Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-06-05 / 23. szám

HOGYAN TERJED? Zöldmnnkák a szőlőben A szőlőtőkék kialakításának és a termés szabályozásának egyik fontos munkája a friss hajtások kezelése. A hajtásválogatást, csonkázást, kötözést és hajtásve­zetést összefoglalóan zöldmunká­nak nevezzük. A különböző mű­velésmódoknál más és más arány­ban kell ezeket elvégezni. A gya­logművelésű szőlőkben elég, ha csak csonkázunk. A homoki ka­rós támberendezésű művelésnél a hajtás válogatás célja a tőke el- söprűsödésének megakadályozá­sa. Csonkázni és kötözni is évente 2-3 alkalommal kell. A széles, so­ros, huzalos támaszoknál a huzal­párok közé igazítsuk be a hajtáso­kat, kötözni csak a szálvesszőket szükséges. Akkor sonkázunk, ha a támberendezés fölött visszahaj- ló hajtások akadályozzák a sorkö­zi munkát. A bakművelésű tőkék válogatá­sát hajtását két - három évente végezzük el. A kötözést évi 3-4 Nyár felé az újborok, de néha az óborok is, a pincében pezsegni kezde­nek. A tele hordóban a bor a dugó mellett kifut, és látszólag úgy visel­kedik, mintha erjedne. MIKOR A SZŐLŐ VIRÁGZIK A régi borosgazdák úgy tartották, hogy a bor „megérzi“ a pincében, amikor kint a szőlő virágzik és ő is „megindul“ a hordóban. Ez a jelen­ség, melyet a szakirodalom pinceerje­désnek, a bor megindulásának nevez, nem erjedés, csak külső tünetei ha­sonlítanak hozzá. Elsősorban a rosz- szul szigetelt, télen nagyon hideg, nyá­ron nagyon meleg pincékben figyel­hető meg, ott kell rá számítani. Ma­gyarázatát a bor hőmérséklet­változásának fizikai következmé­nyeiben, a térfogatváltozásban (dila­táció) és a gáznyelő képességben (abszorpció) találjuk. A TÉRFOGATVÁLTOZÁS Télen a pince lehűl, a bor térfogata csökken, a hordó anyaga viszont nem húzódik vele össze azonos mérték­ben. A borokat szakszerűen töltöges­sük, hogy a hordó - a bor egészsége érdekében is - mindig dugószintig tele legyen. Amikor a pince és vele együtt a bor hőmérséklete is jelentő­sen emelkedik, akkor a bor kiterjesz­kedvén, már nem fér el a hordóban és így túlnyomás keletkezik. A 12 Malligand-fokos, átlagos ext- rakttartalmú, száraz borral 0 C-fokon teletöltött 100 literes hordó bor 20 C­alkalommal a csonkázással együtt folytassuk. A középmagas kordonművelés­nél a túlzsúfoltság megakadályo­zására a hajtásokat többször válo­gassuk, az alakításoknál pedig használjuk ki a támberendezés minden előnyét. Magasművelés esetén a tőkenevelés éveiben a legfontosabb munka a hajtásvá­logatás. A telepítés utáni évben meghagyott két hajtást ne cson- kázzuk, csak a harmadik évtől. A Moser-művelésű tőkéknél igyekeznek csökkenteni a csonká­zást, de a hajtások szabad fejlődé­se miatt elengedhetetlen, mert a fürtöket nem kívánatos túlzot­tan beárnyékolni. A Sylvoz-kordon és az ernyő­művelésű tőke tavasszal hajtásve­zetést igényel. Csonkázáskor csak a sorokba lógó, a támberendezés fölé nyúló és a földre hajló hajtá­sokat kurtítsuk meg. Törzstisztí­tásra évente szükség van. K. Sz. fokra felmelegedve kerek 0,3, 25 C- fokon 0,44 literrel növeli meg térfo­gatát. A 14 Malligand-fokos, testes száraz bor térfogata 0,39, illetőleg 0,55 literrel nő. GÁZELNYELŐKÉPESSÉG Az ősszel lehűlő bor összehúzódik és erjedési szén-dioxidból, is többet tart meg. A borokban az első fejtés előtt a legtöbb - literenként 2-3 gramm - az elnyelt széndioxid meny- nyisége. Ha emelkedik a bor hőmér­séklete, a benne lévő gáz egy része szabadulni igyekszik. Csökken a gáz­elnyelő képesség, ez pezsgést, túlnyo­mást okoz a hordóban. Az előzőek­ben példázott összetételű borok szén­savelnyelő képessége 0 C-fokon lite­renként 2,1 gramm. Ennyi szén­dioxid gáz valamivel több mint egy liternyi teret tölt ki 1 bar (1 atm.) nyomáson. Ha a bor hőmérséklete az előző példa szerint 20 C-fokkal emelkedik, gázelnyelőképessége a felére csökken (1,1 g/1). Az ilyen­kor kinyitott hordóból az akonanyílá- son át az élénken pezsgő bor kihab­zik. Ha a megindult bor üledéke felka­varodik, a bor zavaros lesz. Ezért ké­szüljünk fel a pince felmelegedésére. A pinceerjedés előtt a bort fejtsük le, a hordó feltöltésénél számoljunk a bor térfogatának növekedésével. Ha tiszta bort érlelünk, akkor is ve­gyünk le belőle. A hordó dugóját erre az időre lazán vagy fordítva tegyük az akonanyílásra. Kertészet és Szőlészet E veszedelmes kórokozó első je­lei a fiatal leveleken mutatkozó sárgászöld, áttetsző „olajfoltok“ formájában észlelhetők. A levél belsejében az elpusztított sejtek elhalaványodnak, ezért a megtá­madott helyen a levél áttetsző lesz, amit olajfoltnak szokás ne­vezni. Ez jelzi, hogy a gomba ha­marosan „kivirágzik“, azaz meg­kezdődik a spóraképzés. Bőséges harmat, vagy 5-10 mm eső után, 13 Celsius-foknál erre már szá­A peronoszpóra mítani lehet. A magasabb hő­mérséklet még kedvezőbb a gob- ma számára. A levelek fonákán, az olajfol­tokon hófehér penészgyep jele­nik meg, s láthatóvá válik a spó­ratartók és a spórák hatalmas tö­mege. A spórák víz jelenlétében megfelelő hőmérsékleten levél­ről levélre jutva fertőznek to­vább. A peronoszpórával szemben a megelőzés vezethet sikerre. Is­mernünk kell a lappangási idejét, hogy ennek lejárta előtt perme­tezhessünk. Sokat segít, ha előre­jelzési naptárt vezetünk, amely­be minden olyan adatot feljegy­zünk, amelyek a lappangási idő kiszámításához szükségesek. Táblázatunkban a napi hőmér­séklet függvényében mutatjuk be a várható lappangási időket a levélen és a fürtökön. Levélen 10-13 C 15-18 nap 14 C 12-15 -“­15 C 12-13 16 C 9-11 -“­17 C 6-7 18-19 C 5 20-25 C 4-5 -“­Fürtön 17 C: 11-13 nap 18-19 C: 13-15 20-25 C: 15-18 A peronoszpórás fürtök her­vadnak, sárgulnak, bámulnák; a már kifejlett zöld bogyók elszí­nesednek, ólomszürke színt ölte­nek és lehullanak. Az idősebb hajtásokon megjelenő sötét folt is a peronoszpóra jele. Ha a szőlőt szellősen neveljük, csökkenthetjük a fertőzés veszé­lyét, mivel a nedvesség - amely a terjedés előfeltétele - hamar felszárad. A peronoszpóra rézér­zékeny; spórái a réz hatására el­pusztulnak. Hatásos szer ellene a Borói por 1 százalékos tömény­ségben, a Ridomil plus 50 WP 0,2 százalékos töménységben vagy a Mikai 75 WP 0,3 százalékos oldata. Csiba László A fekete ribiszkék kevésbé népsze­rűek és elterjedtek, mint a piros fajták. Pedig ezek között is akad friss fogyasztásra, befőzésre, szi­rup vagy bor készítésére alkal­mas. Silvergieter Holland eredetű fajta. Hosszú ideig Nyugat - és Közép-Európa fő fajtája volt. Közepesen erőtel­jes növekedésű, széles, felfelé tö­rő bokrot nevel. Vázágai vastagok, középhosszúak, ritkásan elhelyez­kedő termőnyársakkal, jól kifej­lett rügyekkel. Levelei nagyok, vi­lágoszöld színűek. Elég korán és gazdagon virágzik. Bogyója göm­bölyű, erősen kékesfekete színű. Héja középvastag, teljesen beér­ve eléggé vékony. Húsa bőlevű, kellemesen aromás, finom. Július 10.-15. körül érik. Nagyon jól te­rem. Befőttek készítésére kevés­bé, de friss fogyasztásra és borok készítésére kiválóan alkalmas. Tetszetős bokrot nevel, de rend­szeres ritkításra és trágyázásra van szüksége. Wellington XXX Angol fajta. Közvetlenül a Sil­vergieter után szedhető. Bokra középerős növekedésű, erős ág­rendszere felfelé törő. A termőré­szeken a termőrügyek sűrűn he­lyezkednek el, ezért fürtjei a vesz- szőket borítják. A fürtök hosszúak, bogyói nagyok, egyenlőtlenek, túléretten is kevésbé peregnek le. Önmegprozó fajta. Otelo A Bojnicei Gyümölcs- és Dísz­fakutató Intézetből származik. Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1983-ban került. Csaknem gömbö­lyű bokrot nevel. Az egyéves haj­tások hosszúak, közepesen vasta­gok. Levelei és virágai is közepe­sen nagyok. Nagy bogyóit hosszú fürtökön hozza, melyek július első dekádjában érnek be. Finom ízű gyümölcse mind friss fogyasztás­ra, mind feldolgozásra alkalmas. A szállítást a bogyók jól viselik. Brödtorp Ez a fajta Skandináviából (Finnországból) származik. Bok­ra középerős növekedésű, szétte­rülő. A betegségekkel (főleg a le­vélbetegségekkel) szemben ellen­álló. Nagy fürtű és nagy bogyójú fajta. Kiegyenlítetten és bőven te­rem. Bogyóit éretten is jól tartja. Miklós Dénes kertészmérnök MQMMJILNM A »1« A kalóriaszegény cukkini A cukkini (Cucurbita pepo var. giromontia) Észak-Amerika déli tájain őshonos tökféle. Rövid, ötszögletű, kúszó szára van. Levelei mélyen karé- josak, sűrűn egymás mellett helyezkednek el. Termése hosszúkás-hengeres kobaktermés, amely a kocsány közelében bordázott. Héja sötétzöld, húsa fehér, gyakran fehér foltokkal, csíkokkal tarkítva. Nem kedveli a hűvös időjárást. Melegigénye megegyezik az uborkáéval, tökével. Bár fényigényes, elviseli a gyenge árnyékot, a szórtfényű fekvést is. Kedveli a bő csapadékot. Ha ez mind biztosított, akkor a terméskötó'dés és az érés folyamatos. A lazább, morzsalékos, tápanyagban gazdag talajban fejlődik jól. A kötött talajban gyökerei befulladnak. A szerves trágyázást meghálálja. Nagyobb területen termesztve igényli az őszi talajelőkészítést, az árankénti 4,5-5 mázsás istállótrágyát. A vegetációs idő alatt 1: 5 arányban vízzel hígított trágyalével is megöntözhető. A háztájiban a fészkekbe tegyünk érett istál­lótrágyát, s erre terítsünk melegágyi földet vagy érett komposztot. Zucchini termése és virágai Közvetlen helyrevetése május első harmadában történjen - egy-egy fé­szekbe 3-6 mag kerüljön. Palántázással korábban is termőre fordítható. A fóliás vagy melegágyi palántanevelésnél cserepenként 2-3 magot ültes­sünk. Ritkítsuk, s fészkenként csak két növénykét hagyjunk. A szoktatott- edzett növényeket csak a tavaszi fagyok elmúltával ültetjük ki a szabadba, 90-100 cm-es kötésben. Egy négytagú család folyamatos ellátásához 8-10 fészeknyi növényre van szükség, ha savanyítani is akarunk belőle, akkor többre. Virágzása folyamatos, a termés gyorsan nő. Főzeléknek vagy savanyításra a 15-20 cm-es termések alkalmasak. Kirántani, megtölteni a nagyobbakat lehet. Szedésnél éles kést használjunk - ne csavarjuk a termést -, mert különben megsérülhet. A fiatalabb példányok nem sokáig tárolhatók. A fejlettebbek hűtőben, hűvös pincében néhány hétig is tárolhatók. Kinemesített hazai fajtái nem ismertek, de terjedőben vannak a Zucchini Fi, az Ambassador Fi, Aurore Fi és a Beineti Fi. Többféle képpen is elkészíthető. Ajánlható főzeléknek, rakott cukkini­nek, tölthető sonkával, rizses hússal is, sőt padlizsánnal. A diabetikusoknak kiváló, kalóriaszegény, könnyen emészthető zöldségféle. Juhász B. Árpád Szerkeszti Pomichal Richárd GYERMEKVILÁG____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________1994, június 5. l/aSÚmBP [f e keterilfezkék

Next

/
Thumbnails
Contents