondanom, mert akkor meg­halok.- Mindegy, csak mondjad meg! (Magyar népmese)- mondta a felesége.- Nem lehet! - kötötte magát a juhász. De egyszer vásárra készültek. Az asszony ült a kanca lóra, az em­ber pedig a csődörre. Az asszony elmaradt egy kicsit. A csődör ek­kor rányerített a kancára, hogy mi­ért nem jön hamarább. Ez meg azt mondta:- Könnyű neked, te csak azt a sovány embert viszed, én meg ezt a kövér asszonyt itt e! A juhász ezt mind értette; me­gint elnevette magát. A felesége most is kérdezte, hogy mit nevet. Hát elmondotta, hogy mit mondott a csődör a kancának. Az asszony rákezdte, hogy mondja meg neki, honnan tudja ő megérteni az álla­tok nyelvét. De a juhász azt mond­ta, nem szabad, mert mindjárt meghal, ha megmondja. Hazamentek. Odahaza a farka­sok elmentek bárányt kérni a ku­tyáktól. A kutyák azt mondták, hogy nem lehet, azután mégis né­gyet odaígértek. De az öreg Bodri kutya azt mondta:- Gyalázatosak, hogy meritek a gazdánk juhait odaadni? A gazda ezt mind értette, a ku­tyákat szétkergette, csupán a Bod­rinak adott egy nagy karéj kenye­ret. Hát az asszony ismét kérdezte, honnan tudja ő megérteni az álla­tok nyelvét. A juhász azt mondta, ő meghal, ha megmondja. Az asszony erre azt mondotta, hogy mindegy, ha meghal is, csak mondja meg. Erre a juhász koporsót csináltatott, és be­lefeküdt. Még annyit mondott, hogy hadd adjon utoljára a Bodri­nak egy darab kenyeret. De a Bodrinak nem kellett, mert na­gyon szomorú volt, sajnálta a gazdáját. Hanem ekkor bement egy hety­ke kakas, és nagy kényesen ette a kenyérdarabot. Azt mondta a Bod­ri neki:- Ó, te átkozott, gonosz állat, hogy esik jól a kenyér olyan ké­nyelmesen, mikor a drága, jó gaz­dánk most haldoklik? De a kakas azt mondta:- Te bolond! Te is olyan bolond vagy, mint a gazdád; nem tud egy asszonynak parancsolni. Ládd, én­nekem húsz feleségem van, mégis tudok mindegyiknek parancsolni. Erre a juhász felugrott, jól meg­verte a feleségét, hogy többet nem kérdezte, honnan tudja az állatok nyelvét. Illyés Gyula feldolgozása AZ ÁLLATOK NYELVÉN TUDÓ JUHÁSZ Weöres Sándor A Birka-iskola Egyszer volt egy nagy csoda, neve: birka-iskola. Ki nem szólt, csak bégetett, az kapott dicséretet. Ki oda se ballagott, még jutalmat is kapott, így hát egy se ment oda, meg is szűnt az iskola. Mészáros Márta rajza Mióta mérik Greenwichiben az időt? Greenwich London egyik kis elővárosa. Bizonyára csak kevesen ismernék a nevét, ha nem ez lenne az egységes világidő központja. Egy washingtoni nemzetközi kon­ferencia döntötte el 1884 őszén, hogy a szóba jöhető földrajzi helyek közül épp a greenwichi csillagvizsgáló központi épülete felett húzódó hosszúsági kör lesz az alapmeridián, ettől nyugatra és keletre, azaz Greenwichhez viszonyítva kell a hosszúsági köröket számítani. Egyben az időszámítást is egységesítették. Azóta a világ minden táján a greenwichi időhöz igazítva állapítják meg a helyi időt. I disznó egyszer kapott valami kutyabőrös írást, szabadságlevelet. Őrizte, mint a szeme fényét, éjjel-nappal magával hordta; egyszer azonban el kellett neki menni messze útra, nem vi­hette el a szabadság­levelet. Gondolkozott rajta, mit csináljon vele, utoljára is arra I határozta el magát, hogy odaadja a leg­jobb komájának, a kutyá­nak, majd megőrzi az, míg ő odajár. Őrizte is a kutya hűségesen jó ideig, de egy­szer neki is dolga akadta, neki is el kellett menni. Az írással mit volt mit tenni, nem volt más ismerőse a macskánál, annak adta oda őrizni. Egy ideig őrizte is a macska, de biz ő hamar megunta, szeretett volna egy kicsit átmenni beszél­getni a szomszédba. Gondolkozott rajta, hová tegye az írást? Már nem volt senki, akire bízhatta volna; kapta magát, felvitte a pad­lásra, eldugta a gerincge­renda mellé; azzal mint aki­nek rendben van a szénája, átment a szomszédba. Estefelé hazament, kereste az írást, de biz azt egészen össze­rágták az egerek. Mi­kor a kutya hazament, nem tudott vele elszá­molni, se aztán a ku­tya a disznónak. Ettől az időtől so­hase tudott a disznó jó szemmel nézni a kutyára, se a kutya a macskára, se a macska az egérre. Dénes György Szeptember, a gyermekhad, mint a tenger kicsap az iskola-partra, ott tajtékzik, ostromolja a falakat, folyosókon rohan végig. Szeptemberi derűs ég; . bizony jó, hogy derűs még, semmi szükség a borúra, cifra égiháborúra, permetegre, latyakra. Fiúk, lányok föl-fölnéznek a fényszikrás magasba. Arany László « disznó a kntyára, a kutya a macskám, a macska az egérre? Gondolkodom, tehát __ A képen látható egybefüggő és zárt csőrendszer egyik részén üres hely tátong. A számmal jelölt négyzetek egyi­kének odahelye- zésével kipótol­ható a hiány úgy, hogy a csövek pontosan és hé- zagmentesen összeilleszkedje­nek. Melyik ez a négyzet? u 0) N cfl 'd § *0 Cfl U 5/3 0 c •m SS T alálósdik 1. Lyuk-lyuk, csupa lyuk, csimi-csomó, csupa csomó, még­is elevent fog, mi az? 2. Egy fán kinőtt három ág: kettőn megkapaszkodhatsz, a harmadik letörik alattad, mi az? 3. Mellém szegődik, de meg nem szólít, mi az? 4. Nem mosdik, mégis fehér, nem álmos, mégis alszik, mi az? 5. Kalapban áll, féllábon, mi az? 6. Ha hozzátesznek, fogy, ha elvesznek belőle, nő, mi az? 7. Ház is teheti, beteg is teheti, mi az? 8. Feldobva leesik, ledobva felugrik, mi az? 9. Szemén nő a haja, mi az? 10. Hátán van a füle, mi az? (■gp3fit?2üj -ox 03-uoynyi "f, Dpqtrj -g -piáppj uopog "g oquioQ *g 'faipnjy ■p -ypiCiuy •£ SpsSn2vq ‘SpsojvA ‘Svs2vSj •£ p]pq2sp]Df{ -j) MEGFEJTÉS Az augusztus 28-ai számunkban közölt feladatok megfejtése: Rozsdatemető; 2 6 16 12 / 16 12 2 6 / 12 16 6 2 / 6 2 12 16. Nyertesek: Jakab Gergely. Ipolynyék; Kecső Ágnes, Felsővály; Hupka Gergő, Lénártfala; Bachmann Erika. Egy- házgelle; Kiss Katalin, Tornaija. K EEEEE Z0 Betűrejtvények Rajta, olvasd csak össze a betűket! Nos, milyen sza­vakat szerkesztet­tél betűrejtvénye­inkből? Legalább három megfejté­sét kérjük. Készítette: Kovács Sándor Szerkeszti Tallósi Béla

Next

/
Thumbnails
Contents