Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-07-03 / 27. szám

lőkesergő náljuk, hogy az idén sem fedtek be len medencét sem, holott már ta- beszéltek róla -mondott véleményt eni Törnek házaspár, rga Ferenc, a fürdő üzemelési lója is egyetért a vendéggel. Vala- lyien tudják, ismerik a gondokat, s ülnének a legjobban, ha a hazai és a ldi utazási irodák téli kínálatába 'ülne végre a 68 és 37 fokos vizű i termálfürdő. Télen egyelőre ritkán téved erre á vendég. Nyári vendégkörünket tve, sokan évek óta nálunk üdül- például eperjesiek, kassaiak, de laiak is. A négy medencén kívül pályák, biliárdterem áll a felnőttek elkezésére, a gyerekek számára pe- átszóteret építettünk. Mi tagadás, m évvel ezelőtt, nyaranta, vissza tt utasítani a szálláskeresőket; ta- viszont a kempingben mindig volt ad hely. Sajnálatos, hogy bár- ayire is szeretnénk, még ma sem nk komfortot biztosítani a több ké­met kereső, jó pénzű külföldiek- ugyanakkor a hazaiaktól származó tel kevés a boldoguláshoz. Pénzhi- an szenvedünk. agy nem csupán ez a gond, arról már zségházán Bukovsky János polgár- er számolt be: Legnagyobb bánatunk, és egyben a dés kerékkötője is, hogy rendezet- k a fürdő tulajdonjogi viszonyai, smernénk a beépített terület vala- nyi tulajdonosát, az eredeti névsor mint 60 személyes lenne, és ehhez ek még az örökösök is. S ha volná- megfelelő törvények, talán rendez­hetne ezt az áldatlan helyzetet. De - noha tudjuk, miként lehetne felvi- ztatni a fürdőt és a községet is -, tehetünk egyetlen határozott lé­sem. Két évvel ezelőtt több külföldi beru­házó is hajlandóságot mutatott arra, hogy átépíti a termálfürdőt. Elsősorban a medence befedését és egy kisebb, ké­nyelmes szálloda építését tervezték a né­metek, a hollandok és az olaszok. Abban a hiszemben, hogy vétek hagyni parla­gon heverni ennyi kincset. A bökkenő csak az, hogy az eredeti földtulajdono­sok beleegyezése nélkül nem mozdul­hattak; ők viszont - talán a várható anya­gi haszon reményében - a fürdő terüle­tén lévő telkeiket nem akarják eladni a községnek.- Annak idején, és két évvel ezelőtt volt is rá pénzünk, a hektáronkénti 86 ezer koronás földár helyett százezret fi­zettünk volna. Sőt! Földért földet adhat­tunk volna, hiszen 55 hektárral rendelke­zünk. A tulajdonosok azonban megma­kacsolták magukat. Beleegyezésük nél­kül nem kapunk építkezési engedélyt, építkezési engedély nélkül viszont nem fejleszthetjük a fürdőt... Felesleges ecsetelni, mit hozhatna e régiónak az idegenforgalom. A polgár- mester példaként a magyarországi Zala- karost említi. A 25 évvel ezelőtti álmos falucska fürdővárossá nőtte ki magát. Az idegenforgalom pénzt hozott az ország­nak, a falunak, s az ottaniaknak is biztos anyagi hátteret teremtett, hiszen felvi­rágzott a szolgáltatóipar. A deáki termálfürdő fellendítésével a régió községei, városai is megerősödné­nek; a térségben nagymértékben csök­kenne a munkanélküliség, amely a falu­ban 26 százalékos; s nem utolsósorban az állam is meggazdagodna. Csakhát: amíg nincsenek törvények, pénz sem áramlik az országba. S amíg szegény az eklézsia, az idegenforgalom (is) tovább alussza Csipkerózsika-álmát. Mikor és ki ébreszti fel életképes törvé­nyekkel meg pénzzel - talány. A puszta csók ugyanis már nem elegendő! Péterfi Szonya Az úszótanfolyamok biztos bevételt jelentenek (Méry Gábor felvételei) rőfény... \K TENGER”? ezt a vendégfogadót, de a versenypályázatot akkor egy má­sik cég nyerte. Ők voltak itt mostanáig, jobban mondva, a múlt év végéig, amikor a tulajdonos gazdasági problémák miatt felmondott nekik. Szörnyű állapotban volt ez az egész, amikor átvettük. A korábbi bérlő ugyanis elhanya­golta a karbantartást, így most nekünk legalább félmilliót kell rászánnunk a felújításra.-Megéri?- Ha nem látnánk benne fantáziát, bele se fogunk. Remé­lem, az idén megtérülnek a mostani befektetések és a jövőben valami hasznunk is lesz. * * * is íj­lg ló a­5­>e ét­á­ik ugyan ezt a telepet, de a lassú ügyintézés miatt csak június elején kezdhettünk hozzá a főépület átalakításához. Itt nem volt étterem, a nyaralók a közeli vendéglőkben étkeztek, vagy a házikók konyhasarkában, villanyrezsón főzhettek. Mi a közös klubtermet és az ahhoz csatlakozó, fedett teraszt saját konyhával rendelkező étteremmé szeretnénk átalakíta­ni az igazi nyár beálltáig - tájékoztatott a Losoncról szárma­zó háziasszony, és hozzáfűzte, hogy júliusban s augusztus­ban telt házra számítanak.- Azt is szeretnénk, hogy a vendégeink visszakívánkoz­zanak ide. Mert nem csupán júliusban meg augusztusban akarjuk üzemeltetni az üdülőt, hanem tavasztól őszig.- Mennyibe kerül majd itt egy személy napi kvártélya ?- Főidényben megközelítőleg száz korona lesz a szállásdíj, a ahhoz jön a koszt ára... Gondolom, a mai árakhoz képest ez elfogadható összeg. Olcsóbbak nem lehetünk, hiszen akkor miből fizetnénk a kötelező illetékeket, az adót, a biztosítást. * * * de) A horkai öböl partjának talán legimpozánsabb épülete - távolról - a Lodenica Étterem. Azaz a Csónakház. Június derekán azonban nem éppen bizalomgerjesztő állapotban nézett az idei nyár és a nyaralóvendégek elé. Mármint kö­zelről. Ablakai közül néhányból hiányzott az üveg. A fal tö­vében csillogó üvegcserepek alapján világos, hogy valaki kiverte azokat. Az épület előtti lejtős terepen pedig derékig ért a fű. Az elhanyagolt rózsabokrok kertészért kiáltottak. Az étteremben ablakfüggönyök, asztalterítők, székek egy­más hegyén-hátán... Szakácsok és pincérek helyett, egy kőműves- és mázolócsoport szorgoskodott odabenn.- Lesz itt nyár? - szólítottam meg a csoportvezetőnek ki­néző, bajszos fiatalembert.- Hogy a tavon, a strandon lesz-e, ha most is ilyen hűvös van, azt nem tudom; de itt, ebben az épületben lesz! - így ő, majd kérdés nélkül is folytatta: - Ha törik, ha szakad, időben be kell fejezni a rendcsinálást. Méghozzá úgy, hogy a közegészségügyiseknek se lehessen semmi kifogásuk! Ján Suchta a Nagymihályban több vendéglátóipari létesít­ményt üzemeltető EDIE Kft. helyi ügyvezetője. Cégük a közel­múltban vette át a Testnevelési Szövetségtől az épület kulcsát.- Mi már két évvel ezelőtt is szerettük volna bérbe venni Ottjártamkor a kikötő csendes volt. Néhány csónak him­bálózott csak a nyugodt vízen. És egy hatvanszemélyes sé­tahajó. Ez utóbbi nem új, ám itt az idén mutatkozik be először. Egy túrócszentmártoni cégtől bérelte a helyi állami idegenforgalmi igazgatóság. Kétéves szünet után tehát foly­tatódik a sétahajózás Szlovákia tenyérnyi „tengerén”. A ko­rábban használt két nagyobb hajó a parton pihen! Útra ké­szen, már hónapok óta: a privatizáció során egy cseh állam­polgár megvette őket, s valamelyik csehországi tavon sze­retné majd üzemeltetni. Úgy tudni azonban, hogy a hajópri­vatizálást megvétózta valaki, s most a bíróság foglalkozik az üggyel. Egyelőre nem világos, hogy a parton rostokoló vízi járművek végül is elhagyhatják-e a Zempléni-tavat, vagy sem... S ha mégsem, vajon úszni fognak-e még valaha, hiszen a helyiek úgy tudják, hogy már nincs bennük motor, a felújításuk pedig túl drága lenne... * * * A három autókempinget és néhány további üdülőt üze­meltető állami idegenforgalmi igazgatóság vezetőjétől azt hallottam, hogy náluk - július első és augusztus utolsó heté­nek kivételével - minden hely foglalt. A hozzájuk eddig be­érkezett megrendelések, foglalók alapján ő úgy látja, hogy a csehek ismét „felfedezik” e tavat, a lengyelek ismét sokan lesznek, míg Ukrajnából és Magyarországról a szokásos vendégszám várható.- És az árak?- A tavalyi szinten maradnak! - válaszolta. * * * Bizakodik a Búdkai Mezőgazdasági Szövetkezet helyi üdülőjének vezetője, Mária Stankayová is. Mint mondta: egyelőre a lakodalmakból és az érettségi találkozókból él­nek, de nyárra már mind a 70 helyre van érdeklődő. Június derekán tehát a tó körül még nyugalom volt, job­bára csak a vendégvárók szorgoskodtak. Jómagam pedig beszéltem a helyi rendőrség szóvivőjével is. Michal Dunda azt nyilatkozta, hogy a rend őrei felkészülve várják a nyarat és a turistaözönt. Szerinte a három évvel ezelőtti nagy vihar okozta csónaksüllyedéses tragédia már nem ismétlődhet meg. Ezen a téren is megtették a kellő óvintézkedést. Gazdag József Könnyű a rossz pénzt megismerni,.. A közmondás szerint igen. És a valóságban? M. O. gyermekfejjel került a vádlottak padjára. A pozsonyi városi bíróságon épp a napokban vonták felelősségre hamis pénz forgalmazásáért. Amikor tavaly egy valu­taüzér jutányos áron 300 márkát kínált neki - gondolván, hogy jó üzletet csinál -, megvette a valutát. Hamarosan rájött, hogy az ismeretlen férfi hamis bankókat adott el neki. A helyzetet úgy oldotta meg, hogy otthon, anyja külföldi nyaralásra tartoga­tott valutáiból elvett három darab 100 márkást, s helyettük a hamis pénzt hagyta a borítékban. Amikor azután az anyja már barátjával Horvátországban be akarta vál­tani a pénzt, kitört a balhé. A szálak a fiúhoz vezettek, aki bevallotta vétkét... Még egy eset a közelmúltból: 1. K. pozsonyi taxisofőr a röptérre szállította egyik utasát. A férfi külföldi 50 ezer lírás bankóval fizetett. Azt állította, hgy nincs nála szlovák korona és ideje sincs már, pár perc múlva indul a gépe. A taxis elfogadta a bankót, s azonnal sietett is a bankba beváltani. Ott egy perc elnézést kértek tőle, s mire felocsúdott, jött a rendőr! A rászedett férfi nagyokat káromkodva szidta a di- gót, de végül is örülhetett, hogy megúszta büntetés nélkül. Hasonló esetek eléggé gyakran előfordulnak mostanában. Mivel egyre több külföldi turis­tajön hazánkba, illetve mi is utazunk idegen­be s ilyenkor - takarékossági számdékkal vagy más oknál fogva - kéz alatt is vásárlunk doüárt, márkát s egyéb pénznemeket, meg­kérdeztük Boris Porosin mérnököt, a Szlo­vák Nemzeti Bank osztályvezetőjét: hogyan lehet elkerülni, hogy ne bővítsük a rászedet­tek eléggé népes táborát?...- Erre egyetlen biztos receptet ismerek: valutát mindig a bankban vegyünk, ott ga­rantáltan nem tesznek lóvá.. • A nyári hónapokban, a turistadöm- pinggel kapcsolatban, beszélhetünk a ha­mis pénzek szezonjáról is?- Igen, ilyenkor valósággal aratnak a szélhámosok, a valutaüzérek. A külföldi „turisták” között is akadnak, akik jól érte­nek a lélektanhoz, és biztos érzékkel kivá­lasztják áldozataikat. Ők néhány értékte­len, színes „bankóért” képesek odaadni több éves kemény munkájuk gyümölcsét. Egyesek a devizaszámlájukat akarják gya­rapítani, vagy a devalvációtól tartanak; mások a tengerparti üdülésüket kívánják kellemesebbé tenni a jutányos áron vásá­rolt valutával. Az ilyen üzletelésnek több­nyire sírás-rívás a vége, nem beszélve az egyéb kellemetlenségekről, amit a törvény- szegő cselekedetek jelentenek. Egy férfi­nál épp a közelmúltban foglaltak le például több mint 500 darab, az említett módon szerzett, hamis 100 dollárost. • Mely pénznemeket hamisítják a legin­kább?- A múlt évben a hamis bankók 46 szá­zalékát a fals dollárok tették ki. Csaknem ugyanennyi hamisított márkát is megpró­báltak forgalomba hozni. A nyolc darab szlovák álbankó közül 2 ezer­koronást, 5 darab ötszázast és egy százast foglaltak le a bűnüldöző szervek. Ezeket fe­kete-fehér fénymásolón készí­tették és színes ceruzák segít­ségével tökéletesítették. Szinte hihetetlen, hogy ilyen silány minőségű, az ötödik kategóriá­ba sorolt bankókat is elfogad­tak az emberek. Ólom és cin keverékéből hamis 10 koronás érméket is gyártott néhány ügyeskedő. Persze, nem for­galmazás céljából, hanem az automatákba. • Hány kategóriába rang- .sorolják a hamisítványokat összesen?- Öt veszélyességi fokozatot tartunk nyilván. A múlt évben 66 olyan 100 dolláros bankót foglaltunk le, amelyek a legki­válóbb, tehát az egyes kategóriába tartoz­tak. Ezeknél a laikusoknak szinte semmi esélyük rájönni, hogy becsapták őket; sőt a pénzforgalomban dolgozók egy része is csak műszerek segítségével tudja megítélni, hogy hamisítványról van szó. Az amerikai dollárt azért is hamisítják nagy előszeretet­tel, mert a bankók 1928 óta jóformán nem változtak, és sokkal kevesebb védjeggyel vannal ellátva, mint a többi nyugati valuta, vagy akár a szlovák korona. Az 1990-ben nyomtatott új dollárokon viszont már ott az úgynevezett védőcsík, s az elnök arcképe alatt bizonyos mikroszöveg is van. Ilyen hamisítványokat is sikerült már elcsípnünk; gyártóik igazi profik voltak. • A pénzintézetekben speciális műszerek vannak. De hogy védekezzen az utca embe­re a hamis bankók ellen?- Fontos, hogy ismeijük a pénzek nagy­ságát, színét; hogy tudjuk, melyik bankón milyen rajz található. Washington portréja például csak az egydollároson van. Ha tízes vagy százas címletű bankókon is az ő arc­képét látjuk, akkor biztos, hogy valaki oda- pingált egy vagy két nullát; esetleg a szöve­gen is változtatott. A másológépen készített hamisítványokat aránylag könnyű felismer­ni: nincs rajtuk vízjel, túl simák, túl csillo­góak, míg a mélynyomással készített valódi bankók színezete tapintással is érzékelhető. A bankókon szereplő mikroszöveg szabad szemmel nem látható, nagyítóval viszont már jól olvasható. Persze, az ember nem hord magával nagyítót. Tudni kell, hogy az említett aprócska betűket a legjobb fénymá­soló sem képes lekopírozni. Fontos továb­bá, hogy ismeijük a meglátogatott országok érvényes bankóit, mert akkor nem verhet­nek át oly módon, hogy valódinak valódi, de sokkal kevesebbet érő pénzt adnak. Ha­zánkban már nem egy külföldi a korona he­lyett-zlotyt kapott. • A bankszakmában eltöltött évek során biztosan találkozott különleges hamisítvá­nyokkal is.- Igen. Az egyik legfurcsább sztori pél­dául annak az idős polgárnak becsapásához fűződik, akinek egy agyafúrt szélhámos 500-as perui intiszekből gyártott márkákat adott el: az indián pénzeket egyszerű írógép segítségével változtatta 50 márkásokra! Egy lengyel üzletember a múlt évben pedig két szlovákiai magánnyomdában - állítólag reklámcélokra - több milliárd zlotyt nyom­tatott; a határon azonban lebukott. • Kik a hamis pénzek leggyakoribb for­galmazói?- Főleg a volt Jugoszlávia, Ukrajna, Oroszország és Lengyelország polgárai. Az említett térségben számtalan hamisít­vány forog közkézen. Sokan, akik turista­ként jönnek hozzánk, feketén vették valu­tájukat, és itt abban a hiszemben próbálják azt beváltani a bankban vagy eladni az utca emberének, hogy minden rendben. • Mielőtt meggondolatlanul valamiféle illegális pénzügyi tranzakcióba bocsátko­zunk, nem árt tudni, hogy a törvény nem­csak a hamis pénzek előállítóit, hanem a forgalmazóit is bünteti. Tehát: ha rájö­vünk, hogy becsaptak és valahol hamis pénzt adtak vissza, akkor sem ajánlatos rögtön túladni rajta.- A törvény az ilyen esetekben is nagyon szigorú és következetes. Csak egyetlen pél­dát említek: a múlt évben a csehszlovák ko­rona felülbélyegzésének időszakában egy fiatalember egyetlen húszasról leszedte a bélyeget, és azt egy ezresre ragasztotta át. Ezért a „csínytevésért” másfél évre ítélték. Ordódy Vilmos A sokszorosan felnagyított mikroszöveg... RIPORT 1994. július 3. IiBSäHlBP

Next

/
Thumbnails
Contents