Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-09-04 / 36. szám
32 oldalas színes MAGAZIN Heti tévéés rádióműsor Olvasta már? Böngészett már? | EhTtojp .A Játsszon és nyerjen velünk. 36 1994. szeptember 4. XXVII. évfolyam Ára 9 korona V alahányszor megnyitják kapuikat az iskolák, sok-sok gyerek, ifjú és felnőtt egy különös vállalkozásba kezd. Olyan ismereteket akar szerezni, melyeket hosszú évszázadokon, vagy tán évezredeken át gyűjtöttek elődeik. E vállalkozás keretén belül különös rítikus játéknak vagyunk mindannyian tanúi. Mily sokféle az elhatározás, az érzés, a vágy, a remény, amellyel évente diák és pedagógus nekirugaszkodik megismerni és megérteni az élettelen és élő világot, a világmindenséget és önmagunkat. Minden élőlény, főleg, ha fiatal, játékos. Az emberi játékosság egyik jellemvonása a kíváncsiság. Ki ne próbálkozott volna játékát darabokra szedve igazán megismerni, megérteni annak lényegét. Mi, emberek abban különbözünk leginkább az élővilág többi tagjától, hogy képesek voltunk, vagyunk apránként megfejteni a természet és a világ megmagyarázhatatlannak tűnő jelenségei közül jó néhányat. Ha a házunkba jövő színházi közvetítésre, a katasztrófákat bemutató képekre, vagy akár a világűrbe elin- dulókra s onnan visszatérőkre, vagy a fekete himlővel megküzdőkre gondolunk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mi már mindent tudunk. Pedig igazán nagyon keveset értettünk meg mindmáig abból, ami körülvesz bennünket vagy bennünk lezajlik. yrr • ne ismerné a Rubik-kockát. 1\, 1 Gyerekek és felnőttek milliói tanulták rendezni a rendzetlen sorokat, kockákat. A világ sokkal összetettebb Rubik kockája mindnyájunk számára érthetővé válhat, ha ismereteink bővítésével felkészülünk a megértésére. Hogy milyennek látjuk a világunkat, attől függ, mit tanultunk meg, s mit tudunk a világról. Ugyanazt a jelenséget ki-ki másként látja. Ezt az okozza, hogy mindnyájunk tudása, tapasztalata különböző. A nagy felfedeBAUER GYŐZŐ zésekről, s mai ismereteink nagy részéről gyakran hallhatjuk, hogy véletlen megfigyelések szülöttei. Némi igazság van eme állítás mögött. Csupán elfelejtjük hozzáfűzni, kik válhattak csak Semmelweis Ignácokká, Szilárd Leókká, Németh Lászlókká,,Ba- , í r, .. gy* Atberbits Mihalyokka, Szentgyor Prikler László felvételei tekké, Kodály Zoltánokká, Bartók Bélákká stb. Felkészült elmék voltak ők, akik készen álltak, hogy akkor és ott, amikor a rejtély kulcsa feltűnik, észrevegyék, megtalálják. Csak így kedvezhetett nekik a szerencse, mert az alkotás alapfeltétele a tudás. S mint a jó szobor elkészítéséhez, egy gondolkodó, sok ismerettel rendelkező ermber megteremtéséhez is három dologra van szükség. Kell a szobrász, a pedagógus a maga ismereteivel és készségével újat alkotni, nevelni, formálni. Kell az alapanyag, a jó minőségű agyag, a kő, a fa, az emberpalánta. Mily sokat tehet minden szülő ennek eléréséért. S végül, de nem utolsósorban a megfelelő eszköz; a véső, a korong, a NYELV. a számítógépek korában már a kisgyerek is tudja, hogy a számítógépes játékhoz program is kell. Ha az nincs, nincs játék. Arra viszont már kevesebben gondolnak, hogy a számítógépnek is van anyanyelve, a bináris kódrendszer, s ha másként próbáljuk neki elmondani a programot, nem fog tudni helyesen válaszolni. Nem kellett számítógép, hogy őseink rájöjjenek, az idegen nyelv új világokat nyithat ugyan, de csak akkor, ha az anyanyelvűnket már ismerjük. Induljon hát kicsi és nagy játszva, kíváncsian vállalkozni. Találkozzanak iskoláinkban a gazdagodni vágyó lelkek azokkal az elmékkel, akik a tudás hatalmából fakadó szeretettel adják át anyanyelven mindazt, mi tudható. Anvanvelven a tudáséit
