Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-15 / 20. szám
i/asárnap 1994. május 15. riport őr sújfalusi kastély valaha, egészen 1977-ig, a nyugdíjasoknak nyújtott otthont. Amikor a Komáromi, a Dunaszerdahelyi illetve a szomszédos dél-szlovákiai járásokban sorra nyíltak a nyugdíjasotthonok, Örsújfaluból az önmagukat ellátni képes öregeket áthelyezték. Az intézetbe szellemi fogyatékosok kerültek, zömmel Közép- Szlovákiából. A régi lakók közül diagnózisuk - aggkori elmebaj - alapján, csak hárman maradtak az ismert falak között, de ők már nem emlékeznek arra, milyen is volt itt az élet egykoron.- Az intézet 86 szellemi fogyatékos nőnek biztonságos, védett otthont jelent. S bezártságot is, hiszen életük végéig itt kell élniük. Nem luxuskörülmények között, ám sokan tulajdon családjukon belül sem kapnának többet. Sőt, azok a betegeink, akiknek hozzátartozóik elhaltak, vagy akikkel nem törődnek, a társadalom perifériáján tengődnének. Főleg a mai világban, amikor ember embernek farkasa - nyilvánított véleményt Helvich Anna, az intézet szociális nővére, aki talán a legjobban ismeri a lakók helyzetét, körülményeit. akár az állam?! - méltatlankodott Pálmay Tibor, miközben egy sötét, szűk folyosóra értünk. Megtudtam, hogy ezen a részlegen négy szobában ötösével élnek a gondjaikra bízott betegek, s noha az előírás személyenként 8 négyzetméter életteret határoz meg számukra, nem jut nekik annyi. Igaz, a nap folyamán nem tartózkodnak a teremben, foglalkozásokon vesznek részt. Az igazgató legnagyobb bánata az, hogy ezen a folyosón nincs WC, de fürdőszoba sem, s hiába is tervezné a hozzáépítést, pénz nélkül nem mozdulhat. A következő folyosóból nyíló kórtermekben 36 lakó intenzív kezelés alatt áll. ők fokozott gondoskodást igényelnek. Van akit etetni, öltöztetni, pelenkázni kell, van aki az életét rácsos ágyban éli le. A betegek ellátása 11 gondozónő gondja, feladatukkal csak nehezen tudnak megbirkózni. A miértre Laky Erzsébet nevelőnő őszinte választ adott.- A betegek zöme egyéni gondoskodást igényelne. Célunk egyértelmű: megtanítani őket az önellátó higiéniai szokásokra, esetenként az írás, olvasás alapjaira, ám helyszűke miatt húszán zsúfolódnak az egyik, húszán pedig a másik nappali szobáIK(&®í$éíIylb(& %(úuMt- Diagnózisuk alapján lakóink mindegyikétől megvonták az önrendelkezési jogot, s ennek következtében ránk hárul a velük kapcsolatos ügyintézés - magyarázta. Az őrsújfalusi intézetben fiatalok, 26 éves kortól, és idősek egyaránt élnek. A fiatalok rokkantsági, az idősek öregségi nyugdíjra jogosultak, pénzüket az intézet kezeli, s ez tavaly óta nem egyszerű feladat. Az okokról Pálmay Tibor igazgató számolt be.- 1993 novemberétől az intézet 86 lakójának meg kell térítenie a második kategóriába sorolt gyógyszerek árát. A kiadásokról a kimutatásokat a szociális nővér vezeti és ugyancsak pontosan nyilvántartjuk a különböző szolgáltatásokért, a lakbérért, a kosztért járó levonásokat. Az elmúlt évtizedek alatt sem volt az ellátás teljesen ingyenes, amiről persze nem illett beszélni, de ma már nem tagadjuk, hogy az intézeti beteg körülbelül havi 1800-2000 koronát fizet az ellátásáért. Ha a rokkantsági nyugdíja csak 1980 koronát ér el, akkor kevesebbet, ugyanis a havi 405 korona zsebpénz kötelezően jár neki. Gondot okoz viszont az, hogy azoknak sem biztosíthatunk jobb körülményeket, akik nyugdíjából többre futná. Mert mi tagadás, élnek itt olyanok, akiknek betétkönyvén komoly összegek szerepelnek. Csakhát mit ér a gyakran örökségből származó vagyon, ha a beteg nem élvezheti? Halála után rendszerint megjelennek a hozzátartozók, akik soha nem látogatták a kedves rokont, s átveszik az örökséget. Sajnos, rosszak a törvények, az intézet nem örökölhet. Az elhunyt vagyona, ha nincs senkije, az államra száll.- Pálmay Tibor tavaly szeptembertől, amióta az intézet élére került, sokat tett a lakók emberibb életkörülményeinek kialakításáért - dicsérte szembe főnökét a szociális nővér - Szállodai rendszert vezetett be az intézet felső emeletén, s így 25 gondozott, akiknek egészségi állapota és anyagi helyzete megengedi, kétágyas, bútorozott szobákban élhet. Az átalakítás az új bútor- és szőnyegvásárlással együtt ugyan 800 ezer koronás kiadást jelentett, de megérte. A szép környezet hatására az emeleten élők viselkedése szemmel láthatóan megváltozott. Noha elméjük zavart, értékelni tudják a szépet, a jót - hangsúlyozta. S hogy lássam a különbségeket, megmutatták az intézetet.- A komfortfokozat emelése érdekében feletteseinknél létszámcsökkentést kérvényeztünk, ám erre manapság, amikor országszerte egyre több intézeti férőhelyre volna szükség, aligha van kilátás. Aki nem járt ilyen helyen, nem tudatosítja, hogy ha mondjuk 26 éves korában intézetbe zárnak valakit, haláláig az válik otthonává. Ezért törekszünk az emberségesebb viszonyok kialakítására, és ezért volna jó, ha a beteg pénzét szükségletei kielégítésére fordíthatnánk. Miért örököljenek a távoli rokonok, vagy ban. És ráadásul kevesen vagyunk. Jelenleg a főnővér gyógyszerért ment, az egyik kolléganőm a betegek számára vásárol, a másik pedig beteg. Nekem most egyszerre kellene foglalkoznom 40 emberrel. Hiába van bennem akarat, hiába értek a nyelvükön, ismerem őket, szokásaikat, képtelen vagyok lecsendesíteni a hangoskodókat, megnyugtatni az idegeseket, vagy mesét olvasni az érdeklődőknek. Amikor egyedül vagyok velük, nem engedhetem őket kézimunkázni sem, hiszen nem tudnám szavatolni biztonságukat, testi épségüket. Míg beszélgettünk, a betegek körülállták, s szinte valamennyien az igazgatót simogatták. Az egyik aránylag fiatal gondozott túlharsogva a többieket, közölte velem, hogy elfogad ápolónőjének. Amikor kiderült, hogy nem az vagyok, akinek gondolt, elszomorodott, majd idegességében cigarettát kért.- A dohányosoknak napi öt szál cigarettát engedélyezünk. Természetesen a zsebpénzükből vásároljuk, s a nővér osztja ki nekik. Darabonként. Ellátogattunk a konyhába is, ahol a segédmunkák elvégzésével, munkaterápia gyanánt, az ápoltakat bízták meg. Látszott rajtuk, örömmel, élvezettel végezték a teendőket, tisztították a zöldséget, s az ebédhez szükséges burgonyát. A kertben szintén serény munka folyt.- Akinek az orvos engedélyezi, szívesen és nagy kedvvel dolgozik a veteményesben, vagy akár az üvegházban. A napi 2-3 órányi mozgás kimondottan jót tesz betegeinknek, s ráadásul nevelő hatása is van. Büszkék arra, hogy az általuk termelt zöldség kerül a levesbe. Az államilag védett 6 hektáros park is a betegeket szolgálhatná, csakhát rendezése az intézet évi 4,5 millió koronás költségvetéséből nem valósítható meg - magyarázta az igazgató. Nem tagadta, ott és úgy takarékoskodik, ahol s ahogy lehet. Pályázat útján keresi az élelmiszerszállítókat, a különböző javításokat végző cégeket. Ám az ésszerűsítés és a takarékoskodás nem történhet a gondozottak kárára. Ottjártamkor is a pénzhiány miatt idegeskedett. Ugyanis az intézetben ki kell alakítania egy úgynevezett dühöngőszobát. Ha a beteg az állandó gyógyszerezés ellenére is netán rohamot kap, el kell különíteni, viszont a kényszerzubbony használata tilos. De hogy honnan kerítsen 35-40 ezer koronát, arra senkitől sem kap tanácsot.- Intézetünk lakói betegek, tetteikért nem felelnek - hangsúlyozta Pálmay Tibor. - Nem tudnak arról, nem érzékelik, mi történik a nagyvilágban, ennek ellenére kötelességünk úgy gondoskodni róluk, hogy relatív biztonságban, védett körülmények között élhessék le életüket. S ez nem kevés. Péterfi Szonya Vagyonjegyes privatizáció • A bankban kamatoztassuk pénzünket vagy kereskedjünk az értékpapírokkal? Jön a második hullám Az utóbbi hetekben egyre gyakrabban hallunk arról, hogy néhány hónapon belül sor kerül a vagyonjegyes privatizáció második hullámára, amikor is az állam nagy vagyont apróz fel a polgárok között. Ez sokunkat elgondolkoztat. Hogyan vessük bele magunkat a második hullámba, amikor legtöbbünk még az első hullámban való részvétel során sem tanult meg annyit, hogy valamelyest is kiismerje magát a részvénypiacon történtekben. Ha már az első vagyonjegyes magánosítás során részvénytulajdonos lettem, illene többet tudnom arról, mit is kezdjek a névértékben ezer-ezer koronát érő tíz értékpapírommal. Eladjam a befektetési alapomnak? A vagyonjegykönyvért kiadott ezer korona tízszeresét kaphatnám vissza, s ezt a bankban kamatoztassam? Ami biztos, az biztos, így egy év alatt tizenöt százalékkal „növelhetném” a vagyonomat. Gondoltam, ha „megokosítom” magam, másoknak is tanáccsal szolgálhatok, hogy a második hullámban már ne bolyongjunk a befektetési „manőverek” labirintusában. Szelecky Zsolt mérnököt, a tőzsdén kívüli értékpapír-kereskedelemmel foglalkozó RM-Systém legnagyobb pozsonyi részlegének műszakvezetőjét kerestem fel, hogy a vagyonjegyes folyamatban járatlan tanácstalanoknak némi útbaigazítást adjon. •- A vagyonjegyes privatizálás res- titúciónak is felfogható - mondja Szelecky Zsolt. - Kisebb méretű kártalanítás ez. Negyven évig minden az állam tulajdonában volt. Az embereknek nem volt tőkéje, hogy a nyolcvankilences rendszerváltás után vagyonrészeket tudjanak felvásárolni. Hogy a gazdasági életet, a tulajdonjogot is eredeti állapotába helyezhessék vissza, az állam vagyonának egy részét a vagyonjegyes privatizálással felaprózta a polgárok között. Ennek csupán az volt a hátránya, hogy a ma- gánosított vállalatok nem jutottak tőkéhez, csak a tulajdonviszony változott meg. A polgárok értékpapír-tulajdonosok lettek. A részvény szép magyar szó: részt vállalok annak a cégnek az eredményeiben, amelybe befektettem a vagyonjegypontjaimat... • Nemrég az Értékpapírközpont nekem is megküldte az értesítést arról, hogy hány részvény tulajdonosa vagyok. Az igazat megvallva, ez a számlakivonat nem sokat mondott nekem...- Sokan nem tudják, hogy mit is kaptak kézhez. Naponta többen megszólítanak, adjak nekik tanácsot: milyen jogaik vannak, hogyan adhatják el az értékpapírjaikat, s ha meghagyják, milyen joguk, hasznuk származhat belőle. Az elejétől végig megmagyarázom nekik. A részvényeiket eladhatják, de meg is tarthatják. Jogukban áll továbbá, hogy a részvényt kibocsátó vállalat évente tartott közgyűlésén részt vegyenek és szavazzanak, s a gazdasági eredmények alapján elért haszonból részvényeik arányában osztalékot is kaphassanak. • Az én esetemben befektetési alapról van szó.- Az alapok az érdekelt vállalatok gazdasági eredményeinek kiértékelése után tartják meg a maguk közgyűlését. A részvénytulajdonosok joga itt is ugyanaz, mint az előző esetben. Az első privatizálási hullámban igen sokan az alapok szakgárdájára bízták vagyonpontjaikat, hogy ők fektessenek be helyettük. Kiadták saját értékpapírjaikat, s ezeket fektették be azokba a cégekbe, ahová invesztálni szándékoztak. Az ügyesebbek jobb eredményeket értek el. A jó befektetési alapok vagyonalapjuk növelése céljából tömegesen fel is vásárolják a részvényeket, tíz-tizen- kétezer koronáért is „átveszik” a vagyonjegykönyvért kapott értékpapírokat. A valóságban ennél sokkal nagyobb értékhez jutnak. Az emberek viszont még örülnek is, hogy ezer koronájukért tízezret vághatnak zsebre. Ha türelmesen várnak, többet markolhattak volna. Nem tudatosították, hgy az értékpapírok árfolyama változó és jelentősen emelkedhet is. *Tehát nem érdemes elhamarkodottan eladni a részvényeket...- A kisbefektetőknek csak azt ajánlhatom, hogy előnytelen feltételekkel ne adják el értékpapírjaikat. Szerintem ez jobb befektetés, mint a bankban kamatért elhelyezni a pénzüket. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok, akik nem ismerik a befektetés formáit, inkább a pénzintézetekben helyezik el ezreseiket alacsonyabb kamatokra. Ennek több hátránya van. A pénz elértéktelenedése folytán a kifizetett évi „biztos” kamat megközelítőleg sem éri el az infláció átlagos szintjét, ami 25-30 százalék között mozog.- Mikor érdemes eladni a részvényeinket?- A vagyonjegyes privatizálás első hullámában a bankok, a legjobb vállalatok voltak a legeredményesebbek. A jelenlegi fejlődési irányzat igazolja, hogy a jobb cégek értékpapírjainak árfolyama rohamosan növekszik, a távlattal rendelkező cégek részvényei látható módon értékesebbek lesznek. Most futnak fel az életképes közepes vállalatok, a kínálat és kereslet alapján részvényeik egy-két hét alatt százszázalékos értékemelkedést is elérnek. Például a Tolmácsi Energetikai Gépgyár (SES) ezer vagyonjegypontért 350 részvényt osztott ki, és most, egy év után, az akkor 70 koronás részvények értéke megtízszereződött. Egy év alatt ilyen kamatot senki sem kaphat. Ilyen előnyös nyereséggel már érdemes eladni a részvényeket. Akik eladják, nem azért teszik, hogy pénzüket a bankokban kamatoztassák, hanem hogy tovább forgassák, újabb értékpapírokat vásárolhassanak érte. Leggyakrabban az alacsonyabb árfolyamot elérő vállalatokba fektetnek be, amelyeknél várható az értéknövekedés, az újabb haszon elérése. Az okos befektető számára nem az évi osztalék nagysága a fontos, hanem az értékpapímövekedés, s eszerint igazodnak vállalkozásaikban. • Ez kockázattal is jár...- Valóban így van. Minden attól függ, milyen eredményt ér el a vállalat. Mert csődbe is juthat... •Volt már ilyen eset?- Az első vagyonjegyes privatizáláskor Szlovákiában csak két céget számoltak fel. Ilyenkor automatikusan előbb a vállalat adósságait térítik vissza, s ha marad valami, szétosztják a részvényesek között. Még jó, ha a befektetett összeg töredékét visszakapják. Ugyanakkor megszűnt egyikmásik befektetési alap is. Egy másik alap nyelte el őket. A változás nem érintette a részvényeseket, mert őket is átvették. A nagyobb befektetési alapok négy-öt alapra is rátették a kezüket. Ha az alap profi tulajdonosai okosan ügyeskednek, nemcsak ők járnak jól, hanem a részvényesek is. • Az értékpapírjaikat eladni vagy vásárolni szándékozó kis részvényesek közül mind többen keresik fel a tőzsdén kívüli értékpapír-kereskedelemmel foglalkozó RM-S vállalat üzleti helyeit.- Üzletkötő irodáink a vagyonjegyes privatizáció regisztrációs helyein minden járásban megtalálhatók. Nálunk az első helyiség pultjain böngészhetik, tanulmányozhatják a kereslet és kínálat alapján kialakult árfolyamokat: milyen áron adhatnak el és vásárolhatnak részvényeket. A maklerektől (közvetítő ügynökök), a bukmékerektől (üzletkötők) és a befektetési alapok képviselőitől nagyobb megrendeléseket kapunk értékpapírok vételére. Talán el sem hiszi, vannak már olyan magánszemélyek, akik százezres tételekben vásárolnak részvényeket. Mi csak üzletközvetítők vagyunk. Az időszerű árfolyamsávban feltüntetett biztonságos, garantált árak alapján veszünk fel megrendelést vételre és eladásra. Ennek egyik formája a névtelen üzletkötés, a vevő nem ismeri az eladó nevét, és fordítva, vagyis a felek nem kerülnek össze. Az üzletkötés után mi a pénzt átutaljuk az eladónak. • Még most is az első vagyonjegyes privatizáció foglalkoztat bennünket, de már fel kell készülnünk a közelgő második hullámra is.- Az első hullám jó iskola volt az egész országnak. Fantasztikusan sok ember mondhatja magát részvénytulajdonosnak, s már kialakult az értékpapírok felvásárlóinak rétege, akik nagyobb tulajdonra igyekszenek szert tenni. Várható, igen nagy lesz az érdeklődés a második vagyonjegyes privatizálás iránt. Az első hullámban szerzett tapasztalatok alapján már okosabban fektethetjük be vagyonjegypontjainkat, abban a tudatban, hogy biztos tulajdonhoz juthatunk. Petrőci Bálint Megtérült már a szövetségi ezres? Fotó: PriklerLászló
