Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-04-03 / 14. szám

ORVOSI ÜZENETEK

Rovatvezető: dr. Pálházy Béla

A legelterjedtebb betegségek közé a neurózisok tartoznak. Millióknak

*.

okoznak szenvedést. Azt minden orvos tudja, hogy a háttérben indokolatlan, vagy túlzott félelmek húzódnak meg, amelyek tárgya gyakran az egészség-betegség témakörhöz kapcsolódik. Azt viszont jóval kevesebben tudatosítják, hogy e félelmek mögött - ezek kiváltó okaként - hiányos, vagy éppenséggel a teljes informáltság is állhat. Sok szenvedéstől lehetne a beteget és sok „hiábavaló” munkától az egészségügyi személyzetet megkímélni, ha a betegnek mindig annyi időt lehetne szentelni, mint amennyit az állapota és informáltsága megkíván. Reméljük, az újonnan bevezetendő háziorvosok intézménye meg fogja tudni oldani e problémát, lényegesen javítani fogja az ellátás színvonalát.

Az alábbiakban olyan levelekből adok közre válogatást, amelyek íróit e félelem már neurotikussá, vagy majdnem neurotikussá tett.

1. levél - „Kincs” jeligére: 60 év

körüli nő vagyok. Már egy éve úgy érzem, mintha valami beleesett volna a szemembe. A szemorvostól Lacrisyn cseppeket kaptam, és ha alkalmazom őket, akkor jó is. Azt is ajánlották, hogy menjek el teljes kivizsgálásra. Ezt elmulasztottam, s most félek. Azt sem tudom, létezik-e még másfajta kezelés is, vagy meg kell elégednem azzal, hogy csepegtető nélkül már nem élhetek.

Válasz: A kezelési lehetőségek módjáról csak a teljes belgyógyászati és immunológiai vizsgálatok lebonyolítása után lehet szólni. Valószínűleg a Sjögren betegségről van szó, ahol nem elég csak a szemcseppeket alkalmazni, hanem gondoskodni kell az ízületekről, az emésztőrendszerről és erősíteni kell az immunrendszert is. Mivel a betegség tipikus tünete a nyálkahártyák kiszáradása, majdnem biztos, hogy levélírónk a csepegtetőt már tényleg nem fogja tudni nélkülözni. Saját érdekében pótolja be mielőbb a mulasztását, hogy orvosai rátérhessenek a komplex kezelésre.

2. levél - „Gyógyulás” jeligére: Körülbelül fél éve „fistulát" állapítottak meg nálam. Amikor gyulladásba jött, a sebész mindig felvágta, kitisztította és antibiotikumot adott. Kamil- lás ülőfürdőket is alkalmaztam, amelyek után mindig javult, de soha nem múlt el. A sebész csak biztat, hogy majd elmúlik, de én azon kívül, hogy tanácstalan vagyok, félek is, mert ez nagyon fájdalmas és kellemetlen betegség. És mert eddig már háromszor tért vissza, én úgy tudom, hogy a vissza-visszatérő gyulladás rosszindulatúvá válhat.

Válasz: Levélírónk jól hallotta, hogy az idült, az állandóan ismétlődő ingerléssel keletkező gyulladások, sokszor átcsapnak rosszindulatú sejt- burjánzásba. Ebben az esetben azonban kicsit más az ábra. A fistula becsületes magyar neve sipoly, és kóros összeköttetést jelent, két szerv, két üreg, esetleg két más anatómiai egység között. Rendszerint alagútszerű, vékony falú csövecske, melynek hossza akár több mint egy méter is lehet. Mint kuriózumot tartja számon az orvosi irodalom azt a zápfogsipolyt, amely a bőr alatt egészen a beteg köldökéig jutott el és ott nyílt a felszínre. A sipoly gyógyítása elméletileg igen egyszerű, mert „csak” ki kell metszeni egész hosszában, és a seb begyógyul. A gyakorlat viszont megmutatta, hogy elegendő egyetlenegy sipolysejtet visszahagyni, és ebből az egész újra kifejlődik. Bizony tudok olyan betegről, akinek olyan balszerencséje

volt, hogy több mint húszszor műtötték. Ez tehát nem idült ingerlésen alapszik, hanem mindig egy új sipoly kinövésén. Ami viszont nem jelenti azt, hogy a sipolyból vagy a környékén nem fejlődhet ki rosszindulatú daganat. Levélírónknak nem marad más hátra, mint kínos alapossággal betartani az intim tisztaság szabályait, s remélni, hogy a sebésznek egyszer csak sikerül a sipolyt eltávolítania az utolsó sejtig. Az vesse rá az első követ, aki százszázalékos biztonsággal meg tudná különböztetni - a véres, nyákos, gennyes műtéti terepen - azt az esetleges utolsó visszamaradó sejtet, annak természetes környezetében.

3. levél - „Élet” jeligére: 27 éves vagyok, egy kislány édesanyja. Az utóbbi időben észrevettem, hogy a combomon kék foltok keletkeznek. Minden ütés és fájdalom nélkül. Gyakran 4-5 folt is van egyszerre egymás mellett. Az utolsók már egyre nagyobbak, és elérik a 7-8 cm-t is. Tudom, hogy ki kellene vizsgáltatnom magam, de nem merek orvoshoz menni. Félek, hogy mi lehet ez? Fertőző betegség, vérbetegség? Már alig tudok éjjel aludni.

Válasz: Nem valószínű, hogy fertőző betegségről van szó, bár abban az esetben sem volna ajánlatos struccpolitikát folytatni. A vér megbetegedései közül a vérlemezkék hiánya a valószínű. Ez lehet például allergiás reakció(k) következménye. Ugyanúgy fennáll a lehetősége a hajszálerek nagyfokú törékenységének is, ami kialakulhat különböző mérgezések, reumatikus jelenségek, vagy akár alkati diszpozíciók következtében. Kérem levélírónkat, vizsgáltassa ki a vérképét! Kérje meg az orvost, hogy végeztesse el a hajszálerek törékenységét vizsgáló és mérő tesztet. Levélírónk megnyugtatása érdekében el kell mondani, hogy főleg állva dolgozó nőknél gyakori jelenségről van szó, melynek azon kívül, hogy szépséghibának lehet minősíteni, más jelentősége nincsen.

4. levél - „Van-e remény” jeligére: Kérem, ne idézzen a levelemből, félek, hogy rám ismernek. Attól is félek, hogy a sok gyógyszer tönkreteszi a gyerek máját, gyomrát. Senki sem tudja megmagyarázni nekem a betegség lényegét; de legfőképp azt szeretném Öntől hallani: van-e rá mód, hogy egyszer egészséges lesz a gyerekem?

Válasz: Bár nagyon szeretnék, nem tudok érdemben válaszolni, mert nem láttam sem a gyermeket, sem egyetlen orvosi leletet, laboratóriumi eredményt. Tudjuk, hogy vannak olyan

betegségek, melyek az orvostudomány mai szintjén nem gyógyíthatók. Persze, arra már nemegyszer volt példa, hogy ami nem gyógyítható Európában, azt meggyógyították Ázsiában és fordítva; de ennek eldöntéséhez is szükséges ismerni a leleteket. Ha meg tudja oldani, hogy eljuttassa hozzám a leleteket, megpróbálok konkrétan válaszolni a kérdéseire.

5. levél - „Gyógyítható” jeligére:

Azt hiszem, már ki vannak az idegeim, nagyon félek, hogy tönkremegy a házasságom. Már egy éve, hogy viszket a hüvelyem környéke, és folyásom is volt. Már két nőgyógyásznál is voltam, kaptam tőlük Fungicidint, Ka- nestent, Gyno-Pevarylt. Ennek ellenére már nagyon megfertőztem a férjemet, aki úgy szenvedett, hogy munkába sem mehetett. Nagyon kérem a segítségét!

Válasz: A negatív toriét még nem jelenti azt, hogy nem fertőző betegségről van szó. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a férjét már négyszer megfertőzte. Ha elküldi nekem egészség- ügyi dokumentációját, elintézhetem, hogy meghívást kap a kórházunk szakembereitől egy ellenőrző vizsgálatra.

6. levél - „Csallóköz” jeligére: A

16 éves lányomnak 3 éve van már meg a tisztulása. Eddig mindig 28 naponként jött meg, hajszálpontosan. Az utóbbi hónapokban ez váratlanul megváltozott, az intervallumok most 3 hetesek. Elkeserítő viszont, hogy azóta csupa pattanás az arca. Orvosnál még nem voltunk, félünk, sok rosszat hallottunk a hormonális készítményekről. Gondolni sem merek rá, hogy esetleg ezt rendelnek neki is. Hová forduljak ?

Válasz: A hirtelen jött változás a szembetűnő kísérő tünetekkel arra utal, hogy tényleg valami változás állt be leánya hormonháztartásában. Ez lehet átmeneti zavar: az ebben a korban megszokott egyensúly megbillenése, de organikus is. Így hát nem tudom, el tudják-e kerülni az endokrinológiai vizsgálatot. A vizsgálat lebonyolítása még nem jelenti törvényszerűen hormonális készítmények tartós szedését; ezért kérem, az eredményekkel majd jelentkezzenek. Tapasztalt endokrinológushoz forduljanak!

7. levél - „Fejfájás” jeligére: 28 éves vagyok és egy fiúval komoly ismeretségem van. Ezért szedem a fogamzásgátlót, amit a nőgyógyász írt elő nekem. Nem is volt addig problémám, amíg meg nem fáztam. Azóta gyakran fáj a fejem, a gyomrom, állandóan hányingerem van. Sőt, hetente úgy kétszer hányok is. A fogamzás- gátlót állandóan szedem. Közben szedtem Penicilint, Gasterint és más gyógyszert is. Szeretnék már kigyógyulni, mert ha munkába állok, nem lesz tanácsos mindig csak orvoshoz járni.

Válasz: Kérje meg a körzeti orvosát, hogy a lehető leghamarabb küldje el önt a tervezett belgyógyászati vizsgálatra. A rendszeres hányás, a gyakori hányinger komoly bajnak is tünete lehet, összefügghet a májműködés zavarával. Ezt kiválthatja mind egy megfázásos fertőzés, mind például a hormonális tabletták szedése. A fejős a gyomorfájás is lehet kísérő tünet. Az az érzésem, rögtön abba kell hagyni a fogamzásgátló tabletták szedését, először tehát nőgyógyászhoz

menjen. Ne halogassa viszont sokáig a belgyógyászati kivizsgálást sem, mert a tünetek mögött valóban komoly egészségkárosodás is lehet.

8. levél - „Bizalom” jeligére: 50 éves vagyok, ősszel kisebb agyvérzést szenvedtem. A vizsgálatok azt állapították meg, hogy az agysejtjeim 15 százaléka teljesen elhalt. Ez észrevehető a gondolkodásomon is. Hogyan tudom megőrizni a még érintetlen agysejteket?

Válasz: Csak egészséges életmóddal, vitamindús, zsírmentes diétával, pozitív gondolkodással s annak rendszeres gyakorlásával és káros szenvedélyének azonnali elhagyásával (dohányzás) van jó esélye. Az agy sok milliárd sejtjéből az ember élete folyamán csak annak egy töredékét használja ki és fel. A hiányzó 15 százalék tehát elméletileg nagyon jól pótolható, csak a gyakorlatban sok fáradsággal jár. Időszakonként kérje meg orvosát, hogy írja fel Önnek a Cavinton nevű gyógyszert, amely a regenerációs folyamatokban nagy segítség lehet. Még csak véletlenül se fogyasszon szeszes italt!

9. levél - „Aggódó édesanya” jeligére: A fiam 14 éves kora óta epilepsziás. Az utóbbi 2-3 hónapban négynaponként jön rá a roham. Összeesik az utcán is. A munkahelyén is vagy otthon, lyenkor Seduxen injekciókat szokott kapni, de ez is probléma, mert orvosnak kell beadnia. Kérem, adjon tanácsot, mert az Új Szóban is olvastam, hogy az epilepsziára vannak hathatós gyógyszerek. Hová forduljak?

Válasz: Nagyon sajnálom, hogy azon a környéken, ahol Önök laknak, még nem tudnak arról, hogy már Szo- vákiában is kapható (amennyiben a gyógyszertárak megrendelték) a DIAZEPAM DESITIN RECTAL TUBE. Az epileptikus rohamnál nyújtott elsősegély nyújtásakor nélkülözhetetlen, mivel pillanatokon belül hat. Nem kell az orvosra várni vele, mivel nem érbe, hanem a végbélbe adandó. Egyszer használatos adagolóban forgalmazzák, és ma Nyugat-Európában mind az orvosok, mind az epilepsziában szenvedő betegek családja állandóan kéznél tartja. Ami pedig a rohamok megelőzését illeti, az epilepszia első számú gyógyszere ma a TIMONIL Retard. Nem kell napi 6-8 adag gyógyszer, elég 1 tabletta, súlyos esetben kettő naponta és a beteg tü- net(roham)-mentes lehet. Levélírónknak azt tanácsolom, hogy amennyiben a körzeti neurológus - ahová a fiú kezelésre jár - még nem hallott ezekről a gyógyszerekről, kérje meg őt: hivatalosan utalja be a fiút a pozsonyi epi- leptológiai centrumba (Epileptologic- ké centrum Krásna Hörka, Bratisla- va-Kramáre, dr. Mokrán). Mindenkinek törvényadta joga eljutni magasabb besorolású klinikára, ha nem javul az egészségi állapota, de ebben az esetben ennek hivatalos úton, a neurológuson keresztül kell történnie, mert a központ egész Szlovákia részére működik és lehetetlenné válna a működése, ha mindenki tetszése szerint beállítana oda. Itt megfelelő laboratóriumi háttérrel dolgoznak, és a vérben nagyon precízen tudják meghatározni a gyógyszer szintjét, és annak függvényében megszabni az adagolás módját, az adag nagyságát.

10. levél - „B. S. Csallóköz” : Fájdalmaim vannak a hasam jobb oldalán; kb. ott, ahol a vakbelem kimetszették. A kérdésem az, hogy elhall- gathatja-e az orvos, aki megműtött, hogy valami még van a műtőit szerv közelében... Én nagyon, de nagyon félek a Nagy Rémtől, a RÁKtól. Van-e olyan vizsgálat, ami százszázalékosan meg tudja mutatni a beleket? Azt hallottam, hogy ilyen a CT. Hogyan lehet oda eljutni?

Válasz: A neurózisnak egy speciális formájával állunk szemben, amit szakmai körökben KARCIOFÓBIÁ- NAK neveznek. Több száz fóbiát ismerünk, a karcinofóbia az a fajta, amikor a beteg akár több száz kivizsgálást is hajlandó elviselni, és soha nem elégszik meg a negatív eredménnyel. És a végén még törvény- szerű is, hogy megkapja a rákot, hiszen akár éveken keresztül ezt programozza magának. A karcinofóbia kezelése nem lehet sikeres szomatikus orvos és a pszichiáter együttműködése nélkül. Célravezető gyorsan összegezni a szomatikus leleteket, s ha kell, a lehető leggyorsabban azokat kiegészíteni a hiányzókkal, például CT vizsgálattal. Levélírónknak igaza van, ezt a vizsgálatot szakembernek kell javasolnia. A negatív vizsgálatok lezárásában célszerű, ha a pszichiáter is tevékenyen részt vesz, és azokkal egyidőben alkamazza a pszichoterápia valamelyik formáját. A betegség állapota és súlyossága szerint gyakran szoktunk gyógyszeres kezelést is al- kamazni.

11. levél - „Egy elkeseredett anya” jeligére: A férjem alkoholizmusa miatt elváltam, egyedül nevelem két lányomat. Tanácstalan vagyok, mert észrevettem, hogy a nagyobbik lányom benyúl a pénztárcámba és letagadja, de észrevettem azt is, hogy hazakerülnek mindenfajta csecsebecsék, ha látogatóba megyünk, pedig az égvilágon semmi szüksége nincs rá. Ha szóvá teszem, letagadja vagy szemrebbenés nélkül hazudik. Adjon tanácsot, kihez kell fordulnom: a pszichiáterhez vagy a paphoz?

Válasz: Mind a kettőhöz fordulhat, egyik is, másik is tanácsot fog adni, a saját szemszögéből ítélve meg a dolgokat. A pszichiáter valószínűleg igénybe fogja venni még a pszichológus kolléga segítségét is, elemezvén az okokat, miért tiltakozhat és ki ellen egy tizenéves serdülő apró-cseprőbb lopásokkal. Bár az eset nagyon hasonlít arra, amit szaknyelven klepto- mániának neveznek, de a rövid levél elolvasása után is egyértelmű, hogy - minden hasonlóság ellenére - nem erről van szó. Inkább a csonka családban, az apai kép elvesztésében, vagy a család anyagi helyzete elleni tiltakozásban, esetleg egyszerűen egy viszonzatlan serdülőkori szerelemben is kereshetnénk a tiltakozás okát. Lehet, hogy a levélírónk - magáramaradása után, időhiány miatt - nem tudta olyan szinten kifejezni a leánya iránti érzelmeit és a szeretetét, mint az azt igényelte volna. Kérem látogassa meg az iskola pszichológusát, akivel a leánya már biztosan - más ügyben - találkozott. Mondja el neki aggodalmait, és kérje a segítségét, a leánya érdekében. Egészen biztos találni fog a leánya számára olyan megoldást, olyan tevékenységet, amelynek segítségével korrigálni lehet majd a viselkedészavarait.

12. levél - „Bánatos apuka” jeligére: Szeretném tudni, mi idézi elő a „manicky syndróm” nevű betegséget, hogyan jelentkezik, és gyógyítható-e egyáltalán? Örökölhető?

Válasz: Olyan pszichés állapotról van szó, amelyik a mániára hasonlít. A beteg kórosan vidám, de a kedve nagyon labilis, nagy az aktivitása, de nem vezet kézzelfogható eredményre, és a beteg végül is a környezetével egy állandó konfliktushelyzetbe kerül. Ezt kiválthatja az idegrendszer bármilyen megbetegedése, mérgezések, fertőző betegségek, agysérülés. A kezelés minden esetben zárt osztályon történik, ahol úgy a mániához hasonló állapotot, mint a szervi bajt együtt kezeljük. Bár igaz, hogy egyes családokban halmozottan fordul elő, nincs tudományosan bizonyítva, hogy örö- kölhető-e.