Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-06-12 / 24. szám

dasárnap 1994. június 12. hétről hétre Va sárnap 1994. június 12. A NAP kel - 04.53 - nyugszik 20.50 órakor A HOLD kel 07.54 - nyugszik 22.50 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük VILLÖ - ZLATKO valamint Cinnia, Gujdó, Leon, Lionel nevű kedves olvasóinkat VILLŐ - újabb keletű magyar névadás Kodály Zoltánnak 1925-ben történt nép­dalfeldolgozása nyomán. A villő szó a villőzés régi magyar népszokás során használt elnevezés. Jelentése: a telet kiűző tavasztündér. A szó eredete ismeretlen. június 13. Antal, Anett június 14. Vazul június 15. Jolán, Vid június 16. Jusztin június 17. Laura, Alida június 18. Arnold, Levente Cseng May törvénye a legfékezhetetlenebb mélvrehatásról Ismerjük meg mások lelküle- tét, hisz a butaság örvénye épp oly mélyen búvik, mint az emelkedett szellem. Murphy A következő szám tartalmából Kiáltás szeretetért avagy: mennyire magánügy az öngyilkosság? S. Forgon Szilvia riportja A patikus öröme Szabó G. László beszélgetése Koltai Róberttel Üasárnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (e 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila 210/4450) Lapszerkesztő:' Flórián Márta (b 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla 210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (®210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pri- binova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Szedés és képfeldolgozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratislava. Nyomta­tás: Komáromi Nyomda Kft Szer­kesztőségi hirdetésfelvétel közületek- nek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30-ig. Telefon: 210/44 55,210/44 78, 210/44 46, 210/44 47, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/44 76. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszol­gálat és a Mediaprint-KAPA. Előfi­zethető minden postán és kézbe­sítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25,813 81 Bra­tislava. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság: 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (e 210/4460) Adminisztráció - ® 210/4425 és 210/4439 Index 480 201 VASÁRNAP: 180 éve, 1814 .június 12-én született báró Kemény Zsigmond író, publicista, politikus. A szabadság- harc alatt képviselő, majd belügyminisztériumi tanácsos. Regényei régi századok romantikus és tragikus eseménye­it keltik életre. Hősei nem közönséges emberek, botlásai­kért aránytalan büntetéssel bűnhődnek. Ismert művei a Zord idő, valamint az Özvegy és leánya, melynek drama­tizált változatát márciusban mutatta be a Magyar Televí­zió. • 25 éve, 1969-ben halt meg Tersdnszky Józsi Jenő Baumgarten-díjas író, a Viszontlátásra, drága..., a Kakuk Marci és a Legenda a nyúlpaprikásról című művek szerzője. HÉTFŐ: 240 éve, 1754.június 13-án (más fel­jegyzések szerint 14-én) született Pozsonyban Zách János Ferenc báró, csillagász és geodéta, az első nemzetközi csillagászati lap. az Allgemeine geographische Ephemeri­dent megalapítója. • 130 éve, 1864-ben hunyt el Henryk Dembiríski lengyel szabadságharcos, magyar honvéd altá­bornagy. Világos után Törökországba, majd Párizsba emigrált, ott írta meg emlékiratait. • 70 éve, 1924-ben született Rába György, József Attila-díjas költő, műfordí­tó - főként olasz irodalomból fordít. KEDD: 400 éve, 1594. június 14-én halt meg Orlandus de Lassus németal­földi zeneszerző, a 16. század egyik legsokoldalúbb, leg­képzettebb és legjelentősebb zenésze, akit Európában „a zene fejedelme”-ként ünnepeltek. Rendkívül termékeny zeneszerző volt, több mint 2000 művet komponált.« 185 éve, 1809-ben volt a győri csata: a János főherceg pa­rancsnoksága alatt harcoló osztrák-magyar csapatok sú­lyos vereséget szenvedtek Napoleon seregétől, o 25 éve, 1969-ben hunyt el Varga Ottó Kossuth-díjas matemati­kus. a magyar differenciálgeometriai iskola megalapozó­ja. Több mint ötven publikációja jelent meg magyar és külföldi szaklapokban. SZERDA: 595 éve, 1399. június 15-én halt meg Boldog Hedvig, Nagy Lajos király és Er­zsébet harmadik leánya, akit Krakkóban királynővé koro­náztak, s a lengyel rendek kívánságára Jagelló litván feje­delemhez ment feleségül. • 400 éve. 1594-ben született Nicolas Poussin festő, a 17. századi francia festészet leg­nagyobb mestere, az úgynevezett történeti tájképfestészet megteremtője és egyik legjelentősebb művelője. • 55 éve, 1939-ben született Ló'rincz L. László orientalista, író, műfordító, több mint száz tudományos cikk szerzője. Tu­dományos ismereteit hallatlanul népszerű bűnügyi regé­nyeiben is felhasználja, melyeket Leslie L. Lawrence né­ven ír. Közülük a legismertebb A karvaly árnyékában című. CSÜTÖRTÖK: 150 éve, 1844. június 16-án szüle­tett Linhart György botanikus, a magyar növényvédelmi kutatás megalapozója. Megszervezte a mai Növényvédel­mi Kutató Intézet ősét, a Növényélet- és Kórtani Állo­mást. • 60 éve, 1934-ben született William Sharpe Nobel- díjas amerikai közgazdász. PÉNTEK: 150 éve, 1844./«'- nius 17-én hunyt el Tessedik Ferenc ügyvéd, író, utazó, Tessedik Sámuel unokája. Versei az Aurórában jelentek meg. • 150 éve, 1944-ben Galgócon halt meg báró Med- nyánszky Alajos politikus, író, akadémikus, a közoktatás magyar nyelvűvé tételének harcosa. • 25 éve, 1969-ben hunyt el Sinka István költő, író. Híres önéletrajza a Fekete bojtár vallomásai címmel jelent meg. SZOMBAT: 60 éve, 1934. június 18-án halt meg Derkovits Gyula festő, grafikus, a magyar képzőművészet egyik legnagyobb alakja. A nyomor és betegség korán vetett tragikus véget életpályájának. f7%ES1 a nacionalista címkézésről A „tábla- és az -ová-törvény” körüli viták bebi­zonyították, hogy a nacionalisták kis csoportja is képes megtéveszteni a szlovák közvélemény igen jelentős tömegeit. Szlovákiában rend és nyuga­lom van. Ez nemcsak a szlovákok érdeme, ha­nem az állandóan piszkált hatszázezer magyaré is. A magyarok toleranciája, lojalitása példás. Eddig sehol nem robbantak ki olyan ellentétek, amelyeket a nacionalista propaganda felfújha­tott volna. Viszont az is tény, hogy néhány lap­ban tucatnyi szánalmas figura rendszeresen ön- tögeti az olajat a nacionalizmus pislákoló tüzére, szerzőik szívesen tetszelegnek a szlovák nép nemzeti öntudatának őrzőiként. Pedig ebben az országban senki sem fenyegeti azt. Az elmúlt hó­napokban, mint szenvedélyes újságolvasó csak két-három gyengécske irományt találtam, ame­lyek szerzői megkísérelték a szlovák olvasónak bemutatni, hogy a magyar tanítási nyelvű isko­lákban milyen gyengén beszélnek a gyerekek szlovákul. Azonban az együttélés példás rend­jéről, a szlovák-magyar barátságról, a sorskö­zösségről szóló egyetlen cikkre sem akadtam. Pe­dig a szlovákok-magyarok együtt küzdenek a ne­hezen születő piacgazdaság problémáival, a munkanélküliséggel és az elszegényedéssel. Ma­rian Lesko figyelemreméltó írásában a Nővé slo- voban megállapítja: „Azon régiók lakosai, akik csak a tévében látják a magyarokat, hajlamosab­bak Szlovákiát veszélyeztetőknek tekinteni őket, mint azok, akik naponta egy községben, egy vá­rosban együtt élnek velük. Hála Istennek, konf­liktusok, torzsalkodások nélkül. ” A nemzetiségi problémákról lezajlott parla­menti viták és azok előzményei lehangolóak. Ugyanis a Moravcík-kormány nem tett mást, mint teljesítette a megbukott Meciar-kormány Európa Tanácsnak adott szavát. A nacionalisták azonban ebbe sem tudtak belenyugodni. A Slovenská REPUBLIKÁBANfelvonultattak nyelvészeket, akik az olyan helységneveket, mint a bodrogközi Dobra (amely mellesleg szláv ere­detű) Kisbodrára változtatását „barbár szlová­kellenes elmagyarosító politikának” nevezte. Persze arról senki sem beszél, hogy ezek a „nagymagyar” törekvések egyetlen szlovák vagy vegyes lakosságú falu nevét sem változtatták mondjuk Rákóczi-falvára. A kommunista rend­szer nacionalistái (akikkel ma sokan egyetérte­nek) főleg magyar és vegyes lakosságú falvakat kereszteltek el a szlovák nép megbecsült fiainak nevéről. A túlvilágon bizonyára ők is csodálkoz­tak rajta, hgy miért nem szülőfalujuk vagy tevé­kenységük jellegzetes helye kapta azt a nevet. Er­re még senki sem próbált meg válaszolni a szlo­vák hazafiak közül. A Matica slovenská pedig egyenesen népszava­zást javasolt az Európa Tanács ajánlásainak elfo­gadásáról. Csodálatos ötlet! Van egy találós kér­désem: ugyan mire szavazott volna a szlovák több­ség? Az egész nyelvi vitában a parlamenttől kezdve az újságokig intelligenciájukat fitogtatva sokan emlegetik az új francia nyelvtörvényt, amely állí­tólag a szlovák hazafiaknak ad igazat. A baj csu­pán az, hogy az érvelők közül seki sem ismeri a lényegét és így összekeverik a szezont a fazonnal. Ugyanis Párizsban nem egy kisebbség nyelv- használata ellen hozták az egyeseknek annyira szimpatikus nyelvtörvényt, hanem az idegen, főleg az angol nyelv térhódítása ellen. Az ellen, hogy a Franciaországban tömegével rendezett nemzetközi tanácskozásoknak angol a hivatalos nyelve, hogy egyre több idegen szó, kifejezés, cégnév honosodik meg franciahonban. Azt akar­ják, hogy a franciák ne mondják az autómosóra, hogy car wash, hanem azt, hogy l a v oj e t, a nők nem fognak b o dyt viselni, hanem corps- ot. Ez a lényege a francia nyelvtörvénynek, nem pedig az, hogy a csehszlovákiai magyar kisebb­ségnek kötelezővé tegyék a szlovák nyelv haszná­latát, ahogy sokan szeretnék. Végezetül újra felteszem a kérdést: meddig kell még a szlovákiai magyaroknak hadakozniuk a nacionalista címkézéssel: a nagymagyar, az ir- rendenta és hasonló jelzőkkel? Meddig? Szűcs Béla Jackie, az amerikai legenda 1956. június 12.: Jackie Bouvi- er és J. F. K. New Yorkban köt hátságot 1968. október 20.: A Kennedy-özvegy Jackie Kennedy Onassis utolsó összeházasodik a görög Imjómág- élettársával, Maurice Tem­nással, Arisztotelész Onassisszal pelsmann-nal Hány amerikai nő csodálta és iri­gyelte. Mennyien próbálták utánoz­ni mozgását, fellépését, hányán búj­tak Chanel-kosztümbe, költöttek vagyont a tipikus Pillbox-kalapra és fodrászra, hogy oly elegánsnak tűnjenek, mint példaképük, Jackie Kennedy. Megszámlálhatatlanul sok tsodálója volt az egykori First Ladynek! Évtizedeken át élt rivaldafény­ben: a példamutató anya szerepé­ben, az amerikai elnök felesége­ként, majd özvegyeként, később mint pénzéhes „femme fatale” - legalábbis az amerikaiak szemében - , végül, a Central Parkban tett sé­ták időszakában, sikeres kiadóként. Vallottak róla híres személyiségek és barátok, rokonok, ismerősök, köztük Norman Mailer író aki „történelmi mintakép­nek" nevezte. Yves Saint Laurent az „egyetlen nagystílű, jómodorú ame­rikai nőnek” tartotta, míg Jackie egyik közeli mun­katársa szerint rendkí­vül kíváncsi volt; a jet set tagjainak életéről minden aprócska rész­letet tudni akart, de va­lóságos hisztéria fogta el, amikor iránta ér­deklődtek. Hogy mi­lyen is volt valójában Jacqueline Kennedy Onassis? Ezt ő maga még halála előtt sem fedte fel. A nagy titkot, a magneto­fonszalagokra rögzített tanúvallo­mást életéről, férjeiről ma is a bos­toni John F. Kennedy Könyvtár őrzi, s állítólag csak 50 évvel Jackie utolsó gyermekének halála után ke­rülhet a napvilágra. Ami a titok és a teljes mozaikkép sejtelmes részleteinek hiányában sem cáfolható: Jackie Kennedy le­gendává vált. Már akkor, amikor 1963. november 22-én a dallasi gyilkos lövéseket követően átöleli férjét az autóban, mintha a halál elől akarná megvédeni, majd vér­foltos ruhában áll Lyndon Johson mellett, mialatt az leteszi az elnöki esküt. Az amerikaiak, beleértve az egész Kennedy-családot is, valójában csak egyszer fordítottak hátat J.F.K. öz­vegyének. Nem tudták megemészte­ni, hogy Jackie lemondott az özve­gyi szerepről, búcsút mondott Ame­rikának, és - mint ahogy az akkori világsajtó tájékoztatott - egy új sze­repbe bújva pénzsóvár, bete­gesen sokat költő, egois­ta asszonyként szerez új barátokat és új fér­jet, a görög hajó­mágnás, Arisztote­lész Onassis szemé­lyében. A bulvársaj­tó azonban lényegé­ben elhallgatja e furcsa fordulat okait: az elke­seredést, a depressziót, a rémületet, amely Bob Kennedy [ meggyilko­lása után lesz rá a Kennedy elnök özve- gyén. Gyerme­keit félti és magát is. Még fiatal, él­ni akar - gondtalanul, jólétben. Ak­kor úgy véli, hogy ezt az életet Onassis biztosíthatja számára. A kezdeti mézeshetek hamar el­múlnak, lassan elmaradoznak a vi­rágcsokrok is, amelyeket Onassis Betegségtől megbélyegzett arcát fekete kendő mögé rejtette (A Die Zwei felvételei) állítólag he­likopteren szállíttatott tucatjával Jackie-nek, s elmaradnak a közös ka­landozások az Égei-tengeren. A fe­leség és a férj külön utakra tér: Jac­kie egyre több időt tölt a New York- i üzletekben, míg Onassis saját „üz­leteivel”, a kártyával és ismét a szép hangú Maria Callasszal foglalko­zik. Hét év után a két eltérő jellemű, temperamentumú ember közt telje­sen megromlik a kapcsolat, a házas­ság már csak az ügyvédek kezében levő papíron létezik. A válást csak Onassis halála előzi meg. Jackie a viharos korszakot lezár­va élete harmadik szakaszát kezdi. Visszahúzódva a 15 szobás New York-i lakásában megpróbál normá­lis családi légkört biztosítani gyer­mekeinek. Szívósságának, szilárd akaratának, intelligenciájának és nyelvtudásának köszönhetően sike­resen építi saját karrierjét is. Könyv­kiadóként szerzi meg ismét az ame­rikaiak elismerését és tiszteletét. Az egyik sikerkönyvet a másik után ad­ja ki: köztük Michael Jackson ön­életrajzát, a Moonwalkert. Szinte észrevétlenül lép életébe Maurice Tempelsmann, a belga származású gyémántkereskedő, üzleti tanácsa­dó, jóbarát, társ. Ő az, aki elkíséri Jackie-t unokáihoz, a színházba, az operába, amelyet annyira kedvel. Évek során ő kíséri a Central Park­ban tett sétákon a talpig feketébe öl­tözött, rejtőzött hölgyet, vagy ha úgy tetszik, a végzet asszonyát, aki oly méltóságteljesen viselte a Ken- nedy-klán átkának terhét, a megpró­báltatásokat, s végül súlyos betegsé­gét. 64 éves korában, ereje fogytán, feladta a harcot. (urban)

Next

/
Thumbnails
Contents