Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-05-29 / 22. szám

1994. május 29. KOKTÉL Va sárnap 1994. május 29. A NAP kel 05.00, nyugszik 20.39 órakor A HOLD kel - nyugszik 09.36 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük MAGDOLNA - VILMA valamint Adelmár, Aléna, Almiréna, Elmár, Kund, Kunó, Marita, Maxim, Teodózia nevű kedves olvasóinkat MAGDOLNA - a Magdaléna név magyarosodott alakvál­tozata. Héber eredetű. Jelen­tése: Magdala városából származó nő. május 30. Janka, Zsanett május 31. Angéla, Petronella június 1. Tünde június 2. Kármen, Anita június 3. Klotild június 4. Bulcsú Kis kreténtan Tudni legfeljebb annyit szabad, amennyit elvár­nak tőlünk. (Murphy) A következő szám tartalmából Szalam és salom Görföl Zsuzsa cikke „Gyönyörű, izgalmas állapot...“ Ordódy Vilmos riportja toronyugrókról ifasámap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (B 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (B 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (B 210/4450) Lapszerkesztő: Flórián Márta (B 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (B 210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva ('S 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratisla­va, Pribinova 25., 8. emelet. Te­lefonközpont 210/9. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Sze­dés és képfeldolgozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratisla­va. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munka­napokon 8-tól 16.30-ig. Telefon: 210/44 55, 210/44 78, 210/44 46, 210/44 47, 32 51 29. Irodaveze­tő: telefon 210/44 76. Telefax: 210/44 31. Terjeszti a Postai Hír­lapszolgálat és a Mediaprint- KAPA. Előfizethető minden pos­tán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgató­sága, Pribinova 25, 813 81 Bra­tislava. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küld­jük vissza. Előfizetési dí] ne­gyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (B 210/4460) Adminisztráció - B 210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 490 éve, 1504. május 29-én szü­letett Verancsics Antal dalmát származású kato­likus fó'pap, humanista történetíró. • 80 éve, 1914-ben hunyt el Paul von Mauser német fegy­vergyáros, aki bátyjával, Wilhelmmel együtt szá­mos fegyveralkatrész és lőfegyver feltalálója és tökéletesítője. • 30 éve, 1964-ben halt meg Po­zsonyban Tóth Tibor csehszlovákiai magyar író, szerkesztő, műfordító. írásai a szlovákiai ma­gyar sajtóban és Budapesten jelentek meg. Fő­leg cseh szerzők, elsősorban Jaroslav Hasek mű­veit fordította magyarra. HÉTFŐ: 400 éve, 1594. május 30-án hunyt el a magyar reneszánsz nagy költője, Balassi Bálint, a magyar nyelvű líra első kiemelkedő, világirodalmi szintű képvi­selője - új költői formák felismerője s új formák megalkotója. • 145 éve, 1849-ben Jolsván szüle­tett Fabinyi Rudolf kémikus, a szerves kémiai kutatás egyik magyarországi úttörője. • 25 éve, 1969-ben halt meg Benedek Marcell irodalom- történész, műfordító, Baumgarten- és Kossuth- díjas, Benedek Elek író fia. Közel 200 szépiro­dalmi művet ültetett át magyarra. KEDD: 185 éve, 1809. május 31-én hunyt el Joseph Haydn ostrák zeneszerző. • 175 éve, 1819-ben született Walt Whitman amerikai költő. Fűszálak című kötete új korszakot nyitott nemcsak az ameri­kai, hanem az európai költészet történetében is. A kötet rapszodikus prózában írt előszava a 20. •század egyik legfontosabb költői manifesztuma. • 115 éves a villamos. 1879-ben Werner Siemens német mérnök a Berlini Ipari Kiállításon ezen a napon mutatta be az általa alkotott első villa­most, amely 24 utast - csupán a sínekből nyert elektromosság erejével - hét és fél kilométeres óránkénti sebességgel szállított egy 300 méteres körvasúton. • 35 éve, 1959-ben halt meg az USA-ban az iglói születésű Zathureczky Ede Kossuth-díjas hegedűművész, a Hubay utáni he­gedűsgeneráció egyik legkiválóbb tagja. SZER­DA: 190 éve, 1804. június 1-jén született Mihail Ivanovics Glinka orosz zeneszerző, az orosz nemzeti zene első klasszikusa. Két operáján kí­vül - Ivan Szuszanyin, Ruszlan és Ljudmila - népszerűek spanyol témákra írt nyitányai, orosz nápdalfantáziája és gyönyörű románcai. • 80 éve, 1914-ben hunyt el Feszty Árpád ógyal- lai születésű festő, az akadémikus művészet jel­legzetes képviselője - Jókai Mór fogadott lányá­nak félje. Népszerűségét elsősorban a Magyarok bejövetele című körképének, az ún. Feszty-kör- képnek köszönheti. • 40 éve, 1954-ben halt meg Martin Andersen Nexö dán író, a dán prózai realizmus klasszikusa és egyik nemzetközileg is legelismertebb, legjelentősebb alkotója. Legis­mertebb művéből, a Szürke fényből vagy más néven a Ditte, az ember lánya című regénytriló­giájából filmet készítettek. CSÜTÖRTÖK: 125 éve, 1869. június 2-án született Szomory Dezső' író. A Magyar Hírlap levelezőjeként előbb a Sorbonne-on folytatta tanulmányait, majd az oxfordi egyetem előadásait hallgatta. 15 év után tért vissza, és kizárólag az irodalomnak élt. Te­hetséggel művelte a novellát, de leginkább drá­máival aratott sikert. PÉNTEK: 95 éve, 1899. június 3- án született Békéssy György Nobel- díjas akusztikus, biofizikus, a legnagyobb magyar tudósok egyike. • 75 éve, 1919-ben szü­letett Máriássy Félix Kossuth-díjas filmrendező. • 50 éve, 1944-ben halt meg Vadász Endre festő és grafikus. SZOMBAT: 395 éve, 1599. június 4- én született (mások szerint 5-én) Diego de Silva y Velazquez spanyol festő nemcsak a spanyol, hanem az egyetemes művészettörténet egyik legjelentősebb alakja. • 390 éve, 1604-ben halt meg Nádasdy Ferenc gróf, kora irodalmi törek­véseinek pártfogója, a tizenöt éves háború „fekete bég“-nek nevezett híres hadvezére. • 150 éve, 1844-ben született Toldy István újsá­gíró, regény- és drámaíró, Toldy Ferenc iroda­lomtörténész fia. Deák-párti politikus volt, erő­sen antiklerikális és különösen jezsuitaellenes. Legfontosabb munkája a hatkötetes A jezsuiták története. Dohányzásellenes világnap Aki cigarettára gyújt, vajon gondol-e arra, hogy a tüdőrá­kosok 90 százaléka a dohányo­sok köréből kerül ki? Vagy ar­ra, hogy a naponta több tíz ci­garettát szívók húsz­szor gyakrabban betegednek meg, mint nem dohányzó társaik? Eszükbe jut-e, hogy évente több ez­ren halnak meg épp a cigarettázásra visz- szavezethető infark­tusban? Vajon elgondol­kodnak-e azon, hogy esetleges betegségük mennyire megváltoz­tatja megszokott élet­módjukat, családi életüket? Aligha. Pedig a dohányzás káros következmé­nyei közismertek. S talán az is: ha nem változik a helyzet, ak­kor a túlzott cigaret­tafogyasztás kéteze­rig 20 millió ember idő előtti halálát okozza! Persze, a fej­lett országokban egy­re több dohányos lemondott már szenvedélyéről és nikotin­éhségét például sporttal kárpó­tolja. Az USA-ban néhány év­vel ezelőtt a lakosság 40 száza­léka, ma viszont alig 25 száza­léka dohányzik, Angliában is egynegyeddel csökkent a ciga­rettafogyasztás. Franciaország­ban pedig törvényt sért, aki nem csak az arra kijelölt he­lyen gyújt rá. Mi tagadás, nega­tív példa is akad. Indiában a cigarettafogyasztás 400 száza­lékkal nőtt. És kár tagadni, hogy Szlovákiában sem kedve­ző a helyzet: míg 1976-ban egy lakosra 1760 szál cigaretta ju­tott, mára ez évi 2200 darabra emelkedett!... egyetlen cigaretta elszívásakor a környezetbe kerülő két liter­nyi füst négyezer kémiai ve- gyületet tartalmaz, amelyek közül hatvan bizonyítottan rákkeltő hatású! Hányszor utaltunk arra, hogy e vegyüle- tek zömét azok is kénytelenek beléle­gezni, akik a dohá­nyosok között élnek és dolgoznak! Hányszor foglal­koztunk azzal, hogy még mindig váratnak magukra a nem do­hányzókat védő jog­szabályok. Éppúgy, mint a nyílt és rafi­nált cigarettareklá­mok kategorikus be­tiltása! Hányszor...? Na­gyon sokszor, sok­helyütt elhangzott, miért káros, miért ve­szélyes a dohányzás; miért és kinek volna jó, ha egyre többen lemondanának róla. Aligha hihető, hogy pusztán a dohányzás- ellenes világnap ese­ményei sokakat meg­győznek a leszokás szükséges­ségéről, ám lehet, hogy épp a fiatalokat gátol(hat)ják meg abban, hogy rászokjanak az ön­pusztító szenvedélyre. A világnap egyik célja: a gye­rekeket már az iskolában hoz­zá kell juttatni mindazokhoz az ismeretekhez, amelyek tudatá­ban ellent tudnak állni az isme­rősök kínálásának. A világon évente egyébként 5 billió szál cigarettát gyárta­nak. A mi felelősségünk is, hogy Szlovákiában ebből meny­nyi fogy el. Valamennyiünk fele­lőssége. Péterfi Szonya (Fotó: Prikler László, karikatúra: archívum) Az elmúlt esztendőkben má­jus 31-én, a dohányzásellenes világnapon az Egészségügyi Világszervezet az egészségügyi dolgozók felelősségét helyezte programja középpontjába, de felhívta a figyelmet a munka­helyi passzív dohányzás veszé­lyeire is. Az idén a tömegtájé­koztatás dohányzásellenes fe­ladata kerül előtérbe. Hányszor leírtuk már, hogy a baloldali sikerekről Öt évvel a kommunizmus bukása után Közép- Európában erősödik a baloldal és egymásu­tán aratja választási győzelmeit. A lakosság nagy része kiábrándult a jobboldal sikertelen politikájából. Politikusaik hiába sorolják fel a rendszerváltás vitathatatlan eredményeit, a tucatszám jóváhagyott demokratikus törvé­nyeket, az egyszerű választók a növekvő sze­génységet, a munkanélküliséget, az inflációt, a lakásgondokat, a kis nyugdíjajakat érzik, és amikora választóumák elé állnak, a változá­sokra szavaznak. így történt ez legutóbb Magyarországon is. A szlovákiai magyarok számára pedig igen fontos, hogy milyen kormány lesz Budapes­ten. Reméljük, olyan, amelyik a határon túli kisebbségeknek nem csupán egyes csoportjait támogatja, azokat, akik feltétlen odaadó hí­veik, politikai szekértolóik, hanem segítségük kiterjed az egész kisebbségre. Sajnos a lekö­szönő magyar kormánynak voltak határon túli kiválasztottjaik, akik Budapesten a ma­guk szája íze szerint intézték az ügyeket. Csu­pán egyetlen példát említek: A Határon túli Hivatal 60 millió forintot juttatott a kisebb­ségi sajtónak, de ebből a létfenntartási gon­dokkal küzdő Új Szónak és Vasárnapnak egyetlen forint sem jutott. Pedig a példány­számát figyelembe véve, annyi magyarhoz szól, mint a Szlovákiában megjelenő többi magyar lap együttvéve. Az indok az volt, hogy posztkommunista, liberális lap. Pedig egyetlen párthoz sem tartozunk (ezt még rossz­akaróink sem merik kétségbe vonni!) Az Új Szóban tisztességesen igyekeztünk helyet adni az egész politikai palettának Párton kívüli közéleti lap vagyunk Az anyagi gondok kényszerítettek bennünket közös vállalatba a franciákkal, ami azonban nem oldotta meg a problémákat. Ugyanis az állam eddig nem támogatott, és Budapest is mostohagye­rekként kezelt. Pedig az egyszerű csehszlová­kiai olvasók érdekeit képviseltük és nem tud­tunk egyetérteni az MDF nemzetiségi politi­kájával. így a támogatásra szánt milliókból nekünk nem jutott semmi. Hogy pontosan fogalmazzak, kirekesztettek bennünket, ha­mis információk alapján. Magyarországon minden bizonnyal a bal­oldal győz. Szlovénia Litvánia, Lengyelor­szág után Budapesten is baloldali kormány lesz. A közbeeső láncszem Szlovákia. Itt csak szeptember végén dől el, ki kerül hatalomra. A Demokratikis Baloldat egyelőre háttérbe szorítják a hazafias, nemzeti erők, de nincs kizárva, hogy egy koalíciós kormányban he­lyet kap a választások után. Délen, Romániá­ban és Jugoszláviában posztkommunista pár­tok vannak uralmon. Ha ehhez hozzászámít­juk a görögországi baloldali kormányt, úgy tűnik, hogy egy egész észak-déli sáv lesz Eu­rópa térképén baloldali kormányzatú. Egyes jobboldali politikusok a kommuniz­mus visszatérésével ijesztgetnek, azonban a Nyugat vezetői ezt kizártnak tartják Egy korszak lezárult. Földrészünkön ma nem lé­tezik olyan szélsőséges nagyhatalom, amely támogatná a megbukott eszmék újjáéleszté­sét. A szociáldemokrata pártoknak a mo­dem baloldalnak semmi közük a kommuniz­mushoz. Bárcsak belátható időn belül olyan életszínvonalat teremthetnénk ínint az oszt­rák szociálisták! A balratolódás nemcsak Közép-Európában folyik, de a nyugat-német­országi tartományi választásokon is egymás után szenvednek vereséget a keresztényde­mokraták Angliában pedig a helyhatósági választásokon a konzervatívok minden idők legnagyobb kudárcát szenvedték el. Ráadásul még a Dél-Afrikai Köztársaságban is balol­dali kormány söpörte el a fajgyűlölő rend­szert. A szociáldemokrácia eszméi közel állnak az egyszerű emberekhez. Aki kommunista diktatúrával ijesztget, úgy járhat, mint a ma­gyar jobboldal, ahol a töményócsárlás, múlt- feketítés a visszájára fordult. A Süddeutsche Zeitung szerint a magyar lakosság a mai szo­cialistákat nem megcsontosodott kommunis­tákként, hanem reformerekként ismeri és ezért szavazott rájuk Reméljük ez a változás az anyaország kisebbségi politikájában is meg­hozza a kirekesztések megszüntetését, és a ká- derezések alapján juttatott támogatások ko­rának a végét. Szűcs Béla *

Next

/
Thumbnails
Contents