Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-02-06 / 6. szám
Vasárnap 1994. február 6. A NAP kel 07.15 - nyugszik 16.57 órakor A HOLD kel 04.00 - nyugszik 12.53 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük DOROTTYA, DÓRA - DOROTA valamint Ajándék, Áldor, Amand, Amanda, Dolli, Korvin, Szilvánusz, Tétisz, Ticiána, Titán, Titánia, Titanilla nevű kedves olvasóinkat Dorottya - a görög Dorotheon név latinos nőiesítésének, a Dorothea névnek régi megmagya- rosodott alakja. A férfinév jelentése: Isten ajándéka. Dóra - a Dorottya névnek igen sok nyelvben meglevő önállósult becézője. február 7. február 8. február 9. február 10. február 11. február 12. Tódor Aranka Abigél Elvira Berthold, Marietta Lívia, Lídia A bekövetkezés törvénye Bekövetkezni azok a dolgok szoktak, amelyeknek feltétlenül kell, és amelyeknek egyáltalán nem kell megtörténniük. (Murphy) ilasärnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (ff 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (ff 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (ff 210/4450) Lapszerkesztő: Flórián Márta (ff 210/4454) A Flang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (ff 210/4454) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Toronyi Péter (ff 210/4473) Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefon- központ 210/9. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Szedés és képfeldolgozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8- tól 16.30-ig. Telefon: 210/44 55, 210/44 78, 210/44 46, 210/44 47, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/44 76. Telefax: 210/44 31. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (ff 210/4460) Adminisztráció - ff 210/4425 és 210/4439 Index 480 201 A Vasárnap V VERSENYSZELVÉNYE A. Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 430 éve, 1564. február 6-án született Christopher Marlowe angol költő' és drámaíró. • 100 éve, 1894-ben született Maleczky Oszkár Kossuth-díjas operaénekes. • 95 éve, 1899-ben született Molnár József festőművész. Számos képet festett a Magas-Tátráról. Stílusában a biedermeier keveredett romantikus elemekkel. HÉTFŐ: 130 éve, 1864. február 7-én halt meg Vük Stefanovic Karadzic szerb író, nyelvújító, etnográfus, irodalomkritikus. • 90 éve, 1904-ben született Johnny Weissmüller amerikai úszó, filmszínész, a híres Tarzan-filmek főszereplője, aki - egyes vélekedések szerint - Temesváron született. KEDD: 270 éve, 1724. február 8-án alapította I. vagyis Nagy Péter cár az Orosz Tudományos Akadémiát Pétervárott. • 160 éve, 1834-ben született Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, a róla elnevezett periódusos rendszer megalkotója. • 115 éve, 1879-ben született Rigele Alajos szobrász, aki Pozsonyban letelepedve alkotta realisztikus stílusú műveit. • 60 éve, 1934-ben halt meg Móra Ferenc író, újságíró, a 20. század magyar prózájának kiemelkedő alakja. SZERDA: 200 éve, 1794. február 9-én született Jacques Ar- séne Ancelot francia drámaíró és költő, aki neoklasszicista tragédiákat, vígjátékokat és bohózatokat írt. • 160 éve, 1834-ben született Felix Dahn német író és történész. CSÜTÖRTÖK: 575 éve, 1419. február 10-én hunyt el Ulrich von Ensingen német építész. PÉNTEK: 165 éve, 1829. február 11-én halt meg Alekszandr Szergejevics Gribojedov orosz író és diplomata. Mivel sűrűn találkozott a dekabristákkal, őt is letartóztatták, de magas pártfogói közbenjárására felmentették. Később kinevezték Perzsiába nagykövetnek. Röviddel megérkezése után az orosz-perzsa háború utórezgéseként Teheránban a fanatikus tömeg megtámadta az orosz követséget, melynek munkatársait - köztük az alig 34 éves Gribojedovot is - felkoncolták. Gribojedov legismertebb műve Az ész bajjal jár című vígjáték. • 130 éve, 1864- ben született Balassa József nyelvész, több iskolai nyelvkönyv szerzője. • 110 éve, 1884-ben született Gyó'rffy István etnográfus, egyetemi tanár, aki tudományos szervező és nevelő munkásságával hozzájárult a magyar néprajzi kutatás eruópai szintre emeléséhez. SZOMBAT: 190 éve, 1804. február 12-én halt meg Immanuel Kant német filozófus, esztéta, a klasszikus német filozófia, s ezen belül az esztétika egyik legnagyobb gondolkodója. • 185 éve, 1809-ben született Charles Robert Darwin angol természettudós, a modern biológia egyik legjelentősebb alakja, a korszerű szár- mazástani elmélet, a darwinizmus megteremtője. • Szintén 185 éve, 1809-ben született Abraham Lincoln. 1861-től 65-ig volt az USA elnöke, akinek emlékére a felszabadított rabszolgák Washingtonban szobrot emeltek. • 130 éve, 1864-ben született Erdélyi Pál irodalomtörténész, Erdélyi János költő fia. • 75 éve, 1919-ben halt meg Molnár János egyházi író. • 60 éve, 1934-ben született Ladányi Mihály költő. Háborog a felszín, csacsog a mély... Mi történik a Klestil-házban? Edith Klestil nagy jelenése a Bécsi Filharmonikusok bálján, Werner Reset filharmonikus-igazgató társaságában A tavalyi Operabálon az osztrákok elnöke még karonfogva mutatkozott feleségével, mosolyogva nyilatkozott a tévének, szórakozott, pezsgőzött. Idén már aligha lesz ilyen örömteljes az esemény. Vagy mégis? Egyelőre csak annyit tudni: ezen az éven is Thomas Klestil nyitja meg a köztársaság hivatalos bálját, a híres bécsi Opernballt, de hogy ki áll majd az oldalán...? Feleségére semmiképp sem számíthat, legfeljebb stewardess lányára, Uschira. A First Lady ugyanis napok óta külön utakon jár. És férje nélkül hálózik. Bár a pletyka gyorsan terjed, igencsak meghökkentek az osztrák high-society köreiben, amikor a Bécsi Filharmonikusok bálján megjelent a zöld ruhában tündöklő tiszteletbeli vendég, Edith Klestil. Máris elterelődött a figyelem az amerikai nagykövetasszonnyal keringőző Mock külügyminiszterről, meg kitüntetéseiről is, amelyeket - mint Busek alkancellár tudni vélte - felesége kényszerűen kitűzni frakkjára. Nagy meglepetésében az alkancellár is elfelejtette, hogy piszkálód- nia kell. Más téma került terítékre, pardon, a táncparkettra: Mi történik a Klestil- családban?- Egyre erősödött bennem az az érzés, hogy félreállítanak, elhanyagolnak. Meg kellett tennem a sorsdöntő lépést, ennyivel adós voltam önbizalmamnak - nyilatkozta a sajtónak Frau Klestil, aki férje, családja és nem utolsósorban az osztrákok megdöbbenésére a közelmúltban költözött el az elnöki villából a belvárosi lakásba. Bizonyára azért - mondják a rossz nyelvek mert az államfő, úgymond, szorosabb kapcsolatba került az egyik munkatársnőjével, Margót Löfflerrel, a Moszkvát, Bangkokot megjárt 39 éves diplomatával. Edith Klestil- nek, saját bevallása szerint, a sok stressz, feszültség és a teljes idegösz- szeroppanás után most nyugalomra van szüksége. Hogy mit szól az elnök ehhez a „lázadáshoz“, amelyre egyébként még nem volt példa Ausztriában? Becsületére váljon: hivatalos vallomást tett, nem próbálta eltussoli, eltitkolni a világ előtt, hogy magánéletében bizony problémákkal kénytelen szembenézni, felesége 40 évi házasság után otthagyta. Igaz, az előbb említett állítólagos szorosabb kapcsolatról egy szót sem ejtett, mint ahogy a szakítás miértjére sem adott választ a tuda- kolódzó újságíróknak. így aztán a kíváncsi olvasó is kénytelen megelégedni a szép elnöki szavakkal, melyek szerint: „Az elnök is csak ember, tele érzéssel, érzelemmel. Ha nem így lenne nem tudná képviselni azokat az embereket, akiket képviselnie kell... Nincs okom arra, hogy valamiféle kulisszát építsek, amely mögé mint ember elrejtőzhetek...“ Nos, jó, Ausztria nem Amerika, ahol politikai botrányt jelentene, ha a First Lady nem mutatkozna ott, ahol azt a protokoll megköveteli, nem is beszélve a nyilvános szakításról. Európában viszont immár valahogy nem is kelt különösebb meglepetést az elnöki feleség távol- maradása. Thomas Klestil most „csatlakozhat“ Havelhez, aki - állítólag - nem él együtt Olga asszonynyal, követheti Mitterrand példáját, mert hát őt sem látni manapság gyakran hitvese társaságában... Mindenesetre az osztrák elnöknek sincs szándékában lemondani tisztségéről. Azután sem, hogy kudarccal végződött békülési kísérlete. Klestil, paradox módon épp a Világbéke napja és a Család éve alkalmából megtartott rendezvényen, könnyes szemmel, elcsukló hanggal jelentette be a tartós szakítás hírét. Nem késlekedett egy másik bejelentés sem, mely szerint a készséges hofburgi (segítő)társ ismét külföldi diplomáciai szolgálatba kíván lépni. Vagyis, Margot Löffler szeretne jó időre eltűnni Bécsből, a Hofburgból, a hazai nyilvánosság elől. Talán Klestil életéből is? Egy kis megértést kér, ő hiszi, hogy feladatait ugyanolyan jól tudja teljesíteni, mint korábban. Noha a hazai politikusok, ugye, érthető okok miatt nem tudnak lelkesedni egyelőre nincs jele a nagyobb viharnak most azt kutatják, mennyire árt majd Ausztriának ez a szakítás. Vranitzky kancellár egyelőre óvatoskodik. Mock külügyminiszter már sejtelmesebb volt „no comment“ nyilatkozatával. Busek alkancellámak - 1991- ben a „makulátlan“ néppárti elnökjelölt felfedezője - persze meggyőződése, hogy az ügynek nem lesz káros hatása, hiszen, mint ahogy a Die Presse című lapnak mondotta: „ Tudomása szerint Helmut Zilk polgármester is háromszor nősült és ez egyáltalán nem ártott neki...“ Érdekes, pedig éppen Zilk huzako- dott elő azzal a véleménnyel, hogy: „a szabadságért az államfőnek is fizetnie kell“. (urban) történelmi lecke A történelemből minden nép sokat tanulhat. Az 1100 éves államiságának ünnepségeire készülő magyarok csakúgy, mint a szlovákok, akiknek csupán egy éve teremtették meg független államukat. Az elmúlt évszázadokban a két nép sorsa szorosan összefonódott. A gyűlölködésre spekuláló nacionalisták hiába próbálják meghamisítani a történelmet és felnagyítani az ellentéteket, a szlovákok és a magyarok soha nem viseltek egymás ellen háborút, mint mondjuk a balkáni népek. Sőt, a nagy szabadságharcok idején mindig egymás oldalán küzdöttek a Kárpátmedence meghódításával próbálkozó betolakodókkal szemben. Jó lenne, ha a történészek ebben a szellemben próbálnák megírni a szlovák nép történelmét és kibányásznák a múltból mindazt, ami a két népet összeköti. Ehelyett a szlovák lapokban amatőr „történészek“ egyre gyakrabban írnak a magyar történelemről, amelynek lényege, hogy a honfoglaláskor betolakodó nomád magyarok évszázadok során elnyomták és elmagyarosították a szlovákokat. A szlovákiai magyar helységnévtáblák eltávolításával hírhedtté vált Hofbauer miniszter úr cikksorozatban ostorozza a magyar történelmet, és nem talál benne egyetlen momentumot sem, amely a két nép együttélésének pozitív vonásait értékelné. Tisza István, Horthy Miklós és mindenki elnyomta a szlovákokat, mivel számuk egyre csökkent. De tisztelt „történész úr“, azokban a rendszerekben a magyar nép talán rózsás életet élt? Abban az időben hárommillió magyar vándorolt ki a költő szavai szerint „a koldusok országából“. Ez annyi, mint az akkori statisztikai adatok szerint a szlovákok száma Magyarország területén. A szlovák nacionalisták egyik hangadója filmet írt arról, hogy a magyar csendőrök Nagysurányban agyonlőttek egy néma szlovák lányt. Senki sem vonja kétségbe a gaztettet, de azért felvetődik a kérdés, mire jó ez a magyarellenes hangulatkeltés? No és szlovák csendőrök hány szlovákot öltek meg fasiszta közreműködéssel a felkelés idején, vagy az első köztársaságban hányszor lőttek a sztrájkolok közé? Mikor jelenik meg végre egy tisztességes történelemkönyv a Tiso-rendszerről? Vagy a zsidók elhurcolása és vagyonuk ellopása szintén filmre kívánkozó tragédia. Mi lenne, ha a két ország jelenlegi fagyponton álló kapcsolata idején Magyarországon arról forgatnának filmet, hogy a háború után hogyan üldözték nálunk a magyarokat, hogyan zajlott le a szlovák „történészek“ által „lakosságcserének“ szelídített kitelepítés, vagy a „munkaerőtoborzásnak“ titulált Csehországba deportálás. Hány emberi tragédia korszaka ez? Mi lenne, ha a fasiszták szlovákiai tömeges gaztetteit (Telgárt) filmesítenék meg. Mi lenne, ha Európa tucatnyi országában ma, 1994- ben tele lennének a lapok a német megszállók gaztetteivel? Nyugaton már tudják, a szélsőséges politikai rendszerek bűneiért nem lehet felelősségre vonni az egyszerű embereket és még kevésbé utódaikat! A szlovákiai magyaroknak mi köze a Horthy-rendszer bűneihez, vagy talán a jelenlegi demokratikusan választott magyar kormány felelős Tisza István nemzetiségi politikájáért? De melyik mai szlovák politikus vállalja a Tiso-rendszer gaztetteit? A nacionalizmust sokféleképpen lehet szítani. Például úgy, hogy az ellentéteket ki- hangsúlyozó hibákat, tévedéseket, eseményeket a napi politika uszító eszközévé teszik. Hogy ez milyen veszedelmes, arra a „Plus 7 zfrii“ így figyelmeztet: „Szlovák részről már formálódnak az önfeláldozó hazafiak sorai, akik hajlandók rendet teremteni a délvidéken. Paradox dolog, hogy minél északabbra megyünk, annál nagyobb a gyűlölet az emberek lelkében. Közben többségük még egyetlen élő magyart nem látott életében. “ Tegyünk már pontot a múlt ellentétei, tragédiái után és az európai népek közösségébe tartva, próbáljunk meg új lapot nyitni a kapcsolatokban. A történelemkönyvekben természetesen helye van minden negatív és pozitív eseménynek. Azonban lelkiismeretlen uszítás kiszűrni belőle a napi politikában mindazt, ami elhinti a gyanú magvát és elválasztja az együttélő népeket. Ne engedjük, hogy a történelmet kisajátítsák az amatőr „történészek“, lelkiismeretlen firkászok! Szűcs Béla (i '< V 1 ( «4 C C if% i/márnan
