Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-09-04 / 36. szám
Otthon lenni a szülőföldünkön Kisebbségi érdekképviselet A szlovákiai magyarság évszázados hagyományokat és kulturális értékeket tudhat magáénak. Olyan örökség ez, amely kötelez bennünket. Kötelez arra, hogy továbbadjuk gyermekeinknek és unokáinknak. A kisebbségi érdekképviseletnek arra kell irányulnia, hogy ezt az örökséget megőrizhessük, gyara- píthassuk és továbbadhassuk. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, olyan jogi kereteket kell biztosítani közösségünknek, amelyben sem a nyílt, sem pedig a burkolt asszimiláció nem tud érvényesülni. Megmaradásunk és létezésünk feltétele a gazdasági megerősödésünk. Olyan erős gazdasági hátteret kell kiépítenünk intézményeink, szervezeteink, iskoláink és önkormányzataink számára, amely garanciája lesz közösségünk fejlődésének. Nincs nagyobb kiszolgáltatottság az anyagi függőségnél. A gazdasági feltételek biztosítása javarészt regionális szinten érhető el, ezért az kell, hogy a községek szabad társulásai, a régiók jogilag és gazdaságilag megerősödjenek. Az új közigazgatási egységeket a kisjárási rendszerre és a már megalakult régiókra kell alapozni, bővítve a helyi, regionális és megyei önkormányzatok illetékességi körét. Ugyanakkor, ennek az államnak a polgáraiként részesednünk kell mindazon javakból, melyeket az állam polgárainak biztosít. Ezeken túl, kultúránk fejlesztése érdekében fenn kell tartani azt a támogatási rendszert, mely a kisebbségi kultúrának hátrányos helyzetéből eredően jár. Legfontosabb célkitűzésünk a kulturális és oktatásügyi önkormányzat létrehozása. A kultúránkkal, művelődésünkkel és a hagyományainkkal kapcsolatos ügyek intézését a saját kezünkbe kell vennünk. Ennek személyi feltételei adottak, az intézményi és gazdasági kereteket kell kialakítanunk hozzá. A kulturális és oktatásügyi autonómia teljes intézményi rendszerét egy kisebbségi törvényben kell rögzíteni, mint ahogy a mágyarságunk nyelvi, kulturális és egyéb jogait is. Mindenki számára ismert, hogy a háború utáni időszak jogfosztottsága máig hatással van a mindennapjainkra. A kollektív bűnösség elvét végérvényesen ki kell iktatni jogrendszerünkből és megnyugtató módon rendezni kell az akkori sérelmeket. Az új parlamentnek korrigálnia kell az alkotmánynak azon részeit, melyek diszkriminatívak és ellentétben állnak az európai jogi normákkal. A közbiztonság legyen mindnyájunk biztonsága A közbiztonság kérdése a polgárokat leginkább foglalkoztató kérdések közé tartozik. Az MPP programja alapján az állam feladata, hatékonyan garantálni a lakosság biztonságát. A vállalkozók elemi érdeke azonos a polgárokéval, vagyis a közbiztonság, a jog- biztonság, a vagyonbiztonság garantálása. A fentiek érdekében az MPP programjának megfelelően, fontosnak tartja a jogalkotás területén végrehajtani a Büntető Törvénykönyv és a Büntetőeljárási Törvény mielőbbi reformját, kodifikációját.- Az előzőek keretén belül, tekintettel a halálbüntetés eltörlésére, mérlegelni a büntet23 hetőség felső határának szigorítását, némely rendkívül súlyos bűncselekmény esetében. -Szigorú jogi kereteket teremteni a szervezett bűnözés és a kábítószerrel való kereskedés büntetésének.- Az eddiginél jóval nagyobb védelmet biztosítani a sértett és a tanúk sokoldalú védelmének.- Javítani a bírák ítélkezési körülményeit, gyorsítani az eljárásokat.- Közbiztonsági alapítványok létrehozása, és az önkormányzatok bevonása a közbiztonság garantálására.- A rendőrség hatékony tevékenységének jogi, szervezeti, műszaki feltételeinek megteremtése.- A büntetésvégrehajtás tökéletesítése, munkalehetőségek teremtése az elítélteknek. © Dr. A. Nagy László A Magyar Polgári Párt elnöke. Pedagóguscsaládból származik. Pozsonyban a Komensky Egyetemen végzett pszichológia és szociológia szakon. 1968-70 között a pozsonyi József Attila Klub elnöke volt. A 80-as években részt vett a Csehszlovákiai Magyarok Jogvédő Bizottságának munkájában, egyébként a Felsőoktatási Kutatóintézetben dolgozott. 1990 februárjában kooptálják a szlovák parlamentbe az FMK képviselőjeként. A 90-es parlamenti választásokon szintén képviselő lesz és titkos szavazással a szlovák parlament alel- nökévé választják. ’92 után az MPP-ben dolgozik, nagyon elismert politikus. Nagyon jó kapcsolatai vannak az európai liberális pártok vezetőivel. Általános politikai és oktatásügyi kérdések kitűnő szakembere. Negyvenhat éves, nős, három gyermek apja. Konkrét feladatok- A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogállásáról szóló ún. „nemzetiségi törvény” kidolgozása és elfogadása. Ennek magába kell foglalnia a nemzeti kisebbségek nyelvi, kulturális, oktatási és egyéb jogait, valamint pontosan rögzítenie kell a kulturális és oktatásügyi önkormányzat intézményi és anyagi feltételeit.- Egy közművelődési alapítvány létrehozásával biztosítani a költségvetési pénzek igazságos és átlátható elosztását. Megengedhetetlen állapot, hogy a kisebbségi kultúrára és lapkiadásra szánt pénzeszközöket ad hoc bizottságok ajánlásai alapján néhány hivatalnok osztja szét. Magánalapítványok rendszerén kell biztosítani a speciális kulturális igények kielégítését.- Kidolgozni és a parlamentbe beterjeszteni a régiók jogállásáról szóló törvénytervezetet, csak ez biztosíthatja, hogy az önkéntesen létrejött régiók valós érdekvédelmet tudjanak kifejteni.- Konkrét módosító javaslatok kidolgozásával és beterjesztésével megszilárdítani és bővíteni a helyi és a leendő megyei önkormányzatok hatáskörét. Minél előbb ratifikálni kell a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját.- Új határátkelőhelyeket kell megnyitni, hogy Magyarországgal a kapcsolatunk zavartalan legyen. Le kell építeni azokat a gátakat, amelyek ma még akadályozzák a két ország közötti kulturális, emberi és gazdasági kapcsolatokat. A határ mentén közös, természetes régiók kialakítását fogjuk szorgalmazni (eurorégiók). 0 * f. Dr. Mészáros Lajos Magánügyvéd Dunaszerdahelyen. Az Ügyvédi Kamara Etikai Bizottságának választott, magyar tagja. Az 1990-es választások után a prágai Szövetségi Gyűlés képviselője a Magyar Polgári Párt színeiben. Az alkotmányjogi bizottság tagja. Megszavazta a földtörvény módosítását, amelynek értelmében a konfiskált földeket is visszakaphatják a magyar nemzetiségű állampolgárok. 1992-ben részt vesz az Észak-atlanti Szövetség (NATO) Kanadában megtartott közgyűlésén, ahol a nemzetiségi bizottságban dolgozott. Tagja volt az MPP koalíciós tárgyalóbizottságának. Jogászként több újonnan létesített magyar magániskola megalapításánál közreműködött. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, valamint az Ifjú Szivek szlovákiai magyar művészeti együttes jogtanácsosa. Harminckilenc éves, nős, két gyermek apja. M VP * A Magyar Koalíció nyugat-szlovákiai listáján karikázza he ' az MPP két képviselőjelöltjének számát a 11-est és a 23-ast! " /• . «» 11. Dr. A Nagy I,ászló. 23. Dr. Mészáros Lajos Cd Qj pj
