Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-03-20 / 12. szám - 1994-03-27 / 13. szám

GYERMEKVILÁG (Indiai mese) Történt egyszer, hogy egy fazekas­mester fényes esküvőt rendezett a fiának. Az esküvő estéjére azt ter­vezte, hogy a fiatal pár elefántháton járja be a várost, mivel ez így szokás Dél-Indiában. Hangos zene, síppal, dobbal trombitával kísérje őket. Élt a városban egy mohamedán ember, akinek igen szép elefántja volt. A fa­zekas tőle kérte kölcsön az elefántot a nagy napra. Mint mondtam, hatalmas, ünne­pélyes felvonulást rendeztek azon az éjszakán a fiatal pár tiszteletére. Harsogott a zene, égtek a fáklyák, mindenki énekelt, vidám és boldog volt. De egyszer csak az elefánt meg­ingott: lezuhant a földre, és kilehel­te a páráját. A fazekas rettenetesen sajnálta a dolgot, és felajánlotta a mohamedánnak, hogy kifizeti az elefánt árát, vagy vesz neki egy má­sikat. Az ostoba mohamedán azon­ban makacsul azt hajtogatta:- Semmit se fogadok el az elefán­tom helyett. Add vissza nekem ugyanazt az állatot, amelyet köl­csönadtam neked! Bíróságra ment, és bepanaszolta a fazekast. A bíró a fazekast is elhi­vatta, és tőle is megkérdezte, hogy mi történt az elefánttal. A fazekas tisztelettudóan felelte:- Bíró úr, én kölcsönkértem a fiam esküvői ünnepségére az elefántot, amely a díszmenet alatt hirtelen ki­Szabó Ottó illusztrációja sPii múlt. Hiába ajánlottam fel, hogy ki­fizetem az árát, vagy másikat veszek neki. Nagyon kérem, győzze meg őt, hogy egyezzék bele. Nem akarom megkárosítani! A bíró igazat adott a jó szándékú fazekasnak, de hiába, mert a csökö­nyös mohamedán hallani sem akart másról, mint a saját - döglött - ele­fántjáról. Ekkor a bölcs bíró más­nap reggelre halasztotta a tárgya­lást, a mohamedánt elküldte, és így szólt a fazekashoz:- Ne jelenj meg a holnap reggeli tárgyaláson, maradj otthon, és köz­vetlenül a lakásod csukott ajtaja mö­gé tégy pár darab cseréplábast és fazekat. Én majd érted küldöm a mohamedánt, aki a sietségtől belö­ki az ajtót, és összetöri az edényeket. Gyújtsd össze a szomszédaidat, és jajgatva panaszold fel, hogy őseid­től örökölt értékes edényeidet törte össze a mohamedán meggondolat­lanul, és követeld tőle ugyanazokat az edényeket. Azután gyere ide hoz­zám, és meséld el, mi történt. Úgy is lett. Mivel a mohamedán képtelen volt meghozni pontosan ugyanazokat az edényeket, amelye­ket siettében összetört, belátta, hogy a fazekasmester sem tudja előterem­teni még egyszer az ő kedvenc ele­fántját. A bölcs bíró erre mindkettő­jüket hazaküldte azzal, hogy elen­gedte a fazekasnak az elefánt árát, a mohamedánnak a fazekak árát. A mohamedán kesereghetett a sa­ját ostobaságán. S. Földvári Ilona fordítása M árcius vége volt, és a Napocska már melegen sütött. A kiskert­ben rügyezni kezdtek a fák. A vakond is előbújt a föld alól, és elégedetten szólt:- Tavasz van, szép tava­szi nap! Jó vagy, Napocs­ka! Az almafa ágán egy rigó üldögélt, és amikor észre­vette a vakondot, abba­hagyta a trillázást.- Jó reggelt, kis vakond! A vakond visszaköszönt, de megkérdezte: ANTALFY ISTVÁN Tavaszi mese- Ki vagy te, aki kö­szönsz nekem?- A rigó vagyok... - hangzott a felelet. - Sze­retnéd, hogy fütyüljek ne­ked egy tavaszi dalt?- Tavaszi dalt...? Igen, I igen... - lelkendezett a va- I kond. - Nagyon szeretem I a dalodat hallgatni! A kis rigó rázendített. I A vakond hallgatta a rigó- I dalt a kis vakondtúrás szé- J lén. Arra szállt a szellő'.- Szervusztok, barátaim! I - köszönt rájuk. - Nagyon I szépen dalolsz, kis rigó... - I mondta és ottmaradt egy I kis ideig. Aztán mennie I kellett tovább. A magasban bárányfel- j hők úsztak a kert fölé. Hal- I lották a rigó dalát, és meg- j álltak egy percre.- Nagyon szép a dalod, ■ kis rigó! - mondták, de már úsztak tovább. A rigó pedig dalolt, da- ] lolt, ahogy a kis szíve dik- I tálta. És akkor valami kü- | lönös dolog történt. A szel- I lő már visszafelé tartott út- | járói, és ibolyaillatot I hozott magával.- Neked hoztam, kis ri- I gó... - mondta. - Fogadd el I tőlem a szép énekedért... És mindannyian boldo- I gok voltak: a vakond, a ri- I gó, a szellő, a bárányfelhő S és a kis almafa is. R. M. RILKE A f Olyan szeretnél lenni, mint azok, kik vad lovukkal szállónak az éjbe, fáklyákkal, égre borzadó hajakkal, a hajsza roppant viharába félve. Legelöl állanék, mint egy ladikban, nagy lennék, mint felgöngyölt lobogó. Sötét, de rajtam fénnyel lobogó aranysisak. S mögöttem a sötétben tíz ember várna sorakozva szépen, oly nyugtalan sisakkal, mint enyém, sötét, öreg, vak s mégis csupa fény. Mellettem lenne egy és fújna-fújna a trombitával és száguldanánk és trombitálna utat és magányt és mint az álom szállnánk újra s újra; a házak térden állanak elébünk, a görbe utcán új és új magány int, terek terülnek; és mindent elérünk, zápor gyanánt zuhognak paripáink. Kosztolányi Dezsőfordítása 0 Ü Á F c EC G EC T K N I M T I H S 0 É B E D L U S LÓUGRÁSBAN Ha a középső mezőből indulsz, és lóugrásban haladva a megfe­lelő betűkre lépsz, akkor Köves- di Károly nemrégiben megjelent szép mesekönyvének címét ka­pod eredményül. Nos, mi ez a cím? • Készítette: B. A. MEGFEJTÉS A március 13-ai számunkban közölt fe­ladat megfejtése: az 1-es számú elem. Nyertesek: Beszédes Balázs, Vágsely- lye; Nagypál Tamás, Balogújfalu; Ko­vács Zsuzsanna, Gömörújfalu; Nagy Nándor, Alsókálosa; Hideghéty Kata­lin, Bacsfa. Szerkesztette; Tallósi Béla A kéméndi alapiskola I. B osztálya Álló sor balról: Tóth Ágnes, Tóth Ildikó, Vittman Melinda, Horváth Marian, Király Andrea, Tariő László, Mészáros Kinga, Horváth Mónika, Salma József, Kovács László Ülő sor balról: Szőcs Katalin, Dávid Patrícia, Kuchár Anna, Kiss Joachim, Doman Zoltán, Szekér József, Szekér Piroska, Svoren Emőke Tarr Boldizsár igazgató, Fazekas Marianna osztályfőnök A rimaszombati Dobsinsky utcai Alapiskola I. A osztálya Felső sor: Balogh Attila, Kotúc Krisztián, Berki Ernő, Gál András, Tóth Zsolt, Borzy Gábor, Samu Levente, Bodor Ferenc, Varga Balázs, Várady Zoltán Középső sor: Hegedűs Norbert, Danyi Iván, Kovács Krisztina, Varga Nikolett, Puskás Darina, György Lucia, Zsíros Ágnes, Varga Anna, Imolya János Alsó sor: Danyi Ágota, Dávid Henriett, Seres Mária, Sótér Viktória, Farkas Tünde, Oláh Renáta, Várhegyi Lea, Bán Katalin Szabó Gyöngyi osztályfőnök, Sebők Valéria igazgatónő, Srámek Tibor igazgatóhe­lyettes Mm 77 00 77 I boles JL vjjjJjjjjlAJI

Next

/
Thumbnails
Contents