Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-05-22 / 21. szám

TV T ugdíjazás előtt álló nő pa- I ^1 \/ naszkodott a napokban ^ 7 arra, hogy fél a rá váró tétlenségtől. Nehezen tudja elviselni a magányt, amely férje halála és egyet­len fia megnősülése óta főleg a hétvé­geken gyötri.- Időnként azt veszem észre, hogy magammal beszélgetek. Ha júliustól nyugdíjaznak, ez a magány teljesen rám szakad. Attól félek, hogy az egye­dülléttől és a tétlenségtől esetleg meg is zavarodhatok - mondta az asszony kétségbeesve.- Az ilyen egészséges, munkabíró asszony, ha a mai világban nem is könnyen, de talán mégis találhat vala­milyen rendszeres munkát - vigasztal­tam, de láttam rajta, hogy szavaimban kételkedik.- Ügyintéző voltam az utóbbi húsz évben. Ezalatt még a gépírástól is el­szoktam. Mihez kezdhetnék most? Ne­hezen tudom elképzelni, hogy ötven­nyolc évesen könnyen megtanulnám a számítógép kezelését, vagy bármilyen Aggódás más munkát, amit eddig soha sem vé­geztem, betanulnék. Szívesen vállal­nám az unokám gondozását, de ők Kassán élnek egy kis lakásban, ahol nincsen számomra hely. Ráadásul helyben van a másik nagymama és napközben nála van az unokám. így ott is fölösleges lennék - sorolta ellen­érveit.- Sokan félnek a nyugdíjazástól, de végül megszokják az új életmódot. Más kérdés az, hogy ki milyen szinten tud megélni a nyugdíjából - folytat­tam a témát.- Hát nálam ez egyelőre még nem okoz nagy gondot, mert szerényen él­tem eddig is, és ha nem értéktelenedik el a félretett pénzem, akkor ezzel ki tudom segíteni magamat. Én most csak a magánytól és a tétlenségtől ret­tegek. Barátnőim többsége még dolgo­zik, őket legfeljebb a hétvégeken ke­reshetem fel. Az a néhány idősebb is­merősöm, aki már nyugdíjas, hétköz­ben az unokáival van elfoglalva. Amikor elbúcsúztunk, eszembe ju­tott, hogy aggályaival bizonyára nincs egyedül. Bár a nyugdíjazástól az em­berek többsége anyagi okokból viszo- lyog, nem kevesen félnek a fölösleges­sé válás érzésétől és a közösség hiá­nyától is. A tétlenség kétségtelenül sok rossz beidegződésnek lehet a melegágya. Ezek közé tartozik a betegségek be- képzelése, a hipochondria is. Nyugdí­jazás után feltétlenül találni kell vala­milyen rendszeres elfoglaltságot. A nagyanyáknak ebben többnyire nincs hiányuk. Az elfoglaltság időtartama nem lényeges. Az a fontos, hogy rend­szeres legyen. Tavasztól őszig a nyug­díjasok számára egészséges és hasznos elfoglaltságot jelent a kertészkedés. Akik értenek hozzá és kedvüket lelik benne, szerencsés emberek. Ez a tevé­kenység valósággal megfiatalítja az idős embert. A városlakók közül saj­nos nem minden kertészkedni sze­retőnek van saját kertje. A kerttulajdo­nosok közül viszont sokan szívesen veszik a hozzáértő segítséget, amit többnyire gyümölccsel és zöldséggel viszonoznak. Az ilyenfajta segítség is hasznos elfoglaltság lehet. Sok fiatal anyuka hálásan fogadná, ha időnként megbízható személyre hagyhatná gyermekét. Igaz, az utóbbi időben fia­tal lányok is jelentkeznek ilyen kisegí­tésre, de akadnak olyan anyukák, akik előnyben részesítik az idősebbek se­gítségét. A gyermekszeretők számára ez a foglalkozás is hozzájárulhat a szükségességérzet kielégítéséhez. Ez csupán néhány ötlet. Ezeken kí­vül a kisebb jövedelemmel járó, vagy ingyenes elfoglaltságok széles skálája nyílhat meg azok előtt, akik nyugdíja­zás után sem akarnak tétlenül élni. Rovatvezető: Lőrincz Kató A TERMÉSZET PATIKÁJA Maria Treben, a gyógynövények neves osztrák is­merője, egyik rádióinteijújában a csalánt a leghatá­sosabb gyógynövények közé sorolta. „Ha ezt az emberek tudnák, nem termesztenének mást, csak csalánt” - mondotta. Sajnos, ezt viszonylag keve­sen tudják. Pedig a csalán gyökerétől kezdve, szá­rán és levelein keresztül, egészen a virágáig gyó­gyító anyagokat tartalmaz. Már az ókorban is hasz­nálták gyógyításra. Albrecht Dürer egyik festménye angyalt ábrázol, amint kezében csalánt tartva röpül az Úristen trónja felé. A csalán a leghatásosabb vértisztító és vérképző gyógynövény. A csalántea csökkenti a vércukor szintjét. A húgyutak gyulladásos megbetegedése is hatásosan kezelhető csalánkúrával. Kiváló emész­tésserkentő. Elősegíti a szervezetben levő káros anyagok eltávolítását. Különösen tavaszi kúraként ajánlható a csalán fogyasztása. A fiatal csalánhajtá­sokból készült teát, négy napon át tanácsos fo­gyasztani a következőképpen: reggel éhgyomorra egy fél csészényit, a nap folyamán pedig kortyon­ként egy-két csészényit igyunk meg négy napon át. Hatását már a negyedik napon érezhetjük. Szinte megfiatalodunk tőle és a munkabírásunk megsok­szorozódik. A népi gyógyászatban a csalánteát epe-, máj- és lépbántalmak ellen, valamint gyomorgörcs, légúti betegségek, emésztési zavarok és tüdőbaj esetében is ajánlják. Maria Treben könyvében leírja, hogy egy ötvené­ves asszony erős hajhullásra panaszkodott, s meg­ritkult haja miatt már parókát viselt. Azt ajánlotta neki, hogy a fejét mossa naponta váltakozva csalán­gyökér és csalánszár levében. A hatás nagyon ha­mar megmutatkozott és az asszonynak újból normá­lisan kinőtt a haja, s nem kellett többé parókát vi­selnie. A csalán további jótékony hatása az érszűkület­nél tapasztalható. Sokan megelőzhetnék a lábuk amputálását, ha idejekorán alkalmaznák a vízbe áz­tatott csalángyökér levét lábfürdőként. Naponta húsz percig kell a lábat áztatni benne úgy, hogy a fürdővíz a lehető legmelegebb legyen. Egy asszony, aki érszűkületből fakadó, szinte el­viselhetetlen fájdalmakra panaszkodott - írja köny­vében Maria Treben -, már az első fürdő után javu­lást tapasztalt. Egy nő arról számolt be levelében, hogy hónapok óta csalánteát iszik, és azóta szinte nem ismeri a fáradságot, sőt még az oly sok kelle­metlenséget okozó tyúkszeme is eltűnt. Gombás eredetű körömbetegsége is elmúlt, amellyel előzőleg az orvosa kórházba akarta küldeni. Egy csésze csalántea általában még nem érezteti gyógyhatásút. Komolyabb betegségeknél naponta két, vagy két és fél liter teát kell meginni ahhoz, hogy a gyógyhatás jelentkezzék. Hangsúlyozni szeretném, hogy bár a tavaszi csa­lán hatása fokozott, a szárított csalán gyógyhatása Prikler László felvétele is kiváló, és az utóbbi az év minden szakában kap­ható a gyógyszertárakban. A csalánkúrát tehát bár­mikor elkezdhetjük. Összetartó közösség Minden hónap utolsó péntekének délutánján a Csemadok pozsonyi székházának ülésterme zsú­folásig megtelik, sőt gyakran az érdeklődők az előszobát is megtöltik. Kik ezek az emberek? Többségük pozsonyi nyugdíjas. A Szlovák Vö­röskereszt pozsonyi I/A csoportjának a tagjai, akiket részben az összetartozás érzése, részben pedig a magányosság vonz ide. Sokan évtizedek óta ismerik egymást, de nem kevés azoknak a száma sem, akik éppen a havonta megtartott összejöveteleken és a Vöröskereszt által rende­zett jó hangulatú kirándulásokon ismerték meg egymást. A gyűlések és a kirándulások szinte családias, baráti légkörének kialakításához a csoport jelenleg tiszteletbeli, de előzőleg több mint másfél évtize­dig áldozatkész, gondoskodó elnöke, Strbíkné He­gyi Dóra nagymértékben hozzájárult. A tagság - amely időközben bővül, de a viszonylag magas át­lagos életkor természetes velejárójaként egyben fogy is - kedveli és nagyra értékeli az elnök­asszony sajátosan kedves, mindenki iránt ér­deklődést tanúsító modorát. A mintegy 500 tagot számláló csoport évek óta nagyfokú aktivitásával, a Vöröskereszt pozsonyi szervezetei között a legtevékenyebbek közé tarto­zik. Bár a tagok koruk miatt nem lehetnek vér­adók, az emberbaráti tevékenységben sokuk pél­daadó. A csoport körében kialakult ismeretségek, barátságok nem egy esetben oldják azoknak a ma­gányát, akik évtizedekkel ezelőtt vidékről elszár­mazva a nagyváros rideg légkörébe kerültek, és idős korukra magukra maradtak. Az egymásra fi­És ez az ember elvezeti magukat a nyugdíjkorhatárig! gyelés ugyancsak a Vöröskereszt célkitűzéseinek egyike, és ezt ezen a csoporton belül példásan gyakorolják. Az idős embert jobban megérti a ná­la ugyan néhány évvel fiatalabb, de szintén nyug­díjas, akinek tanácsa vagy együttérzése őszintéb­ben hat, mint az olykor hosszúra nyúlt panaszko­dástól láthatóan idegessé váló fiatalok vigasznak szánt szavai. A kirándulások, amelyeket tavasztól késő őszig szinte minden hónapban megrendeznek, kiváló al­kalmat nyújtanak a kispénzű nyugdíjasoknak arra, hogy eljussanak olyan szép vidékekre, vagy nagy­városba, ahová egyedül aligha utaznának. Vannak a csoportnak hagyományos, minden év­ben megtartott kirándulásai. Ezek közé tartoznak a győri és a balatoni utak. Újabban sokaknak kelle­mes meglepetést szereznek az Ausztria festői szépségű tájaira vezető kirándulások. A havi összejövetelek műsorán elsősorban az idősebbek érdeklődésére számító egészségügyi, ismeretterjesztő előadások, vetített képes útibeszá­molók szerepelnek. Mindezt a kikapcsolódási le­hetőséget a csoport tagjai jelenleg évi 30 korona összegű tagdíj fejében kapják. Ez idén a csoport tevékenységének irányítása új választmány kezébe került, amelynek élén Hasak Vilmos áll. Remélhető, hogy az új aktivisták igye­kezete sem fog elmaradni az előzőkétől, és a több vonatkozásban nehe­zebbé vált körülmé­nyek között is meg fog felelni a közösség el­várásainak. A Tid:ja,solíközül egyre többen mondjak le kedvenc vagy megszokott újságjaik előfizetését. Többnyire anya­gi okok kényszerítik őket erre az elha­tározásra, miközben hiányolják az évek vagy évtizedek óta rendszeresen házhoz érkezett lapokat. Falun és kisvárosokban könnyen megoldható ez az áldatlan helyzet, ha a szomszédok vagy egymáshoz közel lakó nyugdíjasok megegyeznek abban, hogy az újságot havonta felváltva fize­tik elő, s ketten, esetleg hárman a napi­lapokat naponta, a folyóiratokat pedig hetenként átadják egymásnak. Bérhá­zak lakóinál, ha jól ismerik egymást, ugyancsak hasonlóan oldható meg a helyzet. * * * A táplálkozásban se legyünk rabjai a megszokásnak. A magyar konyha ízle­tes ételei sajnos, az idős ember számá­ra nem a legmegfelelőbbek. Tanácsos ezért olykor egy-egy új, ízletes, de a gyomrot nem túlságosan megterhelő étel beiktatása étrendünkbe. Bizonyára NŐK FIGYELMÉBE: Ne idegenkedjünk a pasztellszínektől! Ismerősöm hat hónapot töltött Amerikában, s amikor nemrég találkoztam vele, szinte szóhoz sem jutottam a meglepetéstől. Ez az utóbbi években kizárólag sötét ruhákat vi­selő hetvenéves nő most pasztellkék tavaszi kosztümben, előnyös frizurával ötvenéves­nek sem tűnt. Nálunk a köztudatban mély gyökeret vert az a szemlélet, hogy bizonyos koron túl ru­házkodásunkban mellőzni kell a világos színt Ez az esetek többségében az egyébként még fiatalos külsejű nők számára is hátrá­nyos. A fekete, szürke és általában a sötét tónusú színek hangsúlyt adnak az elszállt éveknek, sőt, olykor még öregítik is viselőjü­ket. Ha ruhatárunk zömével ilyen színekből áll, igyekezzünk legalább fehér, vagy vala­milyen arcukhoz illő pasztellszínű blúzzal, sállal, esetleg egyéb kellékkel felüdíteni. A fiatalosabb külső jobb közérzetet ad. Téves az a nézet, hogy idősebb korban vi­lágos színű ruhákban nevetségessé válha­tunk. Csupán az eltúlzott smink, a fiatalos arckikészítés nyújthat groteszk látványt. A jó érzékkel összeválogatott világos színek öl­tözködésünkben csak előnyünkre válhatnak. ÖTLETEK - TANÁCSOK kevesen ismerik a jóízű, gombás árpa- gyöngylevest. A közelgő gombaidény­ben viszonylag olcsó étel. Hozzávalók: 10 dkg gomba, 1 cso­mó petrezselyemzöldje, 1 közepes vö­röshagyma, 4 evőkanál árpagyöngy, 2 evőkanál olaj, 1/2 pohár tejföl, vegeta, pirospaprika, só, bors. A gerslit egy evőkanál olajban ki­pattogatjuk, majd 1,2 liter vízben ve- getával ízesítve, lefedve megfőzzük. A vöröshagymát apróra vágjuk, és a megtisztított, felszeletelt gombával olajban megpároljuk. Ha már nincs leve, megszórjuk apróra vágott zöld­petrezselyemmel, kevés borssal, pi­rospaprikával és elkeverjük a tejföl­lel. Ha az árpagyöngye (a gersli) megfőtt, hozzáadjuk a leveshez, és egyet forralunk rajta. Célszerű a tej­fölös gombát először pár kanál forró levessel elkeverni, és utána önteni a levesbe. Vegetáriánusoknak a nagyobb me- nyiségű leszűrt árpagyöngye jó hagy­más gombapörkölttel kitűnő főétel.

Next

/
Thumbnails
Contents