Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-06-12 / 24. szám
t/Bsärnap 1994 .június 12. nyugdíjasoknak A nyugdíjasok közérzetéről A kérdésekre BÁBA PIROSKA és CSÉPLŐ FERENC válaszol * • • Törést jelentett-e az életében a nyugdíjazás? B. P.: Amikor nyugdíjaztak, még élt a férjem és az unokáim kicsik voltak. Így bőven akadt elfoglaltságom. Közben a férjem meghalt és jelenleg egyedül élek, de nem érzem magam magányosnak. Van féltucat unokám és az egész családom szeretettel vesz körül. Szívesen kézimunkázom és ápolom a baráti kapcsolataimat. Cs. F.: 1981 óta vagyok nyugdíjas. A nyugdíjba menés nem okozott törést az életemben, mert a munkahelyemen, alacsonyabb beosztásban ugyan, de még hét évig dolgozhattam napi négyórás munkaidőben. Később a Csemadokban végeztem félnapos munkát egészen tavalyig. Elfoglaltságom mindig akadt és ma is van bőven. Azt vallom, hogy a mozgás az élet. Különböző szervezetekben folytattam önkéntes munkát. Jelenleg besegítek a református egyház könyvelésébe és a Csemadok pozsonyi óvárosi szervezetének a titkára vagyok. • Jelenleg van-e olyan rendszeres elfoglaltsága, amit nyugdíjazása előtt nem folytatott? B. P.: Társadalmi munkát nyugdíjazásom előtt is végeztem, és ezt folytatom tovább. A különbség talán csak annyi, hgy most több időt szentelhetek ennek a munkának. A Csemadok keretében működő Barátnő Klub már húszéves múltra tekint vissza. Ezt vezetem kezdettől fogva mindmáig. Beindítottuk a Szlovákiai Magyar Asszonyok Ligáját. Sajnálattal kell azonban megállapítanom, hgy ennek a működése jobb is lehetne. Ezt a hiányosságot azzal magyarázom, hogy a fiatalabb asszonyoknak gyermekeik vannak, többségük állásban van és rájuk vár a háztartás gondja is. Az ő erejüket mindez leköti és idejükből nem sok telik a ligára. Az idősebbek pedig zömével kiábrándultak, rossz az egészségük, fáradtak és sokukat anyagi gondok is gyötrik. Lelohadt az a lelkesedés, amely a társadalmi változást követő egy-két évben még élt az emberekben. Cs. F.: A Csemadokon kívül a többi szervezetben csak nyugdíjazásom után kezdtem dolgozni. Jelenleg a Református Egyház Országos Zsinatának a kurátora lettem. Ez is új tisztségem. • Milyennek látja a szlovákiai nyugdíjasok helyzetét? B. P.: Úgy érzem, hogy a társadalom részéről nagyobb odafigyelést érdemelne ez a réteg, amelynek tagjai az elmúlt rendszerben negyven, vagy annál is több évet ledolgoztak. A gazdasági rendszerváltás, amint azt tapasztaljuk, nem néhány év kérdése, és úgy tűnik, hogy az elkövetkező években nem ígér még gondtalan, könnyebb életet. Éppen ezért jobban kellene gondoskodni azokról, akik a jobbat már nem fogják megérni. Most nem csupán arra gondolok, hogy az átlagos nyugdíjból csak nagyon ügyes beosztással lehet megélni. Egy kis ötletességgel segíteni lehetne a nyugdíjasok helyzetén anékül is, hogy az állam- pénztárba nyúlnának. Például üzleti fogásnak sem lenne a legrosszabb, ha egyes boltokban hetenként egyszer a nyugdíjasok jutányosán vásárolhatnának, vagy egyes, a fiatalok érdeklődésére kevésbé számító könyveket, kiadványokat a nyugdíjasok részére kedvezménnyel árusítanának. Sok könyvet a zúzdától mentenének meg ezzel, s közben néhány nyugdíjasnak kellemes szórakozást, vagy érdeklődést lekötő időtöltést szereznének. Nem jelentene különösebb érvágást a színházak és hangversenyirodák költségvetésében, ha egyes telt házra nem számító előadásokra, koncertekre a nyugdíjasok kedvezményes jegyet kapnának. Cs. F.: Nem vidám a helyzet. A nyugdíjasok életszínvonala rendkívül lesüllyedt. Az elmúlt öt év során a nyugdíjak mintegy negyven százalékkal emelkedtek ugyan, de közben a létfenntartás költségei megháromszorozódtak. Nálunk például a feleségem nyugdíja elmegy a rezsinkre és az én nyugdíjamból élünk. Különösen nehéz az egyedül maradt férfiak helyzete. Nem csoda, hogy emelkedik közöttük az öngyilkosok száma. Rendkívül fontos odafigyelni ezekre az emberekre. Ezt a feladatot az egyházak felvállalták, de felkérésük ismerőseiknek is emberbaráti kötelessége lenne. Az egyedülálló férfiaknak sokat jelentenek a nyugdíjasklubok. • Szükségét látja-e a nyugdíjasok szervezett érdekvédelmének? B. P.: Igen, egy olyan szervezet létrehozása szükséges, amely felvállalná ennek a rétegnek az érdekvédelmét a parlamentben. Tekintettel arra, hogy a magyar nemzetiségű nyugdíjasoknak nincsen szervezetük, érdekvédelmüket a magyar politikai pártok képviselhetnék. Cs. F.: Igen, szükségesnek tartom. Egyes szlovák pártok felvállalták ezt a feladatot, de a magyar pártok még nem tettek ebbe az irányba lépést. Nagyszámú réteg érdekvédelméről lenne itt szó. A magyar pártok programjaiban eddig nem sok erre vonatkozó utalást láthattunk. Az egyik jogos, létfontosságú igény a nyugdíjak érdemleges valorizálása. Ennek lépést kellene tartania a dolgozók fizetésemelésével és az infláció mértékével. Ezt nemcsak deklarálni kellene, hanem tenni is érte, hogy megvalósuljon. (Fotó: Prikler László) B eköszöntött a nyár s vele együtt a legtöbb közismert gyógynövény virágzásának ideje. A kislevelű hársot mindenki ismeri. Virága gyűjtésének idejét úgy kell megválasztani, hogy a szárításra szánt virágok között ne legyen sok bimbó, de túl sok terméses virág sem. Az összegyűjtött hársfavirágot árnyékban szárítsuk. Hatóanyaga nyálkát, szaponint, cseranyagot és cukrot tartalmaz. Főleg meghűléses megbetegedéseknél, a köhögés csillapítására, izzasztásra alkalmas, de javítja a gyomor- és bélműködést is. Teája még hatásosabb, ha feketebodza virágával keverjük. További közismert gyógynövény a fekete ribizli. A hársfavirág hatóanyagain kívül B- és C-vitamint. valamint ásványi sókat is tártálA természet patikája máz, amelyek növelik a szervezet ellenálló képességét. A cserje ép, egészséges leveleit virágzáskor, vagy röviddel utána kell gyűjteni. A leveleket ugyancsak árnyékos helyen szárítsuk. Forrázatát úgy készítjük, hogy egy pohár vízhez 2 teáskanál drogot adunk. Úton-útfélen elterjedt évelő növény a kereklevelű mályva, vagy ismertebb nevén papsajt. Ez a gyógynövény a felső légúti megbetegedések gyógyításán kívül toroköblítésre és lágyítóborogatás készítésére is alkalmas, ezenkívül gyomormérgezésnél is hatásos, mivel a széntablettához hasonló tulajdonsággal is rendelkezik. A növény levelét 3 cm hosszú nyélrésszel lecsípve kell gyűjteni. Szárítása szellős, árnyékos helyen történjen. Teáját naponta kétszer isszuk, egy kávéskanál drogot használva egy pohár vízhez. Vese- és májbetegségeknél, étvágytalanságnál és emésztési zavaroknál alkalmazzák a közönséges páriájából készült teát. A gyógyszertárakban szlovák nevén repík feliratú csomagolásban láthatjuk. Ennek a száraz, erdős, füves helyeken, útszéleken található gyógynövénynek a szára egyszerű, vagy kevésbé elágazó, legfeljebb 1 m magas. Aranysárga virágai egyesével, kettesével vagy hármasával állnak. A növény föld feletti része gyűjtendő virágzáskor. Levelet és virágot nem tartalmazó szárát el kell távolítani, és szellős helyen szárítsuk. Tárolására legalkalmasabb a papírzsák. Keserű- és cserzőanyagokat, sok kovasavat és baktériumölő fitocidákat tartalmaz. Az említett betegségeken kívül bőrbetegségnél borogatásra vagy ülőfürdőkre, továbbá a csecsemőkori szájpenész ellen, valamint mandulagyulladásnál száj- és toroköblítőszerként is használható. Teát úgy készítünk belőle, hogy egy kávéskanál drogot egy pohár vízzel leforrázunk és ezt naponta háromszor, evés előtt fél órával fogyasztjuk. Könnyítések várhatók a gyógyszerellátásban? A gyógyszerek kategorizálása óta, amióta a második és harmadik kategóriába sorolt orvosságokért fizetnünk kell, állandóan folyik a vita ennek az intézkedésnek különösen az idős embereket érintő kedvezőtlen hatásáról. Szlovákiában több mint egymillió nyugdíjas él és ezeknek 63 százaléka kétezer koronánál alacsonyabb nyugdíjat kap. Nekik, a Nyugdíjasok Egyesületének (Jednota döchodcov) adatai szerint, a második kategóriába tartozó gyógyszerekért gyakran havi nyugdíjuk öt, sőt olykor tíz százalékát kell kifizetniük. Jelenleg a gyógyszerek újabb kategorizálását készítik elő, amelynek ki kellene küszöbölnie az előző besorolás szakmai hiányosságait (ez a gyógyszerek kategóriák közötti átcsoportosítását jelenti), és egyben felvetődött a kérdés, hogy a nyugdíjasok bizonyos kor fölött (például hetven év) nem kaphatnának-e ingyen gyógyszereket. Ilyen értelmű javaslatot terjesztettek elő még tavaly novemberben a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa egészség- és társadalomügyi bizottságának képviselői, de akkor ezt nem fogadták el. A közelmúltban a képviselők az említett bizottságban ismét előterjesztették a kérdést. Az ülésen jelenlevő dr. Belohorská, volt egészségügyi miniszter azonban határozottan tiltakozott az ellen, hogy a nyugdíjasok ingyen jussanak hozzá a gyógyszerekhez. Rámutatott arra, hogy számos kisgyermekes család is nehéz anyagi helyzetben van. Ezt a nézetet osztják a Nyugdíjasok Egyesületének képviselői is. Szerintük igazságosabb és gazdaságilag célszerűbb lenne, ha ebben a kedvezményben valamennyi szociális szempontból ráutalt személy részesülhetne, tehát nem csak a nyugdíjasok, mert az utóbbiak csoportjában vannak három és félezer koronás nyugdíjat élvezők is. Az egészségügyi minisztériumban jelenleg annak kiszámításán dolgoznak, hogy az említett kedvezmény milyen mértékben terhelné a költségvetést, és a javaslatot felül kell bírálnia a pénzügyminisztériumnak is. Nagy László felvétele a NYUGDÍJASOK című sorozatból Tallózás Megdöbbentett nemrég a Mladá fronta dnes című cseh lap egyik cikkének a címe, amely így hangzott: A nyugdíjasok veszélyt jelentenek. Jól nézünk ki, gondoltam és elolvastam a cikket. A The Economist című angol újságban megjelent megállapításokat taglalta. Eszerint a kelet-európai országok gazdasági reformja egyik legnagyobb veszélyét jelenti az angol lap cikkírója szerint az a teher, amelyet az öregségi nyugdíjak folyósítása jelent az állami költségvetések számára. A kommunizmus bukása óta a nyugdíjak összege ugyanis az Eco nomist szerint jelentősen növekedett, mind a bruttó nemzeti termelés, mind a költségvetési kiadások viszonylatában. Ennek ellenére a nyugdíjasok képezik ezekben az országokban a lakosság legszegényebb rétegét - állapítja meg a továbbiakban az angol lap. Lengyelországban például 1988-ban a nyugdíjak a bruttó nemzeti termelés összegének hét százalékát képezték, de 1992-ben már ez az arány csaknem tizenkét százalékra emelkedett. Ennek oka a bruttó nemzeti termelés csökkenő tendenciáján kívül a nyugdíjasok rendkívül magas létszáma, amely jóval meghaladja a nyugati államok nyugdíjasainak számát. A kelet-európai országok többségében ugyanis a nyugdíjkorhatár a férfiaknál 60, a nőknél pedig 55 év. Dániában ezzel szemben a férfiak és a nők egyaránt 67 éves korukban mennek nyugdíjba. A kommunista rendszerek - állapítja meg a The Economist - előszeretettel osztogatták a kiemelt nyugdíjakat a privilegizált rétegekhez tartozóknak. Ennek eredményeként, a Világbank becslése szerint, Kelet- Európában az átlagos nyugdíjkorhatár a férfiaknál 57, a nőknél pedig 53 év. A cikk, amelyet kivonatosan ismertettem, azt tükrözi, hogy önhibánkon kívül így látnak minket a távolabbi Nyu- gat-Európa közgazdászai. Rovatvezető: Lőrincz Kató
