Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-03 / 27. szám
ÜBSItmap 1994. július 3.______________________________________________________________________________________HÉTRŐL HÉTRE Vas árnap 1994.július 3. A NAP kel 04.58 - nyugszik 20.53 órakor A HOLD kel 01.08 - nyugszik 15.57 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük KORNÉL, SOMA - MILOSLAV valamint Anatol, Bernét, Héliosz, Hiador nevű kedves olvasóinkat Kornél - a latin Cornelius nemzetségnév rövidülése, ez pedig a cornus (somfa), esetleg a cornu (szarv) szó származéka. Soma - a magyar nyelvújítók alkották a som szóból a Kornél magyarosítására július 4. Ulrik július 5. Emese, Sarolta július 6. Csaba július 7. Apollónia július 8. Ellák július 9. Lukrécia Cooper metatörvénye Az új törvények halmozása új kivételek halmozását eredményezi. (Murphy) i/Bsímap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (» 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (» 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (» 210/4456) Lapszerkesztő: Flórián Márta (« 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (»210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (» 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Szedés és képfeldolgozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Me- diaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (» 210/4460) Adminisztráció - »210/4425 és 210/4439 Index 480 201 VASÁRNAP: 140 éve, 1854. július 3-án született LeoS Janáőek, a cseh zeneszerzés egyik legkiemelkedőbb alakja. • 95 éve, 1899-ben született Emst Fischer osztrák író, filozófus, esszéíró, politikus, aki az irodalom minden műfajában alkotott. Több műve megjelent magyarul. HÉTFŐ: 300 éve, 1694. július 4-én született Louis-Claude Daquin francia zeneszerző, a 18. század clavecin (csembaló) irodalmának egyik értékes képviselője. • 60 éve, 1934-ben halt meg Maria Curie-Sklodowska lengyel származású Nobel-díjas fizikus és Nobel-díjas kémikus, aki férjével, Pierre Curie francia fizikussal együtt felfedezte a rádiumot valamint a polóniumot. KEDD: 230 éve, 1764-ben született Pusztafödémesen Lavotta János zeneszerző és hegedűművész, több Csokonai-vers meg- zenésítője. • 105 éve, 1889-ben született Jean Cocteau francia író, költő, grafikus és filmrendező. Előfutára volt kora minden új mozgalmának, divatjának vagy csak hóbortjának, költészetben, regényben, drámában vagy balettben éppúgy, mint zenében, kerámiában, festészetben vagy akár női divatban. SZERDA: 100 éve, 1894. július 6-án született Nagyszőlősön Neufeld Béla orvos, közíró, aki előbb Pozsonyban jogi, majd Prágában orvosi diplomát szerzett. Meggyőződéses kommunista volt, emiatt letartóztatták, 1944-ben a bu- chenwaldi koncentrációs táborba deportálták, 1945-től haláláig Budapesten élt. CSÜTÖRTÖK: 110 éve, 1884-ben született Lion Feuchtwanger német regény- és drámaíró. Regényeinek sikerét a két világháború között erősen aktuális és minden humanista olvasóját foglalkoztató tárgyválasztás mellett jelentősen segítette, hogy alakjainak ábrázolásában Freud mélylélektani eszközeit is felhasználta. Főbb regényei a Jud Süss, A toledói zsidónő, a Zsidó háború stb. Műveit megjelenésük után szinte azonnal lefordították magyarra. • 95 éve, 1899-ben született George Cukor magyar származású amerikai filmrendező, 1933-tól a Metro Goldwyn Mayer rendezője. PÉNTEK: 155 éve, 1839.július 8-án született John Davison Rockefeller amerikai olajmágnás, a világ legnagyobb kőolajipari monopóliumának megalapítója. • 125 éve, 1869-ben született William Vaughn Moody amerikai költő és drámaíró, akit a kortárs kritikusok az amerikai költészet nagy ígéretének tartottak. • 100 éve, 1894-ben született Pjotr Leonyidovics Kapica Nobel-díjas orosz fizikus, aki az erős mágneses terekben végbemenő fizikai jelenségekkel és az alacsony hőmérsékletek fizikájának problémáival foglalkozott. • 80 éve, 1914-ben Fürön született Szekeres György újságíró, műfordító, kritikus. Meggyőződéses kommunista volt. Prágában és Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat. 1945-től Magyarországon élt. A Rajk-per során koholt vádak alapján elítélték, később rehabilitálták. Jelentősek francia és cseh műfordításai. SZOMBAT: 80 éve, 1914-ben halt meg Pósa Lajos költő és újságíró, aki többek között Rimaszombatban is végezte középiskolai tanulmányait. Versei rendkívül népszerűek voltak korában. Az hogy július az év hetedik 9 hónapja a tragikus vég- zetű római államférfinak, Julius Caesaraik. köszönhető, aki Kr. e. 45- ben naptárreformot hajtott végre. Addig a hónap neve „quintillis” volt, ami ötödiket jelene hiszen a régi időszámítás szerint márciussal kezdődött az év. A nagy diadalt kivívó római konzul (akkor még nem volt császárság!), születésének pontos dátumát is ismerjük: Kr. e. 100. július 12., teljes nevén Gaius Julius Caesar, akit a hónap neve is halhatatlanná tett. A hírnevét azzal vívta ki, hogy a rómaiak egyik legnagyobb államférfija és lángeszű hadvezére lett, aki provinciákat hódított meg Kis- Ázsiától Hispániáig, elfoglalva Galliát és megfélemlítve a germánokat saját földjükön. Ő volt az, aki nemcsak Rómát gazdagította hódításokkal, hanem az emberiséget is szállóigékkel. Így például Kr. e. 49-ben, amikor a szenátus ellene fordult és arra próbálta kényszeríteni, hogy bocsássa el galliai hadait, különben a haza ellenségének nyilvánítják, Caesar döntő lépésre szánta el magát. Átlépte Itália és Gallia határfolyóját, a Rubicont és „lacta alea es- to” = legyen a kocka elvetve felkiáltással a római törvényhozás ellen indult január 15-én. Azóta szokták használni valamely sorsdöntő cselekedet esetén, a kocka el van vetve (alea-lacta est) kifejezést. Két évre rá, Kr. e. 47-ben ismét gazdagabbak lettünk egy aranymondással, amikor Caesar a kis-ázsiai lázadókat regulázta meg. Történt mindez az év júliusában, amikor is Pharnakész, a nagy Mithridatész, pontuszi király fia bujtogatni kezdett a rómaiak ellen. Caesar nagy gyorsasággal Zelánál (ma Törökország) termett és fényes diadalt aratott. A csatáról három szóban számolt be a szenátusnak: veni, vidi, vici. Ami magyarra fordítva: jöttem, láttam, győztem. Legnagyobb ellenségei - akik végül is legyőzhetetleneknek bizonyultak - mégis a saját hívei közül kerültek ki. Köztük Marcus Junius Brutus, a római köztársaság utolsó védelmezője, aki már fiatalon kitűnt ritka szorgalmával és szigorú erkölcsű életével. Ezt az erényt haszJeles férfiak emléke nálták ki a köztársaságpárti cselszövők, akik Caesar életére törtek, hogy jelleméhez híven szabadítsa meg hazáját a fenyegető császárságtól. A sok nógatás után - Brutus, alszol? jellegű papírdarabkákat kapott a szenátusban, amely szintén szállóigévé vált tettre való felszólítás esetén - végül március idusán ő is kezébe vette a gyilkos tőrt Így maradhatott az utókorra egy újabb híres mondás, amely a késszúrások alatt haldokló Caesar ajkán hangzott fel: et tu mi fili Brutel a. m. még te is, fiam Brutus!, a váratlanul ellenünk forduló emberekre való rácsodálkozás. A hónap régi magyar neve: Szent Jakab hava is érdekes történeteket tartogat olvasóink számára, hisz ezen a néven két kiváló férfiúja is volt az őskeresztény egyháznak. Az idősebbik, akinek ünnepe július 25- re esik, éppen János evangélistának volt bátyja és Jézus egyik kedvenc tanítványa. Tragikus véget ért, hiszen Heródes Agrippa elfogatta és lefejeztette. A spanyol hagyomány szerint ő az ország védőszentje. Az ifjabb Jakab magának Jézus Krisztusnak volt az unokatestvére és ő lett Jeruzsálem első püspöke, akinek buzdítására sok zsidó vált kereszténnyé. Emiatt, Ananus főpap bujtogatására a templom tetejéről letaszították és egy nagy doronggal agyonsújtották. De hogy megemlékezésünknek ne legyen szomorú vége, megemlítenénk egy Jakabbal kapcsolatos gyerekmesét is, melyet Kalocsa, Sárospatak, Zombor vidékén énekelgettek: „Az Úr elküldte Jakabok / arassa le a zabot, / Jakab nem aratta le a zabot, / nem is ment ám haza. Az Ür elküldte a kutyát / ugassa meg Jakabot, / A kutya nem ugatta meg Jakabot. / Jakab nem aratta le a zabot, / nem is ment ám haza...” A ritmikus, halmozó mese további folytatásában az Úr elküldi a botot, hogy veije meg a kutyát, a tüzet, hogy égesse meg a botot, a vizet, hogy oltsa el a tüzet, a bikát, hogy igya meg a vizet. De mivel a parancsot egyik sem teljesíti, végül az Úr elküldi a mészárost, hogy vágja le a bikát. Innen visszájára fordul minden: a mészáros levágta a bikát, a bika megitta a vizet, a víz eloltotta a tüzet, a tűz megégette a botot, a bot megverte a kutyát, a kutya megugatta Jakabot, aki végül learatta a zabot és el is ment... haza. (Fotó: Méry Gábor) NEM IGAZ A HÍR... ...hogy a vasamén ára rövidesen emelkedni fog! Azért vagyunk kénytelenek közreadni e cáfolatot, mert országjárás közben több helyütt is ezzel a megalapozatlan rémhírrel szembesültünk. Tehát: a ‘94-es esztendő második felében is marad a 9 korona, ami - tudjuk - nem kevés; de annyi sem, mint - mondjuk - egyetlen liter tej ára... És van ahol lapunk már kedden, de legkésőbb szerdán mindenütt kapható' IGAZ viszont a hír, hogy műsormellékletünk: a HANG-KÉP a jövőben teljes egészében fényezett nyomópapíron, azaz nívósabb kivitelben fog készülni; hogy szakorvosi válaszokkal elindítjuk a Szexposta című rovatunkat; a VASÁRNAP Plusz továbbra is egy-egy érdekes témát több oldalról fog megvizsgálni; hogy fel szeretnénk gyorsítani a Gyermekszépségversenybe küldött több ezer fotó közlését; hogy... egyszóval sok egyéb tervünk és ötletünk van! Ezért hát: a rémhír valóban nem igaz, valós híreink viszont mind-mind igazak! Ezt üzeni Önöknek a Vasárnap a francia nyelvtörvényről Már többször is írtam arról a primitív hamisításról, amellyel egyes szlovák laikusok megpróbálják a francia kulturális miniszternek, Toubon úrnak kultúrsovinizmustól csepegő nyelvi törvényét érvként felhozni a szlovák-magyar nyelvi vitában. Megdöbbenti az embert, hogy a hazafiúi önérzettől duzzadó újságírók, politikusok hogyan próbálják rákényszeríteni a szlovákiai kaptafára a francia nyelvtörvényt. Még a Meéiar pártjának faltörő kosaként használt volt miniszterasszony is megpróbálta megmagyarázni a táblavitában elhangzott dilettáns felszólalásában a francia nyelvtörvényt. Úgy látszik, neki az sem számú, hogy a higgadt értelmiségiek előtt lejáratja magát, a fontos az, hogy az egyszerű szlovák választók bölcs honleánynak tekintsék és pártjára szavazzanak. Úgy összezagyválta a Nyugaton „nyelvi Maginot-vonalnak” csúfolt rendeletet, amelyet az ismert írónő, Sagan kulturális protekcionalizmusnak nevezett, hogy a franciák sem akarják a kétnyelvűséget, ők még büntetések árán is megvédik nyelvük tisztaságát. E mellébeszélésekkel kapcsolatban lenne néhány megjegyzésem. A francia világnyelv, amelyet az utóbbi évtizedekben már a diplomáciából is kiszorított az örök rivális nagyhatalom, az angol nyelv. Ma már a francia nyelv olyan 3500 angol jövevényszót tartalmaz, amelyet rendeletettel szeretnének franciásítani. Az országban rendezett nemzetközi értekezletekről sem szabad kiszorítani a francia nyelvet. Ennek a normális analógiája az lenne, hogy a szlovák nyelvben meghonosodott imidzs, menedzser, design helyett lehetne találni valamilyen jó, megfelelő szlovák szót, hogy őrizzék a nyelv tisztaságát, amelyet a magyar nyelv egyáltalán nem veszélyeztet. És ha már következetesek akarunk lenni, akkor a szlovákiai magyarság nyelvét jobban elkorcsosítják a köznyelvben meghonosodott szlovák kifejezések és szavak (vagyis nekünk sem ártana egy nyelvőrző mozgalom). A francia kultuszminiszter azt is követeli, hogy az amerikai popzenei áradat helyett a rádióban és a tévében közvetített zenének 40 százaléka francia legyen (azt hiszem, a magyar zene nem szorítja ki a szlovákot!). Tehát a sokat emlegetett francia nyelvtörvény nem az ország területén élő kisebbség ellen irányul, hanem a külső idegen befolyásokkal szemben próbál gátat emelni. Az újdonsült szlovák nyelvszakértőknek nem ártana azt is figyelembe venni, hogy ebben az országban minden tizedik embernek az anyanyelve magyar és ezek nem bevándoroltak, hanem ugyanolyan őslakosok, mint a szlovákok. ők az apáiktól örökölt szülőföldön élnek, és ezen a területen akarják megőrizni magyarságukat, nyelvüket, kultúrájukat. Ezt pedig nem akadályozhatja meg az, hogy más állami keretbe kerültek a Kelet-Európábán oly gyakori határváltoztatások miatt. Az első Csehszlovák Köztársaság idején nem létezett Európa Tanács, sem 1201-es ajánlás. És abban a sokszor becsmérelt masaryki demokráciában mégis meg tudtuk őrizni nemzeti identitásunkat. Minden csűrés-csavarás ellenére, minden alternatív oktatási találmány és , francia példa” ellenére az 560 ezer magyar továbbra is megőrzi anyanyelvét. Hogy ezt az eltökélt szándékunkat a „hejsziovákok” irredentizmusnak, „nagy magyarkodásnak” minősítik, nem jelent semmit. Csak az egyszerű szlovák embereket heccelik vele. Egy elvadított olvasó nemrégen a Slovenská repub- likában már a kétnyelvűségért büntetések kiszabását sürgeti. Hála az égnek, a szlovák politika józanabbik fele már tudja, hogy a lojalitásnak ára van és Szlovákia a kisebbségi problémák bölcs rendezése nélkül nehezen foglalja el helyét Európában a francia nyelvtörvény országa mellett. Tisztelt nyelvőrökké vált hazafiak, önök két malomban őrölnek a franciákkal, vagyis magyarul: a két nyelvtörvény lényege olyan messze áll egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Szűcs Béla Vasárnaptól szombatig
