Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-08-28 / 35. szám

NYÚLÁSZAT: MI KELL AZ EGÉSZSÉGES FEJLŐDÉSHEZ? Alaptápanyagok és ásványi sók Az állati test szöveteinek legfonto­sabb alkotóelemei a fehérjék. Az éle­lemmel a nyúl szervezetébe kerülő növényi eredetű fehérjék az emésztés folyamán aminosavakra bomlanak. A felszívódott aminosavakat a szervezet saját faj- és egyedspecifikus fehérjévé alakítja át. Izomzatának, belső szervei­nek 20-22 %-os fehérjetartalma indo­kolttá teszi, hogy a takarmányokban jelentős mennyiségű fehérje legyen. Az embriók fejlődéséhez, a tejkép­zéshez, a fiatal állatok egészséges növekedéséhez, a szervezet ellenálló­képességének biztosításához elegendő fehérje kell. A takarmányok egyike sem tartalmazza az összes szükséges aminosavfajtát, ezért indokolt azok keverése, választékonyabbá tétele. A nyulak csontjaiban, izomzatában, bélcsatornájában, a vesék környezeté­ben és a bőr alatti kötőszövetben jelen­tős mennyiségű zsír található. A zsí­rokhoz „tartozik” több vitamin és hor­monális anyag. A fiatalabb szervezet­ben mennyiségük kevesebb, idősebb A szervezet a szükséges ásványi anyagokat különféle táplálékból szerzi meg. Az adott elemekből legtöbbet a granulált (szemcsézett) nyúltápok, az árpa, a zab, búza, szárított élesztő, széna, lucerna, zöldtakarmányok, nya­korban azonban felhalmozódnak. A tenyészállatoknál ez szaporodási nehézségeket okozhat. Ez az ivarzás csökkenésében vagy teljes megszűné­sében jelentkezhet. A lipidek a nyulak testének 7-8 %-át teszik ki. A nyulak szervezetében csak mint­egy 1 százaléknyi szénhidrát van. A szénhidrát energiaforrás, biztosítja az anyagcserét, a szervek működését. Glikogén („állati keményítő”) és vér­cukor formájában a májban, izmokban fordul elő. A növényi eredetű táplálé­kok szénhidrátokban gazdagok. A szervezettől nem igényelt részük tarta­lékzsírrá alakul át. A szervetlen, ásványi anyagok sza­bályozzák a sejtek, testnedvek állapo­tát, részt vesznek valamennyi szerv egészséges működésében. Az ide­grendszer és a mirigyek hormonkivá­lasztása is szoros kapcsolatban áll velük. A nyulak az alábbi fontos ásvá­nyi anyagokat igénylik: lósó, premixek tartalmazzák. Ezekben nyomelemek is (cink, fluor, jód, kobalt, mangán, réz stb.) vannak, ame­lyek szintén fontosak a nyulak életfo­lyamataiban. Juhász B. Árpád Elem %-ban Szerepe Hiánya Kalcium 1,3 csont- és vérképzésben, csontgyulladás, angolkór. Foszfor 0,7 anyagcsere-folyamatokban; terméketlenség magzatelhalás; Kálium 0,2 energia-hasznosításban: emésztési zavarok; Nátrium 0,15 Kén 0,13 a szőrzet és a körmök szőrhullás, a szőr törékenysége. Klór 0.10 fejlődésében minőségének romlása; Magnézium 0,04 javítja az anyagcserét; emésztési zavarok; Vas 0,004 vérképzésben; vérszegénység LEVELSAROK D. E. gútai olvasónk jellegzetesen torzult, nemezesedett felületű szőlőleveleket küldött szer­kesztőségünkbe, hogy azokat vizs­gálat céljából küldjük el sza­kértőnknek. Hil I1IUZIS A beküldött szőlőleveleken az eri- nózis tipikus tünetei tapasztalhatók. Az okozója, a szőlő-gubacsatka, mindössze 0,15 mm-es, 4 lábú atka. A levelek fonákán tartózkodik és szívogatásával abnormális növeke­désre serkenti a bőrszövet sejtjeit, ezért kártételét szöszösödésnek vagy nemezesedének nevezik. A szőlő-gubacsatka kifejlett egyedei a szőlő rügypikkelyei alatt és a kéregrepedésekben telelnek, ezért legeredményesebben rügyfa­kadáskor harcolhatunk ellene. E célra kéntartalmú készítmények al­kalmasak. Közülük a Sulkát (5%) közvetlenül a rügyfakadás előtt, a Polybaritot (3%) rügyfakadáskor, a Sulikol K-t (2%) és a Thiovitot (1,5%) röviddel rügyfakadás után használjuk. A szőlő-gubacsatka ellen a gyü­mölcsfák téi végi iemosó permete­zésére engedélyezett szerek (Oleoe- kalux - 1%; Oleoekamet - 1%) is hatásosak, ha közvetlenül a szőlő rügyfakadása után használjuk őket. A vegetációs idő alatt a Neoron 500 EC (0,1%) használható a kártevő ellen. A felsorolt készítmények az ún. akarinózist okozó szőlő-levélatka ellen is hatásosak. Kisebb károso­dás esetén elegendő a beteg levele­ket a növényekről eltávolítani. Maflák György agrármérnök (Jakab András felvétele) A szőlő-gubacsatka kártétele Szerkesztői üzenet Ismételten kérjük kedves olvasóinkat, ne kívánják tőlünk, hogy kü­lönféle zöldségpalántákat, facsemeték, díszcserjék, háziállat-fajták (pl. kosorrú nyúl!) beszerzési lehetőségeiről tájékoztassunk. Ennek a már korábban ismertetett tényezőkön kívül egyéb objektív okai is vannak: A Házunk tája rovatot az Üj Szó külső munkatársa szerkeszti, aki­nek szolgálati telefon és anyagiak hiányában nem áll módjában végig­telefonálni Dunaszerdahelytől Ágcsernőig a faiskolákat, szaküzlete­ket. Az ilyen információk közlését az is nehezíti, hogy az oldal szer­kesztésétől a megjelenéséig általában egy hónap telik el (az ünnepek, a téli és nyári szabadságok idején ez akár 6 hét is lehet), ezért a szer­zők által esetlegesen közölt beszerzési lehetőségek már idejét múltak lehetnek. Nagybényre (a postai bélyegző szerint az „Egy hű olvasója a Vasár­napnak” aláírással ellátott, dátum nélküli levelet ott adták fel) üzen­jük: Sajnos a rovat szerkesztője engedett a kosorrú nyúlról szóló cikk írója ama kérésének, hogy a „Hyrax” szó (a levélből okulva más kife­jezést nem merünk használni) szerepeljen az írásban. Nagybényi (?) olvasónknak igaza van - 2-3 nyúlnál a „telep” kifejezés több mint túl­zás! Ezt a rovat szerkesztője a képaláírásban „követte el”, s nem a szakcikk írójától származik. Ezért a levél írójától és a többi olvasótól is elnézést kérünk! Jóhiszeműen feltételeztük, hogy ha a szerző ilyen szinten írva, fotóval dokumentálva, „cégjelzés” (ismét óvatosak va­gyunk, ezért az idézőjel) papíron értekezik a témáról, akkor nemcsak „... 2-3 darab nyúljuk van.” (idézet a levélből). Azt viszont le kell szögeznünk, hogy senkit sem biztattunk a „telep” meglátogatására. A félreértésből viszont bizonyára kiderül mennyire veszélyes lehet a jó­hiszeműen becsúszó „rejtett reklám”. S ezt a jövőben mindenképpen megpróbáljuk elkerülni! Eggyel több ok tehát, hogy a jövőben hasonló információkkal (be­szerzési lehetőségek!) ne szolgáljunk, ugyanis azok ellenőrzésére ál­talában nincs lehetőségünk. Felkérjük ezért szakíróinkat is, hogy akik írásaikból (akár önreklá­mozásként) mégsem akarják elhagyni a hasonló jellegű közléseket, kellő felelősséggel járjanak el. Figyelmeztetjük viszont olvasóinkat, hogy azokért “sem a rovat szerkesztője, sem a Vasárnap garanciát nem vállal! Tanácsként talán még annyit, aki egy kicsit is figyeli a hazai szakla­pokat, az tudja, hogy a szlovák Záhradkár, a cseh Zahradkár s más szaklapok közölnek a beszerzési lehetőségekkel kapcsolatos hirdetése­ket. Ott némi lapozgatás után bizonyára megtalálják a kívánt forrást. Végül pedig megkérjük olvasóinkat, ne tartózkodjanak nevük és cí­mük közlésétől. Ezek birtokában rövidebb idő alatt és bővebben tu­dunk egy-egy panasz stb. esetén válaszolni. Biztosak lehetnek benne, így is udvarias és kielégítő feleletet kapnak. A „beszerzéssel” kapcso­latos kérelmekre azonban egy korábbi „üzenetünk” óta nem válaszo­lunk! RNDr. Pomichal Richárd a rovat szerkesztője P. R. illusztrációs felvétele UJ ÍZEK NEM CSAK VEGETÁRIÁNUSOKNAK Két globetrotter - egy cseh és egy angol - útikönyvében bukkantam rá az alábbi két receptre. Aki kedveli az orientális ízeket, s nem idegenkedik a fok­hagymától annak ajánljuk a Tien-San-i és a Pakisztáni salátát. Tien-San-i saláta Hozzávalók: csíkokra vágott káposz­ta, karalábé, répa, esetleg zeller és más zöldség, melyeket összekeve­rünk; majd elkészítjük az alábbi összetevőkből álló öntetet: 1 liter vízre számítva 1/2 kanálnyi só, 2 ka­nál cukor, 8 kanál ecet, 3-4 kanálnyi friss, apróra vágott kapor (télen per­sze a friss kaprot fagyasztott vagy más módon tartósítottál helyettesít­hetjük, de ilyenkor többet - 5-6 ka­nálnyit - adjunk belőle), késhegynyi csili vagy bors, 1 kanál olaj és né­hány összetört gerezd fokhagyma. Az öntetből annyit adjunk a zöld­séghez, hogy azt ellepje, majd te­gyünk rá egy kis tányért, s kissé ter­heljük le. Állítsuk hűvös helyre, s másnapig hagyjuk összeérni. Bá­ránysült mellé ajánljuk - hacsak nem vagyunk vegetáriánusok. Pakisztáni saláta Ez inkább önmagában, mint köret­ként kerülhet az asztalra. Kell hozzá 5-6 kanálnyi olaj, 2 szép padlizsán (tojásgyümölcs), egy gerezd zúzott fokhagyma, egy kávéskanálnyi só és 2 deciliter tejföl. A padlizsánt meghámozzuk és kockára vágjuk, majd forró olajban megsütjük. Utána a tejfölben elke- veijük a fokhagymát és a sót, leönt­jük vele a sült padlizsánkockákat, s az egészet jól összekeverjük. A salá­tát jégbe hűtjük, s petrezselyemle­véllel díszítve, ízesítve tálaljuk.- r­CÍMEREK VIRÁGAI A liliomok I. Lassan itt van az ősz, a különféle lilio­mok telepítésének optimális ideje. A ta­vasz és a nyár folyamán bizonyára alkal­munk volt megcsodálni sokak kertjében a gyönyörű, nem ritkán illatozó hagy- más-gubós növényeket. Mielőtt azonban beszereznénk, megvásárolnánk a jobbára drága és eléggé kényes hagymákat, is­merkedjünk meg életfeltételeikkel, s kö­vetkező számunkban pedig a leggyako­ribb fajokkal, hibridekkel. A turbánliliom (Lilium martagon) a nemzetség hamupipőkéjének számít, en­nek ellenére megfelelő helyre - alacso­nyabb tűlevelűek, rododendronok és azá- leák között - ültetve kellemes színfoltjai a kertnek. Az Alpesekben és a Kárpátok­ban is elterjedt faj. Mint minden vadon növő rokona, ez is védett, ezért begyűjté­sével, „áttelepítésével” ne próbálkoz­zunk. Megjegyzendő, hogy egyike a ke­vés mészkedvelő fajnak (A szerzőfelvétele) KEDVELIK A NAPFÉNYT A liliomfélék általában a könnyű, vizet jól áteresztő, kissé savanyó talajokat kedve­lik. Megelégszenek ugyan a kerti földdel, de ezt dúsítsuk komposzttal, keverjünk hozzá savanyó (hegyi láp)tőzeget; a nehéz talajokhoz pedig adjunk homokot. Vannak olyan fajok is, amelyek kedvelik a meszet. Ezek az egyszikű növények nem tekint­hetők kimondottan évelőknek, ennek el­lenére éveken át nevelhetők ugyanazon a helyen, anélkül, hogy átültetnénk őket. Az utóbbi műveletre csak akkor kerüljön sor, ha virágjaik satnyulnak - ilyenkor a hagymákat válasszuk szét és ültessük máshova. A napfényes biotópusokat (élőhelyeket) kedvelik. Arra mindenkép­pen gondoljunk, hogy legalább a délutáni nap érje őket. Kisebb (3-5 hagyma) vagy nagyobb csoportokba telepítsük őket. Legjobb, ha a hagymák szeptember-októ­ber folyamán kerülnek a talajba. Ha vala­milyen okból a megvásárolt hagymákat október végéig nem áll módunkban elül­tetni, akkor papírba csomagolva, a hűtő- szekrény aljában tavaszig minden károso­dás nélkül áttelelnek. Az igényes virágkertész az ültetésnél - előre gondolva - nem sajnálja a fáradsá­got, s „megágyaz” a hagymáknak. Ásó- nyomnyi mélységű és átmérőjű gödröcs- két készít, aljába kavicsot vagy téglatör­meléket terít (drénezés!), erre kerül a komposzt, majd a hagyma, melyet ho­mokkal fed be; csak ezután takaija be az ültetőgödröt kerti földdel. Ügyeljünk köz­ben, hogy a hagyma úgy 10 cm mélyen legyen a földben. Az ültetés befejeztével a helyet alaposan megöntözzük. A liliomfélék általában fagytűrők; de a frissen telepített hagymákat 1-2 éven át télen nem árt fenyőgallyal, lombbal ta­karni. A vegetációs idő folyamán elég sok vi­zet igényelnek, arra azonban vigyázzunk, hogy azt a talaj maradéktalanul el is nyel­je, mert a pangóvíz a hagymák rothadását okozza. Trágyázni Herbasynnal, Cererit- tel lehet. Káros viszont a nitrogén tartal­mú műtrágyák egyoldalú használata. (folytatjuk) P.R. Szerkeszti Pomichal Richárd 1

Next

/
Thumbnails
Contents