Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-17 / 16. szám
ban Karcsi... nZENHATERER ÉGŐ slőtt kísérőmmel, ezúttal a Gundel-cég esszével, Serfőző Györgyivel belépnék ikertbe, megcsodálhatom annak szalon- ely a természet áhítatát sugallja, vitrinjei- z összegyűjtött növényekkel, állatábrázo- kal, s valóban, a télikert csupaüveg falain ogatnak a Gundel kertjének évszázados lost éppen lombtalanul, de nyáron a fák iájában tizenhatezer apró viílanyégőből :ott fényfonat teszi még hangulatosabbá onzene mellett gasztronómiai élvezetek- áldozó vendégek közérzetét. - Tegnap burg Ottó vacsorázott itt, még nem állítot- elyre a termet - szabadkozik kísérőm, peták annyi a „rendetlenség“, hogy ottmaiz alsó abrosz a tizenkét személyes asztaKREDENCLAKOMA nmi borzongató nincs a Gundel-ház pin- en. Hogyan is lehetne, hiszen éteremmé, tóvá alakíttatták termeit. Gundelnek sa- ólészete van, tokajit termel és érlel, azon- kínálja a magyar borvidék valamennyi jtáját. A Szent Orbán és a Zsuzsanna pin- idon téglaboltozata alatt nyaranta egysé- i (háromezer forintért) afféle hideg-me- 'édasztalról fogyaszthat a vendég, s mellé ik mentén sorakozó palackokból választ- ortyolnivalót.Ez utóbbit külön kell fizet- úgynevezett kredenclakoma viszont koriul élvezhető a fönt nevezett árban foglalNÉHÁNY GUNDEL-KREÁCIÓ t, de mit is kínál egy ilyen igencsak finom em, hogy a gyomornak örömet okozhas- ? Fölolvastam magamnak az étlapból né- fogás megragadó elnevezését. A nevek- :okszor annyi célzás árulkodik az összeté- 1, hogy az embernek menten összefut il a szájában. Lássuk csak: előétel gyanánt rendelni pisztrángszeleteket lazackrém- :öltve. Levesnek ne hozassunk kolbászos elevest, azt ehetünk otthon is, kérjük »égé Első Ferenc József kedvenc levesét, erről inkább lemondanék, mert eszembe íogy a „békeidők“ császára nem volt ki- iottan igényes az étkezésben sem. Men- tovább, főételek. Hoppá, van itt Tót atya- íaluskája, Mikszáth-lakoma a Gundel nyilak évéből, azaz 1894-ből, azután lehet isztani galambot kalitkában, amely a lemegédesíti. Vagy: Bélszínszelet Liszt Fe- módján, aki Rossinitől kapta kölcsön, li- íjjal és villányi merlot borral készült vad- lamártással. Hát ez hogy tetszik? Fácángróf Széchenyi módra, libamájszelettel s, roston sülve, szalonnás kelcsíkokkal és tlmával. :m folytatom. Az egyik kerek asztalnál óbb olasz társaság ízlelgeti fénylő szemű ital a libamájas Gundel-variációkat. Én ély szerint merem ajánlani előételnek nbát gombával, kímélő főétekként pedig es fogast Gundel-módra, pezsgőöntettel, iégkörettel. Az egyszerű gyomrúak és so- abb pénztárcájúak számára javasolhatom yetlen háromjegyű - bár magas - számmal jelölhető árban kínált borjúpörköltet galuskával. De nem állom meg, hogy el ne áruljam egy XVIII. századi étel nevét, mely úgyszintén az étlapon szerepel: savanyúkáposzta sült harcsával és halkolbásszal. És mindehhez esténként Lakatos György cigányzenekara zenél. KEZDŐDIK A SZÜLETÉSNAP Vagyis elkezdődött, méghozzá az elmúlt év utolsó napjáról újévre virradóan. Nagyszabású szilveszteri bált rendezett a Gundel. Varga Rózsa, a Ház marketing-igazgatója mesél a meghitt, szórakoztató, hajnalig tartó mulatságról: - Azokat a vendégeinket hívtuk meg a szilveszteri bálra, akik hűségesek hozzánk, rendszeres vendégeink és akik nekünk is a legkedvesebbek. Egészen különös érzés kerített hatalmába mindenkit, hogy egy régi étteremnek a századik születésnapját ünnepelhették. A Denevér hangjaira kezdtük, előbb az énekesek az asztalok közt járkáltak, majd a bálteremben a Denevér bálja mintha csak életre kelt volna. Felejthetetlen élmény volt, reggel négyig szórakoztak vendégeink. Egyébként egész évben ünnepeljük a százéves Gundelt. Lesznek idén még bálok, hangversenyek, ősszel jótékonysági bálra hívjuk meg vendégeinket, szüreti vigasságokat is rendezünk. Nyáron a legizgalmasabb, amikor a négyszáz főnyi vendégsereg a kertben és a teraszon, az állatkert tőszomszédságában élvezi a hős lombok közt a fényes, kellemes budapesti estét. KÉT ELEFÁNT Az eredeti Gundel-embléma hosszú szünet után - hiszen a céget 1949-ben államosították - visszakerült az épület homlokzatára. A most használatos kedves, két elefánttal kombinált cégjelzéshez a közeli állatkert kapubejáratának kőbe faragott elefántjait kölcsönözte a brassói származású amerikai grafikus. Ezek az emblémák láthatók a Gundel-emléktárgya- kon, amelyeket a vendégek megvásárolhatnak az étterem előtti butikban. S míg az ebédet, vacsorát és szupét naponta déli tizenkettőtől éjfélig élvezheti a finom és szellemes falatokra s környezetre vágyó vándor vagy vendég, addig az átépítés nyomán újonnan kialakított Colonnade-ban, a leginkább angol klubot mintázó bárban már délelőtt tíz órától föl lehet hajtani egy drinket, egy koktélt. Különleges hely ez, nekem, aki végigjártam az egész házat, elsőre nem is tűnt olyan jelentékenynek, mint amilyen azután lett, hogy a bár „leikével“, Lajsz András bártenderrel megismerkedtem. Ez azonban egy másik történet, most róla csak annyit, hogy egy nagystílű hely és kétszázhar- mincnyolcféle ital gazdája. AMI KIMARADT Még hosszan lehet mesélni a Gundelről. A séf, a Mesterszakács és Aranysapka díjas Kalla Kálmán módszeréről, aki állítólag előbb vizuálisan, tehát színeiben is megtervezi az ételt, aztán kitalálja az összetevők arányát, és képes próbálgatni akár hosszú hónapokig is, amíg a legízesebb összeállítást el nem éri, a sommelier-ről, vagyis pincemesterről, aki a nemes borokat bámulnivaló ceremóniával tölti pohárba, de csak miután aromáját a nyakában vastag ezüstláncon fityegő tálkából megízlelte, az előcsarnok vitrinjében látható százéves relikviákról, a finom porcelánokról, nehéz alpakka evőeszközökről, a bokáig érő fehér kötényben fölszolgáló pincérekről, a kenyereskisasszonyról, aki kosárkából finom péksüteményt és vajat osztogat, hogy míg a vendég étke készül, addig se vesszen éhen, arról a tökéletes eleganciáról és nagyvonalúságról, amely belengi a termeket, amely olyan természetesen sajátja itt minden résztvevőnek, vendégnek és vendéglősnek, kiszolgáltnak és kiszolgálónak, mint kevés helyen ebben a közép-európai térségben. Illetve talán sehol másutt. A GESZTENYE Amikor érkezik és távozik a vendég, Karcsi fogadja. - Karcsi úgy hozzátartozik az étteremhez, minta Gundel-emblémához az elefántok- állítják róla. Gundel János, az alapító szobráig kíséri a vendéget, szélesre tárva a fényes üvegajtókat. Karcsi a kocsirendező, a tíz éve itt posztoló, télen, nyáron, hóban, fagyban vidáman mosolygó kapuőr és portás. Aki ha nincs éppen a helyén, a vendégek reklamálnak. Mikor távozom, lekapja magas vörös kal- pagját, bajsza alól rám mosolyog és egy fényes vadgesztenyét nyom a kezembe. Csak odahaza veszem észre, hogy bele van vésve a Gundel-embléma. Emlékül. * Eredeti Gundel-receptek a Hang-Kép 1. oldalán Brogyányi Judit lyezték el itt, ebben a múlt század végén épült templomban. Miután az országos műemlékvédő bizottság a templomhoz hozzáépíttetett egy mauzóleumot, 1909. október 30-án itt helyezték örök nyugalomra a fejedelem hamvait. Amint látja, most is van rajta friss koszorú, mint általában mindig. A mauzóleumban csend és tisztaság. Valamint néhány ereklye. Köztük Thököly harci zászlaja, az egyik falon pedig A ruhatisztítószolgálat nem vállalta, mert helyenként már igen elvéknyítot- ta az idó' a régi szövetet... Én óvatosan bánok vele, lassan tisztítom. Rövidesen elkészülök vele. Annak ellenérre, hogy kérdésére közöltem vele, ideindulásom előtt beletekintettem a Késmárkot bemutató útikalauzba, ő fiatal kolléganőjével, Marcela Kupskával együtt elsétált velem a templomból nyíló mauzóleumig.- Bizonyára tudja - szólalt meg halkan -, de ha megengedi, elismétlem önnek is: a késmárki várban született Thököly Imre, a XVII. században lezajlott rendi felkelés vezére 1699-ben, a karlócai békekötést követően kénytelen volt elhagyni az országot. Törökországba bujdosott, s ott, a kis-ázsiai Ismid városkában élt. Ott is halt meg 1705-ben. Földi maradványait 1906-ban hozták haza ebben a márvány szarkofágban, és heElőtérben az „új“, háttérben - balra - a régi templom. négy, csavartan faragott tiszafaoszlop- tartószerkezetű egyházi építmény az idők során annyira megkopott, megrogy- gyant, hogy a múlt század végétől - amióta áll az új kőtemplom mellette - már alkalmatlan volt a rendszeres istentiszteletekre. Sőt, néhány évvel ezelőtt már elodázhatatlanná vált a bezárása és felújításának a megkezdése. Az 1985-ben nemzeti műemlékké nyilvánított templomot 1991-ben - vagyis több mint húsz év elteltével - a múzeumtól ismét visz- szakapta az evangélikus egyház, és az azonnal megszervezte a felújítást. A Pro Slovakia kultúralap, a helyi ön- kormányzat, a kulturális minisztérium, az egyházközösség, valamint a helyi lakosok egy csoportja és a külföldre szakadt késmárkiak előteremtették az alapos tatarozáshoz szükséges több mint tizenötmillió koronát. A kivitelezést pedig a helyi BAUD magáncég vállalta. Ez utóbbi már néhány éve szorgalmasan dolgozik rajta, és amit csak lehet, illetve kell, felújít. Kicserélte a zsindelytetőt, a tetőtartó szerkezetet, a szúette padsorokat, a padlózatot. Természetesen, mindent a műemlékvédők elvárásaival összangban. Nem marad el az oltárnak, a szószéknek és az orgonának a felújítása sem.- Amint látja, a falak külső vakolását is szakszerűen végezzük. Az elkorhadt falgerendákat kicseréljük, s mielőtt a lepotyogott régi vakolat helyére új védőréteg kerül, a fafalba előbb jó sűrűn, hogy a régivel megegyező összetételű sárhabarcs megálljon rajta, apró faszögeket, faékeket verünk - tájékoztatott Ján Renner munkás. - Dróthálót nem alkalmazhatunk, ugyanis az eredetileg sem volt a vakolat alatt. Egy másik ott szorgoskodó mestertől hallottam, hogy a felújítási munkák minőségével rendkívül elégedett volt a nyáron helyi terepszemlét tartott műemlékvédelmi UNESCO-szakcso- port is.- A párizsiak azt mondták, javasolni fogják ezt az objektumot a megkülöböz- tetett védelmet érdemlő világhírű műemlékek csoportjába - mondta, miközben egy pilanatra sem hagyta abba a munkáját. Szorgoskodott, mint minden munkatársa, mert az átadási határidő közeledése sürgeti őket. A templom falán függő tábla szerint ugyanis az 1991-ben elkezdett tatarozást 1994 decemberében kell befejezni. Gazdag József Amikor a Tátra-alji városka török mecsethez hasonlító új evangélikus templomának ajtajában bebocsátást kértem az idegenvezetőktől a Thököly Imre volt felső-magyarországi és erdélyi fejedelem testi maradványait őrző mauzóleumba, Emília Trembová asszony szinte rokonként viszonyult hozzám még magyarul is megszólalt. Igaz, törte a nyelvet, de megértette.- Nyugdíjbavonulásom előtt sokáig levél-és újságkézbesítő voltam itt, Késmárkon, s néhány előfizetőnek az Új Szót is rendszeresen hordtam. Meg egy színes hetilapot..., a Nőt - újságolta. - Mivel a szlovák nyelven kívül tudok egy kicsit magyarul, meg németül, mostanában itt segédkezek. Igyekszem bemutatni városunkat és a helyi történelmi nevezetességű létesítményeket a turistáknak. Nyáron sokan megfordulnak itt, de az év más szakában gyérebb az idegenforgalom.- Ha pedig történetesen nyugodtság van, azaz kevés a látogató, akkor is találok munkát. Most például amint látja - mutatott a karzat alatti sarokban egy asztalra kiterített régi szőnyegfélére - a fejedelem itt őrzött koporsó fedőpalástjáról távolítom el a porlerakódást. az eredeti epitáfium, amely az ismidi sírt fedte.- Tudja, csodálatos dolog számomra, hogy annyi sok magyar turista ellátogat ide. Meg az is, amilyen becsben tartják a nemzet egykori nagyjait. Van ebben az emlékezésben, tiszteletadásban valami leírhatatlan, elmondhatatlan varázs. Tisztaság, emberség..., vagy minek is nevezzem ezt a magatartást, ezt a viszonyulást? - vélekedett a „rokon“ idegen- vezető. Ottjáriamkor a két szomszédos templom közül a régebbire, az Európa-szerte híres evangélikus fatemplomra is kíváncsi voltam. Mint ahogy kíváncsi rá a gazdag múltú szepességi városkába látogató turisták talán mindegyike. Az érdekelt, hogyan folyik a XVIII. század elején csak fából - vasszögek, tégla-és kőművesmunka nélkül - épült harangtorony nélküli evangélikus templom (az útikalauz magyarázata szerint: abban az időben csakis a katolikusok építhettek kőtemplomot) újabb tatarozása. Tudniillik, a görög- kereszt alaprajzú és belülről Thököly Imre hamvai a márványszarko- A turisták már évek óta csak kívülről vehetik szemre a fatemplojágban mot (Fotó: a szerző és archívum) RIPORT _____________________________________________ 1994. április 17. I/3S3MBP MÚ LT ÉS JELEN Milyen lesz felújítva?
