Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-02-06 / 6. szám

Vasárnap 1994. február 6. A NAP kel 07.15 - nyugszik 16.57 órakor A HOLD kel 04.00 - nyugszik 12.53 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük DOROTTYA, DÓRA - DOROTA valamint Ajándék, Áldor, Amand, Amanda, Dolli, Korvin, Szilvánusz, Tétisz, Ticiána, Titán, Titánia, Titanilla nevű kedves olvasóinkat Dorottya - a görög Dorotheon név latinos nőiesítésének, a Do­rothea névnek régi megmagya- rosodott alakja. A férfinév jelen­tése: Isten ajándéka. Dóra - a Dorottya névnek igen sok nyelvben meglevő önálló­sult becézője. február 7. február 8. február 9. február 10. február 11. február 12. Tódor Aranka Abigél Elvira Berthold, Marietta Lívia, Lídia A bekövetkezés törvénye Bekövetkezni azok a dolgok szoktak, amelyeknek feltétle­nül kell, és amelyeknek egyál­talán nem kell megtörténniük. (Murphy) ilasärnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (ff 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (ff 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (ff 210/4450) Lapszerkesztő: Flórián Márta (ff 210/4454) A Flang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (ff 210/4454) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Toronyi Péter (ff 210/4473) Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefon- központ 210/9. Távíró: 92308. Tele­fax: 36 45 29. Szedés és képfeldol­gozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hir­detésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bra­tislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8- tól 16.30-ig. Telefon: 210/44 55, 210/44 78, 210/44 46, 210/44 47, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/44 76. Telefax: 210/44 31. Ter­jeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igaz­gatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéz­iratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (ff 210/4460) Adminisztráció - ff 210/4425 és 210/4439 Index 480 201 A Vasárnap V VERSENYSZELVÉNYE A. Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 430 éve, 1564. február 6-án szüle­tett Christopher Marlowe angol költő' és drámaí­ró. • 100 éve, 1894-ben született Maleczky Oszkár Kossuth-díjas operaénekes. • 95 éve, 1899-ben született Molnár József festőművész. Számos ké­pet festett a Magas-Tátráról. Stílusában a bieder­meier keveredett romantikus elemekkel. HÉT­FŐ: 130 éve, 1864. február 7-én halt meg Vük Stefanovic Karadzic szerb író, nyelvújító, etnog­ráfus, irodalomkritikus. • 90 éve, 1904-ben szüle­tett Johnny Weissmüller amerikai úszó, filmszí­nész, a híres Tarzan-filmek főszereplője, aki - egyes vélekedések szerint - Temesváron szüle­tett. KEDD: 270 éve, 1724. február 8-án alapítot­ta I. vagyis Nagy Péter cár az Orosz Tudományos Akadémiát Pétervárott. • 160 éve, 1834-ben szüle­tett Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, a róla elnevezett periódusos rendszer megalkotó­ja. • 115 éve, 1879-ben született Rigele Alajos szobrász, aki Pozsonyban letelepedve alkotta rea­lisztikus stílusú műveit. • 60 éve, 1934-ben halt meg Móra Ferenc író, újságíró, a 20. század ma­gyar prózájának kiemelkedő alakja. SZERDA: 200 éve, 1794. február 9-én született Jacques Ar- séne Ancelot francia drámaíró és költő, aki neok­lasszicista tragédiákat, vígjátékokat és bohózato­kat írt. • 160 éve, 1834-ben született Felix Dahn német író és történész. CSÜTÖRTÖK: 575 éve, 1419. február 10-én hunyt el Ulrich von Ensingen német építész. PÉNTEK: 165 éve, 1829. február 11-én halt meg Alekszandr Szergejevics Griboje­dov orosz író és diplomata. Mivel sűrűn találko­zott a dekabristákkal, őt is letartóztatták, de ma­gas pártfogói közbenjárására felmentették. Ké­sőbb kinevezték Perzsiába nagykövetnek. Rövid­del megérkezése után az orosz-perzsa háború utórezgéseként Teheránban a fanatikus tömeg megtámadta az orosz követséget, melynek mun­katársait - köztük az alig 34 éves Gribojedovot is - felkoncolták. Gribojedov legismertebb műve Az ész bajjal jár című vígjáték. • 130 éve, 1864- ben született Balassa József nyelvész, több iskolai nyelvkönyv szerzője. • 110 éve, 1884-ben született Gyó'rffy István etnográfus, egyetemi tanár, aki tudományos szervező és nevelő munkásságával hozzájárult a magyar néprajzi kutatás eruópai szintre emeléséhez. SZOMBAT: 190 éve, 1804. február 12-én halt meg Immanuel Kant német filozófus, esztéta, a klasszikus német filozófia, s ezen belül az esztétika egyik legnagyobb gondol­kodója. • 185 éve, 1809-ben született Charles Ro­bert Darwin angol természettudós, a modern bio­lógia egyik legjelentősebb alakja, a korszerű szár- mazástani elmélet, a darwinizmus megteremtője. • Szintén 185 éve, 1809-ben született Abraham Lincoln. 1861-től 65-ig volt az USA elnöke, aki­nek emlékére a felszabadított rabszolgák Was­hingtonban szobrot emeltek. • 130 éve, 1864-ben született Erdélyi Pál irodalomtörténész, Erdélyi János költő fia. • 75 éve, 1919-ben halt meg Mol­nár János egyházi író. • 60 éve, 1934-ben született Ladányi Mihály költő. Háborog a felszín, csacsog a mély... Mi történik a Klestil-házban? Edith Klestil nagy jelenése a Bécsi Filharmonikusok bálján, Werner Reset filharmonikus-igazgató társaságában A tavalyi Operabálon az osztrákok elnöke még karonfogva mutatko­zott feleségével, mosolyogva nyilat­kozott a tévének, szórakozott, pezs­gőzött. Idén már aligha lesz ilyen örömteljes az esemény. Vagy még­is? Egyelőre csak annyit tudni: ezen az éven is Thomas Klestil nyitja meg a köztársaság hivatalos bálját, a híres bécsi Opernballt, de hogy ki áll majd az oldalán...? Feleségére semmiképp sem számíthat, legfel­jebb stewardess lányára, Uschira. A First Lady ugyanis napok óta kü­lön utakon jár. És férje nélkül háló­zik. Bár a pletyka gyorsan terjed, igencsak meghökkentek az osztrák high-society köreiben, amikor a Bécsi Filharmonikusok bálján meg­jelent a zöld ruhában tündöklő tisz­teletbeli vendég, Edith Klestil. Má­ris elterelődött a figyelem az ameri­kai nagykövetasszonnyal keringőző Mock külügyminiszterről, meg ki­tüntetéseiről is, amelyeket - mint Busek alkancellár tudni vélte - fe­lesége kényszerűen kitűzni frakkjá­ra. Nagy meglepetésében az alkan­cellár is elfelejtette, hogy piszkálód- nia kell. Más téma került terítékre, pardon, a táncparkettra: Mi törté­nik a Klestil- családban?- Egyre erősödött bennem az az érzés, hogy félreállítanak, elhanya­golnak. Meg kellett tennem a sors­döntő lépést, ennyivel adós voltam önbizalmamnak - nyilatkozta a saj­tónak Frau Klestil, aki férje, család­ja és nem utolsósorban az osztrákok megdöbbenésére a közelmúltban költözött el az elnöki villából a bel­városi lakásba. Bizonyára azért - mondják a rossz nyelvek mert az államfő, úgymond, szorosabb kapcsolatba került az egyik munka­társnőjével, Margót Löfflerrel, a Moszkvát, Bangkokot megjárt 39 éves diplomatával. Edith Klestil- nek, saját bevallása szerint, a sok stressz, feszültség és a teljes idegösz- szeroppanás után most nyugalomra van szüksége. Hogy mit szól az elnök ehhez a „lázadáshoz“, amelyre egyébként még nem volt példa Ausztriában? Becsületére váljon: hivatalos vallo­mást tett, nem próbálta eltussoli, eltitkolni a világ előtt, hogy magá­néletében bizony problémákkal kénytelen szembenézni, felesége 40 évi házasság után otthagyta. Igaz, az előbb említett állítólagos szorosabb kapcsolatról egy szót sem ejtett, mint ahogy a szakítás miértjére sem adott választ a tuda- kolódzó újságíróknak. így aztán a kíváncsi olvasó is kénytelen meg­elégedni a szép elnöki szavakkal, melyek szerint: „Az elnök is csak ember, tele érzéssel, érzelemmel. Ha nem így lenne nem tudná képvi­selni azokat az embereket, akiket képviselnie kell... Nincs okom arra, hogy valamiféle kulisszát építsek, amely mögé mint ember elrejtőzhe­tek...“ Nos, jó, Ausztria nem Amerika, ahol politikai botrányt jelentene, ha a First Lady nem mutatkozna ott, ahol azt a protokoll megköveteli, nem is beszélve a nyilvános szakí­tásról. Európában viszont immár valahogy nem is kelt különösebb meglepetést az elnöki feleség távol- maradása. Thomas Klestil most „csatlakozhat“ Havelhez, aki - állí­tólag - nem él együtt Olga asszony­nyal, követheti Mitterrand példáját, mert hát őt sem látni manapság gyakran hitvese társaságában... Mindenesetre az osztrák elnöknek sincs szándékában lemondani tiszt­ségéről. Azután sem, hogy kudarc­cal végződött békülési kísérlete. Klestil, paradox módon épp a Vi­lágbéke napja és a Család éve alkal­mából megtartott rendezvényen, könnyes szemmel, elcsukló hanggal jelentette be a tartós szakítás hírét. Nem késlekedett egy másik beje­lentés sem, mely szerint a készsé­ges hofburgi (segítő)társ ismét kül­földi diplomáciai szolgálatba kíván lépni. Vagyis, Margot Löffler sze­retne jó időre eltűnni Bécsből, a Hofburgból, a hazai nyilvánosság elől. Talán Klestil életéből is? Egy kis megértést kér, ő hiszi, hogy fela­datait ugyanolyan jól tudja teljesíte­ni, mint korábban. Noha a hazai politikusok, ugye, érthető okok miatt nem tudnak lel­kesedni egyelőre nincs jele a na­gyobb viharnak most azt kutatják, mennyire árt majd Ausztriának ez a szakítás. Vranitzky kancellár egyelőre óvatoskodik. Mock kül­ügyminiszter már sejtelmesebb volt „no comment“ nyilatkozatá­val. Busek alkancellámak - 1991- ben a „makulátlan“ néppárti elnök­jelölt felfedezője - persze meggyő­ződése, hogy az ügynek nem lesz káros hatása, hiszen, mint ahogy a Die Presse című lapnak mondotta: „ Tudomása szerint Helmut Zilk polgármester is háromszor nősült és ez egyáltalán nem ártott neki...“ Érdekes, pedig éppen Zilk huzako- dott elő azzal a véleménnyel, hogy: „a szabadságért az államfőnek is fizetnie kell“. (urban) történelmi lecke A történelemből minden nép sokat tanulhat. Az 1100 éves államiságának ünnepségeire ké­szülő magyarok csakúgy, mint a szlovákok, akiknek csupán egy éve teremtették meg füg­getlen államukat. Az elmúlt évszázadokban a két nép sorsa szorosan összefonódott. A gyű­lölködésre spekuláló nacionalisták hiába próbálják meghamisítani a történelmet és fel­nagyítani az ellentéteket, a szlovákok és a magyarok soha nem viseltek egymás ellen há­borút, mint mondjuk a balkáni népek. Sőt, a nagy szabadságharcok idején mindig egymás oldalán küzdöttek a Kárpátmedence meghó­dításával próbálkozó betolakodókkal szem­ben. Jó lenne, ha a történészek ebben a szel­lemben próbálnák megírni a szlovák nép tör­ténelmét és kibányásznák a múltból mindazt, ami a két népet összeköti. Ehelyett a szlovák lapokban amatőr „történészek“ egyre gyak­rabban írnak a magyar történelemről, amely­nek lényege, hogy a honfoglaláskor betolako­dó nomád magyarok évszázadok során el­nyomták és elmagyarosították a szlováko­kat. A szlovákiai magyar helységnévtáblák eltávolításával hírhedtté vált Hofbauer mi­niszter úr cikksorozatban ostorozza a ma­gyar történelmet, és nem talál benne egyetlen momentumot sem, amely a két nép együttélé­sének pozitív vonásait értékelné. Tisza István, Horthy Miklós és mindenki elnyomta a szlo­vákokat, mivel számuk egyre csökkent. De tisztelt „történész úr“, azokban a rendszerek­ben a magyar nép talán rózsás életet élt? Ab­ban az időben hárommillió magyar vándorolt ki a költő szavai szerint „a koldusok országá­ból“. Ez annyi, mint az akkori statisztikai adatok szerint a szlovákok száma Magyaror­szág területén. A szlovák nacionalisták egyik hangadója filmet írt arról, hogy a magyar csendőrök Nagysurányban agyonlőttek egy néma szlo­vák lányt. Senki sem vonja kétségbe a gaztet­tet, de azért felvetődik a kérdés, mire jó ez a magyarellenes hangulatkeltés? No és szlovák csendőrök hány szlovákot öltek meg fasiszta közreműködéssel a felkelés idején, vagy az első köztársaságban hányszor lőttek a sztráj­kolok közé? Mikor jelenik meg végre egy tisz­tességes történelemkönyv a Tiso-rendszerről? Vagy a zsidók elhurcolása és vagyonuk ello­pása szintén filmre kívánkozó tragédia. Mi lenne, ha a két ország jelenlegi fagyponton álló kapcsolata idején Magyarországon ar­ról forgatnának filmet, hogy a háború után hogyan üldözték nálunk a magyarokat, ho­gyan zajlott le a szlovák „történészek“ által „lakosságcserének“ szelídített kitelepítés, vagy a „munkaerőtoborzásnak“ titulált Csehországba deportálás. Hány emberi tragé­dia korszaka ez? Mi lenne, ha a fasiszták szlovákiai tömeges gaztetteit (Telgárt) filmesítenék meg. Mi len­ne, ha Európa tucatnyi országában ma, 1994- ben tele lennének a lapok a német megszállók gaztetteivel? Nyugaton már tudják, a szélső­séges politikai rendszerek bűneiért nem lehet felelősségre vonni az egyszerű embereket és még kevésbé utódaikat! A szlovákiai magyaroknak mi köze a Horthy-rendszer bűneihez, vagy talán a jelen­legi demokratikusan választott magyar kor­mány felelős Tisza István nemzetiségi politi­kájáért? De melyik mai szlovák politikus vál­lalja a Tiso-rendszer gaztetteit? A nacionalizmust sokféleképpen lehet szí­tani. Például úgy, hogy az ellentéteket ki- hangsúlyozó hibákat, tévedéseket, eseménye­ket a napi politika uszító eszközévé teszik. Hogy ez milyen veszedelmes, arra a „Plus 7 zfrii“ így figyelmeztet: „Szlovák részről már formálódnak az önfeláldozó hazafiak sorai, akik hajlandók rendet teremteni a délvidéken. Paradox dolog, hogy minél északabbra me­gyünk, annál nagyobb a gyűlölet az emberek lelkében. Közben többségük még egyetlen élő magyart nem látott életében. “ Tegyünk már pontot a múlt ellentétei, tra­gédiái után és az európai népek közösségébe tartva, próbáljunk meg új lapot nyitni a kap­csolatokban. A történelemkönyvekben termé­szetesen helye van minden negatív és pozitív eseménynek. Azonban lelkiismeretlen uszítás kiszűrni belőle a napi politikában mindazt, ami elhinti a gyanú magvát és elválasztja az együttélő népeket. Ne engedjük, hogy a törté­nelmet kisajátítsák az amatőr „történészek“, lelkiismeretlen firkászok! Szűcs Béla (i '< V 1 ( «4 C C if% i/márnan

Next

/
Thumbnails
Contents