Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-03-06 / 10. szám - 1994-03-13 / 11. szám

ani már jóval túl volt az első' lépéseken, vagyis már régóta önállóan járt, sőt futni is jól tudott, amikor megkapta az első pár görkorcsolyát. Nagyon örült neki, és mindjárt fel is próbálta. Felcsatolta egyik lábára a kerekes-korcsolyát, és lábra állt. Bizony nagyon tetszett Dani­nak! Szántó ECriiii korcsolyázni, nem tud dicsekedni az óvodában, és a ház udvarán a pajtásai­nak. Márpedig ő ezt nem hagyja ennyi­ben! - határozta el magában. Azzal nagy nehezen felállt. Újra ele­sett, majd újra felállt, gurult, újra elesett, megint felállt, gurult, ésnicsak, már nem esett el! Igaz, hogy megállni sem tudott, csak gurult, gurult a korcsolyával. De hopp! - megkapaszkodott egy közeli Szávay Edit rajza Egyik lábán görkorcsolya és gurul, a másik lábával pedig hajt, illetve fé­kez. Csuda jó! így száguldozta végig a szobákat egy­szer, kétszer, háromszor, négyszer. Az­tán felcsatolta a másik lábára is a kor­csolyát, hogy még jobban, még sebeseb­ben száguldhasson. De jaj, mi történt? Dani egy jó nagy lendületet vett, és gurult egy kicsit, s utána hopp, a földre ült.- Nem baj - gondolta Dani -, most gyorsan felállók, és majd jobban vigyá­zok. De hogyan álljak fel? Mikor ugya­nis letette az egyik lábát, és ráállott, rög­tön gurulni kezdett, míg a másik lába még a földön volt. Végre nagy nehezen odavonszolta magát egy székhez, és a székbe kapasz­kodva ráállott mindkét lábára. De ekkor puff, eldőlt a szék, s Dani ismét a földre pottyant. Nagyon elkeseredett Dani, hiszen ez azt jelentené, hogy nem tud majd gör­székben, ami ezúttal nem borult fel, s így megállt. Most megpróbált egyedül megállni, hátha sikerül! Ismét elindult, gurult, s aztán: nahát! Dani önállóan megállt. Ezután Dani csak a gurulós utáni megállást gyakorol­ta, egyszer, kétszer, háromszor, négyszer. És már úgy ment neki, mintha a gör­korcsolyával együtt született volna! Másnap az udvaron minden gyerek­nek tátva maradt a szája, amikor meg­látták Danit görkorcsolyázni.- Látjátok, Daninak görkorcsolyája van! - bámult az egyik gyerek.- És milyen jól tud gurulni vele! - sóhajtott a másik.- Mikor kaptad a korcsolyát, Dani? - kérdezték.- Most van rajtam először! - vágta rá Dani, és hol kört, hol meg cikkcakkot csinált hetykén a korcsolyával.- Hát persze! Nem nagy dolog az egész! - felelte Dani, és gurult tovább büszkén. GYERMEKVILÁG Országhegyi Károly Fci vetsz várö Látni az ablakon át hogy süt a kertre a Nap. Szemben a sziklakerítés északi része hóba merül még. Gyöngy-remegéssel csurran a hóié sárga füvek közt s ujjnyi patakban fut le a járdaszegélyen. Bontana bojtot barkabokor, kezdene dalba reggel a cinke, odva sötétjét hagyva örömmel rebben a mókus, a fényre szaladna. Kedvem is ébred! Társat ölelni vágyik az ember, dobni a sutba a télikabátot. Déli verőfény! Hírnöke fürge tavasznak! Várnak a fák a kertben, az erdőn, várnak a bokrok rügyrepedésért összekacsintó ág-bogai, várnak a télből ébredezők. Nagy László a gyerekkoráról A mesét úgy fogtuk föl, mint valóságot, éppen ezért féltünk. Ha zúgott nálunk a kémény, a szélső házban laktunk, ak­kor mindjárt az ördögökre gondoltam. Boszorkány hírében állt a faluban né­hány ember, asszony, ezekre is félelem­mel néztem. Féltem a gyerekevő disznó­tól meg a haláltól. Apám, ha a mezőn feledte, mondjuk, a kaszáját, akkor, ha lementem érte este későn, féltem, hátha találkozom ilyen alakokkal, esetleg egy másik kaszással, a halállal. Hatéves lehet­tem, amikor elaludtam a réten a marhák mellett - őrzés közben - egy dombocs­kán, amit apám kis börcnek (bércnek) nevezett. Alkonyaikor ébredtem föl - már tudom, az alkonyati ébredés szomo­rú hirtelen arra gondoltam, hogy meg kell halnom. Sírtam, bőgtem, ordítottam, kikeltem teljesen magamból, még az ál­latok is bámultak rám. A haláltól mindig féltem, de ilyen hatalmas indulatot nem váltott ki belőlem azóta sem. MEGFEJTÉS A február 27-ei számunkban közölt fela­dat megfejtése: Dénes György. Nyertesek: Adám Éva, Rimaszombat; Galác Anita, Galánta; Kulcsár Adrián, Lelesz; Fecso Tímea és Réka, Szentes; Harangozó Eri­ka, Nagyölved. MONDÓKA (Népköltés)- Hová, hová, kis királyné lánya?- Szőrt szedegetni, szitát kötögetni.- Minek az a szita?- Lisztet szűrögetni.- Minek az a liszt?- Friss kenyeret sütni.- Minek az a kenyér?- Gyerekeknek adni.- Minek az a gyerek?- Iskolába járni.- Minek az az iskola?- Hogy ne legyen Mészáros Márta rajza Gondolkodom, tehát... BETŰKIRAKÓ A bal sarokban látható ^ betűt összerakhatod a számmal jelölt fekete alakzatokból. Egy elem azonban felesleges. Melyik? Készítette: M. Motycík Szerkeszti Tallósi Béla A dunaszerdahelyi Komensky utcai alapiskola I. E osztálya A pozsonypüspöki alapiskola első osztálya Ülő sor: Csölle Szilvia, Gaál Paulina, Hodosi Enikő, Hodosi Zsuzsanna, Lantai Tímea, Horváth Ilona, Oláh Veronika, Takács Anikó, Varga Csilla Középső sor: Borbély István, Pónya Péter, Rózsa Szabolcs, Szabó László, Tóth Vilmos, Vágó Ferenc, Vida Balázs, Vida Tamás, Csejtey Ilona Hátsó sor: Bertók Tibor, Cseh Tamás, Fekete Antal, Horváth József, Kázmér Dávid, Katona Béla, Lavu Patrik, Kovácsy Attila, Lelkes Sándor Zirig Árpád igazgató, Zöld Andrea osztálytanító Németh Sándor, Bartalos Richárd, Szamaránszky Balázs, Kiss Anna, Horváth Mónika, Tóth Katalin, Mayer Mónika, Fülöp Mónika, Bab Teréz, Jalkóczy Zoltán, Ozogány Márta, Csontos Krisztina, Czére Krisztina, Holocsi Erzsébet Jobbra: Dr. Ozvald Erzsébet igazgatónő, középen: Nagy Lászlóné osztályfőnök, balra: Tekaner Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents